Sorozat: My ID is Gangnam Beauty

My ID is Gangnam Beauty

Műfaj: romantikus, iskolai, ifjúsági

Részek száma: 16

Dátum: 2018

Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhősnője, Kang Mi Rae folyamatos zaklatások áldozata, hiszen csúnyácska arca miatt a középiskolában mindenki kinevette és kiközösítette. Lelkileg már nem bírta tovább így eldöntötte, hogy elmegy plasztikai sebészhez, hogy átműtsék az egész arcát. Mi Rae így teljesen új arccal kezd neki az egyetemista éveinek, s közben próbálja megtalálni önbizalmát. Történetünk főhőse a hihetetlen jóképű Do Kyung Seok, aki minden fiatal lány álma, s bár megvan a maga rideg személyisége, mégis egy kedves srácról van szó. Mi Rae hamar felismeri Kyung Seok-ot, s csak reménykedik benne, hogy a srác viszont nem jön rá, ki is ő, hiszen ugyanabba a középiskolába jártak.

Vélemény: Kicsit féltem a sorozattól, nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy megnézzem-e vagy sem, de végül Eun Woo miatt úgy döntöttem, hogy mégiscsak adok neki egy esélyt. Hogy őszint legyek, egy olyan sorira számítottam, ahol a női főhősnő borzasztóan idegesítő, eltúlozzák a problémákat és felesleges szerelmi szálakkal fárasztanak minket. A sorozat semmiképp sem lett kedvencem, sajnos elég sok olyan dolog volt, ami nagyon nem tetszett, de meglepetésemre ezek a dolgok nem voltak benne.

Kezdeném a női főhőssel. Azt hittem, hogy egy tipikus lányt kapunk, aki oda meg vissza van a főhősért és aki feleslegesen hisztizik mindenen, egy igazi drámakirálynő. Azt hittem Eun Woo karaktere túl jó lesz a főhősnőhőz. És lássatok csodát, ez épp fordítva történt. Mi Rae egy tök érett csajszi volt, aki egyszerre tudott aranyos és komoly is lenni, nem dramatizált feleslegesen és ráadásul tök normálisan gondolkodott és cselekedett a sorozatban. El sem akartam hinni, tényleg nem erre számítottam, hatalmasat csalódtam - pozitívan.
S míg főhősnőnk egy tök összeszedett és tök aranyos csaj volt, addig főhősünk többször is kiverte a biztosítékot. Én nem tudtam, hogy Eun Woo karaktere engem valaha ennyire fog idegesíteni, de tényleg szörnyen kiakadtam rá egy csomószor. A legjobban akkor, amikor konkrétan elment apjától a tudjuk milyen ok miatt. Eszem megáll, de őszintén, hogy tud valaki így gondolkodni? Nagyon, de nagyon nem kedveltem őt, s bár Woo Young sem volt nagy kedvencem, tényleg nem, de sokkal inkább kedveltem őt, mint a főhősünket.

Ebből következik, hogy a szerelmi szálért sem voltam oda. Sosem volt még ilyen, de ezúttal tényleg úgy éreztem, hogy a főhősnő túl jó a főhős mellé. A romantikus jelenetek maguk nem voltak rosszak, de annyira nem voltam oda értük. Szóval főhős és szerelmi szál semmiképp sem nyerő, de a témák, amiket a sorozat feldobott, annál inkább. Kapunk egy főhősnőt, akinek ugye az élete borzasztó volt a külseje miatt. Senki sem tudta igazán megismerni, hogy milyen ember, mert természetesen a külseje alapján ítélték meg.
Ezért úgy dönt, hogy a teljes arcát átformálja, hogy véget érjen a szenvedése. Tetszett, hogy nem lett depis a sok bántás miatt, hanem próbált kiutat keresni, nem süllyedt mélyre a saját bánatában. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki menjen és formálja át az arcát, de én teljesen megértettem miért tette, nagyon sajnáltam őt és egy tök erős csajnak ismertem meg. Az is érdekes volt, hogy hogyan dolgozta fel aztán, hogy mindenki látja rajta, hogy az egész arca át van műtve, hogy még mindig pletykálnak róla.

