Film: Obsessed

Obsessed

Műfaj: romantikus, melodráma, háborús

Játékidő: 132 perc

Premier: 2015. május 15.

Ismertető: 1969-ben járunk, főhősünk, Jin Pyeong ezredes éppen visszatért Koreába a vietnámi háborúból. Közkedvelt személy, ráadásul a hadsereg parancsnoka az apósa, így nagy tekintélynek örvend. S bár felesége is támogatja őt, mégsem érzi magát boldognak. Egy napon egy új beosztottat kap, Kyung Woo Jin-t, aki mindent megtenne azért, hogy nagyobb tekintélyt szerezzen és hogy minél nagyobb beosztottságú emberek kedveljék meg őt, s aki történetesen a szomszédba költözik a feleségével, Jong Ga Heun-nal. A környékbeli nők nem szeretik a lányt, mivel túl csendes és visszahúzódó, de Jin Pyeong szeme megakad rajta, és egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz, holott tudják, hogy nem lenne szabad.

Vélemény: Nagyon sok ilyen stílusú, háborús - romantikus filmet kerestem, s ezúttal úgy döntöttem, hogy ezt fogom megnézni. Bár filmekről fele annyit sem tudok beszélni, mint sorozatokról, azért megpróbálom megfogalmazni a gondolataim. Adott egy férfi, akit nagyon kedvelnek az emberek, de ettől nem érzi magát boldognak. Súlyos dolog a háború, ezt jól tudja, nem tud olyan felhőtlenül boldog lenni mint az emberek körülötte. S mellé adott egy lány, aki férje árnyékában él, és aki még soha sem volt szerelmes. Ők ketten egymásra találnak és olyan szinten vágynak egymásra, hogy akkor is találkoznak, még ha tudják is, hogy ezt nem lenne szabad.

A sztori egyszerű volt, a romantikán volt a fő hangsúly. Nagyon szépen bemutatták a háborús körülményeket az otthon lévő katonák szemszögéből, az egész világ amit megteremtettek teljesen visszarepíti a nézőt az időben. Nem voltak benne felesleges párbeszédek és húzások, nem dobálóztak a nevekkel, épp annyi szereplő volt benne amennyi szükséges volt ehhez a sztorihoz. Egyszerű, tömör film volt, ami megmutatta, hogy két ember mennyire tud vágyni egymás után, és hogyan tudják megtalálni a boldogságot a másikban. Megható, elgondolkodtató film volt, amit mindenképp érdemes egyszer megnézni, főleg ha épp ilyenhez van kedve a nézőnek. Én meglepődve tapasztaltam, hogy sokkal, de sokkal jobb volt a film, mint amire számítottam, mindenkinek nagyon tudom ajánlani.

Szereplők: És akkor lássuk csak két főhősünket sorjában.

Song Seung Heon - Kim Jin Pyeong: Bár mindenki imádja őt, ő nem egészen van megbékélve saját magával. Inkább csak folyik az árral, míg nem találkozik a csendes lánnyal a szomszédból. Jin Pyeong karaktere tökéletesen beleillett a világba is, amibe épp belecsöppentünk, illetve a szituba is, amibe keveredett. Egy csendes, nagy tekintélynek örvendő férfi volt, akit lelkileg hazavágott a háború, és aki nem találja helyét a világban. Érdekes volt, ahogyan elkezdi folyton figyelni a lányt, ahogyan az ebédeknél lopva rápillant, ahogyan elhatározza, hogy megteszi a lépést felé. Úgy is érdekes lett volna a karakter, ha nem romantikus sorozatról van szó, hanem arról, hogyan bolondul bele az életébe. Bár ha belegondolunk, többé kevésbé itt is ez történt. Mondtam nektek még valamikor múlthéten, hogy hamarosan nézek valamit Seung Heon-tól, s lássátok, ez a hamarosan gyorsabban itt lett, mint gondoltam.

Lim Ji Yeon - Jong Ga Heun: Nagyon csendes lány, aki nem fejti ki a véleményét, hanem csak él a férje árnyékában. Sohasem tapasztalta meg a szerelmet, így mikor az ezredes elkezd nyitni felé teljesen új neki az egész. Ga Heun karaktere is olyan volt, aki nagyon illett a sztoriba. Egyrészt lelki támaszt adott a férfinak, másrészt ő maga is össze volt teljesen zavarodva. SPOILER: A végén végül ugye visszalép, és próbál elmenekülni, ami annyira nem volt szimpatikus lépés tőle, de ha belegondolunk, hogy még soha sem volt szerelmes, és hogy megijedt az egésztől, úgy érthető kicsit. Bár buta volt, mégis ha belegondolunk mind követünk el hibákat az életünk során. Így úgy gondolom nem róható fel neki, amit tett. SPOILER VÉGE. Ji Yeon nagyon illett a karakterhez, jól hozta a csendes lányt, remélem a jövőben is jó szerepei lesznek.

