School 2017
Műfaj: iskolai, dráma, romantikus, ifjúsági
Részek száma: 16
Dátum: 2017
Csatorna: KBS2
Ismertető: Történetünk középpontjában egy híres, már elitnek számító középiskola és azok diákjai/tanárjai állnak. Az iskolában nagyon szigorú minden, a gyerekeket csupán a tanulás alapján értékelik, az egyéb tehetséget nem hogy figyelembe sem veszik, még le is nyomják. Főhősnőnk, a mindig mosolygó Ra Eun Ho, aki bár nem jeleskedik a tanulásban, mégis imád rajzolni és a barátaival lenni. Főhősünk pedig nem más, mint az igazgató egyetlen fia, Hyun Tae Woon, aki magasról leszarja az iskolát, mivel mindenki elnéz neki mindent. Az iskola napról napra egyre brutálisabb technikákhoz folyamodik, hogy a gyerekek minél magasabb átlagot érjenek el, azonban egyszer csak megjelenik egy magát X-nek nevező titokzatos emberke, aki tesz róla, hogy botrányt okozzon, és a tanári vezetőség kénytelen legyen a helyes eszközökhöz folyamodni. A gyerekek imádják a titokzatos idegent, a tanárok azonban mindent megtesznek, hogy el kapják őt, azonban ez a feladat nem is olyan egyszerű.
Vélemény: Már javában lement a sorozat amikor végre volt időm elővenni és szépen végignézni mind a 16 részt. Az összes School 'évad' közül én csak a legújabb hármat láttam (ezzel együtt), de azt kell hogy mondanom, messze ez volt a legjobb évad mindegyik közül annak ellenére, hogy az 5 főhős közül egyik sem híres színész. Nagyon sok minden tetszett a sorozatban, szóval megpróbálom nektek valahogy összefoglalni mindazt, amiért érdemes ezt a kis sorozatot megnézni.
Először is nagyon tetszett, ahogyan az iskolát és a diákok életét bemutatták. Volt benne jó is rossz is, szép és és szomorú is, valahogy nagyon szépen megtalálták a hangsúlyt, hogy valósághű legyen az egész. Nem volt felhőtlen boldogság az iskolában (azt ki hinné el?), de mélabús, komor hangulat sem (az meg túl lehangoló lett volna). Kaptunk mindkettőből egy kicsit. Külön tetszett az is, hogy bár két főszereplőnk volt, valahogy mindenkire hangsúly került még ha csak egy kicsikét is.
Sok emberke nőtt a szívemhez ennek köszönhetően. Bár nyilvánvalóan a két főhős volt a legtöbbet a képernyő előtt, a többieket sem felejtették el, amit nagyon szeretek, mert, főleg az ilyen közösségi sorozatokban ez még inkább növeli a csapatszellemet. A kövi dolog ami szintén csillagos ötös, azok maguk a témák és értékek. Láthattunk barátságot, szerelmet, szülő-gyermek kapcsolatot, iskola okozta stresszet, meg azt is, hogy mihez kezdünk az életünkkel az iskola után.
Sokszor láthattuk a tanárok gondolatát, hogy mennyire irtóznak ők maguk is a korrupciótól, noha kénytelenek mást tenni. Bár ezek nagyon átlagos dolgoknak tűnnek, mégis ezek azok, amik a leginkább meghatározzák egy fiatal életét, így nagyon valósághű volt, ahogyan ezeket a dolgokat szépen lassan, de mégis hangsúlyosan előhozták nekünk. Azt gondolom, hogy ezek alap dolgok egy iskolai, ifjúsági műfajú sorozatban, és itt meg is kaptuk őket, méghozzá nagyon szépen.
Következő dolog amit elő szeretnék venni, az maga a romantika, szerelem. Egyértelmű mindenki számára, hogy a két főhős össze fog jönni, de az nem mindegy, hogy hogyan. Nagyon féltem, hogy az lesz majd, ahogyan a legtöbb ilyen soriban: a pasi vagy rosszabb esetben a csaj halálosan szerelmes lesz a másikukba egy találkozás után, és koslat utána mindenhová. Hálát adok az égnek, itt nem ez történt. Sőt, meglepően édesen sikerült ezt a szerelmi szálat felgöngyölíteni.
