A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Yoon Park. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Yoon Park. Összes bejegyzés megjelenítése

Sorozat: Radio Romance

Radio Romance

Műfaj: dráma, romantikus
Részek száma: 16
Dátum: 2018
Csatorna: KBS2

Ismertető: Történetünk főhőse a mindig vidám és optimista Song Geu Rim, akinek édesanyja kiskorában elvesztette a látását. Hogy a nehéz időket átvészeljék folyton a rádiót hallgatták, s olyannyira megszerette, hogy eldöntötte, ha felnő egy rádióműsorban fog dolgozni íróként, azonban sajnos nem olyan tehetséges az írásban, így csak segédként dolgozik egy műsornál. Mikor a minden lében kanál, őrült Lee Gang producer visszatér Indiai útjáról egy új műsort indít ahol megteszi főhősnőnket az írónak egy feltétellel: DJ-nek meg kell szereznie a mindenki által imádott, Korea első számú közkedvelt színészét: Ji Soo Ho-t. A színész bár a világ felé a jó oldalát mutatja, de valójában családja romokban hever, az egész élete egy forgatókönyv és nincsenek barátai. Roppantmód idegesíti Geu Rim, aki mindent bevet, hogy megszerezze a színészt, azonban a lány nem is sejti, hogy már gyerek kora óta ismeri a férfit.

Vélemény: Nagyon kíváncsi voltam már a sorozatra, mert az alapján amit láttam belőle így különböző videókban, nagyon aranyosnak tűnt, mostanság pedig pont aranyos sorikhoz volt kedvem, szóval végre megnézhettem. Hogy őszinte legyek, sokat nem fogok tudni beszélni nektek róla. Röviden annyi, hogy az első fele nagyon ari, a második fele nagyon uncsi volt. De olyan nagyon, hogy még csak idegeskedni sem tudtam azon, hogy elrontották a sorozatot. Egyszerűen csak vártam a végére.
Na de lássuk a legelejétől. Kapunk egy eléggé ügyetlen kis csajt, akinek bár nagyszerű kommunikációs képessége van, mégsem megy neki az írás. Mellé kapunk egy már-már tökéletesnek tűnő színészt, akinek (a dolgok rendje és módja szerint) korántsem boldog az élete. Itt van még nekünk a dilinyós, ténylegesen csövesnek kinéző, de ugyanakkor imádnivaló producer is, aki már régóta szerelmes a főhősnőnkbe. A karakterek aranyosnak és szerethetőnek tűntek a legelején.
A történet nagyon aranyos volt, a kivitelezés méginkább. Sokszor gondoltam arra, hogy mennyire hangulatos lett volna ezt télen nézni. A rádiózás is nagyon cuki volt, annyira, hogy rendesen meghozza a néző kedvét ahhoz, hogy télen egy jó kis forrócsokival a kezében hallgassa a rádiót. És ezek mellé pedig kaptunk egy kissé rejtélyes szálat a múltból, ami körbefogja a történetet. Azt kell, hogy mondjam, borzasztóan élveztem, az első 8 részt 2 nap alatt néztem meg, annyira nagyon tetszett az egész.
Aztán nem tudom, hogy mi történt pontosan. Egyre jobban és jobban elkezdtem unni az egészet, 2 hétig húztam a befejezést, az utolsó 2 résszel pedig szörnyen szenvedtem. Hihetetlenül unalmassá és sablonossá vált. A karakterek semmit sem változtak, újra és újra lejátszották a jeleneteket, amikor patthelyzetbe kerül a főhős, de ő mégis megoldja valahogyan. A producerünket sajnáltuk, amiért alul maradt a szerelmi szálban, de még ez sem volt elég ahhoz, hogy érdekeljen a befejezés.
A romantika is aranyosnak indult az elején, de nem is tudom, nem voltak meg az egymásba szeretős részek, hanem egyszer már csak oda és vissza voltak egymásért. Ezt pedig nagyon nem szeretem, mert így nem értem a nagy rajongást egymás iránt. Sokkal jobb, amikor várnunk kell akár a legvégéig egy csók jelenetért, de annak jelentősége is van. Mindenesetre amennyire arik voltak az elején annyira váltak unalmassá a végére. Elmondani sem tudom mennyire nagyon vártam, hogy végre a végére érjek.
Sosem hagyok abba sorozatot, ha törik ha szakad végignézem őket, de itt nagy volt a kísértés, hogy ne nézzem tovább. Mást nem is tudok nektek róla mondani. Összességében, sajnálom, hogy ez lett a vége, mert tényleg nagyon nagyon szerettem őket az elején, meggyőződésem volt, hogy idei legjobbak között benne lesz, aztán ez történt. Esélyt mindenképp adjatok neki szerintem, mert lehet, hogy ti végig élvezni fogjátok, de sajnos velem nem így volt, 8 rész bőven elég lett volna.

