Sorozat: I Remember You

I Remember You ~ Hello Monster

Műfaj: thriller, romantikus
Részek száma: 16
Dátum: 2015
Csatorna: KBS2

Ismertető: Lee Hyun hosszú évek után visszatér Koreába egy különös e-mailnek hála. Gyermekkorában édesapja, aki krimipszichológus volt, szörnyetegnek hitte gyermekét, akit egy kis szobába elrejtve próbált tanítani, hogy hogyan is viselkednek a 'normális' emberek. Lee Hyun múltjában nem ez az egyetlen trauma, hisz egy végzetes éjszakának köszönhetően édesapja meghal, kisöccse pedig eltűnik, ő pedig elveszíti az emlékezetét. Mindezeket figyelembe véve cseppet sem kell meglepődni, hogy egy rideg, modortalan férfinak nő fel, akit Koreába érkezve össze hozza a sors Cha Ji An nyomozónővel, aki (mint kiderül) évek óta, már-már 'zaklatóként' figyeli Lee Hyun minden egyes lépését.

Vélemény: Mielőtt bármibe is belekezdenék el kell mondanom, hogy a leírás SPOILERES, szóval az olvassa el, aki már látta. Plusz az elejére egy kis infó (ami kicsit megnyugtatott és egyben felidegesített): Gilnisnek hála (aki a sorozatot fordította) megtudtam, hogy Jang Nara színésznő az utolsó rész tévébe kerülésének napján, a forgatásra igyekezve balesetet szenvedett, és emiatt minden a feje tetejére állt, s mindennek hála kénytelenek voltak átírni az utolsó részt. Állítólag a tévébe kerülés előtt 5 órával még jeleneteket forgattak, képzeljétek el mennyire stresszes lehetett.

Azért írtam én is ide ki ezt az infót, mert szeretném, ha minél több emberhez eljutna, hogy nem az ő hibájuk a kesze-kusza és a furcsa befejezés. Bár személy szerint nem bántam volna, ha valahogy sikerül eltolni egy héttel az utolsó részt, vagy bármi más, mert így elég ideges vagyok. Azért is nagy baj, mert ebben a sorozatban az utolsó rész lett volna a csattanó, a mindent eldöntő döntő, így meg maradt egy kis hiányérzetem. Ennek ellenére a sorozat így is bekerült a kedvenceim közé, és az utolsó rész miatt csak azt a bizonyos csillagot nem adom meg, attól még ugyanúgy tízes marad.
De lássuk csak végre a sorozatot. Titkokra és gyilkosságokra épülő, egyre furcsább és furcsább eseteket magába foglaló sztoriról van szó, ahol olyan helyzetbe hozzák a nézőket (már akik nem csak azt látják, ami a szemük előtt van), hogy a gonoszt is meg tudják sajnálni, s megérteni mit miért tettek (de természetesen nem elfogadni azt). Park Bo Gum nekem kedvenceim között van, így még a sorozat belekezdése előtt tisztában voltam vele, hogy ő is fog benne szerepelni. Az első részt megnézve azonnal rájöttem, hogy ő lesz az a bizonyos öcsi, s lám, a megérzéseim ismét beváltak.

A sorozatot természetesen Seo In Guk miatt kezdtem el, hisz ő az a színész, aki talán a legközelebb áll hozzám mindenki közül, hála annak, hogy akkor kezdett el színészkedni, amikor én sorozatozni, így mindig nagy figyelemmel kísértem végig az összes sorozatát 3 éven keresztül (s remélem lesz ebből minimum 15). Na de most már tényleg ideje lesz a sorozatra kitérni. Hogy miért tetszett? Egyszerűen meg sem tudom fogalmazni. Érdekes, izgalmakkal és nagyszerű karakterekkel teli, s nem mellesleg telis tele érzelmekkel.
Végre kaptunk valami egyedit, amit hétről hétre vártam, mert egyszerűen annyira érdekes és izgalmas volt. A legnagyobb sikert mégis a 3 főszereplő férfi hozta meg (mint színészek és karakterek). Tetszett, hogy végre nem szokványos főhősökről van szó, hanem valami teljesen újról. Nem olyan főhősünk volt, aki kezdetben beképzelt, de a végén a szeretett nő varázserejének hála aranyszívű ember lesz. Megviselt, megtört és nem hétköznapi főhőseink voltak, akikért majd megszakadt a szívünk a 16 rész folyamán. Különösen tetszett az öcsi és bátyó fonal, ami szerencsére nem lett elnyomva. Épp ezért is haragudtam picit az utolsó részre, hisz ha már ilyen szépen kifejtették, nem kellett volna így lesimítani, mintha csak egy apró szál lett volna.

