A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lee Jong Suk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Lee Jong Suk. Összes bejegyzés megjelenítése

Sorozat: Hymn of Death

Hymn of Death ~ Praise of Death

Műfaj: dráma, romantikus, történelmi, életrajzi
Részek száma: 6 (egy rész fél órás)
Dátum: 2018
Csatorna: SBS

Ismertető: Történetünk a japán megszállás idején játszódik. Főhősünk, Kim Woo Jin 25 éves és irodalmat tanul Tokióban. Mindene az írás, holott apja megtiltotta neki, hogy valaha is írjon. Főhősnőnk, aki szintén koreai, énekesnőként tanul Tokióban. Ők ketten találkoznak, s bár Woo Jin már házas, menthetetlenül beleszeret a lányba, aki viszonozza is szerelmét. Azonban az élet nem túl ketyes hozzájuk. Kétségbeesetten megpróbálják elfelejteni egymást, de a tűz kettejük között az évek alatt sem látszik kialudni. A 3 órás sorozat Kim Woo Jin és Yun Sim Deok igaz történetén alapszik. Yun Sim Deok korea első szoprán énekese volt, aki elénekelte a 'Praise of Death' [Dicséret a halálról] című dalt 1926-ban.

Vélemény: Őszintén fogalmam sem volt miről fog szólni ez a 3 részes kis sori, de mivel Jong Suk már elég régen nem szerepelt sorozatban (kb. egy éve, de mégis milyen soknak érzem...) ezért borzasztóan vártam már, hogy kijöjjön az összes rész és elkezdhessem. Mikor azonban bekapcsoltam az első rész az a mondat fogadott engem, hogy a történet a valóságtól eltérhet. Ekkor megállítottam és utána néztem, hogy akkor most mi is ez az egész, mert ez kimaradt az életemből.
Mivel ez egy igaz történet, ezért a karakterek döntéseit és cselekedeteit nem szeretném kivesézni. Ez a dolog megtörtént, így úgy is beszélek róla. Hogy őszinte legyek, én soha nem hallottam a történetükről, pedig szerintem egy hosszú sorozatot is nagyon szépen fel lehetne építeni erre a történetre. Én nagyon élvezném. Egy borzasztóan megható és elgondolkodtató történet volt az övék. Nagyon örülök, hogy volt esélyem megismerni, tudjátok, hogy imádom a drámát.
A 3 rész közül nekem az első volt a kedvencem. A két főhős között az a csendes szenvedély annyira szép volt, hogy csomó jelenetet vissza kellett tekernem. Lee Jong Suk eszméletlen sokat fejlődött arcjátékban, magam is meglepődtem. Romantikára visszatérve, annyira szomorúak voltak azok a lopott pillantások, az apró kis érintések. A zenei aláfestésről pedig ne is beszéljünk... olyan volt az egész, mint egy hatalmas nagy videóklipp, amit csak nézünk és nézünk.
A 2-3. rész már romantikában kicsit megcsappan olyan szinten, hogy kevesebbet vannak együtt főhőseink, de vágyakoznak egymás iránt. Itt inkább az életükről van szó, ahogyan együtt akarnak lenni, de a családjuk és a saját lelkiismeretük nem hagyja. Nem tudom skacok, de én rendesen meghatódtam a 3 óra alatt. Szerintem nagyon szép volt. Kim Woo Jin írásaiból idézett szavak pedig még annál is szebbek. Gyönyörűen és meghatóan bele lettek építve a történetbe.
Összességében, én szerintem nagyon érdemes megnézni. Egy nagyon szép történetet láthatunk 3 óra alatt leforogni, a családról, a hazáról, a szerelemről és az életről. Én mindenkinek nagyon, de nagyon tudom ajánlani. Lee Jong Suk remekül játszik (el sem hiszem, hogy valaha ezt fogom mondani), lenyűgöző volt a férfi, akit megalkotott. A sorozat nemrég futott le, töltsétek le és nézzétek meg, higyjétek el, megéri ezt a 3 órát rááldozni. Nagyon is.