Két főhősünk először nem szimpatizál egymással, de utána valahogy mégis sokszor összeakadnak az útjaik, így barátok lesznek, de olyan igazi, jó barátok. Megbeszélik egymással a dolgaikat, együtt lógnak, és úgy igazából is megismerik a másikat mielőtt egymásba szeretnének. Szerintem ez a legreálisabb, legélethűbb és legtisztább szerelem, hisz itt úgy igazán egymás lelkébe szerettek bele, nem csak a külsőbe. Egyszerűen imádnivalóak voltak együtt.
Akár a fiú-lány barátságot, mint témát, is felhozhatnánk, de mivel ők végül összejöttek, ezért ez annyira nem hangsúlyos, de az tény, hogy sokáig tényleg barátok voltak. Még romantikus szálon maradva a világ legédesebb tanárát is felhoznám, meg a rendőr nőcit. Írtó aranyosak voltak komolyan mondom, ez főleg a pasinak volt köszönhető. Nem egyszer vigyorogtam mint egy idióta, hihetetlen aranyosra és über cukira sikeredett Kang Myung karaktere, komolyan mondom.
Órákat tudnék még mesélni nektek erről a sorozatról, mert annyira aranyos, megkapó és érdekes volt, hogy csak mesélni és mesélni lehet róla. Én mindenkinek borzasztóan tudom ajánlani, kikapcsolódásként szerintem tökéletes, akár még most is, ha bekuckózzuk magunkat a takaró alá, akár 2-3 huzamban is végig lehet nézni, annyira nézeti magát az egész. Nem számítottam arra, hogy ilyen jó lesz, de nézzetek csak ide, végül mégiscsak sikerült nagyon meglepnie a sorozatnak.
Zene: A jó pár ost közül nekem ez a kettő lett a kedvencem, ezek természetesen telefonon is maradnak: Maktub 'Hope I'll Reach', Tarin 'Going Home'.
Szereplők: Na és akkor lássuk történetünk főhőseit.
Kim Se Jeong - Ra Eun Ho: Egy kedves, mosolygós és élettel teli lány, aki nem igazán szeret tanulni, ám annál inkább rajzolni. Eun Ho karaktere nekem már az első résztől nagyon szimpatikus volt. Kellőképp aranyos lánynak mutatták be a sorozatban, aki szívén viseli mások sorsát, de tudja, hogy néha ő is fontos. Tetszett, hogy ennyire élethű lett a karakter megalkotása. Sajnos mostanában nagyon ritka a jó női főhős, ugyanis legtöbbször egy hisztis, magamutogató, de bármit is tenni képtelen főszereplőt kapunk. Ettől szoktam én a fejem verni a falba. S ezért van az is, hogy minden más karakter, aki nem ilyen, nagyot ugrik a szememben. Eun Ho szerintem tökéletes volt ennek a sorozatnak a főhősnőjének. A színésznővel még sosem találkoztam, de szerintem nagyon aranyos volt, várom a szerepeit.
Kim Jung Hyun - Hyun Tae Woon: Kicsit ijesztőnek és beképzeltnek tűnő srác, de valójában csak nincs senkije, és senki sem mer rászólni bármi miatt is, mivel az apja az igazgató. Őszintén ő volt a fő ok, amiért elkezdtem a sorozatot, ugyanis az idei Rebel sorozatban annyira tetszett a nagyon nagyon mellékszerepe, hogy egyből felfigyeltem rá, és rögtön rá is kerestem, hogy lássam vannak-e régebbi szerepei, azonban az volt neki a majdnem az első. Gondolom sokakat elvarázsolt, ha idén máris főszerepet kapott. Hyun Tae Woon egy írtó cuki, aranyos srác volt, aki egyszerre volt férfias is és kisfiús is. Nagyon megkedveltette magát velem, mert tényleg megállta a helyét ezen történet főhőseként. A színésznek csak gratulálni tudok, és remélem csak főszerepei lesznek, mert tudja a kissrác, hogy mitől döglik a légy.
