Angry Mom
Műfaj: dráma, családi, iskolai
Részek száma: 16
Dátum: 2015
Csatorna: MBC
Ismertető: Jo Gang Ja egy meglehetősen fiatal anyuka, akinek múltja rengeteg verekedést és borzalmat takar. Ennek ellenére vidáman éli életét, megpróbál mindent megtenni egy szem lányáért, aki elég hallgatag. Egyik nap észreveszi, hogy kislánya teste tele van kék és lila foltokkal, így egy normális anyához méltóan rohan is, hogy törvényesen véget vessen az iskolai erőszaknak, de ez sajnos nem sikerül. Jo Gang Ja ezért egyenruhát húz magára és abba az osztályba fog járni, ahová kislánya, hogy biztonságban tudhassa, és gyökerestől kitéphesse az erőszakot ebből a megromlott iskolából. Azonban ebben az iskolában komoly politikai ügyek zajlanak, így egyedül nem lesz képes legyőzni őket. Park No A tanár fog neki segíteni ebben.
Vélemény: Hűha. Eredetileg akkor akartam megnézni a sorozatot amikor futott, de valamiért elmaradt, most pedig előszedtem, hogy ne maradjon sok sorozat az idei megnézendő sorik listáján. De ami a legfőképp rávett az az volt, hogy tudni illik ez a sorozat nyerte meg a 2014-es legjobb forgatókönyv díját. Most lehet rajta vitatkozni, hogy jogosan vagy sem. A sorozat nagyon jól indul. Eszméletlen komoly, nyoma sincs nevetésnek. Két elkeseredett kislány, egy lelkileg összetört fiú és egy tehetetlen édesanya karaktert kapunk már a legelején.
A sztori is nagyon érdekesen indul. Bár már találkozhattunk hasonló történettel, mégis sikerül valami újat belecsempészni, ami még érdekesebbé teszi. Mégsem vagyok oda érte. Hogy miért? Legfőképp a sorozat hosszával volt a baj. Az a 16 rész eszméletlen sok volt ennek a történetnek. Vártam, hogy feljön-e majd benne valami új szál, valami új cselekménysorozat aminek következtében nem merül ki a történet, de sajnos nem volt semmi ilyesmi. Ez pedig baj.
Hiába indult jól, az első pár résztől kezdve úgy éreztem, hogy nagyon hiányzik valami az egészből. Rengeteg unalmas, a felesleges perceket kitöltő jelenet volt, ami őszintén néha elveszi az ember kedvét a folytatástól. Az utolsó részek pedig már tényleg alig szóltak valamiről, annyira húzták. Szerintem abba is hagytam volna a sorozatot, ha nem lettek volna ilyen jó színészek és karakterek benne, hisz meg kell hagyni, ők azok, akik rengeteget dobnak a sorozaton.
Mindegyik karakter nagyon jól ki volt dolgozva, a színészek pedig lehengerlőek voltak, de róluk majd még lentebb. Amitől féltem az elején, az az volt, hogy Kim Hee Seon hogyan fog egy középiskolában diáklányt játszani. Hiába néz ki nagyon fiatalnak, a színésznő biza már 38 éves. Féltem, hogy röhejes lesz így elveszíti a történet a komolyságát. Meglepetésemre viszont jól jött ki a dolog. Bár kicsit zavart, egyáltalán nem volt röhejes vagy nevetséges.
Szóval, ha valaki megkérdezi, hogy érdemes-e megnéznie a sorozatot, akkor egy határozott igennel válaszolok, de túl kell élni azokat az unalmas perceket és el kell fogadni, hogy húzzák a dolgokat. Szerintem ha 8-10 részes lett volna ez a történet akkor egy abszolút max pontos sorozatról lenne szó, de ez így tényleg túl sok volt. Ilyenkor elgondolkodik az ember, hogy megérdemelte-e a sorozat azt a díjat vagy sem. Én azt mondanám, hogy összességében nem, de ha csak az alapsztorit nézzük akkor erősen elgondolkodnék rajta. Szerintem mindenki döntse el maga.
Zene: Egy zenét hallhattunk folyamatosan felcsendülni, amit Ali énekel. Egy nagyon szép szám (azért mégiscsak Aliról beszélünk): 'I Love You, I'm Sorry'.
