Sorozat: Terius Behind Me

Terius Behind Me ~ My Secret Terius

Műfaj: vígjáték, dráma, misztikus, romantikus

Részek száma: 32 (egy rész fél órás)

Dátum: 2018

Csatorna: MBC

Ismertető: Történetünk főhősnője, Go Ae Rin férje nagyon hirtelen hal meg láthatóan szívinfarktusban, azonban a nőnek sejtelme sincs, hogy férjét valójában megölték. A nő egyedül marad két kisgyermekével. Főhősünk, Kim Bon egy legendás NIS ügynök volt, azonban egy akció után eltűnt. Jelenleg főhősnőnk szomszédja, s bár próbál csendben és visszahúzódva élni, a nő folyton kizökkenti őt. Az igazi sztori ott kezdődik, amikor Kim Bon rájön, hogy ki ölte meg a nő férjét. Hogy a végére járjon a dolgoknak, és feltűnés nélkül nyomozhasson a nőn keresztül, elvállalja, hogy a két gyermek bébiszittere lesz, azonban ez nem olyan könnyű, hisz a két gyerek nagyon eleven és folyton csak játszanának.

Vélemény: A sorozatot pont aznap kezdtem el amikor lement az utolsó rész. Idén sajnos nagyon lemaradtam a sorozatokkal, több idei sorozat is a gépemen van, amit nem tudtam még megnézni. Ezt a sorit jövőre akartam hagyni, de láttam a csoportokban, hogy nagyon szeretitek, ezért megjött hozzá a kedvem s gondoltam én is nekikezdek. Hát emberek, azt kell, hogy mondjam, hogy ilyen egy igazán jó, túldramatizálástól mentes, aranyos, írtó édes és izgalmas vígjáték.

A poénok nagyon jók voltak, ami szerintem nagy szám, mert sokszor nagyon erőltetettnek érzem a vicceket, de ebben a soriban annyira természetes volt, hogy folyton elneveti magát az ember, hogy azt elmondani sem tudom. Ji Sub írtó édes volt, szerintem egy sorozatban sem kedveltem őt annyira, mint itt. Ez a komoly, kemény és képzett ügynök két eleven gyerekre vigyázott, hát kész voltam, írtó édes és vicces volt. Csomó jelenetet tekertem vissza, annyira nagyon behaltam rajtuk.

Nagyon tetszett, ahogy a pasi megszereti a két gyereket. Ahogyan szép lassan egyre jobban tud velük bánni, ahogyan igazi kis 'apuka' lesz benne. Ahogy a gyerekek és a főhősnő is kimozdítja őt komor kis csigaházából. A legszebb jelenet szerintem az volt az egész sorozatban, amikor a pasi lakása tele volt gyerekjátékokkal. Hát írtó szép és megható volt, de tényleg. Annyira édes volt az egész, ahogyan közelebb engedi magához az embereket és ahogyan elkezd bízni bennük.

Ahh, vígjáték volt, de többször komolyan megkönnyeztem a sorin. Nagyon szép volt. A sztori izgalmasnak baromi izgalmas volt, én nagyon élveztem az egésznek a kimenetelét. A keretet szépen megkaptuk, minden részben akadt valami, ami fentartotta a figyelmet. 2 dolog volt viszont, aminek nem annyira örültem a sorozat kapcsán. Az egyik az volt, hogy szerintem a helyzet és szituáció ellenére (ugye a főhősnő férje meghalt) egy kicsit több romantikát elbírt volna a sorozat.

Tény, hogy a sok másik műfaj mellett nem a romantika volt a vezető, de ahh emberek, egy csók igazán elcsattanhatott volna, szerintem elbírta volna a sztori. A másik pedig, hogy egy kicsikét úgy érzem, hogy a sori végét összecsapták. Nem nagyon! Ez nagyon fontos. De a végén, főleg az utolsó 2 részben, nagyon sok minden történt, kicsit úgy éreztem, mintha minden szálat gyorsan le akartak volna zárni hirtelen. Ez nem annyira drasztikus, mint ahogy hallatszik, de azért érezhető volt.

