Csatorna: SBS
Ismertető: Történetünk főhőse, Kang Dong Joo édesapja a kórházban hal meg, miután a műtétét félretolták egy VIP beteg miatt. A már kamaszodó fiú elhatározza, hogy ő maga is orvossá válik, hogy megbosszulja édesapját.
Hosszú útja során találkozik a remeteként elvonult Kim Mester nevezetű orvossal, valamint a kedves és lendületes Yoon Seo Jung doktornővel, akihez természetesen romantikus érzések fogják húzni.
Vélemény: Nem nagy titok, hogy Yoo Yeon Seok nekem nagy kedvencem, így abszolút nézős volt számomra a sorozat. A színésznőnek nagyon nem örültem, ugyanis a tavalyi (uh te jó ég, máris tavaly) Oh Hae Young Again c. sorijában övön aluli volt, de tényleg. De ettől függetlenül reményekkel tele vágtam bele a sorozatba, mert nagyon jónak ígérkezett. Az elején hétről hétre követtem, azt hiszem 6 részt láttam belőle, mikor leakadtam. Természetesen ez nem a sorozat hibája volt.
Egyszerűen olyan szinten nem volt rá időm, hogy inkább hagytam, hogy majd egyszerre megnézhessem. Nehéz volt, mert a sorozat olyan izgalmasan, szépen és pörgősen indít, hogy gyakran eszembe jutott, gondolkodtam, hogy vajon mi lesz belőle. A legelső gondolataim ezek voltak: "wow, de szépen vannak felvéve a jelenetek", "wow, de szép volt ez az idézet", "wow, mik ezek a zenék?", "wow, Kim Mester karaktere írtó király", "wow, Yoo Yeon Seok ismét és ismét alkot".
"Wow, ennek a színésznőnek ezúttal írtó aranyos a karaktere". Tele voltam wow-okkal, egyszerűen lehengerelt a sorozat. Ráadásul láttam, hogy elég sok díjat be is zsebeltek (amit így utólag teljesen megértek), így még kíváncsibb lettem. Így most, hogy lett egy kis időm, végre valahára sort tudtam rá keríteni. 3 nap alatt kivégeztem, de hamarabb is megtettem volna ha tudom. Na lássuk csak, hogy mik voltak azok a dolgok, amik nagyon nagyon tetszettek nekem.
Amit már említettem, azok maguk a jelenetek. Tele volt hidegkirázós és szebbnél szebb részekkel, nagyon szépen megoldották. Bár ez a szerelmi szálakhoz is kötődik, de én ilyen szép kiss scene-t még életemben nem láttam, mint ebben a sorozatban. Hát wow, eszméletlen volt, a zene alatta, a lemenő nap a háttérben, csodaszép volt az egész. Nagyon tudják ezek a koreaiak, hogy kell a nézőket megfogni. Szóval igen, egy pont a sorinak. Egy nagyon nagy pont.
A gyönyörű jelenetek mellett természetesen elengedhetetlen az izgis sorozat. Tetszett, ahogy a lendület végig benne volt, még akkor is, ha nem történtek nagy dolgok, csak simán elvoltak ők a kis kórházban. Bár azt meg kell említeni, hogy amilyen kicsi és elhagyatott volt az a kis kórház olyan sok minden történt benne. A sztori mellett a műtétes jelenetek is nagyon nagyon izgisre sikerültek, szerintem ez az első olyan sorozat, ahol hihetetlenül élveztem még ezeket a részeket is.
De természetesen hiába lett volna szép a megvalósítás és izgis a sztori, ha nem lettek volna ilyen ügyesek a színészek. Emelem kalapom előttük, ezúttal mindenki nagyon kitett magáért, nagyon szerethető és emberi karaktereket sikerült megalkotniuk, akik csak úgy csillogtak ebben a remek sorozatban. Szóval igen, nekik is nagy nagy piros pont, eszméletlenek voltak. Ennél jobb színészgárdát akarva sem hozhattak volna össze, én mondom. Totálisan elégedett vagyok.
A romantika is természetesen remek volt, pont amennyi kell, nem volt nyálas, sőt, talán a megszokottól is kevesebb volt benne, de épp elég annyihoz, hogy nagyon megkedveljem ezt a párosunkat. A csodaszép csók jelenetről pedig már ejtettem pár szót, szerintem ezt annak is érdemes megnéznie, aki nem érdekelt a sorozat megnézésében. Szerintem nagyon megérdemelték azt a kedvenc párosa díjat, én is nagyon, de nagyon megkedveltem őket. Sajnálom, hogy vége van a sorozatnak.
A sok sablonos mégis remek dolog mellett nagyon fontos tartalommal bírt a sorozat, egyrészt az emberségről másrészt pedig a kitartásról. A szót már nem is akarom itt tovább szaporítani, nekem nagyon nagyon a kedvemre való volt ez a sorozat, mindenkinek ajánlom aki kicsit mélyebb vizekre evezne ezúttal nem az ügyvédek hanem az orvosok világában. Plusz még ott van Yoo Yeon Seok és az újonnan felfedezett Yang Se Jong is, akik egyszerűen már habok a tortára.