Szereplők: Na és akkor lássuk csak történetünk főhőseit külön külön.
Kim Hee Seon - Jo Gang Ja/Jo Bang Wool: Fiatal anyuka, akinek múltja rengeteg fájdalmat takar, ennek ellenére mindent belead, hogy szeretetben nevelhesse fel lányát, majd miután rájön, hogy mi folyik körülötte, vért izzadva igyekszik megakadályozni. Jo Gang Ja egy hihetetlen szerethető és példamutató karakter volt, szerintem nem lehetett őt nem szeretni vagy nem sajnálni. A színésznő eszméletlen ügyes (ezt már tudtuk), nagyon sikerült átadnia nekünk az összes érzését. Amikor szomorú volt akkor mi is azok voltunk, amikor kitervelt valamit izgultunk, hogy sikerüljön mindenáron.
Ji Hyun Woo - Park No A: 'Üvegházban nevelkedett virág'. Édesapja mindig óvta minden rossztól, így igazából egy óvodás tanárt kapunk, aki hiszi, hogy ezen a világon a jó uralkodik. S lám meglepően több emberség volt benne, mint akármelyik másik karakterben. Tény, hogy egy naiv karakterként kezdi, de miután koppan egyet, rájön, hogy milyen is a világ valójában, és minden erejét összeszedi, hogy egy picikét jobb hellyé tegye. A tanár karaktere számomra lenyűgöző volt, nagyon tetszett a változás, amin végigment, és az is, hogy közben megmaradt ugyanolyan jónak. Ji Hyun Woo meglepett, hisz egy sorozatban láttam eddig, ott nem nyerte el a tetszésemet, de itt nagyszerű karaktert alkotott.
Kim You Jung - Oh A Ran: Kicsit furcsa lány, aki barátnőjével el van mint a befőtt, édesanyját meg konkrétan emberszámba sem veszi. A színésznőt én nagyon szeretem, így egy nagyon aranyos és jó karakterre számítottam. Erre kapunk egy hisztis, anyját már már utáló kislányt. Néha elgondolkodtam rajta, hogy érdemes-e ezért a lányért bármit is megtenni az anyjának. Oké, tény, hogy a végére nagyon aranyos és szerethető lesz, de a sorozat elején olyan szinten negatív karakter volt, hogy picit itt is elvesztette a sorozat a hitelességét. You Jung viszont ügyes volt.
Ji Soo - Ko Bok Dong: Éééés dobpergést... történetünk fénypontja: a lelkileg sérült, gyenge fiú, akinek mindent meg kell tennie, amit mondanak neki. Őszintén én már a sorozat elején éreztem, hogy ez a srác nagyon jó kis karakter lesz, s lám így is lett. Nagyon, nagyon örülök neki, hogy a végére több hangsúlyt kapott, sőt, egyenesen a főszereplők között volt. Ji Soo új színészek között van, de engem levett a lábamról. Ez is és a nemrég véget ért sorozat is amiben szerepel... hihetetlen jó mindkettőben, nagyon remélem, hogy a következő sorozatában főszereplő lesz.
Történet: 7/10
Zene: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 8/10
My Love, My Bride
Műfaj: romantikus
Játékidő: 111 perc
Premier: 2014. október 08.
Ismertető: Young Min és Mi Young már 4 éve randiznak. Kapcsolatuk nem felhőtlen, rengeteget civakodnak, a srác mégis úgy dönt, hogy megkéri szerelme kezét. A film az esküvő utáni életüket mutatja be, hisz mindketten szörnyen nehéz természetűek így nem könnyű elviselni egymást. Felszínre jönnek a mindennapi problémák, a munkahellyel kapcsolatos stressz és a főhőseink első szerelmei is. A rengeteg veszekedés pedig egyre jobban tönkre teszi őket és a kapcsolatukat is. Vajon képesek átvészelni ezen a nehéz korszakon? Vagy az egész életük ilyen lesz? Esetleg könnyebb lenne, ha elválnának és külön utakon folytatnák útjaikat? A film választ ezekre a nehéz kérdésekre.