Az iskolás jelenetek is jók voltak, bár tudjátok, hogy én szeretem a sorikat, amik suliban játszódnak. Mást már nem is nagyon tudok nektek mondani a soriról, ennyi lett volna az egész. Az egyik része jó volt, a másik kevésbé. Csalódtam a sorozatban pozítivan és negatívan is, és meg is lepődtem, de rendesen. Mindenesetre ha szemeztek vele mindenképp adjatok neki egy esélyt, lehet, hogy ti imádni fogjátok. Én megnéztem, egyszer elég is volt, nem lett kedvencem, de semmiképp sem bánom, hogy egyáltalán elkezdtem.

Zene: A számok közül ezek lettek a kedvenceim: Junggigo 'D-Day', George & Kang Hyein 'Something' és Celine 'You Are My...'.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket.
Lim Soo Hyang - Kang Mi Rae: Középiskolában mindenki zaklatta őt az arca miatt, igazi pokol volt az élete, míg nem úgy döntött, hogy a teljes arcát újraformálja és új életet kezd az egyetemen. Mi Rae egy nagyon kedves, aranyos, vicces és cuki csaj, aki végre kibontakozhatott, miután nem az arcára koncentrált mindenki. Korához képest tök érett volt, tetszett, ahogyan gondolkodik és ahogyan intézte a dolgait. Persze nála is volt, hogy jaj félt összejönni a főhőssel különböző okokból, de én azért valamelyest megértettem őt. Mindenesetre tényleg tökre megkedveltem, nagyon meglepődtem, mert azt hittem egy hisztis csajszi lesz aki totál életképtelen, erre tessék, egy ütős kis főhősnőt kaptunk. A színésznővel még nem találkoztam, csak kisebb szerepekben, de szerintem egyáltalán nem fogok félni a jövőbeli szerepeitől.

Cha Eun Woo - Do Kyung Seok: Gazdag család fia, de nem igazán viselkedik úgy, csak azzal kedves, akivel akar, nem beképzelt, inkább nem nagyon törődik semmivel, ami körülötte zajlik. Én amikor elkezdtem a sorit, azt hittem, hogy Kyung Seok egy tök menő pasi lesz, aki beleszeret a csajba és önbizalmat ad neki, aki olyan igazán jó döntéseket hoz. Ezzel szemben egy hisztis srácot kaptunk, aki azt sem tudta, hogy mi a helyes és mi a nem, undorítóan viselkedett saját apjával és úgy tett, mintha ő lett volna az egyetlen áldozat ebben a nagy világban. Semmiképp sem nyert meg sajnos, a klassz főhősnő mellett egy ilyen főhős nagyon nem nézett ki jól. Sajnálom, hogy ez lett Eun Woo karakteréből, mert nagyon vártam már a főszerepét, remélem a következő szerepe sokkal, de sokkal sokkal sokkal jobb lesz ennél.

Történet: 7/10

Zene: 7/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 7/10

Sorozat: Time

Time

Műfaj: melodráma, romantikus

Részek száma: 32 (egy rész fél órás)

Dátum: 2018

Csatorna: MBC

Ismertető: Történetünk főhőse a hihetetlenül gazdag Cheon Soo Ho. Beképzelt, erőszakos és hangulatfüggő ember, akinek igazából semmi mása sincs apja pénzén kívül. Soo Ho azonban megtudja, hogy agydaganata van, abból is a legrosszabb fajta, alig 6 hónap maradt hátra az életéből. A férfi bánatában leissza magát s egy nőt kér maga mellé, azonban reggel mire felkel a lány halott, ő pedig semmire sem emlékszik az éjszakáról, s minden bizonyíték arra mutat, hogy ő ölte meg a lányt. Soo Ho lelkiismeretfurdalása csak nő és nő, végül pedig eldönti, hogy segít a lány nővérének, Seol Ji Hyun-nak kideríteni az igazságot. Ji Hyun bár kezdetben teljesen összeroppan húga halála miatt, utána úgy dönt, hogy mindent megtesz, hogy bizonyítsa: húga nem öngyilkos lett, hanem valaki megölte.

Vélemény: Ebbe a sorozatba is úgy kezdtem bele, ahogy általában szoktam a sorikba, semmit sem tudtam róla, de a szereplőgárda felkeltette a figyelmemet, így hétről hétre követtem a részeket. Aztán meglepően tapasztaltam, hogy egy nagyon, de tényleg nagyon komoly drámát látok éppen, amiben bár az események is fontosak, de főleg az érzelmeken van a hangsúly, mint a megbánás, fájdalom, szégyen és kétségbeesés.

