The Face Reader

The Face Reader

Műfaj: történelmi, dráma

Játékidő: 139 perc

Premier: 2013. szeptember 11.

Ismertető: Adott egy férfi, Na Kyeong, kinek páratlan tehetsége van. Képes az emberek arcvonásaiból kiolvassa tulajdonságait, vágyait, s ezekből pedig következtessen a jövőre. Azt hinné az ember, hogy egy ilyen tehetséges férfi fényűzésben él, de épp ellenkezőleg, főhősünk egy kis poros kunyhóban húzza meg magát hivatalnoknak készülő sánta fiával, és sógorával. Egy nap megjelenik nála egy fővárosból jött gisaeng, aki arra kéri, hogy menjen vele, ne itt pocsékolja el a tehetségét. Na Kyeong bele is megy, s sógorával együtt jó kis pénzért (és kemény munkáért) megkezdik a fővárosban való életet, míg fia egy templomban tanul tovább. Főszereplőnk élete remekül beindul, csakhogy hamarosan belekerül a nagy politikai harcokba, amiből sehogy sem tud kikecmeregni. A küzdelem két riválisa nem más, mint a Farkast megtestesült Su Yang nagyherceg, aki trónra tőr, s a Tigris bőrébe bújt 2. államtanácsos, aki meg szeretné védeni a koronaherceget. 

Vélemény: A karakterek és a közeg is ismerős a The Princess Man-ből, hiszen a Munjong király után történő puccsot kísérhetjük figyelemmel, ezúttal egy kis ember szemszögéből. Bevallom ez nagyon tetszett. Bár más dolgok is történtek, de azért a fő vonások megvoltak, még az is stimmelt, hogy a második államtanácsost egy buzogánnyal vágták fejbe. A sorozat elején egy könnyed vígjáték, később egyre komorabbá és komorabbá válik, amiért nem hibáztathatjuk a producert sem a rendezőt, hiszen ennek így kellett lennie, hogy felfogjuk a helyzet komolyságát. 

Egyszóval egy nagyszerű történelmi dráma volt, mégis soknak tartom azt a 139 percet. Voltak részek amelyeket végig untan, és voltak olyanok is, amelyeket teljesen feleslegesnek tartottam. A végét még kiemelném, hogy a tragédia ellenére nagyon hideg kirázós volt, s a helyszín is gyönyörű volt a végén. Ámultam és bámultam. Szóval összességében egyszer megéri megnézni a filmet, mert szép és érdekes, de nem lett se kedvencem se többször nézős. Jong Suk rajongók most előnyben vanak.

Szereplők: Lássuk csak 2 szereplőnket külön külön.
Lee Jong Suk - Jin Hyeong: Csendes fiú, akinek nagyon gyenge a látása és szegény családba való, mégis hivatalnokként szeretne dolgozni, hogy kilábaljon a szegénységből. Nem szerepelt sokat, azért említem meg, mert először láttam történelmi filmben, és ilyen hagyományos koreai ruhában is. Karaktere meghatározó szerepet játszott főszereplőnk életében, hiszen ő mindent a kicsi fia érdekében tett. Szóval ilyen láthatatlan főszereplő volt. Bár annyira nem kedveltem meg, nekem túl szánalmas volt, és túlságosan sajnáltam. S mivel keveset láthattuk, csak ezt a részét ismerhettük meg, így esélyünk sem volt megszeretni. Szóval remélem a legközelebbi 'régies stílusú' sorozatban sokkal több szerepet kap, s sokkal többet láthatjuk ilyen ruhában is. De azért megjegyezném, hogy a hosszú kibontott hajat inkább hanyagolja, mert rettenetesen áll neki.

Song Kang Ho - Nae Kyung: Vele először találkoztam, s úgy gondolom remek színész. Hihetetlen jól hozta a nem törődöm és bohókás, később felelősségteljes karaktert. Természetesen sorsát nem változtathatta meg, de legalább egy tanulság volt számára ez az egész helyzet, amibe belekeveredett. Szegénykém csak sodródott az árral. A képessége pedig eszméletlen. A film után rákerestem ilyen arcolvasásra, találtam is pár emberkét, lehet elmegyek azt kipróbálom, mert nagyon megjött a kedvem hozzá. Még elmondanám, hogy a soundtrackek nagyszerűek voltak, bár eddig látott összes történelmi sorozatban az, s a borítóképek is nagyon tetszenek. Szóval rövidre fogva jó kis film volt, akadtak unalmas részek, voltak benne érdekesek is, így össz-vissz egyszer nézhetős szerintem. Az pedig külön tetszett, ahogy Su Yang kinézett, hiszen a The Princess Man-ban egy idős pasi volt, míg itt egy izmos, bár már negyvenes éveiben járó férfi.

Történet: 7/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 7/10