Sorozat: Cinderella and The Four Knights

Cinderella and The Four Knights

Műfaj: romantikus, vígjáték

Részek száma: 16

Dátum: 2016

Csatorna: tvN

Ismertető: Eun Ha Won egy kedves, élettel teli lány annak ellenére, hogy családja nem épp kedveli őt. Édesapja anyja halála után újraházasodott, s mivel kamionosként dolgozik nagyon keveset van otthon, mostohaanyja és nővére pedig utálják őt, mindent megtesznek ellene. Nagy álma, hogy tanárnő lehessen, így rengeteg helyen dolgozik részmunkaidősként, hogy ki tudja fizetni az egyetem tandíját. Eközben adott egy Fellegvár nevezetű csodaszép ház, ahol 3 örökös él: a nőcsábász Kang Hyun Min, a zenész Kang Seo Woo, és végül Kang Ji Woon, aki nem igazán fogadja el a többieket családtagnak. A sors úgy hozza, hogy a 3 fiú nagyapja felbéreli Eun Ha Won-t, hogy 'nevelje' emberré a három 'lökött' srácot, mert így képtelenek az örökös címre.

Vélemény: Mostanság a koreaiak is előszeretettel nyúlnak vissza a Disney alapokra, aminek én személy szerint csak örülni tudok, mert néha ilyen is kell. Nagyon örültem annak is, hogy Jung Il Woo ismét főszereplőként tündököl, az utóbbi időben pont hozzá és a megszokott karakteréhez volt kedvem. Na de lássuk csak a sztorit. Kapunk 3 helyes, beképzelt, 'a legszívesebben elküldeném melegebb éghajlatra' srácot, akik semmibe veszik főhőnőnket, vagy épp ha figyelmet szánnak rá, akkor tuti, hogy piszkálják.

Nekem az alapfelállás és a sorozat kimenetele is nagyon tetszett, olyan egyszerű volt, szerethető, kicsi csavarokkal és titkokkal megfűszerezve. Különösen tetszett, hogy a főhősnő nem gondolkodott a srácok között, hogy most kit kellene szeretnie, ki az aki iránt érez valamit. Már az elején megakadt a szeme Ji Woon-on, onnantól kezdve nem volt semmiféle kavarás. Ez nekem tényleg sokat jelentett, mert nem szeretem amikor a főhősnő agyal, hogy ki is az, akibe szerelmes. Jaj nagyon, nagyon nem.

A romantikus jelenetek kellőképp azok voltak, Il Woo ismét kitett magáért, szerintem nagyon aranyosak voltak együtt. Amiből kicsit elegem volt már az a Hyun Min és Hye Ji párosunk. Idegesített, hogy folyamatosan mondogatják a monológjukat (főleg Hye Jin) aztán meg egyszer csak: tudod mit, veled maradok és kész. Engem nem nyert meg magának, pedig én abszolút híve vagyok a több szerelmi szálnak egy sorozatban, de ezúttal ez nem tetszett. A főhős páros volt a kedvencem egyértelműen.

A karakterekről majd részletesen is fogok írni, röviden annyit megemlítve itt, hogy aranyosak voltak együtt szerintem, nekem az abszolút kedvencem a komornyik volt - hát behalok, azzal a merev személyiségével annyira odaillett ebbe a tündérmese szerű sorozatba, hogy vétek lett volna kihagyni, komolyan. A főhősnő aranyos és szerethető volt, Hye Jin viszont nagyon kiverte nálam a biztosítékot sajnos. Ettől független aranyosak voltak mindannyian, olyan kis családias hangulata volt az egésznek.

A kis apró titkok és csavarok nem voltak olyan nagyon elrejtve, hogy ne jöjjünk rájuk már az első utalásokból, de színesebbé és érdekesebbé tették a sztorit, aminek én nagyon örülök. Nem is tudom mit kellene még mondanom róla... a vége aranyos volt, csak úgy mint az egész sorozat. Hatalmas pirospont, hogy abszolút az összes szereplőnek boldog befejezést kreáltak, ez az én szememben tényleg nagyon feldobta az egészet, mert ez olyan sztori volt, ami nem engedhette meg magának bárki szomorú befejezését.

Összességében tehát szerintem elmondhatom, hogy egy bugyuta, sablonos, szokásos romantikus sztori volt, ami semmi újat nem mutatott, mégis borzasztóan élveztem minden percét, mert egyszerűen nézet magát. Nem voltak benne fölösleges jelenetek, a 'se veled se nélküled' nem volt túldramatizálva, egyszerűen egy jó kis esti mese volt, amit mindenkinek megéri megnézni, ha épp ilyenhez van kedve - valami egyszerűen aranyoshoz és szerethetőhöz. Tehát mindenkinek jó szórakozást kívánok hozzá.

Zene: Nagyon sok szám született a sorozathoz, igazából egyik sem fogott meg annyira nagyon-nagyon, de azért akadnak itt hallgatnivalók bőven, amik meg kell, hogy hagyni, nagyon arik és pörgősek: Younha 'I Believe', BTOB 'For You', Zia 'Only One', B1A4 'How To Find Love', Green Cacao 'If I Meet You Again Someday'.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak hamupipis sztorink főhőseit sorjában.
Jung Il Woo - Kang Ji Woon: Csendes srác, aki nem tudja elfogadni új életét, és aki gyűlöli apját, holott nem is ismerte. Nem titok, hogy nekem Il Woo hatalmas kedvencem, ő az egyetlen akinél imádom a folyamatosan ugyanolyan karaktereket. Ezúttal sem kellett csalódnom: hozta a beképzelt, helyes, cukifiút, aki ez esetben egy kicsit visszafogottabb volt a megszokottnál. Már az elején nyilvánvaló, hogy ő lesz a befutó, de nekem külön tetszett, hogy ott kavarták a szálakat, és nem egyik percről a másikra szeretett bele főhősnőnkbe. Én végérvényesen neki szorítottam, még ha nagyon is szerettem a többi srácot. Szerintem ő volt az, akit a leginkább tudtunk szeretni a skacok közül. Összességében semmi újat nem tudtam elmondani róla, ismét imádtam, és várom a következő (és remélem ismét hasonló) szerepét, mert egyszerűen én nem tudom más karakterként elképzelni őt, és nem is akarom.