Vélemény: Mielőtt elkezdtem a filmet én szentül hittem, hogy egy vígjátékról van szó. Valójában nem. Aki látta a Very Ordinary Couple című filmet, vagy a Discovery of Love című 16 részes sorozatot annak egy csöppet ismerős lesz a film és annak kimenetele is. Azt hiszem mostanság felkapott lett a mindennapi élethelyzetet bemutató történet, ami cseppet sem baj, hisz leköti az ember figyelmét. No de lássuk csak a sztorit.
Semmi újat nem kapunk, igazából minden úgy történik, ahogyan azt gondolnánk. Vannak vicces, aranyos percek benne, van amikor elgondolkodunk és van amikor már nem is csinálunk semmit, csak élvezzük a filmet. Tetszett, ahogyan korszakokra bontotta a házas életüket, hogy milyen problémákkal kellett megküzdeniük, és milyen nehézségek, bonyodalmak árán jutottak el arra a bizonyos pontra.
Mindketten szörnyen nehéz személyiségek, őszintén én egyiket sem tűrtem volna meg magam mellett, egyenesen borzalmasak voltak, de róluk még később. Összességében tehát nem kell semmi újra számítani, semmi nagy dologra. Egy egyszerű film, egyszerű történettel, hétköznapi dolgokkal. Nem lett kedvencem, de szerintem mindenképp megéri vetni rá egy pillantást, főleg ha ilyesmihez van kedve az embernek.
Szereplők: Lássuk csak történetünk házaspárját külön-külön.
Cho Jung Seok - Young Min: Nagy álma, hogy versíró legyen (meg is van a tehetsége hozzá), de ehelyett köztisztviselőként dolgozik. A film elején úgy tűnhet, hogy behódol a feleségének, de valójában inkább csak sunyizik és próbál mindent a szőnyeg alá söpörni. Őszintén nem voltam Young Min karakterétől elájulva, sőt, egyenesen idegesített. Hogy lehet ennyire töketlen, ennyire bunkó egy pasi? Akármilyen aranyos meg vicces volt amikor megismerkedtek, a filmben egy igazi rémálom volt, tökéletesen olyan férj, akit még a legrosszabb ellenségemnek sem kívánnék. Oké, ez azért picit túlzás, de tény, hogy borzalmas volt a karakter. Cho Jung Seok viszont annál jobb, sikeresen hozta ezt az ütődött férj szerepét, azonban legközelebb tényleg nagyon remélem, hogy egy normális szerepben találkozok vele, mert itt néha összenyomkodtam volna a fejét, annyira idegesítő, bunkó egy karakter volt.
Shin Min A - Mi Young: Ha azt hittük, hogy Young Min megnyerte minden idők legidegesítőbb karakterje címet, akkor bizony hatalmasat tévedtünk. Itt a győztes. Mi Young olyan szinten egy tehetetlen, hisztis, beképzelt (hogy mire fel nem értem), bunkó nő volt, hogy az ember inkább elkerüli az ilyet. Például én abszolút nem értem, mire kellett akkora felhajtást meg olyan fejeket vágnia amikor a férje átjött a haverjaival. Először is szólt előtte, másodszor meg csomószor bocsánatot kért. Ennyi, nem dőlt össze a világ. Az pedig, hogy mindent megszól valami eszméletlen idegesítő volt. Neki nem tetszett, hogy a férje verseket ír, nem tetszett, hogy a régi kinyúlt felsőjében van otthon... kíváncsi vagyok van-e egyáltalán valami, ami elnyeri 'őkegyelme' tetszését. Shin Min A is ügyes volt, sikerült megutáltatnia velünk a karaktert (legalábbis velem), de itt is csak azt tudom mondani, hogy remélem a jövőben inkább valami normálisabb, szerethető karaktert vállal majd el.
Történet: 6/10
Színészek: 6/10
Karakterek: 3/10
Twenty
Műfaj: vígjáték
Játékidő: 115 perc
Premier: 2015. március 25.
