Sorozat: Joseon Gunman

Joseon Gunman

Műfaj: történelmi, akció, romantikus

Részek száma: 22

Dátum: 2014
Csatorna: KBS2

Ismertető: A felvilágosodás korában vagyunk. A Csoszoni király igyekszik mindent megtenni, hogy birodalma újításokkal legyen tele, és ne maradjon le a többi országgal szemben. Csakhogy természetesen mindig ott vannak a konzervatívak, akik egy erős csoportot alkotnak, és mindent megtesznek a felvilágosodás ellen. Egyik módszerűk, hogy sorra gyilkolják meg a tanárokat, akik az új eszméket hirdetik. Ezeket egy bizonyos puskásnak nevezett alak teszi, aki a konzervatívaknak dolgozik, s külföldről szerzi a fegyvereket. Ez az ember nem más, mint Choi Won Shin, aki a semmiből emelkedett kereskedővé. A királyi őrség vezetője esküdt ellensége, aki mindent a király akarata szerint tesz, és igyekszik elkapni a puskást. Hogy gyermekei biztonságban legyenek, egy nemes barátjánál helyezi el őket. Mikor a fiú, Park Yoon Kang meglátja a család egy szem lányát azonnal megtetszik neki, csak azt nem tudja, hogy nekik volt már egy nem épp kellemes találkozásuk, mikor a lány fiúnak öltözve próbálta eljuttatni egy emberhez a felvilágosodás eszméit tartalmazó könyvet, amit halott tanára hagyott rá. Park Yoon Kang hamar rájön Soo In tervére, s mindenben segíti a lányt. Azonban édesapját megöli a puskás, a konzervatívak pedig egy hamis levéllel árulónak nyilvánítják. Így fiát halálra ítélik, lányát pedig szolgasorba adják. Soo In természetesen nem hagyja, hogy szerelmét megöljék, így Kim Ho Kyung-gal (akit bátyjaként szeret a lány, és nem mellesleg egy nemes család törvénytelen gyermeke) megpróbálják elszöktetni. De nem minden úgy alakul ahogy tervezték, így Yoon Kang meghal. 3 évvel később viszont visszatér a halálból egy japán nagykereskedő követeként. Míg nappal üzletel, éjszaka egy álruhába bújva keresi az ellenségeket, hogy tisztázhassa halott édesapja nevét, és visszakapja a család az igazságtalanul elvett becsületét.

Vélemény: Még egy olyan idióta forgatókönyv írót, mint ez, eskü sehol sem találni -_-". Te jó ég... Most fejeztem be, szóval még nagyon a sorozat hatása alatt vagyok, úgyhogy megpróbálok nem elfogultan vélemény írni. A történet megkapó, hiszen számomra ez a sorozat sok mindenben is újdonság volt, először is a felvilágosodás. Nem találkoztam még olyan sorival, ahol a nemzeteszme áll a középpontban. A másik újdonság az volt, hogy a főszereplő 'gárda', a király ellen volt, holott az nem is volt az a bizonyos ördög. Szóval tényleg érdekes. Érdekes, érdekes, érdekes...

Azonban sajnos a sorozatban rengeteg minden lett rosszul megoldva, amit igazán sajnálok, mert tényleg remek sorozatnak ígérkezett. Először is, már a 12.résznél éreztem, hogy a 20 rész az biza sok lesz, már akkor untam, ráadásul megtudtam, hogy plusz 2 résszel megtoldták. Katasztrófa. Nem értem, miért nem lehetett az egészet kb. 15-16 részbe sűríteni, hogy értelme is legyen. Hisz meg kell hagyni, a közepén van 6-7 rész, ami tök fölösleges. Ezek azok a részek, amikor Park Yoon Kang és Won Shin se veled se nélküled érzéseket "tápláltak" egymás iránt. Tehát értitek nem? 
Hanjo így meg Hanjo úgy, de ő most akkor az, vagy akkor nem az? Annyira elegem lett. Már nem azért, de minden nap együtt voltak, ismerték egymás hangját, de amikor el lett a főhős arca takarva egy kendővel, akkor biza nem ismeri meg (és ez fordítva is igaz). Könyörgöm, mikor jönnek már rá a rendezők, hogy ezek annyira bénán jönnek le, hogy az nem igaz. Ezeknél a részeknél volt az is, amikor Yoon Kang 3 év után visszajött. Én személy szerint azt a 3 évet nem 10 perc alatt rendeztem volna le.