Zene: A zenék arik voltak, három szám is megmaradt: Nakjoon 'Hidden Path', NCT U 'Radio Romance' illetve Lee Seok Hoon 'Story' c. száma is.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket.
Yoon Doo Joon - Ji Soo Ho: Tökéletesnek tűnik, aki mindenki előtt mosolyog és soha nem veszíti el hidegvérét, azonban késztetést érez arra, hogy főhősnőnket piszkálja. Soo Ho nagyon, de nagyon tipikus főhős volt, aki az elején nagyon beképzelt, de hamar rájövünk, hogy nagyon sajnálnivaló is szegény. Annak ellenére, hogy ennyire tipikus volt, azt kell, hogy mondjam, nagyon kedveltem őt a sorozat elején. Tetszett, hogy nehezen fejezi ki magát, hogy folyton féltékenykedik és hogy folyton piszkálja a főhősnőt. Aztán ezt is meguntam sajnos, és már vártam volna valami kis változást, de nem igazán kaptunk semmi ilyesmit sajnos. Ezért így a végére úgy voltam vele, hogy szép volt, jó volt, de semmi maradandó. Doo Joon-t még sohasem láttam, de hát nagyon ari ez a pali, azt hiszem ezt a helyzetet hamar orvosolni kell. 
Kim So Hyun - Song Geu Rim: Aranyos csajszi, aki nagyon talpraesett, de mégsem megy neki az írás, ezért inkább csak rabszolgaként van a rádiónál egészen addig, míg Lee Gang producer fel nem karolja. Geu Rim is aranyos volt az elején, az különösen tetszett, hogy nem sértődött meg minden hülyeségen és nem hisztizett, hanem inkább próbált csinálni valamit. Persze ő is unalmassá vált a végére, egy ilyen karakter semmiképp nem életképes hosszú távon a dorama világban, de még mindig jobb, mintha egy magatehetetlen hisztis főhősnőt kaptunk volna. Őszintén én Lee Gang-nak sokkal jobban szorítottam, így jó lett volna, ha vele marad (persze ez lehetetlen), de örültem, amiért próbált úgy állni ehhez a szerelmi bonyodalomhoz hogy senki se jöjjön ki belőle rosszul. Kim So Hyun színészkedésével még mindig nem vagyok nagyon megbékélve, de még van ideje, hogy fejlődjön, szóval hajrá.
Yoon Park - Lee Gang: Eléggé ketyós pasi, aki kb. úgy néz ki, mint egy hajléktalan, a folyamatos 'namaste'-vel mindenkit az őrületbe kerget, de érti a dolgát és tudja, hogyan forgassa lapjait. A sorozat felüdülése volt ez a pali, sosem hittem volna, hogy Yoon Park-ot valaha egy ilyen ketyós szerepben látom. Az eddigi megszokott, dögös, hideg, de ugyanakkor sajnálnivaló karaktert felváltotta ez a dilis-csöves szerep, ami hihetetlenül illett hozzá, egyszerűen imádtam őt úgy, ahogy volt. Szerintem az egész sorozatban ő volt a legjobb, a hülye fejeivel, hülye megszólalásival és azzal a lehetetlen stílusával mindenkit elsöpört. Yoon Park már régóta nagy kedvencem és nagyon-nagyon-nagyon várom már a pillanatot, amikor főszereplőként fogja megkapni a főhősnőt. Reméljük nem kell erre már olyan nagyon sokat várnunk.