Ezen a két dolgon kívül azonban én mindent nagyon nagyon kedveltem a soriban. A mellékszereplők is hatalmasak voltak, az anyukákból álló kis csapat szerintem írtó vicces volt, profibbak voltak, mint a kémek, de komolyan. Nagyon tetszett, hogy többször is ott voltak a soriban (minden részben) és nem hanyagolták el őket pár rész után. Annyira jó, hogy ennyi kedvelt karakter volt benne. A másik hatalmas nagy kedvencem Yong Tae volt, hát ez a pasi egyszerűen kész volt.

Az elején ilyen komoly, igazán titokzatos pasinak tűnt és ahogy megismerjük egyre jobban bírjuk őt xD. És ne feledkezzünk meg a nagy kedvencünk, Ki Young ismételten nagyon vicces és imádnivaló karakteréről sem. Komolyan, egy vígjáték nem is vígjáték enélkül a színész nélkül. Imádom őt xD. Szóval igen, a sok sok mellékszereplő is nagyon sokat dobott a sorozaton, hisz akárki is volt képernyőn azt élveztük nézni, mert mindenki annyira nagyon imádnivaló és szerethető volt.

Összességében, volt 1-2 dolog, amit én kicsikét máshogy csináltam volna a soriban, de ettől függetlenül nagyon, de tényleg nagyon élveztem. Ji Sub szerintem élete alakítását hozta ebben a sorozatban, arról nem is beszélve, hogy egy izgalmas történet volt, amin sokszor meg is tudtunk hatódni, a poénokról pedig ne is beszéljünk. Szerintem mindenkinek megéri megnézni a sorozatot, mert nagyon nagyon jó volt, számomra abszolút többször nézős és idei kedvences.

Zene: A számok közül Gaho 'Heart is Beating Just Like That', Kim Min Seung 'One Day' illetve Yang Da Il 'Whel Will I See You' című száma maradt meg.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket.

So Ji Sub - Kim Bon: Komoly, mindenkitől elzárkózott férfi, aki egy eset után elvontult mindentől és mindenkitől. Csendben él kis lakásában egészen addig, míg meg nem történik az a bizonyos esemény a soriban. Kim Bon egy hihetetlen imádnivaló pasi volt. Egy tényleg nagyon kemény pasi, aki amikor kap egy kis szeretetet a gyerekektől és a főhősnőtől, nem tud mit kezdeni vele, csak vigyorog magában. Mikor a gyerekekkel volt az ő gyerekes éne is előjött, amiről azt hitte, hogy nincs is neki. Annyira, de annyira szép volt, ahogy tényleg fontos lesz neki ez a három ember, ahogy egyre inkább közelebb engedi őket magához. Ahh, annyira szép és megható volt, úgy imádom az ilyen karaktereket. So Ji Sub nagy kedvencem, de komolyan emberek, ez a szerep volt a legeslegjobb amit valaha láttam tőle. Hatalmas volt, idei kedvencekben tuti bizti benne lesz.

Jung In Sun - Go Ae Rin: Férje hirtelen hal meg, így egyszerre kell a gyerekeket is nevelnie illetve pénzt is keresnie. Ae Rin egy tökjó főhősnő volt. A trauma után nem roppant össze, mert pontosan tudta, hogy a gyermekeinek most egy erős szülő kell, aki segít nekik, nem pedig egy lelkileg összetört anya. Ezért a gyerekeit szem előtt tartva próbálja összeszedni életüket. Nekem tetszett, hogy ennyire erős volt, s bár sokszor sírt férje miatt, mégis a gyerekei voltak számára az elsők. Aranyos volt, kedves, számított a barátaira és elfogadta a tanácsaikat. Segített a pasinak kicsit kizökkenni csigaházából is. Összességében szerintem egy aranyos és cuki karakter volt, nem idegesített, nem hisztizett és nem volt magatehetetlen sem. A színésznő nagyon ari, idén ez volt a második főszerep, amiben láttam, mind a kettőt nagyon kedveltem, szerintem tök ari ez a csaj.

Történet: 8/10

Zene: 7/10

Színészek: 10/10

Karakterek: 10/10

Film: The Battleship Island

The Battleship Island

Műfaj: akció, történelmi
Játékidő: 132 perc
Premier: 2017. július 26.

