Sorozat: That Man Oh Soo

That Man Oh Soo

Műfaj: fantasztikus, romantikus
Részek száma: 16
Dátum: 2018
Csatorna: OCN

Ismertető: Történetünk főhőse, Oh Soo egy fiatal de annál tehetségesebb srác, aki mérnökként dolgozik, szabadidejét pedig a kávézójában tölti baristaként. Nagyon okos és jóképű, de hideg viselkedése miatt nem sok barátja van. Mindez titkának köszönhető: látja az érzelmeket, és képes különleges porokkal párokat összehozni, ha azokat a kávéba rejti és úgy szoljálja fel. Főhősnőnk ezzel szemben egy mindig vidám rendőrnő, aki mindenkivel barátságos és mindenkinek segít. Pasija azonban dobja őt, így nem éppen van a toppon. A család fejeként azonban folyton próbál erősnek és összeszedettnek tűnni. Ők ketten, mivel közel laknak egymáshoz, véletlenszerűen találkoznak, és kezdetét veszi kapcsolatuk, azonban Oh Soo hideg személyiségét nehéz megtörni.

Vélemény: Kíváncsian vártam a sorozatot, mert aranyosnak és fordulatosnak tűnt, ez is egyike volt azon soriknak, amit néztem futóként az elmúlt hónapokban. Nem fogok tudni róla sokat beszélni nektek, mert hát, olyan semmilyen volt az egész. A sztori furcsa, a karakterek idegesítőek, sok volt benne a felesleges drámázás, a romantika silány volt, de még csak idegesíteni sem tudott a sztori, csak vártam, hogy a végére érjek. 

Már az első 2 rész után is éreztem, hogy ez nem az én sztorim lesz, de természetesen folytattam, hisz nem egy sorozattal jártam már úgy, hogy az eleje rossz volt, de utána beindultak az események. De sajnos itt nem ez történt. A 16 rész igazából arról szólt, hogy a csaj annyira nagyon esetlen, hogy a szomszéd srác megsajnálja és segít neki, egészen addig míg bele nem szeret és az életévé nem válik a dolgok rendje és módja szerint.
A lány minden részben 3x elmondta, hogy neki mennyire nehéz az élete, de ő nem számít senkire, ő olyan erős, hogy egyedül megold mindent, de jaj milyen nehéz neki az élete. Elmondásával ellentétben a srác megismerése után bármi történt egyből hozzáfutott és addig sírt neki míg az meg nem oldotta a problémát. Nagyon nem szeretem a magatehetetlen főhősnőket, nagyon el tudják rontani a sorozatot, itt viszont kaptunk belőle.

A másik része a sztorinak az arról szólt, hogy mind a két srác mennyire szereti a lányt, a lány nem tud választani, és inkább mindkettőt kihasználja. Nem értettem mire kell ezt csinálni. Valószínű ezzel akartak kicsit emelni a sorozat színvonalán, de sajnos ezzel csak még jobban lehúzták. Ezután pedig következett a se veled se nélküled a két főhős között, ami egyrészt indokolt is volt, de annyira el lett ez is drámázva, hogy már nem bírtam.

A porokhoz és az ahhoz kapcsolódó sztori jó lett volna, de sajnos nem nagy hangsúlyt fektettek rá, inkább a két főhős kapcsolatán volt a hangsúly, ami ezúttal nem sült el jól. Tényleg nagyon sajnáltam, hogy ez lett az egészből, mert láttam benne valamit, amit ha megragadnak, egy nagyon jó kis sorit lehetett volna összehozni. De az, hogy az egész történet sírásról és drámázásról szól, azt sajnos sehogy sem tudom élvezni.

Mindig félek negatívan írni egy sorozatról, nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem szeretném soha senki kedvét elvenni egy sorozattól és hogy emberek vagyunk, mindenkinek más a véleménye. Lehet, hogy ez a sorozat nekem nem jött be, de másnak pedig akár többször nézős. És ha ez így van, annak mindig nagyon, de nagyon tudok örülni, mert ha már egy ember van, akinek tetszik, akkor nem volt hiábavaló a sorozat leforgatása.