Ismertető: Adott 3 húszas éveikben járó srác. Chi Ho, aki külsejének hála igazi nőcsábász. Nincs életcélja, nem érdekli semmi sem, azt sem tudja mit akar majd dolgozni. Dong Woo, aki képregényrajzoló akar lenni, de akárcsak Chi Ho, egy igazi idióta. És végül Gyung Jae, aki talán a legnormálisabb közülük: tanul és szeretne egy igazi barátnőt, akit szerethet. 3 főhősünk még a gimiben találkozik, ugyanis mind ugyanabba a lányba voltak szerelmesek. Mit hozott a sors mit nem, legjobb barátok lettek. Most, hogy elérték a húsz éves kort életük fénypontján kellene, hogy legyenek, de ez az időszak nagyon sok nehézséget, küzdelmet és gyötrelmet rejteget számukra, valamint jövőt is kell válasszanak maguknak, ami cseppet sem könnyű három ilyen elfuserált srácnak.
Vélemény: Még egy ilyen baromságot mint ez a film... komolyan nem találni. Ez a három idióta (de főleg a Woo Bin) annyi hülyeséget csinált ebben a filmben, hogy néha csak a fejemet fogtam. Mikor elkezdtem a filmet jóra számítottam, hisz elég sok pozitívumot olvastam róla, no meg a három főhős sem a rossz színész kategóriában van. Így hát végül sikerült sort kerítenem erre az elég fura, de ugyanakkor vicces filmre.
A történet lényege az volt, hogy 3 srác életük csúcspontján van, amikor azt hiszi mindenki, hogy milyen jó időszakban is vannak. De valójában ez az egyik legnehezebb korszak: a szerelem és a karrierépítés nehéz súlya tornyosodik rájuk. Véleményem szerint sikerült úgy összehozni ezt a filmet, hogy szórakoztató legyen, mégis tartalmas és még tanulságos is. Kész főnyeremény. Arról nem is beszélve mennyit nevettem.
Annyi vicces jelenet volt benne, hogy az nem igaz, rengetegszer nevettem fel hangosan, annyira idióta helyzetbe kerültek főhőseink. A végén pedig az a közös bunyó valami felejthetetlen. A befejezés is nagyon aranyosra sikeredett. Összegezve nagy elvárásokkal kezdtem neki ennek a filmnek s lám nem csalódtam, tökéletes szórakozást nyújtott a film, szerintem érdemes mindenkinek megnéznie, aki szeretne egy picit nevetni.
Szereplők: És akkor lássuk minden idők legidiótább főhőseit külön.
Kim Woo Bin - Chi Ho: Talán a legfurább a srácok közül. Csak a nőkön jár az agya, fogalma sincs, hogy mit akar csinálni a jövőben. Van, hogy a kanapén ülve tölti a napjait, és ez őt cseppen sem zavarja. Ahogy az apja is mondta: néha pozíciót változtathatna, hogy biztosra menjenek, hogy életben van. Félelmetes. Tudtam, hogy Woo Bin nagyon fog alkotni, de erre nem számítottam. Még nem láttam ilyen idióta szerepben őt, de őszintén nagyon illik hozzá. Olyan fejeket tudott néha vágni, hogy nem győztem visszatekergetni a jeleneteket. Na meg azok a hangleejtések. Örültem, hogy Chi Ho a film végére picit összeszedte magát, de megmaradt ugyanolyan idiótának, mint a kezdetekkor. Muszáj hosszú, minimum 16 részes sorozatban, főszerepben látni ezt a karaktert Kim Woo Bin szereplésével, mert egyszerűen nem győztem betelni vele. Megtalálta a hozzá legjobban illő karaktert. Remélem láthatom még nagyon sokszor.
Lee Joon Ho - Dong Woo: Ő volt az átmenet a két srác között. Életcélja, hogy képregényszerkesztő legyen, de ugyanolyan idióta, mint Chi Ho. Tényleg, pont a két másik srác keveréke volt. Nem tudom, talán pont ezért ő volt az, aki a legtávolabb állt tőlem. Vagy csak nem fektettek rá akkora hangsúlyt, nem is tudom. Megkedveltem őt természetesen, főleg amiatt is, hogy mennyire támogatja egyedülálló édesanyját és 3 öccsét. Csak valahogy nem került hozzám annyira közel, pedig tény, hogy ő volt a legrendesebb. A öcsikéi pedig valami hihetetlen aranyosak voltak, főleg az ikrek. Örültem, hogy neki is sikerült elfogadható befejezést kreálni. Joon Ho eddig összesen 3 filmben szerepelt, abból is csak itt találkoztam vele, így ítélkezni nem fogok, de őszintén látok benne tehetséget, szóval hátha lesz főszereplő valami jó kis sorozatban.
