Monstar

Monstar

Műfaj: romantikus, zenés, ifjúsági

Részek száma: 12

Dátum: 2013

Csatorna: tvN, Mnet

Ismertető: Yoon Sul Chan egy nagyon híres együttes tagja, rengeteg rajongója van, mindenki imádja őt. Elég nehezen mutatja ki az érzéseit, ráadásul akarata ellenére is elég sok zűrt okoz, emiatt az ügynöksége elküldi őt iskolába, hogy kicsit jobb kép alakuljon ki róla. Itt találkozik a gyönyörű hangú lánnyal, Min Se Yi-vel, aki nincs érte úgy oda, mint a többiek. Az iskolában van még egy ellenséggé vált régi barátja is, Jung Sun Woo, aki szintén szerelmes Se Yi-be. Az iskolában egy kis zűrzavarnak hála ők hárman, és még három másik diák (Sim Eun Ha, Cha Do Nam és Park Kyu Dong) egy együttest alakítanak, és mindenki a maga módján veszi ki a részét a munkából.

Vélemény: Nagyon kíváncsi voltam már erre a sorozatra, mert nagyon szeretem a zenés sorozatokat, és mert annyira nagyon nem volt ez híres, s nem egyszer jártam már úgy, hogy a nem híres zenés sorik nagyon elnyerték a tetszésemet. Nem igazán tudom, hogy mit vártam ettől a sztoritól, és azt sem, hogy ezt a valamit megkaptam-e. Voltak dolgok, amik tetszettek és voltak olyanok is, amik pedig nagyon nagyon nem. Kezdjük ezekkel.

Ami a leginkább idegesítő volt az egészben az maga a romantika és a szerelmi háromszög. Én nagyon szeretem a romantikus sztorikat, de van olyan, ami anélkül sokkal jobb lenne. Ilyen volt ez is. Az elején aranyos volt, ahogyan a minden lány által imádott srác találkozik egy olyan lánnyal, aki nincs oda érte. Aranyos volt, hogy Sun Woo is szép lassan közeledett a lányhoz és folyton segített neki. De hamar nagyon elegem lett belőle. Sok volt, túl sok az egész.

A két fiú között a sok fenyegetés, veszekedés nekem nagyon túldramatizált volt. Csomószor kihívták a másikat és elmondták, hogy én szeretem, te ne menj hozzá közel. Kicsit komolytalan volt, ahogy pár iskolás élet-halál harcot vív egy lányért, akinek a személyisége csöppet sem megnyerő. És akkor természetesen ebből következik az is, hogy a karakterek nem nagyon tudtak megnyerni engem. De róluk majd még később is beszélek lentebb.

Néha a sorozatban a vágások kicsit furának tűnnek, mintha ilyen nagyon gyorsan, utolsó percben összevágott részt látnék. Ez picit idegesített, de igazából nem olyan dolog, ami miatt kizárásra kerülhet egy sorozat. Szerintem ezek voltak azok a dolgok, amik nem igazán tetszettek, és ezek azért elég nagy dolognak számítanak, főleg, hogy a romantika és a karakter talán a legfontosabb egy sorozatban (mármint egy romantikus sorozatban).

És akkor mi volt az, ami tetszett? Aranyos volt, hogy mind a 6 diáknak megvolt a maga kis története, s bár nem nagyon fejtették ki őket, mégis kaptunk egy kis bepillantást az életükbe, s rájöhettünk, hogy mindenkinek máshogy nehéz az egész. S bár a karakterek nem kerültek hozzám közel, örültem, hogy próbálkoztak vele. Plusz egy kis titok is lappang a sorozatban, ami azért annyira nem nagy dolog, de az érdeklődést fent tudják vele tartani.

Ami a leginkább tetszett az viszont a zene volt. Mármint nem az, amit énekelnek, hanem az, hogy folyton. Őszintén elmondom az énekek közül nekem össz-vissz 3 szám nyerte el a tetszésemet ami azért édes kevésnek számít, de borzasztóan örültem, hogy minden részben, 15-20 percenként hallhattunk zenét. Legyen ez egy vicces matek óra, egy karakter énekelgetése, vagy éppen egy utcai zenész dala. Szerintem ettől lett úgy igazán zenés az egész.