S bár hála az égnek, a romantika nem volt előrébb való, mint a két srác, vagy inkább a 3 srác kapcsolata (ezért tényleg nagyon nagy elismerésem), a végét mégis sikerült romantikával befejezni, ami nagyon idegesített. Nem a színésznővel volt bajom, hanem konkrétan a karakterével, és bár még a sorozat elején nagyon szerettem, az utolsó részben nem bántam volna, ha mégsem szerepelt volna a sorozatban, és inkább csak a három főhősünkről szól a sztori. De azért így magamat meghazudtolva meg kell jegyeznem, hogy a romantikus jelenetek nagyon édesek voltak. Összegezve, egy r*hadt jó sorozat volt, s nagyon, de nagyon ajánlom mindenkinek, sőt, akár kötelező darab, mert tényleg hihetetlent alkottak.

Zene: A legtöbbet játszott szám ('Dear Cloud') nekem annyira nem nyerte el a tetszésem, viszont az 'It Shows' c. szám csodaszép.

Szereplők: Na lássuk csak a 4 főhősünket külön-külön.
Seo In Guk - Lee Hyun: Modortalan, rideg pasi, akit mindenki nagyon menőnek is beképzeltnek tart, mégse gondolná, hogy miket élt meg, és milyen dolgokat kellett elviselnie. Milyen meglepő, hogy karakterét imádtam (ki nem?). Tetszett, hogy nem az a vérbeli jó fiú volt, hanem ingadozott a jó és a rossz között. S őszintén, szerintem senki sem haragudott rá, amiért néha úgy viselkedett, mint akinek az orra az eget verdesi. Nem akart senkihez sem közel kerülni, és én ezt teljesen megértem. Egyetlen dolog volt, ami picit furán jött le nekem, az is az utolsó részben, hogy amikor ott feküdt az öccse holtan, akkor valami más reakcióra számítottam, vagy utána mondjuk mutathattak volna pár részt, ahol nem tud mit kezdeni magával, annyira megviseli öccse halála. De ezt is megbocsátom tekintettel az forgatás körülményeire. Seo In Guk pedig lenyűgözött. Eddig mindig a vicces, bugris kisfiút láthattuk, de most kész férfivá érett. Az első részben én eszméletlenül meglepődtem, el sem akartam hinni, hogy In Guk-ról van szó. S nem mellesleg nagyon jó képű lett, ez a haj is nagyon előnyös számára, mondanom sem kell, imádom őt.

