Sorozat: Let Me Introduce Her

Let Me Introduce Her ~ About Her

Műfaj: melodráma, misztikus

Részek száma: 40 (egy rész fél óra)

Dátum: 2018

Csatorna: SBS

Ismertető: Történetünk főhősnője, Ji Eun Han rettegésben él, élete teljes káosz és úgy látja, hogy teljesen kilátástalan a helyzete, egészen addig, míg véletlenül nem találkozik egy plasztikai sebésszel, Han Kang Woo-val. A nő megmenti a férfi életét, ezért az elhatározza, hogy segít neki és átműti a teljes arcát, noha nem tudja, hogy mi elől menekül a nő pontosan. Eun Han a műtétből való felébredése után teljesen elvesztí emlékezetét. Kang Woo természetesen segít a nőnek a továbbiakban, hogy közössen visszaszerezzék a múltját, azonban ahogy egyre jobban belebonyolódik a nő a saját életébe, úgy jön rá, hogy lehet sokkal jobb lett volna, ha emlékei örökre eltűnnek.

Vélemény: Még amikor kijött a sorozat angolul kezdtem el nézni, de aztán olyan villámsebességgel készült rá a magyar felirat, hogy bevártam. Nagyon nehezen vettem rá magam a sorozatra, mert Sang Mi valahogy sohasem tartozott a kedvenceim közé, Kim Jae Won főszerepe miatt azonban mégis úgy döntöttem, hogy adok a sorozatnak egy esélyt. A sorozat azonban nem volt túlságosan híres a külföldi nézők körében sem.

Azt kell, hogy mondanom, hogy annak ellenére, hogy mennyire nehezen akartam elkezdeni, meglepően élveztem. Kapunk egy teljesen kétségbeesett nőt, és egy nagyon rendes férfit, akiket egymás mellé sodor az élet. Nagyon tetszett, hogy a nő élete lassan került felszínre, előtte és előttünk is néha úgy tűnt, hogy össze van minden kutyulva. De szépen lassan, a 20 részen keresztül, részről részre egyre több dolog derült ki.
Szóval az egész történet klasszul volt felépítve, plusz a múlt mellett a jelen fordulatai is érdekesre sikerültek. Ami nagyon tetszett még, az a szerelmi szál a két főhős között. Bár hivatalosan ez nem romantikus sori, és igazából gyakorlatilag sem, mert szerintem egy kezemen össze tudom számolni, hány 'nyálas' jelenet volt a 20 rész alatt. De ahogyan mégis szerették egymást, azt annyira szép és meghatóóóó volt szerintem.

Nem mondogatták egymásnak, sőt, maguknak sem, de a férfi mindenben segítette a nőt, még ha az próbálta elkerülni is azt, hogy a szeretett férfi belebonyolódjon az életébe. Annak ellenére, hogy Kang Woo nem volt egy olyan nagy macsó karakter, mégis nagyon férfias volt, ahogyan kitartott a nő mellett, és mindenben próbálta őt támogatni, már a sorozat legelejétől. Vicces, hogy ennyire nagyon tetszett ez a szerelmi szál.
Tehát a nem létező romantika is nagyon tetszett, történet kimenetele is érdekes volt, fordulatos és elgondolkodtató. Nem akarok semmit sem lespoilerezni, de én teljesen megértettem a nőt és azt is, hogy mit miért tett. Hétről hétre néztem a részeket és tényleg nagyon élveztem. Bár itt-ott a felvétel kicsit fura volt, a vágás is néha érdekesre sikerült, de igazából ez elhanyagolható volt, mert totálisan a sztorira koncentráltam.

A sorozat vége pedig hihetetlen édesre sikeredeeett. Annyira, de annyira tetszett nekem, hogy majdnem megkönnyeztem. Sajnálom, hogy nem volt annyira híres a sorozat, gifeket is összesen két adagot találtam hozzá. Szerintem jobb volt, mint az átlag sztorik, aki szemezgetett vele, de nem volt benne biztos, ahogyan én is, az szerintem mindenképp adjon neki egy esélyt, mert tényleg meglepően jóra sikeredett.

Zene: Szinte az összes ost tetszik, ami kijött a sorihoz: Navi 'Even If You Hate It', Lim Do Hyuk 'I Miss You', Kim Dong Wook 'Snowball', Yeoul Cha 'Wait a Minute' és végül a legszebb, leeSa 'Save Me' című száma.

