The Third Charm

The Third Charm

Műfaj: romantikus, dráma, vígjáték

Részek száma: 16

Dátum: 2018

Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhőse a 20 éves egyetemista, Joon Young, aki nem épp a nők álompasija, hisz fogszabályozójával, szemüvegével, stílusával és béna hajával inkább a fura srácok közé tartozik. Személyisége is érdekes, rendmániás és mindig mindent előre szépen megtervez. Ezzel szemben főhősnőnk, Young Jae igazi kirobbanó fiatal, tele van energiával, mindig a pillanatnak él, gyakran előbb lép mielőtt gondolkodna, de egy nagyon kedves és pozitív személyiség nehéz családi helyzete ellenére is. Nagy álma, hogy egyszer híres és gazdag fodrász lehessen. Ők ketten egy vakrandin találkoznak, s a helyzet úgy hozza, hogy az ellentétek ellenére nagyon vonzódnak egymáshoz, de hosszútávon nem biztos, hogy működik a kapcsolatuk.

Vélemény: Nagyon nehéz lesz most megfogalmaznom, hogy mit érzek a sorozat kapcsán. Mikor elkezdtem fogalmam sem volt, hogy miről fog szólni, de Kang Joon főszerepét a világért sem hagytam volna ki. A történetnek igazából nincs konkrét sztorija. A fő hangsúly a két főhősőn van, az életükről szól a sorozat, hisz közel 12 évet ölel fel a 16 rész. Tényleg nagyon nehéz lesz úgy átadnom a történetet nektek, ahogy én is megéltem, de nagyon próbálkozom vele, hogy megértsétek.

Szóval az eleje nagyon viccesen és cukin indít, van egy kis béna srácunk, aki viccesen néz ki és még annál is viccesebben viselkedik, de mellette olyan cuki, hogy majd behalunk rajta. A főhősnőnk pedig aranyos, kedves de ugyanakkor nagyszájú is, minden álma, hogy gazdag lehessen egyszer. Ők ketten találkoznak, s bár nagyon különböznek, mégis vonzódni kezdenek egymáshoz. A fiatalkori részek nagyon aranyosak, szórakoztatóak s természetesen sziporkázóak voltak.

Hisz végig arról szólt, hogy mennyire édesek ők együtt, hogy hogyan próbálnak meg egymáshoz alkalmazkodni, s hogy hogyan veszekednek a rengeteg nézeteltérés miatt. Ezek a részek nagyon, de tényleg nagyon viccesek és aranyosak voltak, Kang Joon karaktere valami hihetetlen volt. Ezután történik valami, ugrunk az időben, s már felnőttként találkoznak főhőseink újra. Ezek a részek már komolyabb hangulatúak voltak, az elfogadáson volt a fő hangsúly.

Két főhősünk ismét megpróbálkozik egymással több-kevesebb sikerrel. Próbálnak (még mindig fiatal koruk ellenére) összeszedetten viselkedni, alkalmazkodni a másikhoz. Hogy őszinte legyek én azt hittem, hogy ez lesz a sorozat lényege. Mármint, hogy fiatalon még túl elevenek és öntörvényűek voltak ahhoz, hogy működjenek a dolgok, de felnőtt fejjel teljesen máshogy viszonyulnak majd a helyzethez. Ezzel szemben, meglepően, a történet ismét csavarodott egyet, s elérkeztünk a legdrámaibb, de ugyanakkor a legtanulságosabb fejezethez is.

Míg főhősünk új életet kezd, időt szakít saját magára és próbálja megismerni magát, addig főhősnőnk elmerül a depresszióban, s abból próbál kitörni. Nagyon brutál volt az az érzésáradat, amit a sorozattól kaptunk az utolsó részekben. Szépen megmutatták nekünk, hogy soha sem késő újrakezdeni az életünket, hogy minden helyzetből fel lehet állni, s hogy csak saját magukra számíthatunk igazán. Nagyon durva volt, sosem gondoltam volna, hogy ilyen lesz a sorozat.