Park So Dam - Eun Ha Won: Kedves, szorgalmas lány, akivel borzasztóan bánnak, mégsem veszítette el a hitét az életben. Ha Won szerintem egy nagyon pozitív és életvidám karakter volt, aki néha kisírta magát, majd újult erővel nekivágott egy újabb napnak. Tetszett, hogy tényleg el tudta intézni a dolgait, nem csak 'ott volt' főhősnőként. A túlbuzgósága nekem néha egy kicsit sok volt, meg egy icipici több büszkeség lehetett volna benne, de amilyen hihetetlen sz@r (már bocsánat) női karakterek voltak az idén, az ő szerepe felüdülés volt, ami az idei legjobbak között simán ott van. Nagyon tetszett az is, hogy nem agyalt ott a srácok közül, nem is lett egyből szerelmes, hanem szép lassan alakult ki. Szerintem ez sokat számít. So Dam szerintem egy nagyon aranyos és szép színésznő, akinek idén ez már a második főszerepe, nekem pedig abszolút mindkettő elnyerte a tetszésemet, csak így tovább.
Ahn Jae Hyeon - Kang Hyun Min: Igazi nőcsábász a gyerek, aki nem tudja hol kell abbahagyni. Őszintén nekem az elején sem volt szimpatikus, túl nyomulós volt a karaktere, és ez nekem így valahogy sok volt. Aztán minden egyes mondatánál egyre inkább elhidegültem tőle, ő volt az egyetlen a 4 srác közül akit kifejezetten nem szerettem. Azt pedig főleg nem, hogy játszotta ott a nagy menőt és nehezen kaphatót a régi szerelmével, majd elintézte egy: 'mostantól megvédelek' szöveggel. Nekem ez annyiraaa gyerekes és röhejes volt, hogy simán kiírtam volna kettejüket, annak ellenére, hogy sokak kedvence lett (legalábbis a szociális oldalak alapján). Ahn Jae Hyeon szerintem sokkal többre képes ennél, ez abszolút nem nyerte el a tetszésemet sajnos, talán majd a legközelebbi karaktere nagyobb sikert fog aratni nálam (remélem).

Lee Jung Shin - Kang Seo Woo: Zenész srác, aki nem nagyon van jelen 'családi' életében, de annyira ne is zavartatja magát miatta. Számomra totál meglepő volt, hogy a szerelmi háromszög harmadik tagja ő lett, én teljesen azt hittem, hogy Hyun Min lesz az. De ez nem volt baj, mert (szerencsére) nem kavarták a dolgokat, megvolt a maga kis szerelme, de le is rendezte magának. Azt viszont sajnáltam, hogy szegényke pártában maradt, mert nagyon kedveltem őt. Reméltem, hogy összehozzák Ja Young-gal, de aztán, miután egyre többet láttam a lány karakteréből rájöttem, hogy szerencse, hogy nem keverték ott a dolgokat. Mindenesetre én nagyon megkedveltem őt, egy amolyan igazi rendes macsó gyerek volt, aki nagyon szépen tud mosolyogni. A színész nekem új volt, de nagyon örülök, hogy egy ilyen pozitív karakterben történt meg az első 'találkozás'. Várom a további szerepit a jövőben!
Choi Min - Lee Yoon Sung: A nagy family titkára, aki mindenben segíti őket, és aki mást sem tud mondani, csak hogy az 'az elnök úr óhaja szerint'. Hát kalapom megeszem, én imádtam ezt a merev, kifejezésektől szinte teljesen mentes pasit, aki sajnos nem sokat szerepelt, mégis minden mozdulatát imádtam. Igazából nehezen tudom megfogalmazni, mi volt benne az, ami annyira megfogott, de a 4 srác közül nekem ő volt a kedvencem, és borzasztóan reméltem, hogy nem lesz szerelmes a főhősnőbe, mert akkor szép kis negatív körben hagyták volna meg. Mindenesetre szerintem imádnivaló volt, a részeges jelenete különösen tetszett. A színész nagyon, de nagyon megnyert magának, eddig csak nagyon picike szerepben láttam (amire nem is emlékszem), így ő is új volt számomra, és milyen nagyon örülök. Nagyon remélem a jövőben főhősként is találkozhatok majd vele, mert meg kell hagyni, jóféle a srác.

Son Na Eun - Park Hye Ji: Gyerekkora óta halálosan szerelmes Hyun Min-ba, aki sehogy sem akarja őt észrevenni. Az elején nagyon aranyosnak találtam, főleg, hogy nem a főhős srácka (hehe) volt a kiszemeltje, de aztán borzasztóan megutáltam őt. Még egy ilyen hisztis, gondolkodni képtelen, negatív, folyamatosan síró és hülye monológjait toló karaktert nagyon ritka találni, szépen felsorakozott az idei legrosszabb karakterek mögött, mert engem már a végén tényleg a hideg rázott tőle. A kedvencem az volt, amikor eldöntötte, ő mégis összejön Ji Woon-nal, mert hát féltékennyé kéne tenni mégiscsak a nagy szerelmünket... eszem megáll komolyan, eszem megáll. A színésznőt megítélni nem tudom, majd más szerepben, de most kicsit félni fogok egy sorozatába belekezdeni, mert itt tényleg totálisan, katasztrofálisan kész voltam tőle.