Azonban a japános jelenetek tetszettek, örültem, hogy legalább ezeket mutatják, így valamelyest fogalmunk lehetett róla, hogy mi történt ott Yoon Kang-gal. Másik katasztrófa a sorozatban, hogy annyira sok volt a majdnem meghal a főhős, a búcsúzás, a "majd újra találkozunk", a "ne haragudj, hogy nem lehetek veled", hogy teljesen elveszítette hitelességét, s úgy voltunk mi is vele, hogy mi a francnak búcsúzkodnak, a srác úgyis mindent túlél. S ha már itt tartok, (nem tudom egyedül vagyok e vele), de én utáltam Yoon Kang-ot és Soo In-t is. Annyira idegesítettek, hogy az nem igaz. 
Míg Won Shin okos, eszes és megfontolt volt, addig a srác egy kis idegesítő légynek tűnt nekem, így az én szemszögemből minden lett, csak nem happy end. Ahogy legelőször is említettem, a vége borzalmas volt. Tipikusan olyan öljük meg az összes értelmes és jó karaktert egyszerre. De tényleg. Francba az egésszel. Ha Yoon Kang meghalt volna már a felkelés elején, akkor a sok jó karakternek, akik mint a bolondok követték, vagy az ellenségei voltak, nem kellett volna meghalniuk. 

S mivel ez egy elég hosszú sorozat lett, nem bántam volna, ha már akkor kicsit több hangsúly kerül arra, hogyan halnak meg, nem 8 másodperc alatt lerendezni. Másik dolog még, ami úgyszintén a sorozat végével kapcsolatos, hogy oké, azt gondoltam, hogy Yoon Kang és Won Shin közül valaki meghal, hiszen ahogy mondani szokták: ők nem élhetnek egy azon ég alatt. DE, az a 7-8 rész a sorozat közepén amit említettem, annyira arra ment ki, hogy egymás ellen harcoljanak, ennek ellenére a végén a "nagy csata" kettejük között kb. 9 másodpercig tartott. A sorozat mellett szóljon, hogy az akció jelenetek fantasztikusak voltak. Mind a fegyveres mind a kardosak. Nagyon tetszettek, és a lelassított jelenetek pedig különösen feldobták. Egy szó, mint száz, a sorozat egyedi, de sajnos több baki is van benne, amik fölött nem lehet elsiklani.

Zene: A soundtrackek rendkívül jók voltak (ahogy történelmi drámákban azt megszokhattuk), de kicsit különbözött a hagyományosaktól. Volt benne valami új, ami tényleg tökéletesen tükrözte az egész sorozatot.A számok is szépek voltak, különösen a 'Flower Through The Rock' és a 'Do You Know My Heart' című szám.

Szereplők: Na, van mit mondjak, szóval menjünk sorban.