Zene: A zenei aláfestés gyönyörű volt, azok a hegedűs soundtrackek egyszerűen meseszépek voltak. A 3 ost közül Song Ha Ye 'Stay With Me' illetve So Hyang 'Only My Heart Knows' című száma tetszik nagyon.

Szereplők: Lássuk csak két főhősünket, a szokásos módon: külön - külön.
Lee Jong Suk - Kim Woo Jin: Apja alatt él, mindent megtesz, amit mond, de közben úgy érzi, hogy megfullad a saját életében. Kim Woo Jin érzései és viszonya a lányhoz szerintem gyönyörűek voltak. Ahogyan csendben figyelte őt, ahogyan mindig vetett rá egy-egy lopott pillantást. Hát gyönyörű volt. Lee Jong Suk mindig és mindig úgyanolyan karaktereket játszik, ezért nem nagyon láthattuk, hogyan tud színészkedni, de ezúttal egy picikét komolyabb férfiként mutathatta meg a tehetségét. Az arcjátéka ebben a 3 órában brutál jó volt skacok, de komolyan, folyton meglepődtem rajta. Már alig várom, hogy legyen egy következő sorozata, ahol ismételten feltölthetjük a Lee Jong Suk tartalékainkat. Nagyon megnézném őt valami komoly drámában, mert ez után a sori után rájöttem, hogy ez a szomorúan szenvedélyes főhős karakter áll neki a legjobban. Összeszorított ujjakkal remélem, hogy a jövőben lesz ilyen karaktere.
Shin Hye Sun - Yun Sim Deok: Egy nagyon tehetséges lány, aki hamar beleszeret a férfiba. Nagyon tetszett az ő részéről is, ahogyan folyton figyelte a fiút, ahogyan próbált a kedvére tenni, és ahogyan úgy igazán aggódott érte. Hye Sun-t nem tartom túl jó színésznőnek, neki az arcjátéka valamiért nagyon merev és kicsit furcsa is, mintha túljátszaná magát. Ez néha, egészen kicsit idegesítő volt, de kedvelem őt, mert arik a karakterei, és a színésznőnek is egy tök aranyos, kedves arca van, akit jó nézni főhősnőként, de jó lenne ha picikét javulna a jövőben. Ettől függetlenül örültem, hogy ő játsza a főhősnőt. De továbbra is keresem, hogy melyik az a színésznő, amelyikkel a legszebben mutatnak Lee Jong Suk-kal. Csomó színésznek van egy olyan színésznő párja, akivel a legjobban mutat a sorozatokban. Lee Jong Suk párját még nem sikerült megtalálnom, de még remélhetőleg sok esélyünk lesz rá.

"Igazán élsz?
Nem. Halálra vágyom, hogy igazán élhessek."

Történet: 9/10
Zene: 10/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 9/10

Film: V.I.P.

V.I.P.

Műfaj: akció, krimi, thriller
Játékidő: 128 perc
Premier: 2017. augusztus 23.

Ismertető: Történetünk főhőse, a fiatal, jóképű és rendkívül gazdag Kim Gwang Il, aki miután megérkezik Koreába hamar fiatal lányokat brutálisan meggyilkoló gyanúsítottává válik A csak a munkájának élő Chae Yi Do nyomozó ebben totálisan meg van győződve és elhatározza, ha törik ha szakad, de rács mögé juttatja Gwang Il-t. Azonban a fiú magas státusza és az őt védő fejesek miatt nem tudja sehogysem elkapni, akárhányszor a markában lenne, valaki, aki felette áll, mindig kimenti különböző kifogásokkal. Így világossá válik a nyomozó számára, hogy először a fiú köré épített védelmi falat kell szétrombolnia ahhoz, hogy elkaphassa őt. S így kezdezét veszi a hajsza, ahol az elvetemült nyomozó mindent megtesz, hogy elkaphassa a gyilkost, azonban az nem adja magát túl könnyedén.