Zene: A számok arikra sikerültek, telón maradt Chae Won és Jinsol 'Aline Again', Lee Raon 'Easy For You' és Jungyup 'Lost' c. száma.

Szereplők: No és akkor lássuk csak főhőseinket.
Lee Jong Hyun - Oh Soo: Csendes férfi, aki talán mogorvának és hidegszívűnek tűnik, de valójában nagyon kedves és érző srác, aki fájdalmas múltja miatt kerüli az embereket. Oh Soo karaktere nem volt olyan rossz, de megnyerni sem tudott magának. Sok ilyen karaktert láttunk már, ő sem volt kivétel a megszokott alól, plusz az, hogy egy ilyen hisztis lányért volt oda, az mindig ront az összképen. Aranyos volt, kedves és folyton segített a lánynak, de az, hogy ő sem tudta pontosan mit akar, annyira bizonytalanná tette az egészet. Jong Hyun-t szeretem és nagyon örültem, mikor láttam, hogy főszerepet kapott, de annyira ez a karaktere nem jött be nekem. De hát egye fene, majd a következő biztosan sokkal jobb lesz.

Kim So Eun - Seo Yoo Ri: Kedves lány, aki folyton mosolyog és mindenkinek segít. Egészen a második rész végéig. Onnantól kezdve elkezdi mondogatni, hogy mennyire nehéz neki (tény, hogy az, de az, hogy folyton elmondja, nagyon idegesítő volt), aztán mindig elmondta a srácnak, hogy ő neki nem kell segítség, egyedül is tökéletesen boldogul. Közben pedig semmit sem csinált egyedül, folyton a srácra támaszkodott. Az pedig, hogy rendőr, de több szabadideje volt, mint egy munkanélkülinek, nagyon furán jött le. Nem, ez a karakter nagyon nem tetszett nekem, pont azt a szerepet testesítette meg, ami a legjobban el tud rontani egy sorozatot. Sajnálom, hogy ez lett belőle, Kim So Eun nagyon aranyos, de eddig csak ilyen szerepeket láttam tőle. Remélem a jövőben mostmár lesznek jobb szerepei is.

Történet: 3/10

Zene: 7/10

Színészek: 6/10

Karakterek: 4/10

Sorozat: Orange Marmalade

Orange Marmalade

Műfaj: romantikus, vámpíros, fantasztikus
Részek száma: 12
Dátum: 2015
Csatorna: KBS2

Ismertető: Olyan világban élünk, ahol az emberek és a vámpírok viszonylag békésen élnek egymás mellett, bár utóbbiak képességük ellenére el vannak nyomva a társadalomban. Történetünk főhőse, Jung Jae Min utálja a vámpírokat mióta édesanyja hozzáment egyhez. Olyannyira összeveszett anyjával, hogy a gitárt sem hajlandó visszavenni a kezébe, aminek hangját édesanyja annyira szerette. Az iskolájába megérkezik egy csodaszép és különös lány, Baek Ma Ri, aki semmi mást nem szeretne, csak békében és csendesen elvégezni az iskolát. Kettejük között a szerelem azonnal lángra kap, azonban a fiú álmaiban sem gondolta volna, hogy a lány egy vámpír. Kapcsolatuk viszont mélyebb, mint azt valaha is gondolták volna. 

Vélemény: Nagy reményeket fűztem a sorozathoz amikor belekezdtem. Egyrészt nagyon szeretem a vámpíros történeteket (no nem az alkonyat félét), másrészt a főszereplő sráccal pozitív élményeim vannak, így gondoltam ez a kettő főnyeremény lesz. Összességében nézve a sorozatnak van egy jó és egy rossz oldala is. Számomra az első részek elég unalmasak voltak, nem értettem azt a nagy szerelmet a két főszereplő között.