Ha össze kellene foglalnom röviden, nagyon, de nagyon ütős volt, nem egyszer sírtam rajta, főleg az utolsó részeken. És akkor itt máris SPOILEREZEK: ahogyan a férfi vágyott a nő társaságára, de undorodott saját magától, annyira ostromolta önmagát, hogy az már nekem fájt. Ahogyan elkészítette az ebédeket és kérte, hogy egyen vele, ahogyan összeállította a kis listáját... hát még most is sírok ha csak rágondolok, komolyan.
És emellé az, ahogyan a nő tudta, hogy mennyire bánja a tettét, de a saját húga miatt nem lehetett vele kedves, bár nagyon akart igazán kedves lenni vele. Istenem ezek a túlcsorduló érzések teljesen kikészítettek. És arról nem is beszélve, hogy utána mennyire bánta azt, amit nem tett meg. Szörnyen kikészített ez a sorozat, őszintén mondom nektek, teljes érzelmi sokk volt, még jó, hogy részenként néztem. SPOILER VÉGE.

A sztori szépen volt felépítve, de mint mondtam, nem a történteken van a fő hangsúly, hanem sokkal inkább a főhősőkön s azok érzelmi világán, ami nagyon nem volt ellenemre, mert nagyon különlegessé tette a sorozatot. A 16 részen keresztül az összes karakter szépen lassan átváltozik, ki negatív ki pozitív irányba. De a lényeg, hogy az események hatására változnak, hiszen egyszerűen kénytelenek változni.
A szerelmi szál nem volt annyira nagy, de annál inkább érzelmes. Nagyon tetszett, ahogyan a főhős beleszeret a lányba, pedig tudja, hogy ennél aljasabb nem is lehetne, és azt is tudja, hogy soha sem lehetnek együtt, míg világ a világ. Ez a vágyakozás egymás iránt nagyon megnyerő volt, a falat azonban saját maguk állították fel. Tényleg nagyon-nagyon, de nagyon szomorú volt az egész, majd megszakadt a szívem értük.

A történetben van pár fordulat, és van pár olyan esemény, amit nagyon akarunk, hogy ne következzen be. Brutál, de tényleg brutál, hogy mennyit sírtam az utolsó részeken. Nagyon tetszett, ahogyan a főhősnő karaktere egyszer így, egyszer úgy viselkedett, ahogyan teljesen kiszámíthatatlan volt. Ez lehet, hogy pár embernek idegesítő volt, de nekem nagyon, de nagyon tetszett, hogy tényleg kétségbeesetten próbálkozott.
Mégpedig azért, mert ez mutatta, hogy mennyire megrázták a történtek, ahogyan a maga kis világa semmi perc alatt tönkrement, ahogyan egyik szörnyű esemény után jön a következő. Ahogyan ezt nem bírja elviselni épp ésszel. A főhős pedig a sorozat elején egy tényleg undorító férfi, aki kihasználja azt, hogy van pénze és semmi más nem érdekli saját magán kívül. És ő szépen lassan megváltozik a történtek után. Teljesen megváltozik.

Összességében, meglepődtem, hogy mekkora dráma ez a sorozat, sokat sírtam rajta, s én tuti biztos vagyok benne, hogy idei legjobbak között benne lesz, mert nagyon mélyen érintett a történet. Akadtak benne kisebb hibák, de ezek elenyészőek voltak a fő sztori mellett. Mindenkinek nagyon, de nagyon tudom ajánlani, aki egy igazi mély drámát szeretne látni, megéri megnézni, tényleg. Én lehet, hogy egyszer újra is nézem.