Történet: 6/10
Zene: 7/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10

Sorozat: The Package

The Package

Műfaj: romantikus, vígjáték, dráma
Részek száma: 12
Dátum: 2017
Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhősnője, Yoon So So Franciaországban dolgozik koreai idegenvezetőként. Egyik alkalommal egy kis fős csoportot kap, amelynek tagjai: Kim Gyung Jae és Han So Ran, akik már 7 éve együtt vannak, azonban kapcsolatuk nem épp felhőtlen; Jung Yeon Sung és Na Hyun, egy fiatal nő egy idősebb férfival; Han Book Ja és Oh Gab Soo, egy idős pár, s végül de nem utolsó sorban San Ma Roo, aki egyedül érkezett, és akivel folyton csak a baj van. Miközben a gyönyörű Franciaországot csodálhatjuk meg a sorozatban úgy ismerjük meg a csapat tagjait és azok problémáit is egytől egyig, és úgy kerül egymáshoz közelebb és közelebb So So és Ma Roo is.

Vélemény: Mostanában egyre több bejegyzést kezdek így: nem gondoltam volna, hogy ez a sorozat ilyen jó lesz. Nem tudom mire számítottam igazából, de nem egészen erre. Egy nagyon franciás, borzasztó aranyos, megható és közben vicces sztori lett ez, amit annyira jó volt részről részre nézi, hogy mikor befejeztem sajnáltam, hogy véget ért. Komolyan mondom. Na de akkor lássuk csak, hogy mi is volt az, ami annyira nagyon megfogott ebben a sorozatban.
Egyrészt annyira franciás volt, annyira kifinomultra és elegánsra sikeredett, plusz hozzá ez az utazós hangulat, hát felemelő volt nézni. Gyönyörűen ábrázolták a helyeket, sőt, mindenről magyaráztak, olyan volt, mintha egy ilyen virtuális csoportos utazásba kerültünk volna mi is, sokszor gondoltam arra, milyen jó lenne most ott lenni. Franciaország egyszerűen gyönyörű és annyira hangulatos, jobb országot nem is válszthattak volna. Na jóóóóó, azért de, de értitek ti.
Ami még nagyon tetszett, hogy szépen lassan megismertük mind a 3 párt. Mindenhol voltak csavarok és kisebb fordulatok, amik igazából egyértelműek voltak, de attól még jóra sikerültek. A végére mindenkit nagyon megkedveltem, akármelyik pár is volt épp képernyőn, én örültem neki. A két főhős is aranyos volt viszonylag, a főhősnő picit idegesített néha, de nem sokszor szerencsére. So So családját is jó volt látni nagyon és jó volt, hogy megismerhettük őket is.
A 12 rész felölei a 10 napos utat Franciaországban, az összes rész ott játszódik (csak pár bevágás van Koreában), ami még inkább hangulatossá tette. A végére nem csak őket szerettük meg, hanem a karakterek is összehangolódtak. A romantika is ari volt, az összes, ami benne volt. Ilyen stílusú sorozatot igazából még soha sem láttam, nem is vagyok benne biztos, hogy van még ilyen, amit sajnálok, mert nagyon tetszik ez a hangulat. Jó lenne pár ilyen sorozat még.
Viccesnek is szörnyen vicces volt, hát annnyit nevettem rajta (főleg az elején), hogy volt, hogy meg kellett állítanom a részt. Ez főleg Ma Roo-nak és Yoon Park karakterének volt köszönhető. Ma Roo-nál ez a kipróbálás hát kész vagyok XD. Minden érdekli, mindent ki akar próbálni ennek hála mindig bajba keveredik. Tényleg nagyon vicces volt, már csak ezért is érdemes belekezdeni (ha nem soroltam volna még fel egy tonna okot amiért érdemes ránézni erre a sorira).
Összességében tehát egy nagyon, nagyon aranyos sorozat lett, ami eltér azoktól, amiket eddig láthattunk, de mégis van benne valami koreai, no meg persze francia is. A helyek gyönyörűek, a zenék imádnivalóak, a karakterek szerethetőek. Elgondolkodhatunk, nevethetünk vagy éppen meghatódhatunk sorozaton és a gyönyörű tájon is. Mindenkinek szívből tudom ajánlani, aki ténylegesen kikapcsolódásra vágyik, mert ez aztán ténylegesen olyan sorira sikeredett.

Zene: Nagyon aranyosak voltak, több is gépen maradt: Joshua Jin 'Faithful Love', John Park 'Fateful Love', JB és Jackson 'U&I' és B1A4 'You Are My Baby'.

