Sorozat: Familiar Wife

Familiar Wife ~ Wife That I Know

Műfaj: romantikus, fantasztikus

Részek száma: 16

Dátum: 2018

Csatorna: tvN

Ismertető: Történetünk főhőse, Joo Hyuk egy banknál dolgozik. 5 éve él feleségével, Woo Jin-nal, akivel immáron két gyermekük van. Élete azonban teljességgel kilátástalan: szinte retteg a feleségétől, folyamatosan veszekednek és rettenetesen boldogtalanok mindketten. Mindezt megkoronázza az, hogy a férfi véletlenül összefut első szerelmével, Lee Hye Won-nal, aki elmondja neki, hogy az egyetemen kedvelte őt. Miután a metróban találkozik egy különleges hajléktalannal, Joo Hyuk visszarepül az időben, egészen pontosan 2006-ba, amikor megismerte Woo Jin-t. Így lehetősége van megváltoztatni a napot, és elkerülni a lánnyal való találkozást. Mikor másnap felébred az élete teljesen megváltozott. Luxuslakásban és, a munkahelyén mindenki kiváltságos vele, és Hye Won a felesége, nem pedig Woo Jin. A férfi hihetetlen boldog egészen addig, míg Woo Jin-nal ismét össze nem fut, azonban a nő természetesen nem ismeri őt.

Vélemény: Nagyon nagyon kíváncsi voltam már erre a sorozatra, s tudtommal még nem készült rá magyar felirat (legalábbis én nem találtam), mindenképp meg szerettem volna nézni Ji Sung új sorozatát. A sorozat érdekesen indít: adott egy férfi, aki gyűlöli életét és azt kívánja, bár soha sem találkozott volna feleségével. Hihetetlen módon a sors meghallja kérését, s teljesíti is azt.

Nem nagyon tudom nektek összefoglalni, hogy milyen volt a sorozat. Már a legelején egyértelmű volt, hogy mire megy ki az egész, a kisebb fordulatok is egyértelműek voltak, valamiért mégis nagyon élvezhető és szerethető volt az egész. Nagyon tetszett, ahogyan a főhős először imádja az új életét, aztán szép lassan rájön, hogy lehet, hogy nem csak a felesége volt a hibás.
Az már kevésbé tetszett, hogy a végére saját magát okolta minden miatt, ami valljuk be, nem épp helytálló, mert a főhősnő sem volt egy mintafeleség. Mindenesetre érdekes volt 16 részen keresztül végigkísérni, hogyan áll össze majd esik szét főhősünk maga által megteremtett világa. Tetszett, ahogyan újra beleszeret feleségébe, holott tudja, hogy a közös életük nem alakult túl jól.

Ami még nagyon imádnivaló volt, az a mellékszereplők jelenléte a sorozatban. Nagyon szerettem a főhős barátait és a tesóját is, szerintem adtak egy biztos alapot ebben az ingadozó (de szó szerint, nem képlékenyen) sorozatban, ahol mindig változik a helyzet, a főhős élete, de a barátok megmaradtak a barátainak. Borzasztóan cukik és szerethetőek voltak mindannyian, de tényleg.
A sztori mondandója, bár egyértelmű volt mi lesz az, nagyon megérintett. Nagyon szépen megmutatták azt, hogy mennyire tudunk másokat okolni saját nyomorunkért, holott nekünk kellene megtenni az első lépést a változás felé. Az is nagyon szép volt, ahogyan a főhős már azért küzdött, hogy feleségét újra megnyerje magának. Meglepő, de tényleg nagyon-nagyon megfogott a történet.