Jang Dong Yoon - Song Dae Hwee: Iskolaelső, mivel szülei nem tudják biztosítani a jövőjét ezért keményen, és még annál is keményebben tanul, dolgozik, tanul, dolgozik és ismételten csak tanul. Song Dae Hwee alapjáraton egy nagyon szánnivaló srác volt, akinek volt 1-2 dolga, ami, hát, annyira nem volt szimpatikus nekem, meg szerintem senkinek sem, de pont ettől lett emberi a karakter, hisz mindenkinek vannak hibái, mindenki csinál olyan dolgokat, amiket később megbán. Általában nagyon kiverik a biztosítékot (jó értelemben) nálam a szánnivaló karakterek, de neki végezetül mégsem sikerült annyira, a főhőst jobban szerettem mint őt, de összességében vele sem volt bajom, tényleg nem. Vele is először találkoztam, annyira hű de nagyon nem vagyok elragadtatva, de várom a jövőbeli szerepeit.
Han Joo Wan - Sim Kang Myung: Avagy a drámatörténelem, minden idők sorozatának legeslegédesebb férfi karaktere, akit nem lehet nem imádni, akitől nem lehet nem elájulni, és akinek nem lehet nem 500x visszatekerni a jeleneteit. Mivel már eltelt két hét mióta befejeztem ezt a sorozatot, ezért picit csillapodtam, de még most is mondom nektek, hogy életemben ilyen aranyos férfi karaktert még sohasem láttam. Annyira aranyos, kedves és überédes volt, hogy nem tudtam betelni vele, azt vártam a legjobban, amikor feltűnik, még ha a képernyő kis sarkán is akár, mert annyira imádnivaló volt. Nem túlzok emberek, esküszöm, hogy írtó édes volt ez az ember. Han Joo Wan-nal eddig csak egyszer találkoztam, dehát itt fel sem ismertem őt először. Az biztos, hogy a jövőben minden szerepét nézni fogom, remélem lesz főszerepe is hamarosan.
Történet: 8/10
Zene: 8/10
Színészek: 9/10
Karakterek: 9/10
Kim Se Jeong - Ra Eun Ho: Egy kedves, mosolygós és élettel teli lány, aki nem igazán szeret tanulni, ám annál inkább rajzolni. Eun Ho karaktere nekem már az első résztől nagyon szimpatikus volt. Kellőképp aranyos lánynak mutatták be a sorozatban, aki szívén viseli mások sorsát, de tudja, hogy néha ő is fontos. Tetszett, hogy ennyire élethű lett a karakter megalkotása. Sajnos mostanában nagyon ritka a jó női főhős, ugyanis legtöbbször egy hisztis, magamutogató, de bármit is tenni képtelen főszereplőt kapunk. Ettől szoktam én a fejem verni a falba. S ezért van az is, hogy minden más karakter, aki nem ilyen, nagyot ugrik a szememben. Eun Ho szerintem tökéletes volt ennek a sorozatnak a főhősnőjének. A színésznővel még sosem találkoztam, de szerintem nagyon aranyos volt, várom a szerepeit.
Jang Dong Yoon - Song Dae Hwee: Iskolaelső, mivel szülei nem tudják biztosítani a jövőjét ezért keményen, és még annál is keményebben tanul, dolgozik, tanul, dolgozik és ismételten csak tanul. Song Dae Hwee alapjáraton egy nagyon szánnivaló srác volt, akinek volt 1-2 dolga, ami, hát, annyira nem volt szimpatikus nekem, meg szerintem senkinek sem, de pont ettől lett emberi a karakter, hisz mindenkinek vannak hibái, mindenki csinál olyan dolgokat, amiket később megbán. Általában nagyon kiverik a biztosítékot (jó értelemben) nálam a szánnivaló karakterek, de neki végezetül mégsem sikerült annyira, a főhőst jobban szerettem mint őt, de összességében vele sem volt bajom, tényleg nem. Vele is először találkoztam, annyira hű de nagyon nem vagyok elragadtatva, de várom a jövőbeli szerepeit.