Történet: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 8/10

Sorozat: High Society

High Society

Műfaj: romantikus
Részek száma: 16
Dátum: 2015
Csatorna: SBS 

Ismertető: Jang Yoon Ha hihetetlen gazdag családból származik, mégis más, mint a többi csebol. Saját maga szeretné felépíteni a karrierjét, és nem mellesleg alig vár arra, hogy igaz szerelme bekopogjon az ajtaján. Részmunkaidősként dolgozik legjobb barátnőjével, Lee Ji Yi-vel, aki a megélhetésért küzd, de ennek ellenére aranyos és mindig mosolyog. A sors úgy hozza, hogy Yoon Ha-t randira küldik egy csebol sráccal, Yoo Chang Soo-val, a beképzeltség megtestesítőjével. Chang Soo barátja Joon Gi, aki nem tudja elviselni a szegények és a gazdagok közti különbséget, és gőz erővel dolgozik azon, hogy ne kelljen olyan szegényes életet élnie, mint szüleinek. A randi ellenére Ji Yi és Chang Soo szerelmesnek lesznek egymásba, ahogyan Yoon Ha és Joon Gi is. Azonban mindkettejük kapcsolata kudarcra van ítélve: Chang Soo-nak túl sokat jelent a pénz, Joon Gi pedig hátsó szándékkal közeledik a gazdag lány felé.

Vélemény: Elég bajban vagyok most, mert olyan kusza gondolatok vannak a fejemben a sorozat kapcsán, hogy eltelik egy időbe, mire rendbe szedem őket. Van a sorozatnak egy hihetetlen megkapó és lenyűgöző, és egy hihetetlen sablonos oldala is. Kezdjük először a jó oldalával. Egyrészt legnagyobb pozitívum a sorozatban, hogy a borítóképen szereplő 4 személy tényleg főszereplő, az alsó kettő nem csak azért van ott, mert féltékenynek is 'kell lenni'. Két szerelmi szálon fut a sztori.

Itt van a tipikus gazdag srác szegény lány páros, akik bár sokak számára kedvencekké váltak, számomra mégis az első volt a meghatározóbb. A hiedelemmel ellentétben mostanában egyre ritkább a gazdag lány szegény srác szituáció, nem is tudom mikor láttam filmet, ami komolyan erről szól. Nagyon örültem neki, és tényleg kedvenceim lettek ők ketten. Az újat kombinálták a tipikussal, az ellentétek keltette feszültséget pedig egyenesen tapintani lehetett a levegőben - pont ez tette lenyűgözővé, megkapóvá és egyedivé a sorozatot.
Külön tetszett, hogy mind a 4 karakterünk igazán emberi volt, nem az a tipikus tökéletes srác és tökéletes lány. Tele voltak hibákkal, álmokkal, amik nagyon emberivé tették őket. Tetszett az is, hogy komolyan vették a mai társadalom által felépített különbségeket, és az is, hogy megmutatták, mennyire kiszolgáltatott lehet az ember a szülei akaratának. 4 főszereplőnk életét és kapcsolatát is majdnem a szülők tették tönkre a ranglétrára hivatkozva, ami a világot építi.

Lássuk csak a sorozat negatív oldalát, hisz sajnos ilyen is volt. Először is nem értettem a hirtelen fellángolt szerelmet a két párosunk között, pár rész alatt odáig jutottunk, hogy már komoly kapcsolatról volt szó, holott az egymásba szeretés rész kimaradt. Túl gyors volt. Ezután pedig következett a várt szakítás és a 'se veled se nélküled' kapcsolat. Gazdag lány szegény srác párosunk esetében ez felettébb érdekesen jött ki, míg a másik páros esetében inkább kínszenvedés volt.
Már attól féltem, hogy lassan átmennek a The Heirs című sorozat 'nagyszerű' párosába, és csak sírást és szenvedést fogunk látni. Ez részben be is következett, ezért is nyerte el inkább az első páros a tetszésemet. A sorozat felénél (még a nagy szakítások előtt) abba is hagytam egy ideig, majd a második felét megint egyszerre néztem meg. Másik dolog, amitől már tényleg a falra másztam, hogy a szakítás után nem lehet egyszerre elmondani az összes mondandót. Nem. Akárhányszor véletlenül összefutnak mindig van valami, amit utoljára el kell mondaniuk egymásnak. Kérlek, bármit, csak ezt ne.

És a véletlen összefutásokról meg ne is beszéljünk. Annyira tele volt véletlenekkel, hogy egy nap véletlen 8x egymásba futott mindenki. Oké, hogy egy cég meg minden, de akkor is. Még a sorozat jó oldalához felhozva külön tetszett a 2 lány és a 2 srác barátsága is. Így még szebb és még elgondolkodtatóbb lett. Tehát összegezve, megvan a maga rossz oldala, de az erősebb dominál. Egyértelműen ajánlom a sorozatot mindenkinek, aki picit komolyabb témákkal foglalkozó, de ugyanakkor erősen romantikus sztorit akar, mert nekem a High Society nagyon tetszett, egyértelműen jó sorozatként gondolok vissza rá.

