Postman To Heaven

Postman To Heaven

Műfaj: romantikus, fantasztikus

Játékidő: 108 perc

Premier: 2009. október 11.

Ismertető: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas és gyönyörű zöld rét amelynek közepén egy szép kis piros postaláda állt. Ez nem akármilyen postaláda, az emberek ide a halott szerettüknek küldenek levelet. Senki sem gondolná, hogy ezek tényleg kézbesítve vannak. Főszereplőink is itt találkoznak. Hana éppen a halott exének ad fel egy rágalmazó levelet, s összefut Jae Joon-nal, aki azt állítja, hogy a mennyből jött, és ő egy angyal vagy éppen szellem. Feladata, hogy kézbesítse ezeket a leveleket. Hana természetesen nem hisz neki, de mivel épp munkát keres, s a Jae Joon pedig épp munkást, ezért együtt dolgoznak. Az összes levelet elolvassák, a rágalmazó, trágár szavakat használó üzeneteket kiszűrik, s ha tudnak, egy egyszerű hazugsággal segíthetnek a feladón. Minden rendben is megy, de persze elkerülhetetlen, hogy főszereplőink egymásba ne szeressenek. Csak azt nem tudja Hana, hogy az képes látni Jae Joon-t, aki éppen gyászol. Tehát ha megváltoznak érzései a halott exe iránt, azzal párhuzamosan a menny postását is elveszíti. 

Vélemény: Az első dolog amit meg kell jegyeznem, hogy egyszerűen gyönyörű a hely ahol az egészet forgatták. Szívet melengető, bájos. Ráadásul a fények is szép világosak voltak. Nagyon tetszett. Még a kávéház is aranyos volt. A történetről annyit, hogy nem hétköznapi, ilyennel még nem találkoztam. Viszont ahogy gondoltam, kicsit túl lett dramatizálva. Míg az elején a piszkálódás adott némi hangulatot a filmnek, de miután hirtelen egymásba szerettek az eltűnt. Túl gyors volt nekem.

Persze a fiú szereti meg először Hana-t, de akkor is túl hirtelen történt ahhoz, hogy a vége értelmes legyen. Így kicsit túl nevetséges lett. De, ettől függetlenül megéri egyszer megnézni, mert tényleg aranyos volt az egész, és a levelek engem is meghatottak. Ráadásul érdekes volt, hogy egyes esetet, hogy oldanak meg. Miképp segítenek az adott személyen. S bár a vége előre sejthető, hiszen hogy is lehet szerelem egy angyal és egy ember között, mégis sikerül meglepni minket, és boldogan befejezni az egészet. A befejező postás jelenet pedig különösen szép volt.

Szereplők: Lássuk csak történetünk főhőseit külön külön.
Jaejoong - Jae Joon: Egy kedves, kicsit beképzelt és titokzatos srác, kinek feladata, hogy a mennybe kézbesítse a leveleket. A színész hangjáért nem vagyok oda, nekem inkább tűnik visító kismalacnak. DE, a színjátéka filmről filmre, sorozatról sorozatra egyre jobb. Mint színész tényleg remek, remélem, hogy inkább ezen a pályán folytatja tovább. Jae Joon karakterét különösen szerettem, hiszen sikerült megváltoznia, tipikus nemtörődöm és arrogáns rosszfiúból igazi 'angyal' sráccá. Sajnáltam, hogy nem mutattak többet a múltjából, így nem is nagyon ismerhettük meg a szereplőket. A ruhái viszont fantasztikusak voltak. Mármint remekül áll neki ez a stílus. Remélem még sok főszerepben fogom látni, mert tényleg a szemünk előtt fejlődik és válik egyre jobb színésszé, csak így tovább.

Han Hyo Joo - Ha Na: Picit fura lány, aki munka híján elvállalja, hogy segít a titokzatos postásnak. Míg Jaejoong ruhái tökjók voltak, addig ez a csaj mellette úgy festett, mint egy csöves. Te jó ég, hogy lehet így felöltözni - gondoltam, akárhányszor csak megláttam az újabb és újabb ruha kombinációját. Kis ízlésficam tehát együtt járt ezzel a karakterrel. Hanaról sok mindent nem tudtunk meg, az egész film alatt szinte mást sem csinált csak sírt (néha persze jogosan, mert legalább nem egy kőszívű lánnyal van dolgunk), vagy éppen hisztizett. Néha volt 1-2 jelenet, ahol tényleg normális volt, aranyos, pozitív és kedves, viszont ezekből sajnos elég kevés volt, így az ő karaktere járult hozzá leginkább a túldramatizált szóhoz, amit a filmre használtam. Elég sok képet beszúrtam a szöveg közé, de egyszerűen muszáj volt, mert nagyon szépek, és tényleg gyönyörű volt a rét és a világító torony is.

Történet: 8/10

Színészek: 8/10 

Karakterek: 8/10