A sorozat befejezése minden féle spoiler nélkül szerintem nagyon szépre és meghatóra sikeredett. Bár sejtettem hogy ez lesz a befejezés, mégis nagyon jó volt látni. Bár nem voltam teljesen kibékülve a karakterekkel, mégis pont ezt a befejezést képzeltem el nekik. Aranyos volt, cuki, néha nagyon vicces, de amúgy megható és elgondolkodtató. Ji Sung pedig hát, mégiscsak Ji Sung.
Összességében ennyit tudok nektek mesélni erről a sorozatról. Voltak helyzetek amikkel nem nagyon voltam kibékülve, amit máshogy csináltam volna, a karakterek néha idegesítettek, de ettől függetlenül borzasztóan élveztem ezt a  részt végignézni, belelopta magát a szívembe. Tudtommal magyar felirat még nincs rá, de mindenkinek nagyon tudom ajánlani, mert szerintem megéri egyszer megnézni ezt a sorozatot mindenkinek, akinek kedve van hozzá.

Zene: Az összes ost közül Yoo Sung Eun 'Hello', N.Flying 'Let Me Show You', SF9 'Love Me Again' és Roy Kim 'No Longer Mine' száma maradt telefonon.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak két főhősünket.
Ji Sung - Cha Joo Hyuk: Utálja életét, feleségét pedig mégjobban, nem tudja, hogy miért ez az ő élete, de elválni túlságosan fél. Joo Hyuk karaktere egyszerre volt vicces és idegesítő is. Meg persze cuki. Nagyon cuki. Alapjáraton egy olyan pasi volt, aki szép lassan rájött, hogy mit csinált rosszul és hogy nem egyedül a felesége volt a hibás elrontott életükben. Amit viszont nem értek, hogy a végére totálisan mindent magára 'vállalt' mondva, hogy ő tehet mindenről, ami szerintem nem feltétlenül volt igaz, a felesége is pontosan ugyanolyan bűnbak volt. Ez picit idegesített, de hát el kell nézni ezt a pár botlást a sorozatban. Ettől függetlenül nagyon szerettem és sajnáltam őt, amiért ennyire teper, a végére pedig csak a saját életét keveri össze-vissza. Aranyos volt és nagyon kitartó, és ami a legfontosabb, hogy felismerte a hibáit és próbált javítani rajtuk. Ji Sung abszolút kedvencek között van (szerintem sok másik embernek is), itt is nagyon nagyon jó volt, ezt nem is kell ecsetelnem szerintem.

Han Ji Min - Seo Woo Jin: Főhősünk feleségeként igazi hárpia, de persze neki is megvan az oka, amiért így viselkedik. Woo Jin karaktere nagyon nagy hullámvölgyöket járt be nálam. Néha kedveltem őt, néha pedig nagyon nem. Így a végére sem tudom eldönteni, hogy mit gondolok róla. Kedvenc főhősnőm semmiképp sem lesz, de néha egyetértettem vele, néha pedig teljesen kiakasztott a viselkedése. Talán az ő karaktere volt az, ami a leginkább rontott a sorozaton (de ne értsetek félre, még így is tetszett). Nagyon zavart a legelején a viselkedése. Oké, hogy a pasi is hibás volt, de azért eléggé undorítóan viselkedett, amit nem igazán tudtam hová tenni. Teljesen kiakasztó volt. De hát, végülis ez kellett ide, vagy nem? Ji Min nagyon sokatok kedvence, tudom, engem még mindig nem fogott meg annyira, dehát majd a jövőben van még rá sok lehetőség, szóval várom a jövőbeli jobbnál jobb sorozatait.