Zene: A számok közül ezek maradtak meg: Sohyang 'Close Your Eyes', Park Ji Woo 'Long Dream', Owl 'Passing' és végül, de nem utolsó sorban Gaho 'Time' című száma.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket.
Kim Jung Hyun - Cheon Soo Ho: Nagyon gazdag apja miatt, de teljesen értelmetlen életet él, senki sem érdekli csak saját maga, mindenen felidegesítí magát és szinte mindenki utálja őt. Aztán a megtörtént dolog után elkezdi önmagát ostromolni egészen addig, míg teljesen át nem formálja személyiségét. Gyötrelemben és önmarcangolásban él, s eldönti, utolsó hónapjait arra szenteli, hogy segítsen Ji Hyun-nak mindenben. Soo Ho egy eszméletlen karakter volt, hihetetlen, amennyit változott a sorozat alatt, és az is, hogy mennyire, de mennyire nagyon sajnáltam őt. Az tuti, hogy ezt a szerepet sosem fogom elfelejteni. Jung Hyun ismét egy új oldalát mutatta meg nekünk, lenyűgöző alakítást láthatunk tőle. Én alig várom már a következő főszerepét, mert kedvenceim közé mostmár tényleg végérvényesen bekerült, lenyűgöző, de egyszerűen tényleg az.

Seohyun - Seol Ji Hyun: Nehezen él anyjával és testévérvel, de próbálja az életnek még így is a jó oldalát látni. Azonban teljesen összeomlik amikor meghal húga és elhatározza, hogy mindent megtesz, hogy kiderítse az igazságot, ehhez azonban neki is meg kell változnia, hatalomra kell szert tennie. Ji Hyun, ahogyan fent is mondtam már, nagyon sokat változott a sorozatban, egyik percben kedves volt, a másikban sírt, a harmadikban pedig olyat tett, amit (ha nem tudnánk az okát) teljesen elleneznénk. Nekem semmiképp sem volt idegesítő ez az ingadozása, mert ez mutatta, hogy lelkileg mennyire sérült, mennyire, de mennyire retteg és mennyire elkeseredett. Szerintem remek karakter volt. Seohyunt eddig nem sok sorozatban láttam, de itt tényleg nagyot alakított.

Történet: 8/10

Zene: 8/10

Színészek: 9/10

Karakterek: 9/10

Sorozat: Familiar Wife

Familiar Wife ~ Wife That I Know

Műfaj: romantikus, fantasztikus

Részek száma: 16

Dátum: 2018

Csatorna: tvN

Ismertető: Történetünk főhőse, Joo Hyuk egy banknál dolgozik. 5 éve él feleségével, Woo Jin-nal, akivel immáron két gyermekük van. Élete azonban teljességgel kilátástalan: szinte retteg a feleségétől, folyamatosan veszekednek és rettenetesen boldogtalanok mindketten. Mindezt megkoronázza az, hogy a férfi véletlenül összefut első szerelmével, Lee Hye Won-nal, aki elmondja neki, hogy az egyetemen kedvelte őt. Miután a metróban találkozik egy különleges hajléktalannal, Joo Hyuk visszarepül az időben, egészen pontosan 2006-ba, amikor megismerte Woo Jin-t. Így lehetősége van megváltoztatni a napot, és elkerülni a lánnyal való találkozást. Mikor másnap felébred az élete teljesen megváltozott. Luxuslakásban és, a munkahelyén mindenki kiváltságos vele, és Hye Won a felesége, nem pedig Woo Jin. A férfi hihetetlen boldog egészen addig, míg Woo Jin-nal ismét össze nem fut, azonban a nő természetesen nem ismeri őt.

Vélemény: Nagyon nagyon kíváncsi voltam már erre a sorozatra, s tudtommal még nem készült rá magyar felirat (legalábbis én nem találtam), mindenképp meg szerettem volna nézni Ji Sung új sorozatát. A sorozat érdekesen indít: adott egy férfi, aki gyűlöli életét és azt kívánja, bár soha sem találkozott volna feleségével. Hihetetlen módon a sors meghallja kérését, s teljesíti is azt.

Nem nagyon tudom nektek összefoglalni, hogy milyen volt a sorozat. Már a legelején egyértelmű volt, hogy mire megy ki az egész, a kisebb fordulatok is egyértelműek voltak, valamiért mégis nagyon élvezhető és szerethető volt az egész. Nagyon tetszett, ahogyan a főhős először imádja az új életét, aztán szép lassan rájön, hogy lehet, hogy nem csak a felesége volt a hibás.
Az már kevésbé tetszett, hogy a végére saját magát okolta minden miatt, ami valljuk be, nem épp helytálló, mert a főhősnő sem volt egy mintafeleség. Mindenesetre érdekes volt 16 részen keresztül végigkísérni, hogyan áll össze majd esik szét főhősünk maga által megteremtett világa. Tetszett, ahogyan újra beleszeret feleségébe, holott tudja, hogy a közös életük nem alakult túl jól.