Kang Ha Neul - Gyung Jae: Elgondolkodtató, hogy hogy is tartozik ehhez a trióhoz, hisz ő a legnormálisabb. Tanulni szeretne, van életcélja, s bár szereti a nőket nagyon, szeretne egy barátnőt magának és azt soha sem csalná meg. Gyung Jae nekem a kedvencem lett, annyira aranyos volt. Főleg ahogy szerette Jin Joo-t. Annyira cuki volt, és annyira vicces amikor néha kibukott. Ha belegondolok nagyon jól jött ki, hogy a triónk mindhárom tagja teljesen különböző, de valahol mélyen mégis egyformán idióták. Imádnivalóak voltak. Ha Neul egyre jobb és jobb, remélem a jövőben főszerepben is láthatom majd, és nem csak a főhős gyerekkori énjét alakítja. Igen, véget is ért a bejegyzésem, szóval így utolsó sor gyanánt elmondanám, hogy mindenkinek ajánlom, nem lett kedvenc filmem, de szerintem egyszer mindenképp megéri megnézni.
Történet: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 8/10
She Was Pretty
Műfaj: romantikus, vígjáték
Részek száma: 16
Dátum: 2015
Csatorna: MBC
Ismertető: Kim Hye Jin egy nagyon szép és okos lány volt, akinek legjobb barátja és első szerelme a kissé pufók Ji Sung Joon volt. A fiú azonban elköltözött Koreából. Sok év múlva Hye Jin az álláskeresők mindennapi életét éli, s nem mondanám, hogy csúnyán nőtt fel, inkább elhanyagolja magát. Legjobb barátnőjével, a gyönyörű Min Ha Ri-val él együtt. Egyik nap üzenetet kap Sung Joon-tól, miszerint Koreába érkezik és szeretne vele találkozni. Hye Jin boldogan indul a megbeszélt helyre, de boldogsága hamarosan kudarcba fullad, hisz rettentően elszégyenli magát amikor meglátja a jóképű és fess Sung Joon-t. Legjobb barátnőjét kéri meg, hogy helyettesítse őt egy találkozás erejéig. A sztori itt még korántsem ér véget. Kim Hye Jin kavarodások után állást kap a Most magazinnal, ahol történetesen Sung Joon lesz a felettese, ő pedig retteg, hogy esetleg felismeri. Történetünk 4.főhőse, aki igazából mindent tarol a sorozatban, a bohókás és vicces Kim Shin Hyuk, aki hihetetlenül imád Kim Hye Jin-nel viccelődni.
Vélemény: Azta. Elég vicces egy helyzetben vagyok, szinte már-már saját magamon röhögök. Rettentő izgatott voltam, amikor megláttam, hogy Seo Joon és Jung Eum új sorozatot forgatnak, hisz a Kill me, Heal me után szerintem mindenki szerette volna, hogy legközelebb összejöjjenek a főhőseink. A sorozat elején rettegtem, hogy esetleg mégsem együtt lesznek, hanem a kavarodásoknak hála mással jönnek össze.
Seo Joon és karaktere a szívem csücske... de Siwon olyan szinten tarolt ebben a sorozatban, hogy én ilyet még életemben nem láttam. Elmosott mindent és mindenkit, csak ő számított, őt akartam látni, neki szurkoltam, ha szomorú volt akkor én is az voltam, ha mosolygott majd kiugrott a szívem. Őszintén én nem gondoltam volna, hogy ilyen hatással lesz rám ez a pali. Mikor elkezdtem a sorozatot én nem is sejtettem, hogy a Super Junior vezetője. Aztán rákerestem.
Majd lefordultam a székemről, hogy az a 'majom' (bocsii) ez a pasi. Őszintén mondom, meg kellene tartania ezt a stílust, mert teljesen más embernek néz ki. Na de lássuk csak a sorozatot. Az első 10 rész tarolás. Olyan magas szinten táncolt, hogy féltem hatalmasat fog bukni. Hétről hétre vártam az új részt, el sem hiszitek mennyire, alig vártam, hogy legyen rá felirat. Mindig néztem hány perc van még az adott részből.
