Sorozat: Introverted Boss

Introverted Boss ~ Sensitive Boss

Műfaj: romantikus, vígjáték
Részek száma: 16
Dátum: 2017
Csatorna: tvN

Ismertető: Eun Hwan Ki egy hatalmas cégnek az elnöke, azonban senki sem látta még őt legjobb barátján kívül (aki helyette intézi a dolgokat). Mindenki retteg tőle, és mindenféle szóbeszéd kering róla. Azonban senki se tudja az igazságot: Eun Hwan Ki nagyon félénk, nem nagyon szeret emberek előtt mutatkozni, ha pedig beszélnie kell emberek előtt, egyszerűen meg sem tud mukkanni. Főhősnőnk Chae Ro Woon musical színész, bár nem túl híres. Egyik nap azonban felveszik Hwan Ki cégéhez. A mosolygós és energiával teli lány mindent belead a munkába, azonban senki se tudja az igazi okát annak, amiért ide jött dolgozni: ki akarja deríteni, hogy nővére miért lett öngyilkos ennél a cégnél, amikor még a gyanúja sem állt fent, hogy ilyesmit elkövessen.

Vélemény: Először nem akartam megnézni a sorit, mert Yeon Woo Jin sorijai eddig nem nagyon nyerték el a tetszésemet, de aztán láttam, hogy újdonsült kedvencem, Yoon Park is szerepel benne, ráadásul amúgy is vágytam már egy kis vígjátékra, így végül beadtam a derekam, és megnéztem ezt a sorozatot. Őszintén nagyon meglepődtem. Azt hittem ismét egy bugyuta sztorit kapunk rengeteg túlbonyolítással és felesleges drámai jelenetekkel, de sikerült nagyon meglepniük.

Nagyon, tényleg nagyon komoly témákat érintgető sztorit kaptunk, ami mellett a fő cselekményszál ugrálása a múltból a jelenbe igazán elnyeri a néző kíváncsiságát. Ugye a legnagyobb kérdés az volt, hogy vajon miért lett öngyilkos főhősnőnk nővére. Ezt a kérdést a sztori a legutolsó percig csavarja, ami szerintem nagyon megkapó volt, nem találtam unalmasnak, sőt, nagyon élveztem látni azokat a jeleneteket, amikor ő volt a 'főhősnő', kíváncsian vártam, hogy mi történhetett vele.
A múlt mellett a jelen is nagyon tetszett, méghozzá nagyon sok minden benne. Először is főhősünk változása, ahogyan megnyílik a világnak, de közben megtartja önmagát. Nagyon tetszett a főhősnő és édesapja közötti kapcsolat is, ahogyan emésztik magukat, és nem tudnak továbblépni. Imádtam a cég alkalmazottait is, nagyon sok kedves szereplővel sikerült még élvezhetőbbé tenni az egész sorozatot. Nagyon tetszett a főhős és az apja közötti viszony szintén.

Nagyon, nagyon menő volt a két fiú közötti barátság, valamint a főhősnő és Eun Yi Soo viszonya egymáshoz, főleg a legvégén. Maga Yi Soo karaktere is nagyon megkapó volt, ahogyan próbálja fenntartani a törékeny valóságát, ahogyan ragaszkodik szerelméhez. Kang Woo Il szerepe is nagyon tetszett, ahogyan egy nagyon emberi karaktert sikerült összehozni, ahogy ő is próbál úgy tenni, mintha minden rendben lenne, de közben összeroppan a rá nehezedő súly alatt.
Miközben ráadásul csak kihasználják. Mint látjátok, meglepően sok és nagyon fontos kérdések merültek fel a sorozatban, ami a romantikus-vígjáték kategóriába egy kis újdonságot hozott, sikerült sokkal 'emberibbé' varázsolni ezáltal az egész sorozatot, ahogyan törékenyek voltak a karakterek, ahogyan rengeteg fájdalom és nevetés született meg a 16 rész során. Tényleg valami újat kaptunk ezúttal ebben a műfajban, és és ennek borzasztóan örülök. Nem lett bugyuta sztori.

A romantika is nagyon, nagyon aranyos volt, azonban vicces, én nekem a kedvencem akkor is Woo Il és Yi Soo volt, nagyon, de tényleg nagyon reméltem, hogy végül valahogy mégiscsak kialakul egy normális kapcsolat, holott a sorozat során végig jegyben jártak. Őszintén el tudnák képzelni velük egy történetet, vagy akár csak a két színésszel, hisz nagyon jól mutattak együtt. De a fő páros is nagyon aranyos volt, szóval nincsen rossz szavam, de őket jobban megkedveltem.

Hogy ne csak jót mondjak, azt azért meg kell említenem, hogy a végére érezhető egy kicsi húzás, nem olyan feltűnő, mert nem részeken keresztül tart, inkább csak belecsempészték okosan. De ez tényleg elenyésző volt a sok jó mellett. A befejezés szerintem nagyon ütött, olyan tipikus volt mégis nagyon jól esett látni, ahogy összehozták a bandát, ahogyan mindenki kapott egy kicsit a végéből. Én szívemből tudom mindenkinek ajánlani ezt a sorozatot (is), mert szerintem meglepően aranyos, jó, cuki, komoly, vicces, imádnivaló (és a tööööööbbi) és szerethető volt.