Ami még nagyon imádnivaló volt, az a mellékszereplők jelenléte a sorozatban. Nagyon szerettem a főhős barátait és a tesóját is, szerintem adtak egy biztos alapot ebben az ingadozó (de szó szerint, nem képlékenyen) sorozatban, ahol mindig változik a helyzet, a főhős élete, de a barátok megmaradtak a barátainak. Borzasztóan cukik és szerethetőek voltak mindannyian, de tényleg.
A sztori mondandója, bár egyértelmű volt mi lesz az, nagyon megérintett. Nagyon szépen megmutatták azt, hogy mennyire tudunk másokat okolni saját nyomorunkért, holott nekünk kellene megtenni az első lépést a változás felé. Az is nagyon szép volt, ahogyan a főhős már azért küzdött, hogy feleségét újra megnyerje magának. Meglepő, de tényleg nagyon-nagyon megfogott a történet.

A sorozat befejezése minden féle spoiler nélkül szerintem nagyon szépre és meghatóra sikeredett. Bár sejtettem hogy ez lesz a befejezés, mégis nagyon jó volt látni. Bár nem voltam teljesen kibékülve a karakterekkel, mégis pont ezt a befejezést képzeltem el nekik. Aranyos volt, cuki, néha nagyon vicces, de amúgy megható és elgondolkodtató. Ji Sung pedig hát, mégiscsak Ji Sung.
Összességében ennyit tudok nektek mesélni erről a sorozatról. Voltak helyzetek amikkel nem nagyon voltam kibékülve, amit máshogy csináltam volna, a karakterek néha idegesítettek, de ettől függetlenül borzasztóan élveztem ezt a  részt végignézni, belelopta magát a szívembe. Tudtommal magyar felirat még nincs rá, de mindenkinek nagyon tudom ajánlani, mert szerintem megéri egyszer megnézni ezt a sorozatot mindenkinek, akinek kedve van hozzá.

Zene: Az összes ost közül Yoo Sung Eun 'Hello', N.Flying 'Let Me Show You', SF9 'Love Me Again' és Roy Kim 'No Longer Mine' száma maradt telefonon.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak két főhősünket.
Ji Sung - Cha Joo Hyuk: Utálja életét, feleségét pedig mégjobban, nem tudja, hogy miért ez az ő élete, de elválni túlságosan fél. Joo Hyuk karaktere egyszerre volt vicces és idegesítő is. Meg persze cuki. Nagyon cuki. Alapjáraton egy olyan pasi volt, aki szép lassan rájött, hogy mit csinált rosszul és hogy nem egyedül a felesége volt a hibás elrontott életükben. Amit viszont nem értek, hogy a végére totálisan mindent magára 'vállalt' mondva, hogy ő tehet mindenről, ami szerintem nem feltétlenül volt igaz, a felesége is pontosan ugyanolyan bűnbak volt. Ez picit idegesített, de hát el kell nézni ezt a pár botlást a sorozatban. Ettől függetlenül nagyon szerettem és sajnáltam őt, amiért ennyire teper, a végére pedig csak a saját életét keveri össze-vissza. Aranyos volt és nagyon kitartó, és ami a legfontosabb, hogy felismerte a hibáit és próbált javítani rajtuk. Ji Sung abszolút kedvencek között van (szerintem sok másik embernek is), itt is nagyon nagyon jó volt, ezt nem is kell ecsetelnem szerintem.

Han Ji Min - Seo Woo Jin: Főhősünk feleségeként igazi hárpia, de persze neki is megvan az oka, amiért így viselkedik. Woo Jin karaktere nagyon nagy hullámvölgyöket járt be nálam. Néha kedveltem őt, néha pedig nagyon nem. Így a végére sem tudom eldönteni, hogy mit gondolok róla. Kedvenc főhősnőm semmiképp sem lesz, de néha egyetértettem vele, néha pedig teljesen kiakasztott a viselkedése. Talán az ő karaktere volt az, ami a leginkább rontott a sorozaton (de ne értsetek félre, még így is tetszett). Nagyon zavart a legelején a viselkedése. Oké, hogy a pasi is hibás volt, de azért eléggé undorítóan viselkedett, amit nem igazán tudtam hová tenni. Teljesen kiakasztó volt. De hát, végülis ez kellett ide, vagy nem? Ji Min nagyon sokatok kedvence, tudom, engem még mindig nem fogott meg annyira, dehát majd a jövőben van még rá sok lehetőség, szóval várom a jövőbeli jobbnál jobb sorozatait.