Életemben ennyit én még nem nevettem sorozaton. Ezt halál komolyan mondom. Azok a szituációk amiket felállítottak, azok a jelenetek, azok a fejek... komolyan kikészültem. Nem egyszer nevettem fel hangosan. Volt, hogy meg kellett állítanom a részt, hogy kicsit összeszedjem magam. Eszméletlen volt, szerintem nem túlzás kijelenteni, hogy ez a sorozat lett minden idők legeslegjobb vígjátéka, ami nagyon aranyos is.
Tetszett puzzle motívuma is, hisz ha belegondolunk egy leskelődő lány
történetét kaptuk. A kirakóval annyit, hogy itt észrevettem egy bakit, ami sajnos nagyon zavart. Valahol a sorozat közepén Ha Ri oda adja a darabot a fiúnak, de nem sokkal később ismét Hye Jin-nél van. Remélem, hogy megmagyarázzák majd, hogy értelme van, de kiderült végül, hogy szimplán csak egy baki volt. A rossz felére térve, itt is azt kell mondanom, hogy semmi sem tökéletes.
Sok volt, túl sok volt. A 16 rész rengeteg volt ehhez a történethez, hiába nézegettem volna még őket 50 részen keresztül. Kellett volna még valami plusz szál ami végig izgalmassá teszi, hisz a végére már akadtak olyan részek, ahol szinte semmi sem történt. Húzták a dolgokat, nem kaptunk poénokat sem, így egy kicsit kiábrándultam belőle. De még ennél is rosszabb volt az, amit Shin Hyuk karakterével tettek. Nem tudtak volna valami jó kis szerelmet össze hozni neki is?
Annyira rossz volt, hogy bár főhőseink jól megvannak, ő még mindig ugyanott tart ahol eddig: Hye Jin-nel töltött emlékeivel él. Emiatt nagyon tudok haragudni. Hiába lett mesés a sorozat, ez szerintem elég sokat rontott a dolgon. Persze ez általában normális egy sorozatban, de ez a történet tényleg annyira mesés és annyira aranyos volt, hogy nem szabadott volna ilyesminek megtörténnie. Nem értem, miért megint...
De ez a két hiba senkit se tévesszen meg, a sorozatot muszáj megnézni, hisz eszméletlen, hogy mennyire szórakoztató lett. Komolyan mondom, ez a legjobb koreai vígjáték amit valaha láttam, és ezentúl bátrabban fogok belekezdeni hasonló műfajú történetekbe. Szóval igen, mindenkinek, abszolút mindenkinek ajánlom ezt az igazán Most-hoz illő sorozatot, nevetés, olvadozás, mosoly garantált, az már egyszer biztos.
Zene: Nagyon, nagyon tetszett. A kedvencem a 'Thumping' című szám lett, ami nagyon nagyon illik a sorozathoz. Annyira aranyos, vicces és üde. De kaptunk romantikus számokat is, mint például a 'You don't know me' c. szám.
Szereplők: Lássuk csak történetünk főhőseit sorjában.
Park Seo Joon - Ji Sung Joon: Néha úgy tűnik, hogy személyiségzavara van, hisz a munkájában egy igazi hárpia, alkalmazottaival bunkó paraszt, szerelmével meg a legeslegcukibb srác akit valaha láttam. Jellemző rá, hogy amikor a tabját bámulja akkor semmit sem vesz észre: azt sem, ha vázából iszik vizet a kávéja helyett, azt sem, amikor telibe találja az üvegajtót. Seo Joon-t nagyon nagyon kedvelem, annyira örültem, hogy ő lesz a főszereplő. Karakterével viszont picit hadilábon álltam. Tényleg eszméletlen aranyos és hihetetlen vicces volt, de én reméltem, hogy amikor rájön ki is Kim Hye Jin, akkor bocsánatot ér tőle amiért olyan csúnyán viselkedett vele. Komolyan ennyit igazán elvártam, de a bocsánatkérés elmaradt... Ettől függetlenül tényleg egy nagyon nagy karakterről van szó, amit szerintem senki sem fog elfelejteni. Seo Joon egyre jobb és jobb.