Történet: 7,5

*kivételes eset*

Zene: 8/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 7/10

Film: Fashion King

Fashion King

Műfaj: vígjáték, divat
Játékidő: 114 perc
Premier: 2014. november 06.

Ismertető: Woo Ki Myung számos iskolai terrorizálásnak és megszégyenítésének alanya. Csendes fiú, aki kitörni vágyik ebből az életből. Egyszer csak megpillantja az iskola szépét, Park Hye Jin-t és egyből beleszeret, majd eldönti, hogy belép a divat világába, hogy maga mellett tudhassa a szeretett lányt. Ebben hamisítványokkal kereskedő mestere, Kim Nam Jung és újdonsült legjobb barátja, Chang Joo segít neki. Hamarosan Ki Myung szomszédságába érkezik az iskola első tanulója, Eun Jin, aki bár nem jeleskedik szépségben, mégis már a kezdetektől kedvelte a fiút. Ki Myung szánalmas élete tehát teljes fordulatot vesz, azonban számára semmi sem egyszerű: a gazdag, jóképű és nem mellesleg a divat világában élő Won Ho tönkre akarja tenni, elhatározásától pedig senki és semmi nem tántoríthatja el.

Vélemény: Nagyon régóta gépemen volt az a film, azt hittem sosem jutok el odáig, hogy megnézzem. Sok jót és rosszat is olvastam a filmről, így kíváncsian vártam, hogy a nagyszerű színészgárda mit hoz ki a dologból. Az alapkoncepció tetszett: egy folyamatosan szégyenbe hozott fiú álmot talál magának, és eldönti, hogy kilábal a szerencsétlen életéből. Fontos mondandókat próbáltak belegyömöszölni a filmbe, több kevesebb sikerrel.

Mivel Joo Won volt a főszereplő ezért meg kell hagyni, a lelkileg sérült és szánalmas fiú lelki világát szépen át sikerült adni a nézőknek (hát igen, Joo Won az Joo Won). Emellett Won Ho apjával való konfliktusát is felhozták, itt volt még a (sajnos) legtöbb mai nőt megtestesítő Park Hye Jin, s nem utolsó sorban Nam Jung, akinek a divatba vetett hite rendíthetetlen. Tetszett, ahogyan arról beszélt, hogy nem maga a ruhadarab a fontos, ha divatról van szó.
Ez mind szép és jó volt, azonban volt a filmnek egy olyan része, amit nem tudok hová tenni. Szerintem ez akart a vígjáték része lenni, de nekem inkább parodizálásnak tűnt. Volt pár jelenet ami ilyen tipikus 'wtf' helyzetű volt. Ez pedig elég sokat rontott az egészen - legalábbis számomra. A végén lévő verseny és a fordulói viszont tetszettek, a film vége pedig különösen ütős, nem egészen a megszokott, de nem is az ellentéte. Egyszer megéri adni a filmnek egy esélyt, de mint látjátok annyira sokat nem szabad tőle várni.

" Ezen a világon semmi sem örök.

Legyen az madár, felhő, fa, erdő... vagy akár ember. 

Végül mind eltűnnek.

Ez az, amiért nem adom fel ezt a pillanatot. 

Mert ebben a pillanatban úgy érzem, élek. "

Történet: 7/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10

Sorozat: Blood

Blood

Műfaj: fantasztikus, romantikus, orvosi
Részek száma: 20
Dátum: 2015
Csatorna: KBS2

Ismertető: Park Ji Sang vámpír, de azok között is a legkülönlegesebb. Édesanyja és édesapja is az volt, ami rendkívül érdekes, hisz a vámpíroknak nem lehet gyermekük. Park Ji Sang-nak mégis megadatott egy lehetőség az életre, azonban édesanyját és édesapját is meggyilkolják, ő pedig elhatározza, hogy orvos lesz, és mindenképp óvakodik a vértől. A Taemin kórházban fog dolgozni miután visszatért Romániából, ahol kezdetben nehezen jön ki Yoo Ri Ta-val, később megkedveli a lányt. Valamint megjelenik egy különös alak is a kórházban, Lee Jae Wook, aki évek óta kísérletezik, és akinek kíváncsiságát felettébb felkelti Ji Sang. Így egy játszma kezdődik kettejük között a kórházban, aminek hátulütője legfőképp a 21A különleges osztályon csattan.

Vélemény: Fú. Olyan kettős érzések vannak bennem a sorozat kapcsán, hogy remélem normálisan le fogom tudni őket írni. Először is miért kezdtem el a sorozatot? Nagyon örültem, hogy Ahn Jae Hyeon-t végre főszerepben láthatom, valamint imádom a vámpírokat is (persze nem az Edward féléket), így alig vártam, hogy végre elkezdődjön a sorozat. Őszintén nagyon jól indult az egész. Bár a színészek kicsit merevek voltak, Ahn Jae Hyeon-ról pedig messziről üvöltött, hogy ez az első főszerepe, mégis a sztori érdekes volt, megkapó.
Tetszett, hogy van főgonosz, és az is, hogy elég sok műtős jelenet volt (később sajna már egy sem). A vámpírrá alakulás sem volt rossz, annak ellenére, hogy a koreai sorozatoknak egyetlen gyengesége a vizuális effektek megjelenítése. Érdekes volt a két férfi közötti állandó szócsata, valamint a két főszereplő közti csipkelődés is, ami később romantikává fordult. A romantikus jeleneteket nagyon édesen indították, azonban mindig olyan érzésem volt, hogy a vége előtt ugrott volna át egy másik jelenetre, és félbehagyták volna az egészet.