Történet: 8/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10

OST: Something In The Rain

Something In The Rain OST

♥ 1. Rachael Yamagata - Something In The Rain [Valami az esőben]

2. Rachael Yamagata - La La La

Various Artists

Sorozat: Voice 2

Voice 2

Műfaj: krimi, thriller

Részek száma: 12

Dátum: 2018

Csatorna: OCN

Ismertető: A pszichopata Mo Tae Goo halála után egy év telt el, a Golden Team nagyobb tekintélynek örvend mint valaha és ismét remekelnek az esetek megoldásában. Moo Jin Hyuk amerikába utazott kisfia kezelése miatt, de Kwon Joo különleges tehetségével és remek csapatával folytatja munkáját. Azonban miután főnőkük holttestét megcsonkítva megtalálják, a feje tetejére áll minden, s mint kiderül, 1 hónapjuk van arra, hogy megtalálják a gyilkosát, hisz utána az eltűnik. Do Kang Woo nyomozóval a helyszínen találkoznak, s bár nincs túl szép háttértörténete, Kwon Joo úgy dönt, hogy beveszi őt a csapatba arra az egy hónapra, míg meg nem találják a pszichopatát. Arra azonban álmaiban sem gondolt, hogy Kang Woo is kapcsolódik ehhez az esethez, méghozzá nem is kicsit.

Vélemény: A Bad Guys második évadának hatalmas, de tényleg hatalmas nagy kudarca után olyan szinten rettegtem ettől a sorozattól, elgondolkodtam azon, hogy egyáltalán meg akarom-e nézni. Nagyon féltem, hogy unalmas lesz és azt az eszméletlen jó első évadot nevetségessé teszik. De aztán végül mégis úgy voltam vele, hogy mindenképp megnézem, aztán lesz ami lesz. Így izgulva, rettegve, de bekapcsoltam az első részt, és le is nyomtam alig 2 nap alatt az összes részt.

Ami már a legelején nagyon tetszett, hogy a történet az első évad végétől indul nagyjából, vagyis inkább a főhősnő elmeséli nekünk, hogy mi történt az egy év alatt, ami a két sorozat között eltelt. Nagyon sajnáltam, hogy Jang Hyuk nem szerepel ebben az évadban, de szépen megmagyarázták a hiányát, sőt, még utalva is volt rá a soriban, ami nagyon nagyon tetszett, mert mind tudjátok, hogy mennyire szerettem őt az első évadban, és ezek a kis utalások nagyon szépek voltak.

A sorozat már az első perctől kezdve nagyon izgalmas és hihetetlen pörgős, csak úgy történnek a dolgok egymás után, de ettől függetlenül nagyon követhető, az első évadhoz hasonlóan nem dobálóznak a nevekkel, hanem mindent annyira járnak körül, hogy mi is tökéletesen megérthessük. Itt is kapunk kisebb eseteket (már jelentősen kevesebbet mint az első évadban), de az összes kis eset nagyon nagyon megrázó és megható volt, ahogyan azt már megszokhattuk.

És természetesen itt is egy fő gonoszra vezettek a szálak. Amikor haladtunk előre a sorozatban arra gondoltam, hogy ez is nagyon 'beteg' és brutál főszál, de az első évad azért megbotránkoztatóbb volt. Aztán az utolsó rész valahogy mégis addig csavarodott, míg engem is összezavart kicsit, de szerintem ez volt a cél, hisz így első dolgom az volt miután befejetem az utolsó részt, hogy megnéztem mikor lesz harmadik évad, ami amúgy jövőre lesz, szóval sokat nem kell rá várni.

A bitang jó és érdekes sztorit nem kell tovább ecsetelnem, hisz aki látta az első évadot annak elmondhatom, hogy hasonló kaliberű történetre számítson. A főhősnő ebben az évadban is hihetetlenül szerethető volt, a főhős pedig szerintem bitang menő. Kicsikét sem éreztem, hogy ez az évad gyengébb lenne, hisz egyszerűen tényleg olyan, mintha annak a folytatása lenne, még egy kicsikét sem éreztem gyengébbnek az első évadhoz képest, ami hatalmas szó, de tényleg.