Történet: 8/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10

Sorozat: Hyde Jekyll, Me

Hyde Jekyll, Me

Műfaj: romantikus, orvosi, vígjáték

Részek száma: 20

Dátum: 2015
Csatorna: SBS

Ismertető: Goo Seo Jin a Wonderland park örököse. Azonban egy gyerekkori trauma miatt lehasított a lelkéből egy darabot. Így a két személyisége egymást váltogatja. Goo Seo Jin rideg, gyáva, és beképzelt, míg kreált énje, Robin kedves, aranyos, egy igazi művész lélek. Ezek ketten folyamatosan azon küzdenek, hogy kiszorítsák a másikat, hiszen egyikük sem élhet igazi életet. Egy nap Goo Seo Jin orvosa felhívja azzal a nagyszerű hírrel, hogy gyógymódot talált a betegségére, ám mire odaér a doktornőt elrabolták, és az egyetlen tanú, aki látta az esetet az Jang Ha Na. Így Seo Jin-nek mindent el kell követnie, hogy a lány segítsen neki megtalálni az elkövetőt, hisz a további élete múlik ezen az ügyön. Azonban álmában sem gondolta volna, hogy ennek az esetnek köze van a gyerekkori elrablásához, és ahhoz sem, hogy Robinnak (a másik énjének) és Jang Ha Na-nak közös múltja van, így félő, hogy egymásba szeretnek. Ráadásul bekavar a dolgokba egy remek pszichiáter is, Tae Joo, aki segít az eset megoldásában.

Vélemény: A sztori nagyon jónak néz ki, ha valaki elolvassa az ismertetőt. Sajnos ennek a megvalósítása csak részben sikerült. A Hyde Jekyll and I nézése közben tökéletesen úgy éreztem magam, mintha egy hullámvasúton ülnék. Az eleje borzalmas volt, egyáltalán nem tetszett. Utána volt pár rész, ami hihetetlen izgalmasra sikerült, alig vártam a folytatást. Utána megint halálra untam magam. Az utolsó 2 rész pedig megint jóra sikeredett. Szóval nem tudom azt mondani rá, hogy rossz sorozat, de azt se hogy jó. Egyszerűen összecsapták ezt a két felét a sorozatnak, aztán gondolkodj rajta.

S szerintem először a sorozat rossz oldalával kezdeném. Ami talán a legidegesítőbb dolog volt, hogy az egész sztori abból indult ki, hogy megvan a gyógymód, erre kiderült, hogy mégsem? Vagy nem is tudom, úgy elhalványult ez a dolog is, ugyanúgy ahogy a cirkuszos oldala a sorozatnak. Másik dolog, az pedig az, hogy két oldala volt a történetnek: egy thrilleres része ami nagyon izgis volt, és egy drámai része, ami meg a srác két személyiségéről szólt. Ha ezt jól összehozzák, egy nagyon jó kis sztorit lehetett volna összerakni belőle.

Azonban a lehető legjobban elrontották. Amilyen nagyon bekavartak ott a múlttal, olyan gyorsan is ért véget. Egyerűen úgy éreztem magam, mintha lezavartak volna mindent 1 rész alatt. Ezután hegyezték csak ki a hangsúlyt a személyiségekre. Szóval igen, ez volt a legnagyobb baj az egész sorozatban. Rossz dolog még? Romantikus jelenetek. Egyerűen nem értettem a HaNa-t, hogy szerethetett bele Robinba pár találkozás után. Seo Jin-t sem értettem, hiszen a szerelme inkább volt gyógyír a számára, olyan volt, mintha a gyógyulás reményében szeretett volna bele a lányba. Vagy inkább próbált beleszeretni.

A karakterekkel is bajok voltak, leginkább Seo Jin-nal és Robinnal. Akármennyire is igyekszem, nem lehet nem összehasonlítani egy kicsit a Kill Me, Heal Me-vel. Ott mikor eljött az a pont, hogy a személyiségek egybeolvadjanak, sírtam nagyon, de boldog is voltam, hisz tudtam, hogy ennek el kell jönnie. Itt sokkal nagyobb hangsúly volt a karaktereken külön-külön, így akármennyire is akartam azonosítani a kettőt, nem sikerült. Előbb kellett volna elkezdeni gondolkodni azon, hogyan hozzák össze kettejüket úgy, hogy a nézők szemében egy és ugyanaz az ember legyen. Sokkal, de sokkal előbb kellett volna.