Szóval ez felettébb rontott a helyzeten. Hogy őszinte legyek, szerintem a 16 rész is bőven elég lett volna, hisz volt 5-6 rész, ahol konkrétan semmi sem történt, csak a két pasas megint fenyegette egymást, az egyik meg akarta ölni a másikat, a kis csapat meg megbeszélést tartott. Vártam már, hogy történjen valami, erre az utolsó 2 részbe odasűrítettek nekünk mindent. Nem tudom ki hogy van vele, de én csalódtam a sorozatban, hisz annyira nagyon vártam, és az elején olyan boldog voltam, hogy jó a sztori. Még azt a pár rész semmittevést is képes lettem volna elviselni, ha normális véget kapunk. Komolyan mondom.

SPOILER: Őszintén szerintem teljesen fölösleges volt Joo Hyun Woo-t megölni a 19. részben. Semmi értelme nem volt, még csak meg sem hatódtam, hanem a fejem fogtam, hogy ennyire elrontani egy sztorit nem lehet. Aztán jött a végső csapás, amikor az utolsó részben kb. minden főszereplőt kinyírtak, biztos ami biztos. És az az utolsó 5 perc? Hát komolyan már legalább egy apró jelet adhattak volna, hogy mi a fene történt. Képzelődik a csaj? Feltámadt a srác? Reinkarnáció? Valami útmutatást, vagy bármit. SPOILER VÉGE. Szóval reménykedem egy második évadban, vagy akármi...

Zene: A háttérzenék remekek voltak, azonban én nagyon hiányoltam egy csodaszép számokat, főleg a romantikus jeleneteknél. Song Haye 'Be Alright' című száma nem volt rossz, de annyira nem nyert magának.

Szereplők: Ahogy szoktam, külön-külön.

Ahn Jae Hyeon - Park Ji Sang: Nagyon nehézkesen indult a szerep, szegény nem dolgozta fel, hogy most főszerepben van, vagy nem is igazán tudom. Bár annyira nem volt zavaró, hisz utána egyre jobb lett. Karaktere kezdetben beképzelt volt, aztán egyre oldódott. Azonban annyira különösen nem hatott meg, vagy éppen maradt meg a karaktere (de kb. mindegyikkel így voltam). Nekem kicsit olyan semmitmondó volt. Az egyetlen maradandó dolog, az az, amikor édesanyjára emlékezett vissza. Jae Hyeon-nak ez volt az első főszerepe, szóval nincsen dádá, várom, hogy a következőben mit fog hozni nekünk. Reméljük hamarosan.

Ku Hye Sun - Yoo Ri Ta: Bocsánat, hogy ezt mondom, de a színésznő a rémálmom a Boys Over Flowers óta, így egyszerűen rettegtem tőle. Az első részekben kicsit fura is volt, a színészkedése, a hangja is meg minden. Aztán valahol a közepén eléggé megkedveltem, aranyos volt, vicces és gondoskodó is. Utána valahol a vége felé már kezdett elegem lenni belőle kicsit, túl sokat beszélt, és semmit sem csinált. Ennek ellenére nagyon sajnáltam. Az itteni alakítása miatt felírtam a megnézendők listájára az Angel Eyes c. sorit, amit eddig nem akartam miatta.
Ji Jin Hee - Lee Jae Wook: Az elején hihetetlenül örültem, hogy van főgonoszunk, akit igazán lehet utálni. Kezdetben imádtam a szócsatákat közte és Ji Sang között, de utána már kezdett nevetségessé és unalmassá válni. A sori elején meg végén gonoszkodott valamit, aztán végig a bort iszogatta, meg járkált a kórházban, és kb. itt ért véget a tetteinek listája. Sajnálom, mert egy igazán jó gonoszra számítottam, de sajna nem azt kaptam. A színész viszont szimpi lett, nagyon is.

Történet: 7/10

Zene: 7/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 6/10 

Sorozat: You're All Surrounded

You're All Surrounded

Műfaj: vígjáték, akció, romantikus

Részek száma: 20

Dátum: 2014
Csatorna: SBS

Ismertető: Adott egy fiú, Kim Ji Yong, akinek édesanyját meggyilkolják amikor ő 15 éves. A gyilkosság oka még ismeretlen, gyanítja, hogy azért ölték meg, mert tanúskodni akart egy gyilkossági ügyben. És mindezért az akkori nyomozót hibáztatja, aki rábeszélte anyját a tanúvallomásra. 11 év telik el, és Kim Ji Yong-ból nyomozó lesz, Eun Dae Gu néven. A csapatához tartozik még Uh Soo Sun, akivel egy középiskolába járt, és aki a pénz miatt lett nyomozó. Itt van még Park Tae Il, azaz Hófehérke, aki korábban orvos volt, és hobbiból választotta ezt a munkát. A 4-es csapat tagja még Ji Gook, aki terelő akart lenni, de nem sikerült, ezért vált nyomozóvá. Seo Pan Suk csapatvezető alá kerül be ez a 4 'idióta', akiket lehetetlen 'nevelni'. Így kezdetét veszi, egy balhékkal teli, vicces, és egyben drámai történet, ami kezdetben a csapat szívatásáról, pár ügyről, és szépen lassan a 11 évvel ezelőtti gyilkosságról szól.

