Sorozat: Angry Mom

Angry Mom

Műfaj: dráma, családi, iskolai
Részek száma: 16
Dátum: 2015
Csatorna: MBC

Ismertető: Jo Gang Ja egy meglehetősen fiatal anyuka, akinek múltja rengeteg verekedést és borzalmat takar. Ennek ellenére vidáman éli életét, megpróbál mindent megtenni egy szem lányáért, aki elég hallgatag. Egyik nap észreveszi, hogy kislánya teste tele van kék és lila foltokkal, így egy normális anyához méltóan rohan is, hogy törvényesen véget vessen az iskolai erőszaknak, de ez sajnos nem sikerül. Jo Gang Ja ezért egyenruhát húz magára és abba az osztályba fog járni, ahová kislánya, hogy biztonságban tudhassa, és gyökerestől kitéphesse az erőszakot ebből a megromlott iskolából. Azonban ebben az iskolában komoly politikai ügyek zajlanak, így egyedül nem lesz képes legyőzni őket. Park No A tanár fog neki segíteni ebben.

Vélemény: Hűha. Eredetileg akkor akartam megnézni a sorozatot amikor futott, de valamiért elmaradt, most pedig előszedtem, hogy ne maradjon sok sorozat az idei megnézendő sorik listáján. De ami a legfőképp rávett az az volt, hogy tudni illik ez a sorozat nyerte meg a 2014-es legjobb forgatókönyv díját. Most lehet rajta vitatkozni, hogy jogosan vagy sem. A sorozat nagyon jól indul. Eszméletlen komoly, nyoma sincs nevetésnek. Két elkeseredett kislány, egy lelkileg összetört fiú és egy tehetetlen édesanya karaktert kapunk már a legelején.

A sztori is nagyon érdekesen indul. Bár már találkozhattunk hasonló történettel, mégis sikerül valami újat belecsempészni, ami még érdekesebbé teszi. Mégsem vagyok oda érte. Hogy miért? Legfőképp a sorozat hosszával volt a baj. Az a 16 rész eszméletlen sok volt ennek a történetnek. Vártam, hogy feljön-e majd benne valami új szál, valami új cselekménysorozat aminek következtében nem merül ki a történet, de sajnos nem volt semmi ilyesmi. Ez pedig baj.
Hiába indult jól, az első pár résztől kezdve úgy éreztem, hogy nagyon hiányzik valami az egészből. Rengeteg unalmas, a felesleges perceket kitöltő jelenet volt, ami őszintén néha elveszi az ember kedvét a folytatástól. Az utolsó részek pedig már tényleg alig szóltak valamiről, annyira húzták. Szerintem abba is hagytam volna a sorozatot, ha nem lettek volna ilyen jó színészek és karakterek benne, hisz meg kell hagyni, ők azok, akik rengeteget dobnak a sorozaton.

Mindegyik karakter nagyon jól ki volt dolgozva, a színészek pedig lehengerlőek voltak, de róluk majd még lentebb. Amitől féltem az elején, az az volt, hogy Kim Hee Seon hogyan fog egy középiskolában diáklányt játszani. Hiába néz ki nagyon fiatalnak, a színésznő biza már 38 éves. Féltem, hogy röhejes lesz így elveszíti a történet a komolyságát. Meglepetésemre viszont jól jött ki a dolog. Bár kicsit zavart, egyáltalán nem volt röhejes vagy nevetséges.
Szóval, ha valaki megkérdezi, hogy érdemes-e megnéznie a sorozatot, akkor egy határozott igennel válaszolok, de túl kell élni azokat az unalmas perceket és el kell fogadni, hogy húzzák a dolgokat. Szerintem ha 8-10 részes lett volna ez a történet akkor egy abszolút max pontos sorozatról lenne szó, de ez így tényleg túl sok volt. Ilyenkor elgondolkodik az ember, hogy megérdemelte-e a sorozat azt a díjat vagy sem. Én azt mondanám, hogy összességében nem, de ha csak az alapsztorit nézzük akkor erősen elgondolkodnék rajta. Szerintem mindenki döntse el maga.

Zene: Egy zenét hallhattunk folyamatosan felcsendülni, amit Ali énekel. Egy nagyon szép szám (azért mégiscsak Aliról beszélünk): 'I Love You, I'm Sorry'. 

Szereplők: Na és akkor lássuk csak történetünk főhőseit külön külön.

Kim Hee Seon - Jo Gang Ja/Jo Bang Wool: Fiatal anyuka, akinek múltja rengeteg fájdalmat takar, ennek ellenére mindent belead, hogy szeretetben nevelhesse fel lányát, majd miután rájön, hogy mi folyik körülötte, vért izzadva igyekszik megakadályozni. Jo Gang Ja egy hihetetlen szerethető és példamutató karakter volt, szerintem nem lehetett őt nem szeretni vagy nem sajnálni. A színésznő eszméletlen ügyes (ezt már tudtuk), nagyon sikerült átadnia nekünk az összes érzését. Amikor szomorú volt akkor mi is azok voltunk, amikor kitervelt valamit izgultunk, hogy sikerüljön mindenáron. 
Ji Hyun Woo - Park No A: 'Üvegházban nevelkedett virág'. Édesapja mindig óvta minden rossztól, így igazából egy óvodás tanárt kapunk, aki hiszi, hogy ezen a világon a jó uralkodik. S lám meglepően több emberség volt benne, mint akármelyik másik karakterben. Tény, hogy egy naiv karakterként kezdi, de miután koppan egyet, rájön, hogy milyen is a világ valójában, és minden erejét összeszedi, hogy egy picikét jobb hellyé tegye. A tanár karaktere számomra lenyűgöző volt, nagyon tetszett a változás, amin végigment, és az is, hogy közben megmaradt ugyanolyan jónak. Ji Hyun Woo meglepett, hisz egy sorozatban láttam eddig, ott nem nyerte el a tetszésemet, de itt nagyszerű karaktert alkotott.

Kim You Jung - Oh A Ran: Kicsit furcsa lány, aki barátnőjével el van mint a befőtt, édesanyját meg konkrétan emberszámba sem veszi. A színésznőt én nagyon szeretem, így egy nagyon aranyos és jó karakterre számítottam. Erre kapunk egy hisztis, anyját már már utáló kislányt. Néha elgondolkodtam rajta, hogy érdemes-e ezért a lányért bármit is megtenni az anyjának. Oké, tény, hogy a végére nagyon aranyos és szerethető lesz, de a sorozat elején olyan szinten negatív karakter volt, hogy picit itt is elvesztette a sorozat a hitelességét. You Jung viszont ügyes volt.
Ji Soo - Ko Bok Dong: Éééés dobpergést... történetünk fénypontja: a lelkileg sérült, gyenge fiú, akinek mindent meg kell tennie, amit mondanak neki. Őszintén én már a sorozat elején éreztem, hogy ez a srác nagyon jó kis karakter lesz, s lám így is lett. Nagyon, nagyon örülök neki, hogy a végére több hangsúlyt kapott, sőt, egyenesen a főszereplők között volt. Ji Soo új színészek között van, de engem levett a lábamról. Ez is és a nemrég véget ért sorozat is amiben szerepel... hihetetlen jó mindkettőben, nagyon remélem, hogy a következő sorozatában főszereplő lesz.

Történet: 7/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 8/10