Vélemény: Tudjátok jól, hogy mennyit bírok beszélni a koreai filmekről és sorozatokról, sokszor törölnöm is kell a bejegyzésekből annyira jár a szám, de kedveseim, ez egy nagyon rövidke bejegyzés lesz. Igazából egy sorral el tudnám mondani nektek a véleményem: kutya legyek, ha ebből a filmből bármit értettem is. Az ismertetőt is nagyon nehezen tudtam összekaparni, pedig én imádom a thrillereket, azok a kedvenceim. Ez a film nekem valahogy mégsem jött be. Nagyon, nagyon elvont volt, ugráltak a jelenetek között, a nevekkel folyamatosan dobálóztak, sokszor azt sem tudtam kiről meg miről van szó, annyira káosz volt. Nagyon sajnálom, hogy így érzek ezzel a filmmel kapcsolatban, mert amúgy nagyon kíváncsi voltam rá, dehát ez most nem jött össze. Jong Suk-ot viszont jó volt látni gonosz szerepben, szerintem illett hozzá, akár sorozatokban is megnézném egy-egy gyilkos szerepében, hisz a változatosság a koreai színészek közül rá fér rá a legjobban.

Történet: 2/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10

OST: While You Were Sleeping

While You Were Sleeping OST

♥ 1. Eddy Kim - When Night Falls / 긴 밤이 오면 [Amikor az éjszaka eljön]

♥ 2. Henry - It's You [Te vagy az]

♥ 3. Roy Kim - You Belong To My World [Az én világomhoz tartozol]

4. Suzy - I Love You Boy [Szeretlek te fiú]

5. BrotherSu & Se O - Your World / 너의 세상 [A te világod]

♥ 6. Monogram - Lucid Dream [Tudatos álom]

7. Davichi - Today I Miss You / 오늘도 그리워 그리워 [Hiányzol ma nekem]

8. Kim Na Young - Maze / 미로 [Útvesztő]

9. Lee Jong Suk - Come To Me / 내게 와 [Gyere hozzám]

10. Junil Jung - If [Ha]

11. Jang Dabin - I'll Tell You / 말할게 [El fogom mondani neked]

12. Lee Jong Suk - Do You Know / 그대는 알까요 [Tudod-e?]

13. Suzy - Words I Want To Hear / 듣고 싶은 말 [Szavak, amiket hallani akarok]

Various Artists

Sorozat: While You Were Sleeping

While You Were Sleeping

Műfaj: romantikus, fantasztikus, jogi
Részek száma: 32 (egy rész fél órás)
Dátum: 2017
Csatorna: SBS

Ismertető: Nam Hong Joo különleges képességgel van megáldva: álmában lát dolgokat, amik később biztosan bekövetkeznek. Ezek miatt borzasztóan retteg, hisz sokszor megálmodja mások halálát is. Egyik éjjel egy ismeretlen férfiról álmodik, aki megmenti az életét. Ő nem más, mint Jung Jae Chan ügyész, aki véletlenül éppen a lány szomszédjába költözik kisöccsével. A dolgok egyre bonyolódnak közöttük és körülöttük is. Jae Chan ügyészként megannyi bonyolult és félrevezető esetet kap meg, amiben a lány segítségére lesz. A történetben feltűnik még a fiatal rendőr, Han Woo Tak is, aki szintén érdekes módon kapcsolódik kettejükhöz. Titkok, fájdalmak, összefűződő sorsok, szerelem - mindezt megkapjuk a sorozattól.

