The Royal Tailor

The Royal Tailor

Műfaj: dráma, történelmi
Játékidő: 127 perc
Premier: 2014. december 24.

Ismertető: Dol Seok a királyi szabó, 3 nemzedék óta ő varrja a királyoknak a ruháit. Konzervatív, s vallja, hogy a ruháknak mutatniuk kell az illető társadalmi rangját. Vele szemben áll a fiatal Kong Jin, aki bár utcai szabó, hatalmas tehetséggel és képzelőerővel áldotta meg a sors, teljesen új és egyedi ruhákat készít. Egy ruha megjavítása miatt a királyi család is megismeri tehetségét. A férfi szíve azonban egyből a királynőért repes, aki már régóta felesége a királynak, az mégis elhanyagolja, holott régen nagyon szerette a lányt. A történet a két szabó és a királyi pár életének egy meghatározó darabját mutatja be nekünk. Egy film tele érzelmekkel, mint az árulás, szerelem, bűn és bűnhődés. 

Vélemény: Őszintén a történelmi sorozatokat nagyon szeretem, a filmek valamiért mégsem nyerik el a tetszésem, volt olyan is, amit abbahagytam a felénél, mert egyáltalán nem kötötte le a figyelmem. Mondanom sem kell, Yoo Yeon Seok volt az oka, hogy egyáltalán letöltöttem ezt a filmet. Aztán sokáig csak ott állt a gépemen. Aztán nem volt igazán kedvem semmihez, így gondoltam egye fene, lássuk csak ezt a díjnyertes filmet.

Nem volt elég, hogy a sztori érdekes volt, mellé kaptunk nagyszerű karaktereket, csodaszép jeleneteket, hidegkirázós háttérzenéket plusz csodaszép ruhákat, no meg egy érzéssekkel teli bombát egyenesen a szívünkbe. Imádtam. Az egészet. Nagyon tetszett, hogy sok szálon futott a történet, de a rövidsége ellenére minden karaktert és annak múltját sikerült nagyon szépen felvázolniuk nekünk plusz mellette szépen futott a jelen is. Meglepődtem.
Ott volt a már már gonosznak mondható, de sajnálatraméltó király, a királyné, akinek minden egyes nap egy pokol, a főszabó, aki hűen ragaszkodik elveihez, de ugyanakkor önmagát véli felfedezni a fiatal és tehetséges Kong Jin-ban. Tényleg lenyűgöző volt, ahogyan az érzések, a karakterek félelme vezette le a történetet. Igazából nem is volt lényeges az, hogy mi történt. A hangsúly a 'miért' kérdésen volt. Miért történt ez? 

De nem csak a film volt az egyedüli meglepetés a filmben. Itt is megemlíteném, hogy Yeon Seok remekül alakította a királyt, egy teljesen más oldalát ismerhettem meg. Mellette a 2 másik férfi főszereplő is a lehető legjobb formáját hozta. Az igaz meghökkenés számomra Shin Hye volt. Alapjáraton nem szeretem őt, hisz süt róla, mennyire nem tud színészkedni. Ezt a szerepet viszont telibe találták. Nem hittem volna, hogy megérem azt a napot, amikor azt mondom, hogy Shin Hye egy normális és szerethető karaktert alakított.
Szorítottam érte, sajnáltam őt, és szerettem volna, ha összejönnek a királlyal, hisz egy kis betekintést is kaphattunk a múltjukból ami még inkább azt mutatja, hogy ha a királynak nem lett volna ilyen beteges rögeszméje, akkor a valaha létezett legboldogabb királyi család lehettek volna. De ugye itt is itt van az a bizonyos 'ha'. Ha így lett volna, akkor nem lett volna ilyen megrázó a film. Szóval összességében nekem nagyon nagyon tetszett, én tényleg mindenkinek ajánlom, mindenképp érdemes megnézni, legalább egyszer.

Szereplők: És akkor lássuk csak történetünk négy főhősét külön külön.