Lee Joon Ki - Park Yoon Kang: Fent is említettem, hogy nagyon nem szerettem őt. Az elején még úgy hagyjál, elment, de mikor visszajött japánból már semmi nem volt, ami miatt neki szurkoltam volna. Olyan lendülettel jött, hogy ő biza tisztázza édesapja nevét. De ebből sem lett semmi, mindent elrontott szépen. Nem értettem se a gondolkodás módját, se semmit, amit csinált végig a sorozatban, szóval számomra tényleg egy nagy nulla lett a karakter. Egyedüli, ami talán igazán szerethető volt benne, az az, ahogyan a szolgákkal bánt. Aranyos volt, rendes, és tényleg jószívű ember, amit sajnos mi csak pár percig láthattunk, mert annyira el volt foglalva Won Shin-nel. S mivel ez utóbbit sokkal jobban megkedveltem, érthető, hogy ő lett a szememben a "rosszfiú", aki nem hagyja Won Shin-t érvényesülni. De a rosszfiú kifejezést nem szó szerint értettem. Ahogy mondtam, kicsit olyan légy volt, ami egyszerűen állandóan ott volt, ahol nem kellett volna. És én kifejezetten happy end párti vagyok, de ez esetben nem bántam volna, ha a felkelés elején tényleg meghal, és a többi pedig életben marad. Egyszóval nem lett kedvencem. De, a színész, akivel itt először találkoztam, szerintem remekül alakította Yoon Kang-ot. Igazán örültem, hogy ő alakítja (holott tényleg sosem találkoztam még vele). Szóval Joon Ki igazán szimpatikus lett, s biztos vagyok benne, hogy minimum egy sorozatot még megnézek, amiben főszereplő.
Nam Sang Mi - Jung Soo In: Te jó ég -_-". Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem legantipatikusabb karakter volt az egész sorozatban, pedig a színésznő egyáltalán nem az. Kicsit olyan feltűnési viszketegsége volt, mindig csinált valamit, hogy Yoon Kang rá figyeljen, és még véletlenül se a bosszújával törődjön. Ilyen kis mindenlében kanál csajszi volt, úgyhogy ő sem lett kedvenc. Legutálatosabb dolog, amit csinált, az az, amikor felkelés történt a palotában. A kis okos véletlenül sem az apjához rohan, hogy épségben kijussanak együtt. Ő megy felemelt orral a királynéhoz, hogy ő a nap hőse biza megvédi. S mi lett a vége? Na ugye... nagyokos. Mást nem is tudok rá mondani, számomra tényleg nagy csalódás volt. És ez az állandó búcsúzás, és a túldramatizálás tényleg úgy elrontotta az egész sorozatot. 1-2 még elmegy, de folyamatosan... S megjegyezném, hogy bár a színésznővel komolyabb bajom nem volt, kicsit abszurdnak találom, hogy egy ilyen fiatal lány szerepére egy 30 éves nőt raktak be, mert azért meg kell hagyni, meglátszik rajta a kora. Szóval egy fiatalabb színésznő valószínűleg javított volna az összképen.
Jun Hye Bin - Choi Hye Won: A 3. kedvenc karakterem lett a sorozatban. Okos volt, ízig vérig nő, aki a fájdalmas múlt hatására nem összeomlott, hanem büszkén, felemelt fejjel járt. Üzletelt, és tényleg tett valamit az egész sorozatban, nem csak kíváncsiskodott, meg hisztizett, mint Soo In. A 2 lány között hatalmas ellentét van, és sajna nem Hye Won karaktere lett a főszereplő, így ezzel kell beérni. Tényleg nagyon, de nagyon megkedveltem őt. Ami még nagyon szerethető volt, az az, hogy bár Yoon Kang-ba szerelmes lett, mégis az édesapját választotta. KÖSZÖNÖM, EGY NORMÁLIS KARAKTER. Nem értem, miért nem lehetett neki, és az apjának happy end-et csinálni. Oké, győzzön a király, de akkor a két ellenséges csopink hadd éljen már külön külön boldogan. Értitek, mit akarok mondani nem? Ez kb. olyan volt, mint ha Soo In-t nyírták volna ki. Nem és nem. Hye Wonra térve még az is édes volt, ahogyan az apjával megpróbáltak felállni a semmiből. Apa-lánya szeretet csillagos ötös volt. Nagyon meghatódtam rajtuk. Szóval jogosan lett a 3. kedvenc, igazán megérdemelte ezt a helyezést nálam. A színésznővel először találkoztam, bár icipicit antipatikus volt az elején, ez seperc alatt eltűnt.
Han Joo Wan - Kim Ho Kyunk: Tipikus karakter volt. A szegény fiú, aki sajnos rettenetes terhet és bántódást cipel a vállán, de ennek ellenére nem esett a ló túloldalára. Hozzá tartozik még, hogy reménytelenül szerelmes a főhősnőbe, aki sajna inkább csak kihasználja. Nagyon hasonlított a karaktere a The Moon embraces the Sun-ban szereplő Yung Il Woo bátyó szerepéhez. Alapdolgok ugyanazok, és sajnos a történetük vége is. Ami különösen tetszett Joo Wan-ban, hogy ő bár nem az apját választotta, mégis vissza ment érte. Nagyon meghatódtam azon a jeleneten amikor az meghalt. Kiderült, hogy apja is épp annyira szereti őt, ahogyan ő az apját. Szóval az összes drámai részből ez tetszett a legjobban, mert tényleg értelme volt. Másik szemszögből viszont nagyon sajnáltam (ahogy az ilyen karaktereket mindig), és legszívesebben a világból is kiátkoztam volna Soo In-t, amikor olyan lekezelően beszélt vele a végén. Annyi mindent tett érte, ő meg? Jajajajajajaj.... Nekem a színész is nagyon szimpatikus lett, annyira illett hozzá ez a szerep, konkrétan az ég szabta rá. De tényleg. Jövőbeli sorikat tuti megnézem. Szóval színész-karakter remek, és tuti, hogy ő lett volna a kedvencem, de Won Shin-t egy icipicivel jobban megkedveltem.
Yoo Oh Sung - Choi Won Shin: A színészt is nagyon szeretem, és a karaktere is tökéletes volt. Persze ő akart a gonosz lenni (szerintem), de minden érthető volt, amit tett. Az elején próbáltam bebeszélni magamnak, hogy ő a rossz, és Yoon Kang-nak kell szurkolni, de észrevettem, hogy abban az uncsi 7-8 részben, folyamatosan neki szorítottam, és reméltem, hogy sikerül elérnie amit eltervezett. Kicsit sunyi volt, de mindent a lányáért tett, hogy ne kelljen olyan életet élnie, amiből nagy nehezen megszöktette. Szóval tényleg mintaapa a köbön. További jellemzői, hogy rendkívül okos, és mindig tudja mit kell tennie. Ha a végén nem hal meg a lánya, nem is bolondul meg, s akkor is hozott volna egy épeszű döntést. Valamint ez a kereskedő dolog is rendkívül okos döntés volt, hisz ő tudta, ha lebomlanak a társadalmi különbségek, akkor a kereskedők emelkednek ki (ahogy az igazából is megtörtént ugyebár a történelemben), szóval reméltem, hogy sikerül neki. De az se lett volna baj, ha nem, csak könyörgöm miért nem maradhatott életben, ugyanúgy, ahogy Yoon Kang. Ő miért érdemelte meg az életet, míg Won Shin nem? Ezt a forgatókönyvírót kajak kinyírom egyszer. Szerintem mindenkinek érthető lett, hogy miért ő lett a kedvenc.