Hwang Jung Eum - Kim Hye Jin: Bohókás, néha picit furcsának tűnő nő, aki teljesen elvesztette gyerekkori szépségét és stílusérzékét, így elég furán néznek rá az emberek. Hye Jin szerintem nem volt csúnya a sorozat elején sem, inkább aranyos. Nagyon illett hozzá az a borzalmas haj és az a vörös arc. Bírtam őt, mert aranyos volt, vicces és tényleg nagyon rendes. Bár tény, hogy Jung Eum karaktereit valahogy mindig megszeretem. Igaz, hogy mostanság mindig hasonló karakterei vannak azzal a felettébb zavaró hangleejtéssel, de amíg valaki nem látta a Secret c. sorozatot, addig úgy gondolom nem ítélkezhet felette, nem is... nem szabad felette ítélkeznie, hisz egy nagyszerű színésznőről van szó. Szóval igen, a karakter szerintem nagyon szerethető volt, tény, hogy néha picit az agyamra ment, de akkor is. Jung Eum remélem sokáig fog még színészkedni és nagyon sok sorozatban fog szerepelni.
Koh Joon Hee - Min Ha Ri: Apuci kicsi lánya, aki úgy cserélgeti a pasijait, mint a zokniját, ennek ellenére mégis egy szerethető lány. Min Ha Ri szerintem nagyon aranyos volt. Aranyosak voltak együtt Hye Jin-nel, tetszett, hogy mindig kiállt mellette. Bár igazán adhatott volna pár tanácsot barátnőjének, mondjuk az öltözködésével kapcsolatban, de már mind1. A sorozat közepén természetesen kicsit haragudtam rá, de egyrészt meg is értettem. No meg láthattuk, hogy szegény mennyire gyötrődik, így úgy voltam vele, hogy inkább nem ítélkezem felette. Reméltem, hogy neki is összejön valami pali a végére, ezt valamennyire meg is kaptuk. Joo Hee jól hozta ezt a karaktert is, örültem, hogy ismét Jung Eum barátnőjeként találkozhattam vele, hisz a legelső szerepében is pont Jung Eum legjobb barátnője volt. Várjuk a jövőbéli szerepeit nagyon, nagyon.
Choi Si Won - Kim Shin Hyuk: A világ legidegesítőbb, legviccesebb, legbolondabb, legidiótább, legaranyosabb, legédesebb, legcukibb pasija. Ahogy fent is említettem, tarolt a sorozatban, mindent és mindenkit elsöpört. Tényleg az egyik legkedvencebb férfi karakterem lett, hihetetlen, hogy miért nem tudtak valami hozzá illő befejezést kreálni neki. Nagyon, nagyon haragszom. Shin Hyuk egyszerűen lenyűgöző volt, s hála neki annyit röhögtem, hogy néha már a hasam is fájt. Si Won-nak (mint mondtam) soha nem szabad más stílust választania. Tökéletesen illett hozzá ez az egész, nagyon férfias, komolyan. A végén már picit furán nézett ki, leginkább azért mert megborotválkozott. Na de tényleg, hihetetlen egy paliról van szó. Imádoooom.
Történet: 8/10
Zene: 9/10
Színészek: 9/10
Karakterek: 9/10
Ji Hyun Woo - Park No A: 'Üvegházban nevelkedett virág'. Édesapja mindig óvta minden rossztól, így igazából egy óvodás tanárt kapunk, aki hiszi, hogy ezen a világon a jó uralkodik. S lám meglepően több emberség volt benne, mint akármelyik másik karakterben. Tény, hogy egy naiv karakterként kezdi, de miután koppan egyet, rájön, hogy milyen is a világ valójában, és minden erejét összeszedi, hogy egy picikét jobb hellyé tegye. A tanár karaktere számomra lenyűgöző volt, nagyon tetszett a változás, amin végigment, és az is, hogy közben megmaradt ugyanolyan jónak. Ji Hyun Woo meglepett, hisz egy sorozatban láttam eddig, ott nem nyerte el a tetszésemet, de itt nagyszerű karaktert alkotott.