Vélemény: Hát, nagyon kíváncsi voltam a sorozatra, hisz tudjátok, hogy Lee Jong Suk bár mindig ugyanazt a karaktert hozza, azt tudja, hogyan kell sorozatot választani. Bár sokkal jobban örültem volna, ha Suzy helyett egy jobb színésznő kerül mellé, de ezen már nem bánkódhatunk. Lássuk csak akkor a sztorit. A történet első 4 része (vagyis kettő, duplázva van) meglepően érdekes, nagyon felkelti a nézők érdeklődését, főleg amiatt, hogy egyből egy jó nagy fordulattal indít.
Ami a legelső részekben feltűnt, az egyrészt az, hogy Lee Jong Suk ismét a jól megszokott karaktert adja (bár ez nem volt meglepetés), azonban helyzetén picit javított, hogy itt végre akadt egy tesója is, így nem volt annyira szánnivaló. Másrészt az, hogy hála az égnek Suzy karaktere nem volt idegesítő (de ez a nő színészkedni még mindig nem tud). Szó mi szó, mindenesetre kíváncsian vártam a további részeket, hisz ahogy említettem, nagyon felkeltette az érdeklődésem az első 2 rész.
Igazából maga a történet nem volt annyira keretes szerkezetű, valahogy nem volt sem eleje sem vége, ami általában baromira zavar és olyan összeszedetlennek tűnik az egész, de ez esetben nem így volt, nem igazán tudom megmondani, hogy mi miatt. Ami a sztorit illeti: az esetek nagyon érdekesek voltak, nagyon tetszett mind, és az is, hogy sokszor nem az történt, amit mi elképzeltünk. Nagyon szépen megmutatták nekünk, hogy minden szemszöget figyelembe kell vennünk.
Az is nagyon tetszett, ahogyan a végére végre odaértünk ahhoz a dologhoz, amire mindenki kíváncsi volt, viszont sajnálattal láttam, hogy túl gyorsan lezavarták (erről majd még később beszélek). De nem csak a végén: sokszor történtek események, amik annyira hirtelen a semmiből jöttek, hogy ott néztem, hogy oké, de most akkor mi is történik pontosan? Hogy kerültünk ide? Lehet, hogy másoknak ez volt a 'varázs' a sorozatban, de nekem ez a fejetlenség egyszerűen nem tudott tetszeni.
Ami viszont nagyon jó volt, ahogyan a karakterek kapcsolódtak egymáshoz. Volt 1-2 olyan fordulat, amire én sem számítottam. Tetszett, ahogyan az életük újra összefonódott. Ami viszont számomra meglepő volt (és egy picit kiábrándító is): a mellékszerepek sokkal ütősebbek voltak, mint a két főhős. Nem tudom miért alakult ez így, de a végére már sokkal kíváncsibb voltam a mellékszereplők sorsára és életére, mint a két főhősére, és ezt most tényleg komolyan mondom.
Annak ellenére, hogy körülöttük forgott minden, valahogy annyira sablonosak lettek, hogy a mellékszereplők története sokkal izgisebbé vált számomra. Amit igazából nem is bánok, hisz őket sokkal jobban kedveltem. Yoo Beom, Woo Tak, Dam Dong, ők voltak hárman, akik tényleg nagyon ütősek voltak. De a többieket is nagyon megkedveltem. Szóval, hogy hány pontot adok a karakterekre, azt nem tudom még, de tény, hogy a mellékszereplők sokkalta jobbak voltak.
Ami a romantikát illeti, hát az viszont silány volt. Nem tudok mást mondani. Már az első perctől kezdve flörtölnek egymással, aztán hirtelen halálosan szerelmesek egymásba. Mivel ez egy viszonylag komoly sztori volt, ezért valami nagyon mély és szép szerelmi szálra számítottam, de egyszerűen egy katyvaszt kaptunk. Úgy gondolom az is jobb lett volna, ha romantika nélkül oldják meg a sorozatot, mert akkor sokkal izgisebb, szebb és meghatóbb lett volna a sztori.
Összességében tehát, nem volt olyan nagy szám, mint amennyire be van állítva, de mindenképp egy nagyon nézős sztori lett, amitől kapunk valami újat. Ajánlani nagyon tudom mindenkinek, szerintem tényleg egy tök klassz kis sorozat lett, de senkit se tévesszen meg, azért kedvencem sem lett. Btw: az utolsó rész nagyon aranyosra sikeredett, befejezésre is megy a plusz pont, szépen lezárták az egész történetet mindent szépen elsimítottak a végére nekünk.