Han Suk Kyu - Dol Seok: Konzervatív királyi szabó, aki nem szeret elrugaszkodni a hagyományoktól. Őszintén az egész filmben ő volt a legösszetettebb karakter. Sajnáltam, haragudtam rá, szerettem. Ott volt benne egy bizonyítási vágy, ott volt benne az, hogy el kell foglalnia az őt megillető helyet, amit a két kezével épített. Sokan lenézik őt, hisz milyen dolog az, hogy egy férfi varr. Bár rosszul esik neki, mégis emelt fővel mondja azt, hogy én vagyok a király szabója. Saját zavarodottságát mutatja, hogy a film folyamán sokszor maga elé képzelte gyerekkori énjét, aki hajnalban gyakorolt, csak hogy egyszer valaki lehessen. Lenyűgözte, de ugyanakkor taszította Kong Jin munkája, akiben, még ha nem is teljesen, önmagát vélte felfedezni. Szerintem egy hihetetlen és megrázó karakter volt, az biztos, hogy a legjobbak között bent van. A színésznek gratulálok, elképesztő volt végig.
Ko Soo - Kong Jin: Hatalmas tehetséggel megáldott srác, aki bármikor és bárhol rögtönözni képes, mindig valami újat és valami egyedit alkot. Pont az ellentéte volt a főszabónak, mégis volt bennünk valami közös. Őszintén Kong Jin olyan volt, mint egy tavaszi szelő. Kellemes, mosolyra kényszerít, de hirtelen elillan. Mondanom sem kell, hogy mennyire megkedveltem és mennyire lenyűgözött ő is. Annak, hogy szerelmes lett a királynéba, őszintén nem nagyon örültem. Bár ha nem lett volna, akkor értelmét veszti a film vége. De én annyira szerettem volna, hogy a király és a királyné együtt legyen, hogy az ő szerelme elenyészett mellette a számomra. Tudtam, hogy úgysem lehet, akkor meg minek kínoznak minket is, meg őt is? Ko Soo lenyűgözött, tényleg kitett magáért őt is. Remélem a jövőben fogok még vele találkozni.

Park Shin Hye - Királyné: Eredetileg a király bátyjának volt jelölt koronahercegnője, de az megszánta öccsét, és, mint egy 'húsdarabot' odaadta neki, mivel tudta, hogy az öccse szereti. Ez az oka annak, hogy a király közömbös lett, bár belül imádta a nőt. Szereti és tiszteli férjét, bár saját elmondása szerint jobban örült volna, ha soha nem is lesz király, és akkor talán boldogan élhettek volna. A királyné szerepe és karaktere tökéletesen illett a filmbe, ő volt az akiért őszintén a legjobban szorítottam, holott Park Shin Hye nekem tényleg rémálmom. Nagyon, de nagyon szerettem volna, ha összejönnek a királlyal, de a film végére rájöttem, hogy ez természetesen nem lehetséges, akkor nincs értelme a filmnek. A hófehér ruhája valami eszméletlen szép volt, és egy külön hangulatot és furcsa érzést adott a filmnek az utolsó perc, ahol a ruhát mutatják a mai világban. Mint amikor meglátunk egy régi tárgyat.
Yoo Yeon Seok - Király: Fiatalon egyből beleszeretett a királynéba, de amikor megkapta a bátyjától majd szétmarta a fájdalom a szívét. Azt hiszi, hogy semmi sem az övé a palotában, holott bátyja már 3 évvel ezelőtt meghalt. Őszintén a király karaktere engem lenyűgözött. Gonosz volt kicsit, ugyanakkor belül segítségért üvöltött, szeretetre vágyott, és legszívesebben eltűnt volna a palotából. Óriási traumaként érte, hogy már kiskorában meg kellett tapasztalnia, hogy mi az a hatalom, ráadásul ezt a saját bátyja mutatta meg neki nagyon aljas és kicsinyes módon. Szóval igen, a király összetört személyiségéért a bátyja, az a gonosz bátyja a hibás. Persze értem én, hogy biztosra akart menni, de akkor is. Ez nekem sok volt. Yoo Yeon Seok hatalmasat alakított, én nagyon remélem, hogy ezentúl egyre több és több szerepe lesz, egyre híresebb és híresebb lesz, mert nagyon jó színész. Nagyon örülnék neki, ha legközelebb egy történelmi sorozatban vagy filmben találkoznék vele.

Történet: 9/10

Színészek: 9/10

Karakterek: 9/10