Történet: 7/10

Zene: 9/10

Színészek: 9/10

Karakterek: 7/10

Sorozat: Faith - The Great Doctor

Faith - The Great Doctor

Műfaj: fantasztikus, romantikus, történelmi, orvosi
Részek száma: 24
Dátum: 2012
Csatorna: SBS

Ismertető: Choi Young királyi testőr. A hercegnőt egy súlyos vágás éri a nyakán, így feladata, hogy elhozza: a mennyből az 'isteni gyógyítót', hogy az segíthessen a hercegnőn. Choi Young átmegy az időkapun, és a mai Szöulba érkezik. Elvezérelik a COEX épületbe, ahol találkozik Dr. Yooval. Mit gondol, mit nem, az egyik ott lévő ember nyakát megsebesíti, hogy meggyőződjön a nő képességéről. Ezután a rendőrség megjelenése ellenére is magával rángatja az időkapun. Szegény nőnek ezután hozzá kell szoknia egy 700 évvel visszamaradottabb világhoz, ahol az orvoslás még csak kezdetleges, és szó szerint kaszabolják egymást az emberek. Hogy a sztori ne csak erről szóljon, a két főhős között szép lassan szerelem szövődik, azonban a nő mindenképpen vissza szeretne jutni régi világába.

Vélemény: Hogy őszinte legyen, én anno imádtam ezt a sorozatot. Nem azért, mert hű de nagy szám, azért sem, mert olyan menők voltak benne az effektek (napersze), hanem mert egyszerűen egy érdekes sztorit dolgoz fel, s rengetek hangsúly van a karaktereken is, és azoknak jellemváltozásán. Bár meg kell hagyni, az első rész elég fura. Elég sokan abba is hagyták a sorozatot emiatt. De ha kibírja az ember, akkor egycsapásra beindul az egész történet. Hogy kicsit a rossz oldalára rátérjek az egésznek, ha belegondolok nagyon sok minden volt benne, amire csak ennyit tudtam mondani: öö, oké. Huh, tényleg elég sok.

Először is ez az időutazós valami (főleg egy ilyen örvényen keresztül) nekem kicsit fura volt, dehát egye fene. Azonban ezek a képességek a villámos kézzel, meg a tűzdobigáló csajszi nekem sok volt. Talán ha jók lettek volna az effektek, akkor nem lett volna rossz, de így nekem nagyon esetlennek tűnt az egész. Másik dolog, hogy a sztori az itt-ott döcög, hihetetlen gyenge kötélen táncol. Bár ezek miatt tényleg nem kell rettegni, mert ha az ember becsukja a szemét ezeknél a részeknél, akkor egy izgalmas, csodálatos érzelmekkel átszőtt történetet kapunk.
A romantika nagyon tetszett nekem. Nem az a nyálas, csöpögős, vontatott akármicsoda volt. A politikai viták között épp elegendő időt töltöttek ahhoz, hogy mélyen egymásba szeressenek, és nem egyik napról a másikra. A király és a királyné közti szerelmi szálat is nagyon szerettem, őszintén az se lett volna rossz, ha az ő szemszögükből is készül egy sorozat. Elsütöttek benne egy két poént is, de nem ez volt a lényeg, szóval nem is hiányoltam belőle a vígjátékot. Ami érdekessége a sorozatnak, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az orvoslásra és arra is, hogy egy közel 700 évvel régebbi társadalom hogy fogadja ezt a modernséget, és fordítva. 