Zene: Sok OST jött ki a sorozathoz, ezekből ez a 4 szám borzasztóan tetszik: Eddy Kim 'When Night Falls', Henry 'It's You', Monogram 'Lucid Dream', Roy Kim 'It'd Be Good'. A soundtrackek is nagyon, nagyon szépre sikeredettek.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket.
Lee Jong Suk - Jung Jae Chan: Egy kedves, vicces, de munkáját komolyan vevő férfi, akinek (természetesen) fájdalmas múltja van, és ez kihatással van a jelenére. Jae Chan karaktere semmi újat sem hozott, mint amit eddig megszokhattunk Lee Jong Suk-tól. Igazából nagyon szeretem ezt a karaktert, de itt valahogy annyira ütősek voltak a mellékszereplők, ő pedig annyira nagyon megszokott volt a szememben, hogy a többiek sokkal inkább felkeltették az érdeklődésemet. Mindenesetre aranyos volt, és néha borzasztó vicces is (ez a pali tényleg nem tud táncolni xDD). Összességében itt is szerettem őt, de nagyon, nagyon örülnék, ha a jövőben kapnánk valami újat tőle, akár gonoszként is nagyon el tudnám képzelni őt, csak lenne már végre egy olyan szerepe, vagy akármilyen más. De természetesen, Lee Jong Suk cuki volt itt is, mint mindig.
Nam Hong Joo - Bae Suzy: Szereti félreérteni a helyzeteket, de ettől függetlenül egy aranyos lány, aki rácuppan főhősünkre, miután beköltözik a szomszédjába. Hong Joo karaktere szerencsére nem volt idegesítő egyáltalán, de valahogy olyan semleges volt ő is. Se nem szerettem, se nem utáltam őt, egyszerűen csak ott volt főhősnőnek, végezte a dolgát. Kicsit fura, nem nagyon éreztem még így karakter iránt, de valószínű ez is az erős mellékszereplőknek köszönhető. Összességében tehát, sok mindent nem tudok róla mondani. Suzy még mindig nem tud színészkedni, az viszont tény. Tényleg egy szép nő, de annyira nem megy neki a színészkedés, hogy sokszor a nagyon drámai jelenetet is elrontotta azzal az eszméletlen erőltetett sírásával. Remélem a jövőben nem fog együtt játszani sok jó színésszel.
Lee Sang Yeob - Lee Yoo Beom: Alapjáraton ő lenne a főgonosz a sorozatban, akit el kell tenni láb alól. SPOILERES rész következik, szóval ugorjatok a kövi karakterre. No tehát, Yoo Beom karaktere nagyon érdekes volt. Általában a szánnivaló gonoszak úgy hozzák ezt a szerepet, hogy egyszerre utálod és sajnálod is őket. Yoo Beom viszont olyan volt, hogy néha borzasztóan sajnáltam, néha pedig megfojtottam volna egy kis kanál vízben. Összességében egy lelkileg borzasztó ingatag pasiról van szó, aki viszont csak magával törődik. Nagyon erős volt a gonosz és megvetendő oldala a karakternek. Nagyon, nagyon reméltem, hogy kapunk háttérsztorit (igazából kaptunk, de olyan gyorsan lezavarták, hogy szinte semmi sem volt), mert nagyon kellett ennek a karakternek. De sajnos ezt nem hozták össze nekünk, amit borzasztóan sajnálok. Sang Yeob bitang jól hozta ezt a szerepet, Taylor Swift egyik számának szövege jut eszembe róla: "He's so bad but he does it so well."
Jung Hae In - Han Woo Tak: Egy borzasztóan kedves és aranyos rendőr srác, akinek az élete összefonódik a két főhősével. Woo Tak tényleg egy piszkosul aranyos karakter volt, aki valahogy folyton ott volt, amikor kellett. Valószínű ilyen másodhegedűs akart ő lenni, de szerencsére erre túl nagy hangsúlyt nem fektettek, aminek nagyon örültem (amúgy is sokkal jobb lányt érdemelt volna, mint a főhősnő). Nagyon sajnáltam nála is, hogy nem kaptunk picikét több háttérsztorit, csak így el-el röppentek egy-egy mondatok a családjával is kapcsolatban. Nagyon örültem volna, ha ő is többet szerepel, de ez is késő bánat. Jung Hae In mindig is bitang ari egy pasi volt, ez ezúttal sem változott. Szörnyen illett hozzá ez a rendőr karakter, remélem a jövőben sokat fogunk vele még találkozni, mert én itt most nagyon megkedveltem őt.