Így inkább olyan volt, mintha az egyik eltűnt volna azért, hogy a másik élhessen. És nem azért, hogy utána együtt éljenek. A végén hiába próbálták ott nekem bemagyarázni, nekem tényleg nagyon késő volt. De ennyit is a rossz dolgokról. Mivel az utolsó két rész nekem nagyon tetszett, ezért lehet, hogy kicsit a jobbik oldala felé hajlok most. Igen, mert ezektől a dolgoktól eltekintve volt egy tökjó része is a sorozatnak. Amik a legjobban tetszettek azok a hipnózisos részek voltak. Eszméletlen jól és felettébb érdekesen oldották meg őket, amiért piros pont. 

Érdekes volt, csavaros, és csak sajnálni tudom, amiért nem tudták jól összehozni a sorozat mindkét oldalát. S mint mondtam az utolsó 2 rész nekem nagyon tetszett, bár nem sírtam rajta egyáltalán, mégis megható volt. Szóval összegezve nem mondanám azt, hogy feltétlen nézzétek meg, de ha épp kedved van egy ilyen sorihoz, vagy épp a színészek a kedvenceid, akkor ne hagyd ki, mert ha nekem nem is, de másnak biztosan lehet még a kedvence. 

Zene: A 'Because of you' című szám elég szép volt, bár nekem nem igazán lett a kedvencem. Az utolsó 3 rész soundtrackje viszont hihetetlen jó volt, nagyon, de nagyon tetszett nekem. Le is töltöttem az összeset.

Szereplők: Lássuk csak őket külön-külön.

Hyun Bin - Goo Seo Jin: A színésszel nem először találkoztam. Egyszer régen elkezdtem megnézni a Secret Garden-t, de aztán abbahagytam (majd nyáron újra megnézem). Azonban arról, hogy milyen színész nem nagyon tudok beszélni, hisz a két karaktere pont olyan volt, mint ahogyan azt megszokhattuk a sorozatokban. Csak itt szét volt szedve a kedves és beképzelt része, így nem mondhatom azt sem, hogy Oscar-t neki, ahogyan Ji Sung-nak mondtam. Seo Jin karakterét én a sorozat legelején nagyon nem szerettem, egyszerűen nem bírtam elviselni, alig vártam a Robinos jeleneteket. Utána kezdett elegem lenni Robinból, és akkor már inkább Seo Jin felé hajlottam. A legvégén meg fogalmam sincs. Sokkal kevésbé volt rajta a hangsúly, így nem igazán érzem azt, hogy ő volt a főszereplő. Egyszerűen csak ott volt, néha szerepelt, néha nem. Szóval a legvége is furcsára sikeredett nekem.

Hyun Bin - Robin: Mikor legelőször megláttam annál a lámpás jelenetnél, az jutott eszembe: te jó ég, ez de műmosoly. Sajnos azt a valamit mostanáig sem tudtam kiverni a fejemből. Ennek ellenére Robin karakterét a legelején nagyon imádtam. Aranyos volt, vicces, és egyszerűen tényleg nagyon megszerettette magát a nézőkkel. Aztán valahol a közepén már nagyon elegem volt belőle, nem tudom miért. Már túl sok volt az amit csinált, vártam már, hogy történjen valami, és ne csak azzal legyen elfoglalva, hogy átvegye az uralmat a Seo Jin felett. Ennek ellenére szerintem mindenki sokkal jobban megszerette őt, mint Seo Jin-t, főleg az miatt is, hogy az utolsó részekben egyre többet szerepelt. Szóval igen, sajnáltam őt, szerettem őt meg minden egyéb, úgyhogy számomra teljesen olyan volt, mintha meghalt volna. A karakterről ennyit, a színészről pedig még annyit, hogy én személy szerint nagyon megkedveltem.