Zene: A sok szám közül elég sok maradt gépen is, abszolút kedvencem Haebin 'Forever Love' című száma és Lee Hyun 'Because It's You' száma lett. Mindkettő csodaszépre sikeredett, ráadásul sokszor is csendültek fel. Ezek mellett még gépen maradtak: Daybreak 'Mellow', Shin Yong Jae 'Always Okay', Lee Seok Hoon 'Today Was Better Than Yesterday', Young Man 'In Place' valamit a 'Western Humanism' c. soundtrack is, hisz ebben is jeleskedett a sorozat.
Szereplők: És akkor dobpergést kérek - lássuk csak történetünk főhőseit.
Han Suk Kyu - Kim Mester: Titokzatos, tipikusan magányos farkas, akit az élet egy kis kórházba 'száműz', ahol éli életét, és próbál minél több emberen segíteni hihetetlen ügyességével. Ami nagyon megfogott a karakterben már a legelején, az a stílusa. Hát valami fergeteges volt, olyan szinten központban állt, hogy nem lehetett nem figyelmen kívül hagyni. Már az elején sejti az ember, hogy valami nagyon nagy dolog történt vele a múltban, valamint azt is, hogy ő volt az, akin minden csattant. Kim Mester egy becsületes, csodaszép lelkű karakter volt, aki elgondolkodtatja az embert pár dologról. Tény, hogy néha nem értettem vele egyet, ahogyan a többiek sem, meg az is, hogy volt pár húzása, ami nem tetszett, dehát ettől lett olyan nagyon emberei. A színész tökéletes választás volt, eszméletlen mennyire emberivé tette a karaktert.
Yoo Yeon Seok - Kang Dong Joo: Tiniként a fejébe veszi, hogy mindent megtesz azért, hogy orvossá váljon, ami sikerül is neki. Épp ezért kicsit merev férfi lesz belőle, akit rezidens évei alatt halálra szivat nagy szerelme, Yoo Seo Jung. Tetszett, hogy amikor ugrunk az időben, a karakter sokat enged a merevségéből, látszik, hogy kicsit belerázódik a világba. Kang Dong Joo-nak is volt pár lépése, amivel úgy nem ért egyet a néző, de ez annyira de annyira emberivé teszi a karaktereket, hogy nem lehet nem lenyűgözve nézni. Végig nagyon szerettem őt, reméltem, hogy szerelme végre célba ér, mert nagyon ari volt, hogy megragadta az alkalmakat arra, hogy elmondja, hogy érez a szeretett nő iránt. Szó mi szó, nem töketlenkedett, kezébe vette az irányítást. Yoo Yeon Seok összes szerepe közül engem ez nyűgözött le a leginkább, örülök a díjnak, amit kapott, valamint remélem, hogy a jövőben rengeteg főszerepe lesz.
Seo Hyun Jin - Yoon Seo Jung: Aranyos, kedves és lendületes orvos, aki nagyon kitartó. Bár ő is hamar megkedveli a rezidens Kang Dong Joo-t, mégis lelkiismeret furdalás gyötri őt az évek során. Ahogy fent is említettem, én nagyon nem örültem a színésznőnek, mert a tavalyi szerepe szörnyűséges volt. Aztán meglepődve láttam, hogy egyszerűen megszeretteti magát, nagyon aranyos, folyton mosolygós (na ez is ritka, általában hisztisek és bőgősek a főhősnők) nőt alakít, aki valahogy kemény mégis védelemre szorul. Nagyon kedveltem őt, Yoo Yeon Seok-kal remek párost alkottak. S még az utolsó sorokat megragadnám és írnék a teljesen új színészünkről is, Yang Se Jong-ról, akinek első szerepként szerintem ez remek kezdés volt, abszolút megállta a helyét, remélem a jövőben sokat fogunk vele is találkozni.
Történet: 8/10
Zene: 10/10
Színészek: 10/10
Karakterek: 10/10
Vélemény: Na emberek, én szedem a cókmókom és utazom Koreába, hogy én is összefussak egy ilyen kis nőcivel. Nem bánnám, ha hozzám is hozzám vágnának 7 ilyen lapocskát! Hát én végig vigyorogva néztem végig az egészet. Ilyen cuki sorozatot én tényleg rég láttam. Rövid volt, aranyos és abszolút végigmosolygós. Ennyi kedvenc színészt összehozni nem semmi. Már csak Kim Soo Hyun hiányzott, akkor tökéletes lett volna, de így sem panaszkodom.
Lee Jong Suk roppant menő, aki nem fél bevetni pimasz mosolyát, Lee Min Ho pedig, számomra meglepően, egy csendes írót alakított. Eszméletlen jó volt látni a színészeket egy kis sztoriban, ahogy saját magukat testesítik meg. Nem tudom kinek volt ez az ötlete, de engem megnyert magának, szívesen megnéznék egy hosszabb ilyet, több színésszel kibővítve. Szerintem nagyon nagy siker lenne. Az is nagyon tetszett, hogy mindegyik rész a csók-közeli jelenettel ért véget.