"Kérem hagyja, hogy igazság utat törjön magának!"

"Tudod mi rosszabb annál, ha nem tudsz valamit?
Azt hinni, hogy mindent tudsz?"

Történet: 8/10
Zene: 10/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10

 


Sorozat: Seven First Kisses

Seven First Kisses

Műfaj: romantikus, vígjáték
Részek száma: 8 (ezek 10 percesek)
Dátum: 2016 - 2017
Csatorna: Naver TV Cast

Ismertető: Főhősnőnk, Min Soo Jin egy plázában dolgozik, segít az embereknek megtalálni egy-egy üzletet. Éppen a 25. születésnapját tölti be, azonban eddig még egyetlen egyszer sem volt barátja. Elkeseredetten vágyik már a szerelemre és arra, hogy valakije legyen végre. Egyszer csak megjelenik előtte egy különös nő, aki segít neki: kap 7 kártyát, rajtuk egy kérdőjellel. Mindegyik kártyán egy férfi szerepel, egy napja van elérni, hogy közülük valaki megcsókolja, és akkor őt is meg fogja végre találni a szerelem. A hét férfi: Lee Joon Ki, Park Hae Jin, Ji Chang Wook, Kai, Ok Taecyeon, Lee Jong Suk és Lee Min Ho. Vajon sikerül főhősnőnknek elérnie, hogy az egyik (számára elérhetetlen hírességnek számító) férfi megcsókolja őt?

Vélemény: Na emberek, én szedem a cókmókom és utazom Koreába, hogy én is összefussak egy ilyen kis nőcivel. Nem bánnám, ha hozzám is hozzám vágnának 7 ilyen lapocskát! Hát én végig vigyorogva néztem végig az egészet. Ilyen cuki sorozatot én tényleg rég láttam. Rövid volt, aranyos és abszolút végigmosolygós. Ennyi kedvenc színészt összehozni nem semmi. Már csak Kim Soo Hyun hiányzott, akkor tökéletes lett volna, de így sem panaszkodom.
Na de lássuk csak a történetünket. Baromira tetszett, hogy mindegyik színészhez olyan karaktert és rövid sztorit gyártottak, ami jellemző rájuk. Lee Joon Ki igazi tökéletes, fehér lovon ülő szőke herceg volt. Park Hae Jin kicsit ijesztő, félreérthető, de eszméletlen sármos férfi. Ji Chang Wook igazi akcióhős, aki kész golyó elé ugrani a szeretett nőért. Kai-ről nem nyilatkozom, őt nem ismerem, csak annyit tudok, hogy Exo-ban énekel. Taecyeon kis beképzeld, anyuci és apuci kicsi fia volt.
Lee Jong Suk roppant menő, aki nem fél bevetni pimasz mosolyát, Lee Min Ho pedig, számomra meglepően, egy csendes írót alakított. Eszméletlen jó volt látni a színészeket egy kis sztoriban, ahogy saját magukat testesítik meg. Nem tudom kinek volt ez az ötlete, de engem megnyert magának, szívesen megnéznék egy hosszabb ilyet, több színésszel kibővítve. Szerintem nagyon nagy siker lenne. Az is nagyon tetszett, hogy mindegyik rész a csók-közeli jelenettel ért véget.
Összességében csak annyit tudok elmondani, hogy egy végig vigyorgós sorozat volt, amit a sorozat rajongóknak szerintem kötelező megnézni! Remek kikapcsolódás volt, tényleg egy rossz szavam sincs rá. Aranyos, tündéri, elolvadós, végig vigyorgós. Mindenkinek nagyon tudom ajánlani. A feliratot hálásan köszönjük Hayako-nak, remek volt magyar felirattal élvezni a sorozatot. U.i.: nem azért Park Hae Jin van az összes gifen, mert ő a kedvencem, áááááá dehooooooooogy.