Han Ji Min - Jang Ha Na: Személy szerint nagyon örültem, mikor megláttam, hogy ez a színésznő lesz a főszereplő. Aztán a lelkesedésem alábbhagyott mikor rájöttem, hogy elég rossz karaktert kell alakítania. Jang Ha Na minden lében kanál természetével nem igazán fogott meg, sőt, volt, hogy totál elegem lett már belőle. Volt neki egy jó és kedves oldala is, de nekem ezt kevésbé sikerült átadni. Egyedül az utolsó részben szerettem őt nagyon, amikor újrajátszotta a jelenetet Robinnal. Az tényleg szép, és megható volt. De egyébként nem bírtam őt, akármennyire is próbálkoztam. Mást nem is igazán tudok mondani róla, vele is úgy éreztem kicsit, mint Seo Jin-nal, egyszerűen csak ott volt aztán az ember vagy megszereti, vagy nem. Különösebben nem foglalkoztak azzal, hogy a nézők megszeressék a karaktereket, ami szerintem egy nagy baj. Szóval a színésznővel különösen nem volt bajom, a karaktere viszont nem hengerelt le, remélem, hogy a legközelebbi szerepe ennél sokkal, de sokkal jobb lesz. 

Sung Joon - Yoon Tae Joo: Aki követ a facebookon az tudja, hogy ő volt a kedvenc karakterem, és egyszerűen a végén nekem hiányzott a jelenléte. A sorozat közben úgy éreztem, mintha mindent felkapott volna a hátára, és vitte volna előre ezt a már-már haldokló sorozatot. Ő volt a legösszetettebb karakter, akiért érdemes volt nézni a sorozatot. Izgultam érte, szurkoltam neki, és minden egyéb. Egyszerűen felfogni nem tudom, miért kellett így elintézni az ő sztoriját. Teljesen összecsapták az egészet. A színész előtt pedig le a kalappal, sok soriját láttam már, s mindegyikben nagyon megkedveltem, de igazán számomra csak most bizonyította be azt, hogy megállja a helyét a jó színészek között. És akkor összegzésképp még elmondanám, hogy a pontozásnál ő maximálisat érdemli, hisz sokkal többet mutatott a sorozatban, mint bármely másik színész. S szóval tessék elkezdeni a sorozatot, de vannak benne elég nagy hibák, így nem mondom azt, hogy azonnal töltsétek le.

Történet: 7/10

Zene: 8/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 6/10

Sorozat: Rooftop Prince

Rooftop Prince

Műfaj: romantikus, vígjáték, fantasztikus

Részek száma: 20

Dátum: 2012

Csatorna: SBS

Ismertető: Adott egy fiatal koronaherceg, aki egy gyönyörű menyasszonyt szeretne magának. El is terjed a hír: a király a legszebb lányt keresi. Van két testvér: Hwa Yong és huga Bu Yong. Édesapjuk kisebbik lányát szeretné koronahercegnőnek, azonban Hwa Yong ebbe nem nyugszik bele, és megégeti testvére arcát, hogy ő legyen az áhított menyasszony. Sok év elteltével az immár királyunk nagyon szereti királynőjét, noha annak hugával is jó viszonyt ápol. De egy reggel a királynét holtan találják, így királyunk eltökéli, hogy 3 másik jóember segítségével megkeresik a gyilkosát. Csakhogy a  nyomozás közben megtámadják őket, igaz megmenekülnek, viszont 2012-be kerülnek. Párhuzamosan a jelenben is történnek az események: Adott két kislány Park Ha és Hong Se Na (a királyné és annak húgának reinkarnációi) akik mostohatestvérek. Mivel Se Na nem nagyon akar húgával kijönni, ezért szépen elintézi, hogy egy teherautó elvigye kistestvérét. Sok évvel később Park Ha Amerikában dolgozik. Tae Yong (a király reinkarnációja) első látásra beleszeret főhősnőnkbe, és legjobb barátja addig piszkálja, mígnem randira hívja egy képeslapra írt szöveggel, és egy arra rajzolt sárga pillangóval. Viszont a randi elmarad, mert legjobb barátja, Tae Moo összeverekszik Tae Yong-gal, aki beveri a fejét, és a hajóról a vízbe zuhan.