Park Bo Gum - Jung Sun Ho: Picit furcsa, de ugyanakkor 'normálisnak' tűnő ügyvéd, aki félszemmel mindig Lee Hyun-t nézi. Mint fent is mondtam, én nagyon gondoltam, hogy ő fogja az öccsét játszani, így nem is lepődtem meg. Viszont azon, hogy ő az a bizonyos 'szörnyeteg', nagyon. Talán az ő élete volt a legérdekesebb az összes főszereplő közül. S nem mellesleg neki szurkoltam a leginkább. Egy gyenge, törött és törődére vágyó fiúról van szó, aki a lelke mélyén ugyanaz a kisgyerek maradt, aki elvesztette a bátyját. Jaj, el sem tudom mondani mennyire szerettem és mennyire sajnáltam őt. Főleg azoknál a jeleneteknél, amikor végre együtt lehetett a bátyjával. Az ő befejezése viszont nekem kicsit idegesítő lett. Az, aki igazából 'ártatlan' feladja magát, hogy saját nevével és Lee Hyun testvéreként éljen, az, aki meg igazából 'bűnös' menekül. Persze ezzel összességében semmi baj sem lett volna, hisz a sorozat pont ilyen komoly és megmagyarázhatatlan és irónikus dolgokról szólt, de akkor is... Min :(. Nem túlzás kijelentenem, hogy eddig az idei kedvenc karakterem lett. Park Bo Gum pedig kitett magáért, eddig mindig csak a cuki fiút láttam benne, de most nagyon ott volt gyilkosként és 'kisfiúként' is. És annál a jelenetnél, amikor összefut a csajjal a házban...brrr...az a nézés, amit ott láthattunk tőle teljesen kikészített, komolyan én is megijedtem tőle. Park Bo Gum-nak mostmár tényleg ideje lesz főszerepet kapnia valamiben, mert hihetetlen jó színész.
Choi Won Young - Lee Joon Ho: Na ő volt az, akire kezdetben egyáltalán nem gyanakodtam. Persze számítottam rá, hogy Joon Young a közelben van, vagy hogy egyszer feltűnik, de nem gondoltam volna, hogy a mi kis kedves, mosolygós boncmesterünk lesz. Én a sorozat elején nagyon haragudtam rá (bár Lee Hyun apjára jobban, most komolyan, ki az, aki képes szörnyetegnek nevezni a saját gyermekét?), de természetesen sikerült a sorozatnak elérni, hogy megsajnáljuk őt is. Borzalmas gyermekkora volt, s őszintén, ha belegondolunk, hány ember képes felemelni a kezét és azt mondani, hogy ő ebbe nem rokkant volna bele? Szerintem senki, már ha tényleg belegondolunk és nem csak felületesen. Természetesen nem bocsájtottam meg neki semmit, de tényleg sajnáltam és megértettem, hogy mit miért tesz. Segíteni akart, hogy senki se jusson hasonló sorsa, mint ő. Szóval igen, azt hiszem, hogy idén a 'gonoszak' tarolnak. A színészt nagyon szerettem eddig is, na most meg aztán tényleg végképp.

Jang Na Ra - Cha Ji An: Kissé fura nő, aki minden egyes lépését figyeli Lee Hyun-nak. A kezdetben nagyon kedveltem őt, lökött, aranyos és felelősségteljesnek tartottam. Bár az ő múltja is elég fájdalmas, számomra kicsit semmibe veszett a 3 főhős mellett. Az természetesen borzasztó volt, hogy egy 'bűnöző' lányaként kellett felnőnie, de most őszintén? Mintha minden sarkon mutogatnának rád, hogy 'nézd máá, annak az apja bűnöző, ne is menjünk a közelébe'. Könyörgöm, 21. században vagyunk. Még a munkatársai se tudtak róla. Szóval nem és nem. A sorozat végén pedig egyenesen felpofoztam volna, azt hiszi mindent tud, de közben semmit, és mint valami kis minden lében kanál, próbál mindenhol középpontban és Lee Hyun közelében lenni. Ráadásul tudta, hogy Min mennyire gyenge, de a fejét azért telebeszélte mindennel, mert hogy ő 'nem tudja elnézni'. Jó, hogy ha Lee Hyun nem állította volna meg, akkor ő is ugyanolyan lett volna, mint Min. Szóval sajnos a karaktere engem tényleg totálisan kikészített, a 'törvény a törvényért', s sajnos belekerült a legidegesítőbb női karakterek közé idén. A színésznőtől első hosszú sorozatom, de nem mondok még rá semmit, majd később.

" Egy idős indián törzsfőnök így szólt az unokájához: 
- Fiam, mindannyiunk szívében két farkas lakozik. 

Az egyik farkas rossz. Ő a harag, az irigység, a féltékenység, 
a gőg és a kisebbrendűségi érzés. 

A másik egy jó farkas. Ő vele vannak: az öröm, a béke, a szeretet, a remény és a hit. Ez a két farkas örök csatát vív a szívünkben. 

Az unoka a nagyapához fordult:Nagyapó, akkor melyik farkas győz? 

Az indián törzsfőnök válaszolt: Az, amelyiket eteted. "
Min

Történet: 9/10

Zene: 8/10
Színészek: 10/10

Karakterek: 9/10