Vélemény: Tegnap felrakták az utolsó 2 részét, így ma mindenképp megnéztem. Az első perctől fogva nagyon szerettem őket. Mindenkit. A történet érdekes, mert ténylegesen szép lassan derülnek ki a dolgok, de, hogy ne csak erről szóljon, mellette sok érdekes ügyük is van. Ami külön pontot érdemel, hogy a sorozat végig fenntartja azt a színvonalat, amit az első résszel elért, így nem kell azzal szembenéznünk, hogy a végére unalmas, túldramatizált, viccektől megfosztott történet lesz (ahogy az általában szokott lenni).

A romantikus jelenetekre kitérve, igazán örültem, hogy nem csak a nyomozásról szól. Eun Dae Gu és Uh Soo Sun közötti civakodás, piszkálódás fergetegessé tette a sorozatot. Nagyon, de nagyon szuper, hogy összejöttek. Szurkoltam nekik. De mellettük itt van még a csapatfőnök és az ex-felesége közötti sztori is, ami talán még érdekesebb is, mint a fiatalok közötti szerelem. Nekik is nagyon nagyon szurkoltam, hogy újra összejöjjenek, mert megérdemelték.

De, hogy ne csak vicces és romantikus sztori legyen, mellette itt vannak az akció jelenetek, amikor éppen bevetés közben vannak, valamit a drámai jelenetek is, amik tökéletesen eltaláltak. Se nem túl sok, se nem túl kevés. A túszejtéses jelenetnél a végén kicsit izgultam, hogy hogy fogják megoldani egy vígjátékban a 'feláldozom magam érted' alakítást, de egyáltalán semmi okom nem volt rá. Nagyon szépre és aranyosra sikeredett. A kameraállások jók voltak, és a karakterek is mind lenyűgözőek és imádnivalóak voltak.

Amit még muszáj megemlítenem, az a 'csapatszellem'. A kezdetben nem jönnek ki túl jól egymással, és szépen lassan sikerül egy összetartó és állandóan egymást védő csapatot kovácsolni belőlük. Részről részre, esetről esetre, egyre inkább összetartoztak. Erre gondolom sokat ügyeltek, hogy ne egyből az első eset után legyenek öribarik. Az pedig még inkább tetszett, hogy mindenkinek feltártak egy-két titkát, vagy inkább úgy mondom, hogy szépen lassan megismerték egymást és mi is őket. A vége pedig fergeteges volt. Örülök, hogy az utolsó pillanatban is sikerült megnevettetniük minket.

Zene: Az OST nagyon aranyos, amit a romantikus jeleneteknél hallottunk.

Szereplők: Lássuk csak főhőseinket külön külön.
Cha Seung Won - Seo Pan Suk: Picit fura, ugyanakkor szigorú és egyben vicces pasi, aki megkap 4 'idiótát', hogy belőlük rendes nyomozót faragjon. A karakterre picit haragudtam a sorozat elején, aztán kiderült, hogy egy tök rendes és aranyos pasiról van szó, így természetesen nagyon megkedveltem őt, vele vált teljessé a csapat. A színésztől első sorozatom volt, és nem okozott csalódást. Mint karakter, mint színész fergeteges volt. Bevallom, az elején kicsit gyanús volt nekem, tényleg azt hittem, hogy ő áll a gyilkosság mögött. De ki nem gondolta volna? Állandóan megszidta őket, ráadásul amikor lerúgta Eun Dae Gu-t akkor még inkább antipatikus volt. Azonban a sorozat előrehaladtával szépen lassan megnyílt a srácoknak és egyben nekünk is. A végére tényleg nagyon megszerettem, és rá kellett jönnöm, hogy az egyik legrendesebb karakter az egész sorozatban.

Lee Seung Gi - Kim Ji Yong/Eun Dae Gu: Fura és okos srác, aki egyértelműen bosszút akar állni, és ezért vált nyomozóvá. Dae Gu karaktere nagyon sajnálatra méltó volt, ezért is nőtt annyira a szívemhez. Nagyon reméltem, hogy végre a saját életét fogja élni, és sikerül lezárnia a fájdalmas múltját. A színésztől anno ez volt az első sorozatom, de míg vártam az újabb részekre, megnéztem a Gumiho-t is, amelyikben úgyszintén főszereplő. Wáá, imádom. A karaktere viszont nekem az elején nagyon furcsa volt, pont mint Pan Suk nyomozónál. Persze megértem, jogos, hogy bosszút áll, ezt kell tennie. Mégis, ahogyan elzárkózott a csapatától úgy tőlünk is. Aztán meg szépen lassan derültek ki a titkok, egyre többet tudott róla mindenki, és egyre inkább támaszkodhatott a csapattársaira. Jelentős karakterfejlődésen ment át szerencsére, amiért nagyon nagy taps neki! 

Go Ah Ra - Uh Soo Sun: Elég fura csaj, aki a pénz miatt választotta ezt a munkát. Ez a színésznő is új volt nekem. Mint színésznő, nem igen tudom megállapítani, hogy jó e vagy csak simán a jelleméhez hasonló szerepet választott. De a karakterét eléggé bírtam. Kellett oda az a 'nő' a csapatba, feldobta az egész sztorit. Ami még inkább tetszett, az az, hogy amikor Eun Dae Gu először megcsókolta, nem omlott a karjaiba, hanem szépen tisztázta, hogy ő nem szerelmes, és neki nincs is ideje rá. Így még 'feszültebb' volt közöttük a hangulat, ami imádnivalóóóó volt. A madáragyú kifejezés pedig tökéletesen illett rá. Tényleg örültem, hogy összejöttek, és annak is, hogy a végén ott volt az a nekünk szánt 'búcsú' csók, és bár a sorozat nem egészében zárult le, hiszem pont akció közben ért véget.