A vége nekem kicsit befejezetlen volt. Oké, totál meghatódtam meg minden, de azért egy ölelést nem bántam volna. Így is csak 1 csók volt az egész filmbe össz-vissz, amit még csóknak sem neveznék, inkább szájrapuszi. S kiderült az is, hogy Lee Min Ho-nak jól áll a szakáll, de azért ha lehet inkább hanyagolja. Egyszóval a hibák ellenére, amit én itt felsoroltam, a sorozat nagyon jó, én azt mondom érdemes elkezdeni, mert én tényleg nagyon élveztem, és azon sorozatok között van, ami még mindig rajta van a gépemen, s mondanom sem kell, hogy természetesen a kedvenceim között is bent van.

Zene: A soundtrack-ek (mint a legtöbb történelmi drámában) itt is nagyon szépek volták, Ali 'Carry On' száma pedig tökéletesen illett a sorozathoz.

Szereplők: Ahogy fent is említettem, különösen odafigyeltek a 2 főszereplő érzelmi világára, amit én nagyon élveztem, úgyhogy nézzük csak őket sorban.
Lee Min Ho - Choi Young: Mi tetszett benne? Kb. minden. Annyira meg tudja szerettetni magát a nézőkkel, hogy a sori végére tényleg egyik kedvenc karakterré ássa be magát. Tetszett, ahogyan egy gyilkos vadállatból egy érző férfi lett, kinek feladata, hogy megóvja szíve hölgyét. Én tényleg nagyon nagyon megkedveltem őt, a színésznővel együtt nagyon jó párost alkottak. Aranyosak voltak és nagyon édesek. Lee Min Ho-tól anno ez volt az első sorozatom, természetes, hogy kedvenc színészek közé azonnal befúrta magát. Bár most, hogy egy pár sorit letudtam tőle, állíthatom, hogy ez volt az eddigi legjobb karaktere és szereplése is. Elképesztő, mennyire át tudta élni Choi Young karakterét. És amikor a sori közepén fel volt kötve a haja, hát az nagyon jól állt neki. Tényleg nagyon menő volt. Ha Lee Min Ho-t, mint színészt jellemeznem kéne így 2015-ben, nem is tudom milyen színésznek mondanám. A mostani szerepei nevetségesek, azonban ez minden kincset megér.

Kim Hee Seon - Yoo Eun Soo: Szegényt eszméletlenül sajnáltam, és nagyon sokat röhögtem rajta, mert a sorozat elején végigkísérhetjük az összes idegösszeroppanását. Tetszett, hogy odafigyeltek arra is, hogy ne egyből illeszkedjen be, hanem hogy átmenjen azokon a bizonyos fázisokon: úristen hol vagyok?, ez nem a valóság, meg kell szöknöm, te jó ég mi lesz velem, hogyan juthatok haza, hogyan illeszkedjek be. Szép lassan az összes lement a sorozatban, és az ő karakterén is érezhető volt az a jelentős változás, mint Choi Young karakterén. A két főszereplő közötti romantika nekem tényleg nagyon tetszett, s még a korkülönbség sem zavart, pedig az általában elég idegesítő szokott lenni. Fent nem említettem, de tetszett az ő részére beépített szál is, amely szerint sorra derülnek ki a dolgok róla és a jövőjéről. Bár ez a jövőbeli "én" nekem kicsit furcsa volt, de az utolsó pár rész annyira szép volt, hogy nem is törődtem vele. A színésznő is jó volt, bár más sorozatban azóta nem találkoztam vele.
Yu Oh Seong - Ki Cheol: Aki szokta olvasgatni a bejegyzéseimet, az tudja, mennyire szeretem ezt a színészt, és azt is, hogy mennyire szeretem a beteges karaktereket. Hát ő sem volt normális, meg kell hagyni. Az elmebeteg karakterek a legjobbak, mert kiszámíthatatlanok és nem lehet tudni melyik pillanatban robbannak. Ki Cheol elengedhetetlen volt a sorozatban, az ő karaktere is emeli a színvonalat. Vicces volt, és nem mellesleg gonosz is. Bár nem neki szurkoltam (mégszép), tényleg nagy érdeklődéssel figyeltem az újabb és újabb lépéseit. Összességében igazából elmondhatom, hogy minden egyes karakter és minden egyes színész szívét-lelkét beleadta a forgatásba, ami tényleg nagyon meglátszik az egész sorozaton. Nagyon szerettem a királyt és a királynét, a Woo Dal Chi tagjait egytől egyig, valamint a gonosz oldal karaktereit is.

Történet: 8/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 8/10