Szereplők: No és akkor lássuk csak főhőseinket.
Nam Sang Mi / Lee Shi A - Ji Eun Han: Amikor a sorozat elején megismerjük őt, menekül valami elől, retteg mindentől és teljesen kilátástalannak látja saját helyzetét egészen addig, míg Kang Woo mentőangyalként meg nem érkezik. Igazából Shi A szerintem sokkal szebb színésznő, kicsit csalódás volt, hogy az ő arca lett úgymond átműtve, de hamar túltettem magam rajta. Alapjáraton egy kedves és életvidám nő, aki mindent megpróbál azért, hogy visszaszerezze az emlékeit. Bár sokszor idegesít, ha a főhősnő feleslegesen távol tartja magát a szeretett pasitól, de ebben a helyzetben érhető volt, noha nem is volt romantikus a sori. Sang Mi eddig sosem nyert meg magának, de szerintem ez a szerepe volt eddig a legszerethetőbb amit láttam tőle, remélem, de nagyon remélem, hogy a jövőben is hasonló karakterei lesznek.

Kim Jae Won - Han Kang Woo: Plasztikai sebészként dolgozik, egy kedves és megértő férfi, akinek az életébe szó szerint berobban Eun Han. Miután az megmenti az életét, s látja a nő kétségbeesését, elhatározza, hogy segít neki, s szép lassan kötődni is fog hozzá egészen addig, míg teljesen bele nem szeret. Vicces, mert Kang Woo karaktere így leírva nem tűnik túl férfiasnak, inkább amolyan halálosan romantikus férfi, aki mindent megad a nőnek, de valahogy a ragaszkodása és a segítsége annyira menővé tette, hogy a nézők csak olvadoznak tőle. Hát mindenesetre én nagyon szerettem őt, kicsit más volt, mint a megszokott főhősők, de ebbe a sorozatba tökéletes volt ez a szerep, nagyon szorítottam neki. Jae Won sok sorozata listán van nekem, eddig sajnos nem sokat láttam tőle, dehát remélem, hogy a jövőben is sok lesz neki. Amúgy meg ki hinné el, hogy lassan 38 éves lesz? Eszem megáll.

Történet: 7,5/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 8/10

Sorozat: Joseon Gunman

Joseon Gunman

Műfaj: történelmi, akció, romantikus

Részek száma: 22

Dátum: 2014
Csatorna: KBS2

Ismertető: A felvilágosodás korában vagyunk. A Csoszoni király igyekszik mindent megtenni, hogy birodalma újításokkal legyen tele, és ne maradjon le a többi országgal szemben. Csakhogy természetesen mindig ott vannak a konzervatívak, akik egy erős csoportot alkotnak, és mindent megtesznek a felvilágosodás ellen. Egyik módszerűk, hogy sorra gyilkolják meg a tanárokat, akik az új eszméket hirdetik. Ezeket egy bizonyos puskásnak nevezett alak teszi, aki a konzervatívaknak dolgozik, s külföldről szerzi a fegyvereket. Ez az ember nem más, mint Choi Won Shin, aki a semmiből emelkedett kereskedővé. A királyi őrség vezetője esküdt ellensége, aki mindent a király akarata szerint tesz, és igyekszik elkapni a puskást. Hogy gyermekei biztonságban legyenek, egy nemes barátjánál helyezi el őket. Mikor a fiú, Park Yoon Kang meglátja a család egy szem lányát azonnal megtetszik neki, csak azt nem tudja, hogy nekik volt már egy nem épp kellemes találkozásuk, mikor a lány fiúnak öltözve próbálta eljuttatni egy emberhez a felvilágosodás eszméit tartalmazó könyvet, amit halott tanára hagyott rá. Park Yoon Kang hamar rájön Soo In tervére, s mindenben segíti a lányt. Azonban édesapját megöli a puskás, a konzervatívak pedig egy hamis levéllel árulónak nyilvánítják. Így fiát halálra ítélik, lányát pedig szolgasorba adják. Soo In természetesen nem hagyja, hogy szerelmét megöljék, így Kim Ho Kyung-gal (akit bátyjaként szeret a lány, és nem mellesleg egy nemes család törvénytelen gyermeke) megpróbálják elszöktetni. De nem minden úgy alakul ahogy tervezték, így Yoon Kang meghal. 3 évvel később viszont visszatér a halálból egy japán nagykereskedő követeként. Míg nappal üzletel, éjszaka egy álruhába bújva keresi az ellenségeket, hogy tisztázhassa halott édesapja nevét, és visszakapja a család az igazságtalanul elvett becsületét.