Ahn Jae Hyun - Park Tae Il: Wáá.. a mi kis hófehérkénk! A You who came from the Stars-ban találkoztam már vele. Ez a karaktere jelentősen eltér attól, hisz míg ott gyerekes és zárkózó, addig itt hozza a szoknyapecér, magabiztos formát. Igazán gratula neki. Karakterek közül, talán ő maradt a 'legzárkózottabb' a végére, de ez tényleg így lett tökéletes. Valamint, és tényleg a sorozat háromnegyedéig azt hittem, hogy meleg. Teljesen úgy viselkedett. De szerencsére nem, csak egy bolond szóbeszéd volt. Remélem, még lesz pár filmje ezen a 2 sorin kívül más nincs, és egyikben sem igazán főszereplő. Most, 2015-ben már szerencsére van egy sorozat ahol főszereplő (és mellesleg vámpír és orvos is) ami igazán illik hozzá, mégis úgy érzem a színésznek még van hova fejlődnie, szóval tűkön ülve várom őt.
Park Jung Min - Ji Gook: Tőle is első sori volt. Szegény pasi olyan csúnya. De a karaktere eszméletlen. A legjobb pofa volt az egész sorozatban. Állítom, hogyha nem lett volna benne, a vígjáték kifejezést nem igen használhatnánk a sorira. Szóval sikerült a legjobb karaktereket megalkotni, hiszen itt a bolondos, a kicsit zárkózott nőcsábász, a 'bosszút állok' pasas, a lány, a 6 gyerekkel megáldott 2.csapatfőnök, és Pan Suk, aki összetartja, ezt a teljesen más nézetet látó csapatot! Mindenki nagyon jó volt, szóval igen, ha valaki megkérdezné, hogy ajánlom-e a sorozatot az egy egyértelmű igen lenne, mert nagyon sok vicces, izgalmas és aranyos pillanatot kaptam a sorozattól. Gratulálok a színészeknek és az egész stábnak, mert nagyon ütős sorozat volt, tervezem még egyszer megnézni anyummal is.

Történet: 7/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10

Sorozat: You Who Came From The Stars

You Who Came From The Stars

Műfaj: romantikus, vígjáték, melodráma
Részek száma: 21
Dátum: 2013 - 2014
Csatorna: SBS
 
Ismertető: Do Min Joon 400 évvel ezelőtt érkezett a földre, egy idegen bolygóról. Földet érése pillanatában megment egy szó szerint halál szélén álló 15 éves lányt, aki fiatal kora ellenére özvegy, és meg akarják gyilkolni. Az idegen különös tulajdonságokkal rendelkezik: meg tudja állítani az időt, tud teleportálni, nem öregszik, érzékszervei pedig 7x kifinomultabbak egy átlagos embernél. Immár 2014-et írunk, és Min Joon, aki jelenleg egy egyetemi professzor, megtudja, hogy egy üstökös közelíti meg a földet. Hogy mi ez az üstökös? Hát a hazatérése kulcsa. Mindössze 3 hónapja marad a Földön. De ezt a 3 hónapot teljesen felforgatja a szomszédba költöző nagyon híres, butácska, gyönyörű színésznő. Min Joon akarata ellenére is segít neki, és amikor rájön, hogy ő annak a lánynak a reinkarnációja akit 4oo évvel ezelőtt megmentett (ráadásul 12 évvel ezelőtt is megmentette), mindenképpen meg akarja védeni, és erős érzéseket táplál iránta. A színésznőnek karrierje a csúcson van és egy hihetetlen gazdag kérője van, aki 15 éve rendületlenül szerelmes belé. Tökéletes élet nem? De hogy a sorozat ne legyen unalmas, főhősnőnk riválisa egy hajózás közben meghal, állítólagos depresszió miatt, amit a színésznő okozott neki. Immár minden romokban hever, és ki másra támaszkodna, mint a titokzatos és karizmatikus szomszédra. 3 hónap alatt mély szerelem alakul ki kettejük között, csakhogy a férfinek el kell mennie, különben eltűnik a világról. Szerelmük le tudja győzni a rettenetes távolságot?

Vélemény: Mikor először elolvastam az ismertetőt csak ennyit tudtam mondani: 'tejóég, mi ez?'. Aztán, hogy rávegyem magam a sorozat megnézésére, megnéztem 1-2 videót a sorozatról. Hm... nem is rossz a pasi (ugye akkor még nem ismertem Kim Soo Hyun-t), elég helyes, érdekes történet, fogjunk hozzá. Nem bántam meg. Na meg alapból pluszpont volt az is, hogy én nagyon szeretem az űrlényeket, Az E.T. az ilyen gyerekkori kedvenc.

Szóval miért is ne. A sorozat elején, amikor megérkeznek az idegenek a csészealjban, csak fogtam a fejem, hogy ilyen egyszerűen nem lehet. Béna, béna, béna. Miezmár? Nekem túl durva volt, nagyon látszott rajta, hogy számítógéppel szerkesztették oda. Háááááát...
Na de természetesen ha ezen a 5 másodpercen túl vagyunk megkezdődik egy izgalmakkal, viccekkel, és romantikával teli sorozat, amin még sírni is lehetett, nem is kicsit.