Szereplők: Na és akkor lássuk történetünk főhőseit.
Lee Yeon Hee - Yoon So So: Az első házassága nem sikerült túl jól, ezért munkába fojtja a bánatát, de aranyosan, lelkesen és kedvesen vezeti a csoportot. So So karakterén igazából nem nagyon tudtam kiigazodni. Néha aranyos és vicces volt, néha meg annyira naivnak és pesszimistának tűnt, hogy idegesített. Nem tudtam eldönteni, hogy akkor most milyen karakter is ő, de szerintem ő maga sem tudta igazán. De ettől függetlenül nem volt nagyon idegesítő, sőt, az elején kimondottan aranyos volt, főleg ahogyan közelebb kerül a fiúhoz. A színésznőtől még nem láttam sok szerepet, szóval majd a jövőben. S itt még megemlíteném Yoon Park-ot is, akiről nem fogok külön írni, de muszáj elmondanom, mennyire szeretem őt, mennyire írtó aranyos volt itt a karaktere, és mennyire nagyon nagyon nagyon nagyon nagyoooon reménykedem hogy idén lesz főszerepe. Jaj annyira jó lenne már de tényleeeeg.
Jung Yong Hwa - San Ma Roo: Jófej srác, akit minden érdekel, szeret mindent kipróbálni aminek hála sokszor kellemetlen helyzetekbe kerül. Ma Roo egy aranyos, vicces és tényleg jófej fiú volt, akivel el lehet dumálni bármiről, aki jól érzi magát a bőrében és aki próbál pozitív lenni még ha nem is minden jön össze neki. Összességében kedveltem őt, meg persze sajnáltam is. Persze kedvenc karakterem semmiképp nem lesz, de illett a sorozathoz a lazasága és kíváncsisága. Yong Hwa nagyon illett ehhez a szerephez, remélem a jövőben sokat fogunk még vele találkozni. A többi karakterről már nem írnék külön, úgy is csak annyit tudnék elmondani mindenkihez, hogy megkedveltem őket a maguk módján, mindenkinek megvolt a maga kis története és a maga kis problémája, ami meghatóvá és izgalmassá tette az egész sztorit.

Történet: 8/10
Zene: 8/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10

Sorozat: Introverted Boss

Introverted Boss ~ Sensitive Boss

Műfaj: romantikus, vígjáték
Részek száma: 16
Dátum: 2017
Csatorna: tvN

Ismertető: Eun Hwan Ki egy hatalmas cégnek az elnöke, azonban senki sem látta még őt legjobb barátján kívül (aki helyette intézi a dolgokat). Mindenki retteg tőle, és mindenféle szóbeszéd kering róla. Azonban senki se tudja az igazságot: Eun Hwan Ki nagyon félénk, nem nagyon szeret emberek előtt mutatkozni, ha pedig beszélnie kell emberek előtt, egyszerűen meg sem tud mukkanni. Főhősnőnk Chae Ro Woon musical színész, bár nem túl híres. Egyik nap azonban felveszik Hwan Ki cégéhez. A mosolygós és energiával teli lány mindent belead a munkába, azonban senki se tudja az igazi okát annak, amiért ide jött dolgozni: ki akarja deríteni, hogy nővére miért lett öngyilkos ennél a cégnél, amikor még a gyanúja sem állt fent, hogy ilyesmit elkövessen.