Vélemény: Még egy olyan idióta forgatókönyv írót, mint ez, eskü sehol sem találni -_-". Te jó ég... Most fejeztem be, szóval még nagyon a sorozat hatása alatt vagyok, úgyhogy megpróbálok nem elfogultan vélemény írni. A történet megkapó, hiszen számomra ez a sorozat sok mindenben is újdonság volt, először is a felvilágosodás. Nem találkoztam még olyan sorival, ahol a nemzeteszme áll a középpontban. A másik újdonság az volt, hogy a főszereplő 'gárda', a király ellen volt, holott az nem is volt az a bizonyos ördög. Szóval tényleg érdekes. Érdekes, érdekes, érdekes...

Azonban sajnos a sorozatban rengeteg minden lett rosszul megoldva, amit igazán sajnálok, mert tényleg remek sorozatnak ígérkezett. Először is, már a 12.résznél éreztem, hogy a 20 rész az biza sok lesz, már akkor untam, ráadásul megtudtam, hogy plusz 2 résszel megtoldták. Katasztrófa. Nem értem, miért nem lehetett az egészet kb. 15-16 részbe sűríteni, hogy értelme is legyen. Hisz meg kell hagyni, a közepén van 6-7 rész, ami tök fölösleges. Ezek azok a részek, amikor Park Yoon Kang és Won Shin se veled se nélküled érzéseket "tápláltak" egymás iránt. Tehát értitek nem? 
Hanjo így meg Hanjo úgy, de ő most akkor az, vagy akkor nem az? Annyira elegem lett. Már nem azért, de minden nap együtt voltak, ismerték egymás hangját, de amikor el lett a főhős arca takarva egy kendővel, akkor biza nem ismeri meg (és ez fordítva is igaz). Könyörgöm, mikor jönnek már rá a rendezők, hogy ezek annyira bénán jönnek le, hogy az nem igaz. Ezeknél a részeknél volt az is, amikor Yoon Kang 3 év után visszajött. Én személy szerint azt a 3 évet nem 10 perc alatt rendeztem volna le.

Azonban a japános jelenetek tetszettek, örültem, hogy legalább ezeket mutatják, így valamelyest fogalmunk lehetett róla, hogy mi történt ott Yoon Kang-gal. Másik katasztrófa a sorozatban, hogy annyira sok volt a majdnem meghal a főhős, a búcsúzás, a "majd újra találkozunk", a "ne haragudj, hogy nem lehetek veled", hogy teljesen elveszítette hitelességét, s úgy voltunk mi is vele, hogy mi a francnak búcsúzkodnak, a srác úgyis mindent túlél. S ha már itt tartok, (nem tudom egyedül vagyok e vele), de én utáltam Yoon Kang-ot és Soo In-t is. Annyira idegesítettek, hogy az nem igaz. 
Míg Won Shin okos, eszes és megfontolt volt, addig a srác egy kis idegesítő légynek tűnt nekem, így az én szemszögemből minden lett, csak nem happy end. Ahogy legelőször is említettem, a vége borzalmas volt. Tipikusan olyan öljük meg az összes értelmes és jó karaktert egyszerre. De tényleg. Francba az egésszel. Ha Yoon Kang meghalt volna már a felkelés elején, akkor a sok jó karakternek, akik mint a bolondok követték, vagy az ellenségei voltak, nem kellett volna meghalniuk. 

S mivel ez egy elég hosszú sorozat lett, nem bántam volna, ha már akkor kicsit több hangsúly kerül arra, hogyan halnak meg, nem 8 másodperc alatt lerendezni. Másik dolog még, ami úgyszintén a sorozat végével kapcsolatos, hogy oké, azt gondoltam, hogy Yoon Kang és Won Shin közül valaki meghal, hiszen ahogy mondani szokták: ők nem élhetnek egy azon ég alatt. DE, az a 7-8 rész a sorozat közepén amit említettem, annyira arra ment ki, hogy egymás ellen harcoljanak, ennek ellenére a végén a "nagy csata" kettejük között kb. 9 másodpercig tartott. A sorozat mellett szóljon, hogy az akció jelenetek fantasztikusak voltak. Mind a fegyveres mind a kardosak. Nagyon tetszettek, és a lelassított jelenetek pedig különösen feldobták. Egy szó, mint száz, a sorozat egyedi, de sajnos több baki is van benne, amik fölött nem lehet elsiklani.