Történet: 8/10
Zene: 7/10
Színészek: 9/10
Karakterek: 8/10

Sorozat: W - Two Worlds

W - Two Worlds

Műfaj: romantikus, vígjáték, fantasztikus, melodráma
Részek száma: 16
Dátum: 2016
Csatorna: MBC

Ismertető: Történetünk főhősnője egy szeleburdi orvos, Yeon Joo, akinek legnagyobb problémája, hogy utálja főnökét. Apja híres, hisz egy W nevű képregény rajzolója, amit mindenki imád egész Koreában, a lánya, Yeon Joo is nagy rajongója a történetnek és a főhősnek, Kang Chul-nak. Egyik nap azonban amikor édesapja műhelyébe érkezik valami furcsa dolog történik vele - hirtelen egy hotel tetején lesz, ahol maga Kang Chul küzd az életéért. Kiderül, hogy Kang Chul szembement az író akaratával, így önálló életre kél. A lány apja eltökélten véget akart vetni ennek a rémálomnak a főhős megölésével, azonban akárhányszor meg akarja ezt tenni, a lány hirtelen a képregénybe 'rántódik', hogy megmentse a főhős, Kang Chul életét.

Vélemény: Nagyon vártam már a sorozatot, hisz tudom, hogy annak ellenére, hogy Lee Jong Suk nem túl jó színész, mindig nagyon jó és érdekes sorozatokban vállal szerepet, így mindig is listára kerül a közelgő sorozata. Nem tudtam mire számítsak, így nagy izgalommal vártam, hogy mivel fogok szembesülni. Hát meglepődtem. Aki követ a fészen az tudja, mennyire megfogott a sztori - nem is csoda, hisz valami totál újat kapunk, ami (halkan megjegyezve) nagyon érdekes és nagyon izgalmas is.
Imádtam, hogy tényleg valami teljesen mást kaptunk, nem láttam még ehhez hasonló sorozatot, így konkrétan faltam a részeket. Oda voltam érte, alig vártam, mikor derülnek ki a szereplők számára egyes dolgok, mi lesz ezzel a két világgal, mi lesz a főhőseinkkel, s legfőképp mi lesz magával az íróval. Tényleg egy eszméletlen egyedi történetet kapunk, amihez kicsikét el kell rugaszkodni a valóságtól, hisz persze úgymond 'normális' szemmel nézve ennek semmi valóságalapja és, valljuk be értelme sincs.
Úgy kell felfogni, hogy ez egy 'sorozat' és akkor már mindjárt más az egész. Maga a rajzolás nagyon igényes volt, tetszett, hogy a megtörtént jeleneteket sokszor lerajzolva is láthattuk (a gifek igazolják ezt), ami még jobban belerántott bennünket ebbe az őrületbe. Tetszett az is, ahogyan egy kis thrillert is belecsempésztek, hisz a gyilkos is megjelent - nem egy unalmas percet biztosítva ezzel számunkra. Rendesen izgultam, hogy 'na, vajon most mi fog történni'. Na szóval igen, abszolút tízesnek indult.
De persze semmi sem lehet tökéletes. Amikor nézni kezdtem, akkor minden más sorozat felett állt, de aztán valahogy, nem is tudom, úgy elnyúlt. Nem tetszett, hogy a két főhős olyan nagyon gyorsan szeret egymásba, és olyan nagyon mélyen. Nekem kellett volna még egy kis idő, ahol együtt vannak, egymásba szeretnek és a többi szépség. Nem szeretem, amikor ezt csinálják egy sztoriba, főleg olyanba, ahol utána a 'nem lehetek a szerelmemmel' drámát hozzák fel. De sajnos nem csak ezzel volt a baj.
A végére már annyi minden történt a két világ között, hogy már lassan elvesztettem a fonalat, és ötletem sem volt, hogy lesz ennek az egésznek vége. Talán a 8.részre tenném azt a pontot, ahol kicsit úgy elnyúlt az egész. Aztán persze kaptunk megint nagyon izgis jeleneteket, amiket tűkön ülve néztem végig, de utána ismét az az elnyújtott valami, amit nem igazán tudok megfogalmazni, hogy mi is volt, de kedvemet szegte. Az utolsó 5 részt egyszerre néztem végig, mert sokáig nem igazán volt kedvem hozzá.
Félreértés ne essék, nem untam a részeket, egyáltalán nem. Csak nem volt meg a kezdeti 'megőrülök mikor lesz már fent az új rész' feelingem. A sorozat végét megemlítve - őszintén nem tudom mire számítottam, de szerintem sikerült egy többé kevésbé normális és elfogadható véget kreálni, én őszintén megkönnyeztem az utolsó perceken, főleg amikor a lány apjáról volt szó. De szerintem elmondható, hogy nem volt összecsapott és unalmas a befejezés, legalábbis szerintem nem volt az.
Nem igazán tudom eldönteni, hány pontot kellene adnom a sztorira. Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy ajánlom-e, akkor a válaszom egyértelmű és hatalmas igen, mert tényleg valami eszméletlen újat és érdekeset kapunk a történettől, amit szerintem mindenkinek érdemes megnéznie legalább egyszer. Az már más kérdés, hogy és kicsit csalódtam a második felében, de még így is bátran tudom minden érdeklődőnek ajánlani, mert szó mi szó, tetszett nekem. Szóval igen, kezdjetek csak bele bátran.