Különös hangulatot kölcsönzött a sorozatnak az is, hogy az egészet télen forgatták. Annyival szebb lett így, mintha például nyáron lett volna az egész. Adott egy furcsa meghittséget a sorozatnak, és hát ez kellett is, hiszen egy drámáról beszélünk. Visszatérve még az első részre, ami azonnal feltűnt, hogy mennyire szépek a ruhák, a berendezések, maga a táj. Do Min Joon lakása pedig eszméletlen szép volt, nagyon tetszett nekem. 

De nem csak a lakása. A srác, és a csaj ruhái is szépek voltak, sütött az egészről, hogy mennyire oda volt figyelve minden egyes apróságra. A romantikus jelenetek pedig eszméletlen szépek, és édesek voltak. A két főszereplő közötti távolság ég és föld. Míg a srác csendes és konzervatív, addig a lánynak be nemáll a szája, és minden pillanatáról tud a nagyvilág. Tökéletesen bebizonyította a film, hogy az ellentétek biza tényleg vonzzák egymást.

Annyira összeillettek, hogy eldöntöttem, nem is akarom őket más színésznővel illetve színésszel együtt látni. Romantikus jelenetek... hm... nem is tudok már sorozatot megnevezni, ami felér ehhez ebben a témában. Viccesek voltak, aranyosak és nem mellesleg szívhez szólóak is. Poénokat is elsütöttek benne, nem is egyet, nem is rosszat. Általában leszólom azokat a sorozatokat, ahol először vicces, később pedig túldramatizált történetet kapunk. 

De itt nélkülözhetetlen volt. Hogy miért?  Mert így még inkább elszomorított minket, holott ez az egész egy irreális történeten alapul.
De tényleg, volt ahol a könnyeimet töröltem a nevetéstől, utána pedig a túlcsorduló érzelmektől. Egy percig sem volt olyan érzésem, hogy ez az egész csak egy sorozat, és hogy ők csak színészek. Teljesen olyan volt, mintha a 2 főszereplő is rabjául esett volna ennek a lebilincselő történetnek, és teljesen beleélik magukat. Talán ezért is hatott meg minket is ennyire hihetetlenül.

A vígjáték és a romantika műfaja mellett megjelenik még a krimi is. Azt hinné az ember, hogy az egyik kizárja a másikat, és valamelyik háttérbe szorul. Itt nem ez történt. Az édes és vicces jelenetek mellett kaptunk rengetek akciót is, ami még felejthetetlenebbé teszi az egészet. De tényleg, hogy lehet már ennyire jó sorozatot megrendezni? Tetszett, hogy a dolgok csak szép lassan derültek ki. Például amikor megmenti a 17. században a kislányt, csak a sorozat közepére záródik le a szál, annak ellenére, hogy a sorozat nem erről szól. 

Egy perc sem volt unalmas, mindig volt miért aggódnia a nézőnek, hiszen a krimi tényleg átszőtte az egész sorozatot. Aminek én nagyon örültem. Tetszettek még azok a kis, pár perces jelenetek is a legvégén a résznek, ami az adott részhez kötődik, de egy kis kimaradt jelenetet mutat meg. Az összeset imádtam, egytől egyig. A részek befejezése is mindig a legjobb pillanatban történt, had egye meg a fene a nézőket, hogy mi lesz a kövi részben.

Nálam rekordot döntött a sorozat, hisz háromszor néztem meg teljesen, és minimum 50x beletekergettem a kedvenc részeimbe. Az utolsó előtti rész 2 óráig tartott nekem, mert egyszerűen nem láttam a feliratot a könnyeimtől. Csodálatos volt, és imádtam magam amiért letöltöttem ezt a sorozatot. Még most is rajta van a gépemen és biza ki nem törlöm, még akkor sem, ha fegyvert fognak a fejemhez. Még picit a romantikára rátérve, a csókjelenetek is nagyon szépek voltak. Egyszerűen a rémálmaim azok, amikor a főhős keményen magához húzza a lányt, aztán kb. semmi, megáll az idő. Végre normális csókok.

Tetszett, hogy nem egyből lesznek szerelmesek egymásba halálosan, hanem szépen, lassan, miután megismerték egymást. Ez azért nagy dolog, erre a legnehezebb odafigyelni egy romantikus sztori megalkotásánál. Elég sok mindent írtam a sorozatról, még a szereplőknél még tovább boncolgatom, de itt elég lesz ennyi is. Összefoglalva mindenkinek nagyon nagyon nagyon nagyon és nagyon tudom ajánlani, mert imádnivaló és izgalmas.

Zene: Erre is csak azt tudom mondani, hogy nagyon szép volt. A vágások különösen tetszettek. A 'My Destiny' nagyon tetszett, tökéletesen passzolt az egészhez, nagyon imádtam, már az első részben is. És kb. mindegyik részben a legjobb jeleneteknél elsütötték, mégsem lett unalmas. Az egész albumot letöltöttem telefonra és gépre is.

Szereplők: Nagyszerűek voltak, mindegyik igazán kitett magáért, de én most itt 5 színészt szeretnék megemlíteni, de azokról részletesen fogok beszélni.