Azt sajnáltam viszont, hogy csak 12 részes lett végül, mert simán megtolhatták volna még kisebb esetekkel, hogy kijöjjön a 16 rész, én személy szerint nagyon örültem volna neki. A harmadik évadot nagyon, de tényleg nagyon várom már, meg kell mondanom, hogy tényleg ez a legjobb krimi thriller a koreai sorozatok közül, pedig elég sokat láttam már, de messze ez a legjobb az összes közül és mindenkinek nagyon, de nagyon tudom ajánlani, mert egyszerűen wow. Ilyen ez a sori.

Nem tudom, hogy a harmadik évadban fog-e Jang Hyuk szerepelni, de tejóég bitang menő lenne a Lee Ha Na - Jang Hyuk - Lee Jin Wook trió, szinte lelki szemeim előtt látom, mennyire, de mennyire menő lenne. Nagyon remélem, hogy így lesz. És ezzel végére is értem ennek a résznek is, annyit tudok mondani, hogy aki látta az elsőt és hasonlóan félt mint én, az nyugodtan nézze meg, mert kicsit sem lett rosszabb, aki pedig még nem látta, arra vár az első két évad ami 28 részt jelent. Mindenképp adjatok neki egy esélyt, szerintem nagyon megéri.

Zene: A számok közül Kim Yeon Ji 'Voice' című száma nagyon tetszett, ami az első évadban lévő Kim Yuna számának kicsit gyorsított verziója, illetve még Dmeanor 'Stay There' című száma is nagyon tetszik.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak két főhősünket a szokásos módon.

Lee Ha Na - Kang Kwon Joo: Az első évadhoz hasonlóan egy nagyon rendes nő volt, aki nem túl beszédes, de csapatát kitűnően irányítja. Nagyon tetszett, hogy amikor Kang Woo-ról tudta meg a dolgokat, saját magának mondogatta, hogy ne ítélkezzen úgy, hogy csak az egyik oldalt hallotta. Tényleg egy borzasztóan megfontolt és hatalmas igazságérzettel rendelkező karakter, aki tökéletesen illik főszereplőként ebbe a sorozatba. Nagyon várom már a harmadik évadot, és a színésznő jövőbeli sorozatait is, egyszerűen tényleg nagyon kedvelem őt. Az is érdekes volt, ahogy egy kicsit, de tényleg nagyon kicsit, sőt, lehet csak én magyaráztam be magamnak, de egy kicsi vonzódást közte és a főhős között én akkor is éreztem, s bár a legnagyobb rémálmom, hogy romantikus szál kerül a sorozatba, de ha kicsit finomítgatnának a kapcsolatukon, szerintem nagyon menő lenne, mert na, mégiscsak. :DDD

Lee Jin Wook - Do Kang Woo: Hamar elborul az agya és ilyenkor mindenkivel kiabál, de tiszta szívéből segít annak, akinek kell és mindent belead, ha kell, saját életét kockáztatja. Nem akarok spoilerezni, de ez a sztori amit a részéről belefűztek, nagyon izgissé tette az egész sorozatot, kíváncsi voltam, hogy mi az igazi háttérsztorija és mi fog ebből az egészből kisülni. Egy lelkileg ingatag főszereplőt kaptunk, akinek szörnyű gyerekkora volt, de mégis megpróbál úgy felnőni, hogy büszke lehessen magára. Engem nagyon, de nagyon megfogott a karakter. Jin Wook sokatok kedvence, jól tudom, de eddig valahogy sohasem sikerült a karaktereit megkedvelnem, valahogy én nem láttam benne azt, amiért mindenki oda van érte. Hát az tény, hogy messze ez volt a legjobb szerepe, borzasztóan jól állt neki, és nagyon valószínű, hogy szerepelni fog a kövi évadban, szóval alig várom már azt, hogy végre elkezdjék a harmadik évadot sugározni.

" Vétkezni emberi dolog, 

de vétkeinket igazolni már ördögi gonoszságra vall. "

Történet: 9/10

Zene: 8/10

Színészek: 10/10

Karakterek: 10/10