Zene: Na ezzel volt egy kis irgum-burgum. Vártam a pillanatot, amikor felcsendül egy olyan szám, amit majd nem tudok kiverni a fejemből, de ez nem jött el. Két szám volt, ami olyan elég jóra sikeredett a sok ost közül: N 'Without You' és Navi száma, a 'Draw a Love'. A zenék borítóképei viszont nagyon szépre sikeredettek, olyan W-s volt.

Szereplők: No és akkor lássuk csak történetünk két főhősét külön külön.
Lee Jong Suk - Kang Chul: Alapbeállítottsága szerint egy makacs fiú, aki nem adja fel az életét, hanem eldönti, megtalálja családja gyilkosát, bárhol is bujkáljon az. Az elején tetszett a srác, főleg, hogy az író folyton az 'alapbeállítottságról' beszélt, hogy miket képtelen megtenni a srác, mert egyszerűen ilyennek lett megalkotva. Belegondolva elég érdekes volt felhozni azt, hogy a fiú az akarata miatt volt képes visszautasítani a halált, annyira eltökélt volt, hogy valahogy életre kélt - ezzel nagyszerű sztorit biztosítva számunkra. Kang Chul... hát nem tudom eldönteni, hogy mit éreztem a karakter iránt. Az elején nagyon szorítottam neki, hogy találja meg a gyilkost, hogy végre kicsit megnyugodhasson, de utána nem is tudom, kicsit ő is elfolyt nekem a történettel. Lee Jong Suk-ot én sosem tartottam jó színésznek, de szerencsére piszok jól választ sorozatot, így sokszor találkozom vele. Természetesen várom már a következő főszerepét.
Han Hyo Joo - Oh Yeon Joo: Kissé szeleburdi doki, aki rajong apja képregényéért, s nagy álma vált valóra azzal, hogy megpillantotta imádott sztorija sármos főhősét - méghozzá a valóságban. Őszintén nagyon megörültem, amikor láttam, hogy ez a színésznő lesz idén Lee Jong Suk párja (Park Shin Hye után...), mert bár nem sokszor találkoztam vele, akkor is filmekben, mégis nagyon szimpatikusnak tűnt. Maga a karakter a sorozat elején nagyon aranyos volt, tetszett, ahogyan összezavarodva folyt az árral. Aztán vele is... nem tudom mi lett, de úgy nem tetszett már annyira, mint az elején. No de ez van. Még megemlíteném, hogy bár a sorozat borítóképe nagyon csúnya (igazán kitalálhattak volna valami jobbat komolyan mondom...), a két főszereplő borítóképe nagyon menőre sikeredett, igazán lehetett volna valami hasonlóan szép borítókép is.

" Mindenki csak a felszínt látja,
s nem néz a dolgok mélyére.
És aztán azt hiszik igaznak. "

Történet: 7,5/10
*kivételes eset*
Zene: 7/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10