Kim Soo Hyun - Do Min Joon: Hűha, na most kell megpróbálnom úgy véleményezni róla, hogy nem veszem figyelembe a többi szereplését, hisz mikor ezt a sorozatot néztem még ismeretlen volt számomra, mostanra meg kedvencem lett. Karaktere egyszerűen imádnivaló volt. Bár a kezdetben picit arrogánsnak tűnt, pár rész múlva természetesen kiderült, hogy miért viselkedik így. Az, ahogyan szerette és óvta a lányt elképesztő volt. Miközben néztem arra gondoltam, hogy én is szeretnék egy ilyen kapcsolatot. Tényleg csodaszép volt. Nagyon bírtam őt, jófej kölök volt, akivel egyszerre tudtam nevetni és sírni is. S ha már sírásnál tartunk Kim Soo Hyun mindig lenyűgöz, hisz nem hiszem, hogy van olyan ember aki képes végignézni őt sírni, úgy, hogy saját maga meg ne könnyezzen. Tényleg eszméletlen volt, állandóan vele együtt bőgtem. Ami még feltűnt a soriban, hogy mennyire helyes a Kim Soo Hyun. Szeretem a koreaiakat, de pasi téren nem igazán tetszenek. De meg kell hagyni, ez a színész tényleg nagyon helyes. Még annyit, hogy olvastam, hogy ő akarta ezt a befejezést a sorozatnak. SPOILER: Szerinte sokkal szebb volt az, hogy bár Do Min Joon haldoklik, mégis szerelme mellett van, ahelyett, hogy visszament volna a csillagokra.

Gianna Jun - Cheon Song Yi: Nem vagyok oda a beképzelt emberekért, bár szerintem senki sem, de őt nagyon megkedveltem. Tetszett, hogy bemutatták azt is, milyen a színészek élete: nem egészen szép és jó, elég egy hazugság és minden amit eddig felépített romba dől. Karakterét nagyon szerettem, hisz elengedhetetlen volt a sorozathoz. Vicces részek? Egyértelműen Cheon Song Yi, aki néha olyan helyzetbe került, hogy én szívem szerint elástam volna magam szégyenemben, de ő felemelt fejjel ment tovább, mintha mi sem történt volna, holott érzelmileg teljesen megrázta minden. A sorozatnak különlegessége, hogy nem csak a látványra és a történetre, meg a zenékre mennek rá, hanem a szereplőkre és azoknak érzelmi világára is különleges figyelmet fordítanak, így még közelebb érezzük magunkhoz őket. Olvastam, hogy szegény színésznő mennyire izgult amiatt, hogy hogyan fog kinézni Kim Soo Hyun mellett, hiszen azért mégiscsak idősebb, mint ő, nem is 3-4 évvel. Engem általában zavar a korkülönbség, de ez a színésznő nagyon szép, így észre sem lehet venni. Na igen, előnye még a sorozatnak, hogy az összes fiatal karakter szép benne. Igazán ritka, amikor a két főszereplő szép, az pedig még ritkább, amikor a többi színész is.

Park Hae Jin - Lee Hwi Kyung: Ööö, oké, ha nem lett volna Kim Soo Hyun meg Do Min Joon, ezer százalék, hogy neki szurkolok. Imádtam őt, kedves volt, aranyos és vicces is. Komolyan mondom, ha Do Min Joon karaktere nem tűnt volna ennyire ki, akkor le se szarom az űrlényt, és teljes erőmből neki szorítok. Itt még ő is ilyen kis új színész volt nekem, de aki régóta olvasgatja a blogom, az mára már tudja, hogy ő is mennyire kedvencem lett, durván a harmadik. Szóval köszönöm a sorozatnak, hogy megismerhettem sok remek színész. Park Hae Jin-re rátérve, már bizonyította színészi tehetségét, hisz már bosszúszomjas doktornak, és a most futó soriban pedig pszichopata gyilkosnak is megismerhettük. Ilyen egy jó színész emberek. Bár amilyen a You Who Came From The Stars volt, már meg sem lepődök a színészgárdán.

Yoo In Na - Yoo Se Mi: Beképzelt és irigy lány, akinek ha belegondolunk a helyzetébe teljesen jogosnak tartjuk a viselkedését. Szerencsére az ő karaktere nem lett 'hisztis undok nő', így a végére őt is nagyon, de nagyon megkedveltem. A színésznőt először láttam itt, azonban mostanra nagyon megkedveltem, hisz mindig olyan jó szerepei vannak.
Shin Sung Rok - Lee Jae Kyung: Na ő volt a főgonosz, aki biza tényleg velejéig romlott volt. Nagyon tetszett a színész és a karaktere is. Az is jó volt, hogy őt még megsajnálni sem tudtuk, hanem tényleg hagyta a sorozat, hogy nagyon utáljuk őt, amiért keresztbe akar tenni Do Min Joon-nak. A legjobb thriller és akció jelenetek hozzá kötődnek, szóval tényleg egy elengedhetetlen karakter volt. A gyűrű is nagyon tetszett, jó kis motívum volt végig. A színészről annyit, hogy eszméletlen szép a fogsora és eszméletlen ijesztő a feje, de tényleg. Legjobb színészt választották, de hát megint elmondom, hogy nem tudok meglepődni. Shin Sung Rok-kal is először találkoztam, mostanra ő is kedvenceim között van. S még így egy sor erejéig elmondanám, hogy nem csak ők, hanem tényleg mindenki remek volt az egész sorozatban. Akár mellékszereplők akár csak beugró karakterek voltak.

" Tudod, miért félnek az emberek a haláltól? Mert elfelejtik őket. Azért mert a világ nem fog változni, miután elmennek. És így elfelejtik őket. "

" Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kerámia nyúl. A nyúl szerette a kislányt és végignézte, ahogy meghal. A nyúl megfogadta, hogy soha többé nem lesz szerelmes. De erre válaszolj: Ha nincs szerelem, hogy lehetne egy történetnek boldog vége? "

Történet: 10/10

Zene: 10/10

Színészek: 10/10
Karakterek: 10/10