Vélemény: Először nem akartam megnézni a sorit, mert Yeon Woo Jin sorijai eddig nem nagyon nyerték el a tetszésemet, de aztán láttam, hogy újdonsült kedvencem, Yoon Park is szerepel benne, ráadásul amúgy is vágytam már egy kis vígjátékra, így végül beadtam a derekam, és megnéztem ezt a sorozatot. Őszintén nagyon meglepődtem. Azt hittem ismét egy bugyuta sztorit kapunk rengeteg túlbonyolítással és felesleges drámai jelenetekkel, de sikerült nagyon meglepniük.
Nagyon, tényleg nagyon komoly témákat érintgető sztorit kaptunk, ami mellett a fő cselekményszál ugrálása a múltból a jelenbe igazán elnyeri a néző kíváncsiságát. Ugye a legnagyobb kérdés az volt, hogy vajon miért lett öngyilkos főhősnőnk nővére. Ezt a kérdést a sztori a legutolsó percig csavarja, ami szerintem nagyon megkapó volt, nem találtam unalmasnak, sőt, nagyon élveztem látni azokat a jeleneteket, amikor ő volt a 'főhősnő', kíváncsian vártam, hogy mi történhetett vele.
A múlt mellett a jelen is nagyon tetszett, méghozzá nagyon sok minden benne. Először is főhősünk változása, ahogyan megnyílik a világnak, de közben megtartja önmagát. Nagyon tetszett a főhősnő és édesapja közötti kapcsolat is, ahogyan emésztik magukat, és nem tudnak továbblépni. Imádtam a cég alkalmazottait is, nagyon sok kedves szereplővel sikerült még élvezhetőbbé tenni az egész sorozatot. Nagyon tetszett a főhős és az apja közötti viszony szintén.
Nagyon, nagyon menő volt a két fiú közötti barátság, valamint a főhősnő és Eun Yi Soo viszonya egymáshoz, főleg a legvégén. Maga Yi Soo karaktere is nagyon megkapó volt, ahogyan próbálja fenntartani a törékeny valóságát, ahogyan ragaszkodik szerelméhez. Kang Woo Il szerepe is nagyon tetszett, ahogyan egy nagyon emberi karaktert sikerült összehozni, ahogy ő is próbál úgy tenni, mintha minden rendben lenne, de közben összeroppan a rá nehezedő súly alatt.
Miközben ráadásul csak kihasználják. Mint látjátok, meglepően sok és nagyon fontos kérdések merültek fel a sorozatban, ami a romantikus-vígjáték kategóriába egy kis újdonságot hozott, sikerült sokkal 'emberibbé' varázsolni ezáltal az egész sorozatot, ahogyan törékenyek voltak a karakterek, ahogyan rengeteg fájdalom és nevetés született meg a 16 rész során. Tényleg valami újat kaptunk ezúttal ebben a műfajban, és és ennek borzasztóan örülök. Nem lett bugyuta sztori.
A romantika is nagyon, nagyon aranyos volt, azonban vicces, én nekem a kedvencem akkor is Woo Il és Yi Soo volt, nagyon, de tényleg nagyon reméltem, hogy végül valahogy mégiscsak kialakul egy normális kapcsolat, holott a sorozat során végig jegyben jártak. Őszintén el tudnák képzelni velük egy történetet, vagy akár csak a két színésszel, hisz nagyon jól mutattak együtt. De a fő páros is nagyon aranyos volt, szóval nincsen rossz szavam, de őket jobban megkedveltem.
Hogy ne csak jót mondjak, azt azért meg kell említenem, hogy a végére érezhető egy kicsi húzás, nem olyan feltűnő, mert nem részeken keresztül tart, inkább csak belecsempészték okosan. De ez tényleg elenyésző volt a sok jó mellett. A befejezés szerintem nagyon ütött, olyan tipikus volt mégis nagyon jól esett látni, ahogy összehozták a bandát, ahogyan mindenki kapott egy kicsit a végéből. Én szívemből tudom mindenkinek ajánlani ezt a sorozatot (is), mert szerintem meglepően aranyos, jó, cuki, komoly, vicces, imádnivaló (és a tööööööbbi) és szerethető volt.

Zene: A kedvencem Sandeul 'One More Step' című száma lett, de ezek is elnyerték a tetszésemet: Park Si Hwan 'Walking On The Spot', Hong Dae Kwang 'Is It Love?', Ben 'Memory', Park Boram 'Isn't She Lovely'.