Zene: A soundtrackek rendkívül jók voltak (ahogy történelmi drámákban azt megszokhattuk), de kicsit különbözött a hagyományosaktól. Volt benne valami új, ami tényleg tökéletesen tükrözte az egész sorozatot.A számok is szépek voltak, különösen a 'Flower Through The Rock' és a 'Do You Know My Heart' című szám.

Szereplők: Na, van mit mondjak, szóval menjünk sorban.

Lee Joon Ki - Park Yoon Kang: Fent is említettem, hogy nagyon nem szerettem őt. Az elején még úgy hagyjál, elment, de mikor visszajött japánból már semmi nem volt, ami miatt neki szurkoltam volna. Olyan lendülettel jött, hogy ő biza tisztázza édesapja nevét. De ebből sem lett semmi, mindent elrontott szépen. Nem értettem se a gondolkodás módját, se semmit, amit csinált végig a sorozatban, szóval számomra tényleg egy nagy nulla lett a karakter. Egyedüli, ami talán igazán szerethető volt benne, az az, ahogyan a szolgákkal bánt. Aranyos volt, rendes, és tényleg jószívű ember, amit sajnos mi csak pár percig láthattunk, mert annyira el volt foglalva Won Shin-nel. S mivel ez utóbbit sokkal jobban megkedveltem, érthető, hogy ő lett a szememben a "rosszfiú", aki nem hagyja Won Shin-t érvényesülni. De a rosszfiú kifejezést nem szó szerint értettem. Ahogy mondtam, kicsit olyan légy volt, ami egyszerűen állandóan ott volt, ahol nem kellett volna. És én kifejezetten happy end párti vagyok, de ez esetben nem bántam volna, ha a felkelés elején tényleg meghal, és a többi pedig életben marad. Egyszóval nem lett kedvencem. De, a színész, akivel itt először találkoztam, szerintem remekül alakította Yoon Kang-ot. Igazán örültem, hogy ő alakítja (holott tényleg sosem találkoztam még vele). Szóval Joon Ki igazán szimpatikus lett, s biztos vagyok benne, hogy minimum egy sorozatot még megnézek, amiben főszereplő.
Nam Sang Mi - Jung Soo In: Te jó ég -_-". Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem legantipatikusabb karakter volt az egész sorozatban, pedig a színésznő egyáltalán nem az. Kicsit olyan feltűnési viszketegsége volt, mindig csinált valamit, hogy Yoon Kang rá figyeljen, és még véletlenül se a bosszújával törődjön. Ilyen kis mindenlében kanál csajszi volt, úgyhogy ő sem lett kedvenc. Legutálatosabb dolog, amit csinált, az az, amikor felkelés történt a palotában. A kis okos véletlenül sem az apjához rohan, hogy épségben kijussanak együtt. Ő megy felemelt orral a királynéhoz, hogy ő a nap hőse biza megvédi. S mi lett a vége? Na ugye... nagyokos. Mást nem is tudok rá mondani, számomra tényleg nagy csalódás volt. És ez az állandó búcsúzás, és a túldramatizálás tényleg úgy elrontotta az egész sorozatot. 1-2 még elmegy, de folyamatosan... S megjegyezném, hogy bár a színésznővel komolyabb bajom nem volt, kicsit abszurdnak találom, hogy egy ilyen fiatal lány szerepére egy 30 éves nőt raktak be, mert azért meg kell hagyni, meglátszik rajta a kora. Szóval egy fiatalabb színésznő valószínűleg javított volna az összképen.