Zene: Mivel a sorozat két fele között volt egy kisebb kihagyásom, ezért nem emlékszem pontosan, hogy a 'Don't Do That' című szám a sorozat elején is szólt volna, de úgy rémlik, hogy nem. Lényeg az, hogy nagyon tetszik, le is töltöttem. És itt van a 'Dazzling Day' című szám is, ami pedig a sorozat aranyos oldalához passzol.

Szereplők: Lássuk csak négy főhősünket külön-külön.
Uee - Jang Yoon Ha: Nagyon kedves lány, aki teljesen más, mint a többi gazdag. Saját maga szeretne karriert és életet építeni, s nem mellesleg tűkön ülve várja már a szerelmet. 'Emberi' része, hogy hihetetlen naiv és butus, azt hiszi, ha valamit tervbe vesz, az úgy lesz és kész. Túlértékeli saját magát és a világot, túl könnyen megbízik az emberekben ami miatt túl nagyokat esik. Yoon Ha karakterét sokkal jobban szerettem a másik női karaktertől. Megvolt benne a kellő magabiztosság, báj, kedvesség és minden egyéb, ami egy nő erényként tüntethet fel. Tetszett, hogy egy picit helyrerázták a sorozatban történt események és az is, hogy a szemünk láttára esett el, s ezáltal lett picit óvatosabb. Uee sorozatai mostanság valahogy mindig a kezem alá kerülnek, de ez nem is baj, mert egyre jobban kedvelem őt. Azt hiszem a jövőben már keresni fogom a szerepeit, hisz egyre jobban és jobban hozza a különböző karaktereit.

Sung Joon - Choi Joon Gi: Becsvágyas, okos és nem mellesleg törekvő férfi, aki hátsó szándékkal közeledik Yoon Ha felé. Különösen érdekes volt és jól jött le, hogy karaktere teljesen más volt, mint Yoon Ha-é. Míg az naiv és hiszékeny, ő addig tudatosan alkotja életét és nem hisz sorsban. Joon Gi karaktere nekem annyira lenyűgöző és megkapó volt, hogy a másik főszereplő férfi picit el lett nyomva általa. Az az erős jellem, amit mutatott nekünk, egyszerűen tényleg hihetetlen volt, nekem kedvenc karaktereim közé befúrta magát. Az is tetszett, hogy bár egy nagyon erős és tudatos férfiról van szó, a szemünk láttára érzékenyül el és zavarja össze a szerelem. Én nagyon, de nagyon szurkoltam neki, ő volt a legkiemelkedőbb az összes szereplő közül. Sung Joon nekem régóta szívem csücske, miatta is kezdtem el megnézni a sorozatot. Itt még nagyobbat ugrott a szememben, nagyszerű volt ismét, csak gratulálni tudok neki.
Park Hyun Sik - Yoo Chang Soo: Beképzelt gyerek, aki még mindig nem tud az anyja szoknyájától elszakadni, és aki egyszerűen mindenben nyerni akar. Az ő karaktere semmi újat nem mutatott nekem, tipikusan olyan volt, mint a megszokott gazdag srácok a sorozatokban. De nem azt mondom, hogy nem kellett. Igenis ott volt a helye a sorozatban, és nagyon jól megállta a helyét is. Tetszett, hogy egy idő után észbe kapott, és ahogy Joon Gi is mondta neki, először saját magát győzte le, hisz míg erre nem képes, addig mások legyőzése is esélytelen. Saját kezébe vette az irányítást, de az utolsó percig megtartotta a csintalan kisfiú jellemét, amin olyan sokat mosolyoghattunk a sorozat folyamán. A színésszel először találkoztam főszerepben, mondanom sem kell, hogy megkedveltem őt nagyon, remélem lesz még főszerepe, mert előszeretettel nézném még meg egy újabb szerepben.

Lim Ji Yeon - Lee Ji Yi: Aranyos, kedves és mosolygós lány, aki nehézségei ellenére mindig kitartó és optimista. Őszintén a sorozat elején nagyon kedveltem őt, jobban, mint a másik női karaktert. Olyan üde és aranyos volt, hogy friss szellőként hatott a sorozatban. Aztán amikor összejött a gazdag sráccal annak ellenére, hogy százszor is elmondta magának, hogy nem szabad, és annak ellenére, hogy nagy egymásba szeretős rész nem is volt, meginogott a véleményem róla. Aztán utána teljesen levert minden pozitív gondolatom róla. Nem bírtam, hogy zavarában minimum 99x hátat fordított és úgy beszélt, hangulatingadozásait se bírtam, és nem utolsó sorban azt hittem kikapcsolom az egészet, ha még egyszer elkezd sírni. Nem tudom, jobb lett volna, ha egy picit normálisabb női karaktert sikerült volna alakítani.

Történet: 7/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10