Szóval az utolsó pár rész egyszerre volt felemelő és szörnyen lehangoló is, én úgy gondolom, hogy ehhez a sorozathoz kell idő, hogy igazán megemésszük. Már körülbelül 2 hete láttam, de még most is eszembe jut néha. Nagyon tetszett, hogy a legtöbb sorozattal ellentétben itt megkapjuk a valóságot, mindenféle cukormáz és cicoma nélkül. De úgy gondolom, hogy kell egy hangulat a sorozathoz, hogy megértsük a lényegét, és ne unjuk szét a 16 részt.

Ami annyira nem tetszett, az néha a főhősnő viselkedése volt. Tudjátok, hogy utálom a se-veled-se-nélküled féle húzásokat, és itt azért kaptunk belőle, főleg a főhősnő miatt. Ez néha már kicsit zavart, de próbáltam minél erősebben belelátni az ő szemszögébe is. A végéről pedig spoilermentesen annyit, hogy ahogy közeledtünk az utolsó részekhez, én gondoltam hogy kb. ez lesz a befejezés, aminek kicsit örülök is, meg nem is. Megható és elgondolkodtató volt mindenesetre.

Összességében ahogy így visszaolvasom, nem nagyon tudtam átadni nektek azt, amit a sori kapcsán érzek, ezt kérlek nézzétek el nekem. Én úgy gondolom, hogy mindenképp érdemes adni a sorozatnak egy esélyt. De aki vicces, cuki és cukormázas romantikára vágyik vagy eget rengető történetre az ne ezt nézze. Olyanoknak ajánlom, akik szeretnek kicsit gondolkodni egy sorozat kapcsán, akik átlátják az adott helyzetet több nézőpontból is, s nem mellesleg akik Kang Joon rajongók.

Zene: Sok szám nagyon megtetszett a sorozatból, nagyon nagyon szépre sikerültek: YDG & Manuka 'I Don't Think So', Jo Sung Mo 'Maybe We', Kim Yeon Ji 'Season', Im Han Byul 'The 2nd Farewell' és Yongzoo 'Thinking About You'.

Szereplők: Lássuk csak akkor főhőseinket.
Seo Kang Joon - Oh Joon Young: Kicsit fura srác, akinek bár nagy szíve van, mégis megvannak a maga emberi rossz tulajdonságai. Joon Young karaktere szerintem nagyon, de nagyon emberi volt. Cuki volt, kedves, de ugyanakkor sokszor teljesen ok nélkül féltékenykedett. Nagyon, de nagyon tetszett, ahogyan a sok bukása után újra és újra képes volt felállni, újra és újra képes volt elkezdeni akár az egész életét elölről. Ahogy a sorozatban változott, illetve felnőtt a karakter a szemünk előtt, szerintem nagyon megható és elgondolkodtató volt nagyon sok szempontból, nem tartozott a tipikus főhősök közé, az tuti biztos. Kang Joon alakítása egyszerűen imádnivaló volt, szerintem kimaxolta magát itt is, már meg sem lepődöm a tehetségén. El sem tudom mondani mennyire nagyon nagyon várom, hogy újra láthassuk őt.

Esom - Lee Young Jae: Nagy álma, hogy forássz lehessen. Egy kedves, élettel teli lány, akinek bár megvan a maga szomorú háttértörténete, mégsem sajnáltatja magát, hanem igenis a két lábára áll és azt mutatja, hogy ő egy nagyon erős és független nő. Young Jae karaktere egyszerre volt nagyon menő de kicsit idegesítő is. Megértettem, hogy miért érzi úgy, hogy a srác túl jó hozzá, illetve azt, hogy ő túl kevés egy ilyen szívű sráchoz, de azért kicsit haragudtam rá, amiért akaratlanul is játszott a fiú szívével. Szóval igen, sajnáltam őt nagyon, mert brutál egy élete volt, holott ő próbált mindig pozitívan hozzáállni mindenhez, de valahogy egyre rosszabb és rosszabb dolgok történtek vele, ezért ha kicsit nézőpontot váltunk akkor megértjük, hogy miért rettegett attól, hogy boldog legyen. Esommal főhősnőként még nem találkoztam eddig, de engem meggyőzőtt, örömmel fogom nézni a jövőbeli szerepeit.

Történet: 8/10

Zene: 9/10

Színészek: 9/10

Karakterek: 8/10