Igazából mást nem is nagyon tudok rá mondani. Mint láthattátok, volt, ami tényleg tetszett, viszont volt a másik fele, ami tett róla, hogy azért annyira mégse legyen nagy kedvenc. Szerintem egy átlagos kis sorozat, ami kellemes perceket tud azoknak a nézőknek okozni, akik egy kis zenés sorira vágynak olyan színészekkel, akik annyira nem híresek (kivéve persze Kang Ha Neul). De ne várjatok tőle túl sokat sem, mert semmiképp sem egy mesterdarab.

Zene: Ahogy fent is mondtam, nagyon sok zene volt benne, aminek nagyon nagyon örülök, mert még ha nem is nyerték el annyira a tetszésemet, jó volt hallgatni őket. Azért pár telefonra is került: a BTOB 'First Love' száma, a Ha Yeon Soo és Kang Ha Neul által énekelt 'Flowers Gone', a Kim Yoo Hyun által énekelt 'If I Leave' - ezt a Heartstringsben is hallhattuk, akkor egy fiú énekelte - illetve ismét Kang Ha Neul és Da Hee által énekelt 'My Love'.

Szereplők: Bár sokan voltak, most mégis a 3 fő-fő szereplőre térnék ki bővebben.

Yong Joon Hyung - Yoon Sul Chan: Egy nagyon beképzelt srác, akinek van is mire beképzeltnek lennie, hisz annyi rajongója van, mint égen a csillag. Nagyon nehezen fejezi ki az érzéseit, aminek hála a nézők szenvedhettek vele együtt, mire úgy igazából rájött, hogy szerelmes a főhősnőbe. Sul Chan olyan nagyon hm-hm volt nekem. Igazából semmi újat nem mutatott nekem a karaktere, tipikusan olyan volt, mint a nagyon gazdag beképzelt főhősök, akik mindenkit lenéznek, majd a főhősnőnek hála totálisan megváltoznak, és egy igazi szőke lovaggá válnak fehér lovon. Szóval, nos igen. Nem utáltam őt, de igazából lehet, hogy öregszem én már az ilyen karakterekhez, mert egyáltalán nem vagyok tőlük elragadtatva. A színésszel/énekessel még nem találkoztam, de láttam, hogy nem is nagyon volt más szerepe ezen kívül. Talán majd a jövőben.

Ha Yeon Soo - Min Se Yi: Egy lány, aki nem tudja elfelejteni édesapját, és aki emiatt szörnyen rosszban van édesanyjával. Őszintén elmondom, a sorozat elején nagyon tetszett a főhősnő. Aranyos volt, de kellőképp kiállt magáért és másokért is, nem nyalizott senkinek, azt tette, ami szerinte helyes volt. Aztán egyre inkább vált antipatikussá. Hisztirohamai és kitörései voltak, vártam már mikor ajánlja fel neki valaki, hogy elviszi egy pszichológushoz vagy valami, mert tényleg nem volt normális amit csinált. Olyan dolgokért húzta fel magát párszor, hogy csak álltam és néztem, hogy mi a franc baja van. Ráadásul a két fiú között folyton húzogatta a vonalat, bár nem volt szerelmes Sun Woo-ba, folyton hízelgett neki és rá szavazott minden döntésében, de áá, persze nem értette ő, hogy Sun Woo miért is szerelmes belé, mikor ő abszolút semmit nem érez. Na mindegy, hagyjuk is őt szerintem.

Kang Ha Neul - Jung Sun Woo: Egy nagyon aranyos srác, aki kora ellenére nagyon érett és felelősségteljes. Folyton vigyázott a lányra, és segített neki mindenben. Nekem sokkal szimpatikusabb volt, mint a főhős, nem is értettem, hogy a csaj hogy nem veszi észre, milyen rendes volt vele végig. Aztán kicsit sok lett ő is, ahogyan nem tudott lekopni már a lányról. Őszintén titkon reméltem, hogy észreveszi, hogy Kim Na Na mennyire szereti őt, mert bár attól a lánytól sem voltam elájulva, mégis sokkal jobb volt, mint a főhősnő, szóval jó lett volna, ha észbe kap és rájön, hogy a főhősnő egyáltalán nem érdemli őt meg. Na mindegy. Kang Ha Neul nekem nagyon nagyon nagyon nagy kedvencem, s sajnáltam, hogy ismét pórul járt, nagyon remélem, hogy a következő szerepe már főszerep lesz.

Történet: 7/10

Zene: 8/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 6/10