Vélemény: Fú, mint láttátok az alapsztori elég bonyolult. Sőt, az egész sorozat az. Telis tele van mindenféle kapcsolatokkal a múlt meg a jelen. Kicsit nehéz lesz megírnom ezt a véleményt, mert elég érdekesen jött át nekem a sorozat. Két nagyszerű oldala van. Az egyik a vicces rész, ahol a 4 hapsi megismerkedik a modern kütyükkel, ételekkel és ruhákkal. Tele volt vicces jelenetekkel, tényleg, annyit tudtam nevetni rajtuk, hogy néha meg kellett állítanom a részt, hogy picit összeszedjem magam, könnyeimtől nem láttam a feliratot sem.

A másik nagyon jó oldala az a megható és csodaszép rész, ahol a király keresi meghalt szerelmét. Az a rész, ami tele van igazságtalansággal, gyűlölettel, haraggal és mély érzelmekkel. Mind a két rész hihetetlen jó volt, együtt viszont katasztrófa. Én úgy gondolom vagy az egyiket vagy a másikat kellett volna megvalósítani, mert így úgy jött ki az egész, hogy egyszer megszűnnek a vicces részek és hopp, máris itt van a túldramatizálás. Nem, egyszerűen nem fért össze a kettő. De sebaj, gondoltam. Kibírom. Spoiler. A vége csak jó lesz, és feldobja azokat a rossz részeket. Miért? Annyira jól indult, annyira jó a sztori, miért nem lehetett normálisan befejezni?

Zene: Ez viszont eszméletlen jó volt. Az OST pedig olyan szám, amit nem csak a sorozat közben hallgattam. Tényleg nagyon szépre sikerült.

Szereplők: Lássuk csak két főhősünket külön külön.
Park Yoo Chun - Lee Kak/Yong Tae Yong: Utóbbiról sokat nem tudtunk meg, természetesen a mi királyunkon volt a hangsúly, aki tökéletesen beképzelt és tökéletesen bunkó volt, de hát király, természetes, hogy a jelenkorban is ilyen marad. Szerintem mindenki megszereti őt, hisz egy nagyon aranyos és rendes fickóról van szó, aki a maga módján mutatja ezt ki. Plusz nagyon bírtam, hogy a sorozat elején tette a nagyot, közben meg semmi fogalma sem volt a dolgokról. A vele érkezett 3 másik srác is eszméletlen nagy volt, annyit röhögtem rajtuk egyszerűen hihetetlen. Mind a 4 srác nagyon jól alakított, tényleg imádtam őket, olyan jó lett volna, ha végig megmarad a sorozat olyannak, mint amilyennek indít. Ritka, hogy haragszom sorozatra, de ez bele tartozik ebbe a kategóriába, mert amúgy egy nagyon jó sorozat lett volna, ha picit odafigyelnek.

Han Ji Min - Park Ha/Boo Young: A múltban és a jelenben is egy kedves lány, aki a sok gonoszság ellenére képes a megbocsájtásra. Ji Min karakterével nagyon hadilábon állok. A sorozat elején nagyon kedveltem (jó mondjuk akkor mindent és mindenkit), jó volt látni, ahogyan segít a 4 srácnak egy picit talpra állni, és hozzászoktatja őket a mostani világhoz. Aztán ahogyan a történet elkezdett átfordulni drámává úgy egycsapásra változott meg ő is, és semmit mást nem láttunk, csak hogy halálosan szerelmes a mi kis királyunkba, aztán rá csimpaszkodik, aztán sír és megint sír, aztán ugye az a 'csuda jó' befejezés. Nem tudom, tényleg csak annyit tudok mondani, hogy haragszom amiért ezt a hihetetlen jó kis sorit ennyire nagyon elszúrták. Ki tudja? Lehet kedvencem lett volna, ha sikerül jóra megalkotni. Így csak haragudni ér mérgelődni tudok rajta. A színésznővel itt először találkoztam, azóta már láttam tőle sorozatot... 

Történet: 6/10

Zene: 10/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10