Aranyos volt meg minden, de mégis hiányzott belőle valami, ami összetartja az egészet. Aztán történt hirtelen egy ugrás időben, ami bár picit furcsa volt, egyértelműen a legjobb része lett az egész sztorinak. A történelmi események sokkal szebbek, izgalmasabbak, tartalmasabbak és nem utolsó sorban meghatóbbak voltak. S valamennyire magyarázatot is adott arra a hirtelen fellobbant szerelemre a sorozat elején.
Nagyon tetszett még a két srác viszonya is a múltban. Szép volt, és tényleg ott volt végig az a valami benne, ami leköti az ember figyelmét. A jelenbe visszaugorva 1 részig még tartotta a sorozat a színvonalat, érdekes volt és izgalmas, aztán visszaesett a sztori oda, ahonnan elindult. Bár már a végénél jártunk, mégis úgy éreztem, hogy valami még hiányzik ebből az egészből. Talán egy második évad sokat segítene rajta (nem tudom lesz-e?).

Véleményem szerint a rossz dolgok ellenére is érdemes megnézni egyszer a sorozatot. Egyrészt megtanít arra, hogy ami más, az nem feltétlenül rossz. Megmutatja, hogyan fogadjunk el valakit, aki nem olyan, mint mi, és hogyan győzzük le aggályainkat. Másrészt a történelmi rész tényleg nagyon édes, plusz rengetek szép zenével káprásztat el a sorozat. Én a jelenkori részre egy 5-öst, a történelmire egy 9-est adok, így jön ki majd az értékelésnél a hetes.

Zene: Mint fent is említettem, a sorozat tele van szebbnél szebb zenékkel, amiket egyszerűen nem győztem lefele tölteni a gépemre. Három nagy kedvenc: 'Afraid', 'Hurt' és a 'Shiny Day', ami a legszebb mind közül.

Szereplők: És akkor lássuk csak 3 főhősünket.
Yeo Jin Goo - Jung Jae Min: Aranyszívű srác, akiben bár van egy jó adag beképzeltség és harag, mégsem lehet őt nem szeretni. Utálja a vámpírokat, mivel édesanyja hozzáment egyhez. Jae Min karaktere igazán megérinti az embert, személy szerint én nagyon megkedveltem őt. Azonban a régebbi időben nekem túl beképzelt volt (persze ez adódhat abból is, hogy nemes), és a sorozat rövidsége híján nem volt esély arra, hogy kibontakozzon egy kicsit. A színész előtt viszont le a kalappal, eddig is kedveltem, ezek után még jobban. Főszereplőként szépen sikerült mindenki figyelmét magára vonnia. Plusz eszméletlen hitelesen sír ez a srác.

Seol Hyun - Baek Ma Ri: Bár vámpír, mégis emberként akar élni, s minden vágya, hogy befejezhesse az iskolát. Ma Ri karaktere nem volt rossz, mégis, engem a színésznő valahogy nagyon zavart. Mikor mosolygott is annyira merev volt, hogy elrontotta a hangulatot (nem tudom, hogy most a karaktere volt ilyen, vagy a színésznő). A régebbi időben én jobban kedveltem, ott valamennyire érthető volt ez a merevség. Viszont a jelenben tényleg nem. Nagyon sajnáltam amiért az amúgy is ingadozó sztorira a választott színésznő rátesz egy lapáttal. Talán egy kicsit ügyesebb színésznő jobb lett volna.
Lee Jong Hyun - Han Shi Hoo: Kicsit fura srác, aki fájdalmas múltja miatt eléggé rideg. Shi Hoo karaktere tipikusan azért volt benne az egészben, mert valakit 'sajnálni' kell, hogy 'érzelmes' legyen a sorozat. Annak ellenére, hogy félvállról vették az ő életét, és inkább tűnt elnyomottnak a karaktere mintsem harmadik főszereplőnek, én nagyon megkedveltem. A régi időben nagyon örültem, hogy a 2 srác kapcsolatára eléggé rámentek. Őszintén az se lett volna rossz, ha a Baek Ma Ri-t kipöckölik a sorozatból, aztán kezdenek valamit a két baráttal. A jelenkorban tényleg nagyon elnyomták, szánalmas és sajnálatraméltó volt, amiért nagyon haragszom. A színészt pedig nagyon megkedveltem.

Történet: 7/10

Zene: 9/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 7/10