Szereplők: És akkor lássuk csak történetünk 4 főhősét szokásosan: sorjában.
Yeon Woo Jin - Eun Hwan Ki: Magába zárkózott srác, aki jobb szeret egyedül lenni csendben, mintsem emberek között. Hihetetlen okos és tehetséges, de rejtegeti a világ elől, mindent magára vállal. Hwan Ki karaktere elég végletes volt, főleg amiatt, hogy rettegett mindentől és mindenkitől. Ettől függetlenül szerintem nagyon könnyen megkedveltette magát a nézőkkel, hisz mindig mindenkire vigyázott a távolból, sokat segített mindenkinek. Tetszett, ahogyan megváltozott a sori végére, de még az utolsó részekben is volt benne egy kis félénkség. Sikerült jól megoldani, hisz ha teljesen megváltozik a végére akkor az nem lett volna olyan élethű. Yeon Woo Jin sorozatait eddig annyira nem szerettem, sem a karaktereit, de eddig (már amennyit láttam tőle) ez volt a kedvencem. Remélem a jövőben egyre jobb és jobb szerepei lesznek.
Park Hye Soo - Chae Ro Woon: Egy életvidám lány, aki mindenkinek próbál segíteni. Lelkileg összetör nővére halála miatt, ezért elhatározza, hogy bosszút áll. Ro Woon alapjáraton egy nagyon kedves és életvidám karakter volt, akihez nem illet ez a bosszúállósdi. Tetszett, hogy a sorozatban valóban nem igazán jött össze neki, elég fura lett volna, ha valami hatalmas nagy tervet eszel ki. A sorozat elején nagyon kedveltem őt, nagyon aranyos volt, ahogy folyton a főhős közelében lebzsel, és ahogyan mindenkinek segíteni próbál. Ritka a jó női főhős, ezért értékelni őket. A végére azonban kicsit sokat hisztizett nekem, aminek a fele értelmetlen is volt, szóval kicsit sok volt belőle. Ettől függetlenül nem volt rossz karakter, aranyosak voltak a főhőssel. A színésznő viszonylag újnak számít, eddig csak egy kisebb szerepben láttam őt.
Yoon Park - Kang Woo Il: Főhősünk legjobb barátja, aki vele ellentétben egy nagyon közkedvelt személy, aki tökéletes előadó és főnök. Yoon Park nekem ilyen új kedvencnek számít, szóval miatta kezdtem el a sorozatot (igazán lehetne mostmár ő is főszereplő). Woo Il szerintem egy nagyon emberi karakter volt. Próbált megfelelni Hwan Ki apjának, de sosem tekintettek rá családtagként, csak kihasználták végig, nem csoda, hogy kicsit gonosznak tűnt. A 'nagy hibája' sem volt annyira nagy, mint kiderült. Nekem ő volt az egyik kedvencem az egész sorozatból, nagyon szorítottam neki és Yi Soo-nak, sokkal aranyosabbak voltak, mint a főhősök. Összességben Yoon Park most még jobban a szívembe lopta magát, itt is nagyon dögös karaktert alakított, olyan igazi helyes 'rosszfiút'. Remélem a jövőben nagyon nagyon, nagyon sok főszerepe lesz.
Kong Seung Yeon - Eun Yi Soo: Főhősünk kishúga, aki egy tökéletes nőnek tűnik, de valójában nagyon törékeny, és próbál mindenkinek megfelelni. Őszintén nagyon, de nagyon kedveltem őt, ez a női karakter szerintem nagyon megnyerő volt. Imádtam, ahogy a szüleivel is rendes volt, de kiállt szerelme mellett. Egy nagyon törékeny lány volt, aki a végére szerencsére felenged, és megpróbálja úgy élni az életét, ahogyan az jól esik neki. Nagyon, tényleg nagyon kedvelte őt, Yoon Park karaktere mellett írtó jól mutatott (meg a színész mellett is). Nagyon király lenne, ha lenne egy új sori, ahol ők ketten a főhősök. Nagyon imádnám. Seung Yeon-t eddig csak kisebb szerepekben láttam, de mostantól nézni fogom a sorozatait, mert nagyon megkedveltem őt. Ééés nézzétek meg, a végére értem ennek a bejegyzésemnek is.

"Az olyanoknak, mint én, akik nehezen beszélnek...
Ha nem találjuk meg a megfelelő szavakat, hogy elmondjuk...
Ha nem tudunk mondani semmit...
Ha senki sem hallgat meg miket...
...nem számít, mi mondunk.
Még ha tudjuk is, hogy minden reménytelen,
igyekszünk kopogtatni az ajtón, mely szorosan zárva van.
Mi... próbáljuk meghallani a haszontalan kopogást.
Mindössze egyetlen valakire van szükségünk...
Valakire, aki meghallgat."
Eun Hwan Ki

Történet: 8/10
Zene: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 8/10