Jun Hye Bin - Choi Hye Won: A 3. kedvenc karakterem lett a sorozatban. Okos volt, ízig vérig nő, aki a fájdalmas múlt hatására nem összeomlott, hanem büszkén, felemelt fejjel járt. Üzletelt, és tényleg tett valamit az egész sorozatban, nem csak kíváncsiskodott, meg hisztizett, mint Soo In. A 2 lány között hatalmas ellentét van, és sajna nem Hye Won karaktere lett a főszereplő, így ezzel kell beérni. Tényleg nagyon, de nagyon megkedveltem őt. Ami még nagyon szerethető volt, az az, hogy bár Yoon Kang-ba szerelmes lett, mégis az édesapját választotta. KÖSZÖNÖM, EGY NORMÁLIS KARAKTER. Nem értem, miért nem lehetett neki, és az apjának happy end-et csinálni. Oké, győzzön a király, de akkor a két ellenséges csopink hadd éljen már külön külön boldogan. Értitek, mit akarok mondani nem? Ez kb. olyan volt, mint ha Soo In-t nyírták volna ki. Nem és nem. Hye Wonra térve még az is édes volt, ahogyan az apjával megpróbáltak felállni a semmiből. Apa-lánya szeretet csillagos ötös volt. Nagyon meghatódtam rajtuk. Szóval jogosan lett a 3. kedvenc, igazán megérdemelte ezt a helyezést nálam. A színésznővel először találkoztam, bár icipicit antipatikus volt az elején, ez seperc alatt eltűnt.
Han Joo Wan - Kim Ho Kyunk: Tipikus karakter volt. A szegény fiú, aki sajnos rettenetes terhet és bántódást cipel a vállán, de ennek ellenére nem esett a ló túloldalára. Hozzá tartozik még, hogy reménytelenül szerelmes a főhősnőbe, aki sajna inkább csak kihasználja. Nagyon hasonlított a karaktere a The Moon embraces the Sun-ban szereplő Yung Il Woo bátyó szerepéhez. Alapdolgok ugyanazok, és sajnos a történetük vége is. Ami különösen tetszett Joo Wan-ban, hogy ő bár nem az apját választotta, mégis vissza ment érte. Nagyon meghatódtam azon a jeleneten amikor az meghalt. Kiderült, hogy apja is épp annyira szereti őt, ahogyan ő az apját. Szóval az összes drámai részből ez tetszett a legjobban, mert tényleg értelme volt. Másik szemszögből viszont nagyon sajnáltam (ahogy az ilyen karaktereket mindig), és legszívesebben a világból is kiátkoztam volna Soo In-t, amikor olyan lekezelően beszélt vele a végén. Annyi mindent tett érte, ő meg? Jajajajajajaj.... Nekem a színész is nagyon szimpatikus lett, annyira illett hozzá ez a szerep, konkrétan az ég szabta rá. De tényleg. Jövőbeli sorikat tuti megnézem. Szóval színész-karakter remek, és tuti, hogy ő lett volna a kedvencem, de Won Shin-t egy icipicivel jobban megkedveltem.
Yoo Oh Sung - Choi Won Shin: A színészt is nagyon szeretem, és a karaktere is tökéletes volt. Persze ő akart a gonosz lenni (szerintem), de minden érthető volt, amit tett. Az elején próbáltam bebeszélni magamnak, hogy ő a rossz, és Yoon Kang-nak kell szurkolni, de észrevettem, hogy abban az uncsi 7-8 részben, folyamatosan neki szorítottam, és reméltem, hogy sikerül elérnie amit eltervezett. Kicsit sunyi volt, de mindent a lányáért tett, hogy ne kelljen olyan életet élnie, amiből nagy nehezen megszöktette. Szóval tényleg mintaapa a köbön. További jellemzői, hogy rendkívül okos, és mindig tudja mit kell tennie. Ha a végén nem hal meg a lánya, nem is bolondul meg, s akkor is hozott volna egy épeszű döntést. Valamint ez a kereskedő dolog is rendkívül okos döntés volt, hisz ő tudta, ha lebomlanak a társadalmi különbségek, akkor a kereskedők emelkednek ki (ahogy az igazából is megtörtént ugyebár a történelemben), szóval reméltem, hogy sikerül neki. De az se lett volna baj, ha nem, csak könyörgöm miért nem maradhatott életben, ugyanúgy, ahogy Yoon Kang. Ő miért érdemelte meg az életet, míg Won Shin nem? Ezt a forgatókönyvírót kajak kinyírom egyszer. Szerintem mindenkinek érthető lett, hogy miért ő lett a kedvenc.

Történet: 7/10

Zene: 9/10

Színészek: 9/10

Karakterek: 7/10