Zene: A kedvencem Sandeul 'One More Step' című száma lett, de ezek is elnyerték a tetszésemet: Park Si Hwan 'Walking On The Spot', Hong Dae Kwang 'Is It Love?', Ben 'Memory', Park Boram 'Isn't She Lovely'.

Szereplők: És akkor lássuk csak történetünk 4 főhősét szokásosan: sorjában.

Yeon Woo Jin - Eun Hwan Ki: Magába zárkózott srác, aki jobb szeret egyedül lenni csendben, mintsem emberek között. Hihetetlen okos és tehetséges, de rejtegeti a világ elől, mindent magára vállal. Hwan Ki karaktere elég végletes volt, főleg amiatt, hogy rettegett mindentől és mindenkitől. Ettől függetlenül szerintem nagyon könnyen megkedveltette magát a nézőkkel, hisz mindig mindenkire vigyázott a távolból, sokat segített mindenkinek. Tetszett, ahogyan megváltozott a sori végére, de még az utolsó részekben is volt benne egy kis félénkség. Sikerült jól megoldani, hisz ha teljesen megváltozik a végére akkor az nem lett volna olyan élethű. Yeon Woo Jin sorozatait eddig annyira nem szerettem, sem a karaktereit, de eddig (már amennyit láttam tőle) ez volt a kedvencem. Remélem a jövőben egyre jobb és jobb szerepei lesznek.
Park Hye Soo - Chae Ro Woon: Egy életvidám lány, aki mindenkinek próbál segíteni. Lelkileg összetör nővére halála miatt, ezért elhatározza, hogy bosszút áll. Ro Woon alapjáraton egy nagyon kedves és életvidám karakter volt, akihez nem illet ez a bosszúállósdi. Tetszett, hogy a sorozatban valóban nem igazán jött össze neki, elég fura lett volna, ha valami hatalmas nagy tervet eszel ki. A sorozat elején nagyon kedveltem őt, nagyon aranyos volt, ahogy folyton a főhős közelében lebzsel, és ahogyan mindenkinek segíteni próbál. Ritka a jó női főhős, ezért értékelni őket. A végére azonban kicsit sokat hisztizett nekem, aminek a fele értelmetlen is volt, szóval kicsit sok volt belőle. Ettől függetlenül nem volt rossz karakter, aranyosak voltak a főhőssel. A színésznő viszonylag újnak számít, eddig csak egy kisebb szerepben láttam őt.

Yoon Park - Kang Woo Il: Főhősünk legjobb barátja, aki vele ellentétben egy nagyon közkedvelt személy, aki tökéletes előadó és főnök. Yoon Park nekem ilyen új kedvencnek számít, szóval miatta kezdtem el a sorozatot (igazán lehetne mostmár ő is főszereplő). Woo Il szerintem egy nagyon emberi karakter volt. Próbált megfelelni Hwan Ki apjának, de sosem tekintettek rá családtagként, csak kihasználták végig, nem csoda, hogy kicsit gonosznak tűnt. A 'nagy hibája' sem volt annyira nagy, mint kiderült. Nekem ő volt az egyik kedvencem az egész sorozatból, nagyon szorítottam neki és Yi Soo-nak, sokkal aranyosabbak voltak, mint a főhősök. Összességben Yoon Park most még jobban a szívembe lopta magát, itt is nagyon dögös karaktert alakított, olyan igazi helyes 'rosszfiút'. Remélem a jövőben nagyon nagyon, nagyon sok főszerepe lesz.
Kong Seung Yeon - Eun Yi Soo: Főhősünk kishúga, aki egy tökéletes nőnek tűnik, de valójában nagyon törékeny, és próbál mindenkinek megfelelni. Őszintén nagyon, de nagyon kedveltem őt, ez a női karakter szerintem nagyon megnyerő volt. Imádtam, ahogy a szüleivel is rendes volt, de kiállt szerelme mellett. Egy nagyon törékeny lány volt, aki a végére szerencsére felenged, és megpróbálja úgy élni az életét, ahogyan az jól esik neki. Nagyon, tényleg nagyon kedvelte őt, Yoon Park karaktere mellett írtó jól mutatott (meg a színész mellett is). Nagyon király lenne, ha lenne egy új sori, ahol ők ketten a főhősök. Nagyon imádnám. Seung Yeon-t eddig csak kisebb szerepekben láttam, de mostantól nézni fogom a sorozatait, mert nagyon megkedveltem őt. Ééés nézzétek meg, a végére értem ennek a bejegyzésemnek is.

"Az olyanoknak, mint én, akik nehezen beszélnek...

Ha nem találjuk meg a megfelelő szavakat, hogy elmondjuk...

Ha nem tudunk mondani semmit...

Ha senki sem hallgat meg miket...

...nem számít, mi mondunk.

Még ha tudjuk is, hogy minden reménytelen,

igyekszünk kopogtatni az ajtón, mely szorosan zárva van.

Mi... próbáljuk meghallani a haszontalan kopogást.

Mindössze egyetlen valakire van szükségünk...

Valakire, aki meghallgat."

Eun Hwan Ki

Történet: 8/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 8/10