Ismertető: Filmünk a japán gyarmati korszak idejében játszódik, amikor közel 400 koreai embert kényszerítenek egy szigetre szenet bányászni, ahol embertelen körülmények között élnek és bánnak velük. Történetünk egyik főhőse Lee Kang Oh, aki egy zenekar vezetője, azonban mikor Japánba próbál eljutni becsapják és ő és a kislánya is a szigetre kerülnek. Ezután mindent megpróbál megtenni, hogy megmenthesse kislányát. Másik főhősünk Choi Chil Sung, kiváló harcos, aki miután a szigetre kerül próbálja a legjobbat kihozni nyomorúságos helyzetéből. Végül pedig itt van nekünk Moo Young aki a függetlenségi csoport egyik tagja, és szándékosan érkezik a szigetre, hogy valakit kimentsen.

Vélemény: Tudjátok, hogy nagyon szeretem a háborús filmeket, szerintem az ilyen jellegű koreai filmek 80 százalékát már láttam is, nem volt kérdéses, hogy ezt is megnézem, hisz annyira beharangozták a filmet, hogy szerintem mindenki hallott már róla. Sokat nem fogok tudni róla nektek mesélni, mert még februárban néztem meg a filmet, s azóta eltelt egy kis idő. Röviden és tömören összefoglalva annyit tudnék elmondani nektek, hogy ez egy jó film, amit mindenképp érdemes egyszer megnézi, de kedvencem semmiképp sem lett. Nem tudom megfogalmazni nektek, hogy mi az, ami hiányzott belőle, de valami miatt annyira nem nyert meg magának, pedig tényleg az egyik kedvenc műfajom.

A sztori pedig érdekes volt, megható és meghökkentő, a színészek jól játszottak, a látvány egyszerűen fenomenális volt, szerintem nem is láttam még filmet ennyire hihetetlen élethű háborús ábrázolással. Talán az volt a baj, hogy kicsikét unalmas volt. Akadt pár felesleges jelenet, amivel csak az időt húzták, lehet, hogy ez okozta ezt az érzetet. Mikor volt egy izgis jelenet és sikerült a figyelmet felkelteni, utána unalmas párbeszédek következtek, amitől a lelkesedés elmúlt. De félreértés tényleg ne essék, szerintem egyszer meg kell néznie mindenkinek, hétvégén leülni együtt popcornnal a kezünkben abszolút tökéletes ez a film, de az viszont tény, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja.

Történet: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 8/10

Sorozat: I'm Sorry, I Love You

I'm Sorry, I Love You

Műfaj: dráma, romantikus

Részek száma: 16

Dátum: 2004

Csatorna: KBS2

Ismertető: Főhősünk, Cha Moo Hyuk egy szöuli árvaházból Ausztráliába kerül, ahol az utcán fog felnőni. Csalásokból és lopásokból tartja fent magát és barátnőjét is, aki viszont hamarosan férjül megy egy nagyon gazdag emberhez, otthagyva szerelmét. Főhősnőnk a kedves és aranyos Song Eun Chae, aki egy híres énekes, Choi Yoon keze alá dolgozik már mióta az eszét tudja. Mivel együtt nőttek fel, a lány szerelmes a fiúba, aki szintén ragaszkodik hozzá, azonban egy másik nő után rohangál. Ők ketten Ausztráliában találkoznak. Cha Moo Hyuk bandája ellopja a lány bőröndjét, ő pedig pénz és telefon nélkül az utcán ragad. A fiú megsajnálja a lányt, és segít neki. A köztük lévő kapcsolat azonban nem ér itt véget. Főhősünk egy őt ért baleset után visszatér Koreába, hogy megkeresse édesanyját. Történetesen azonban az énekes Choi Yoon-nak fog dolgozni, így ismét találkozik a lánnyal.

Vélemény: Próbálom felhúzni magam sorozatok terén (hogy mikor ér véget a listám azt nem tudom XD). Mindenesetre ezúttal ezt a sorozatot választottam. Igazából az eddigi régi sorozatok amiket néztem annyira nem nyerték el a tetszésemet, ezért féltem ettől is nagyon, de azt kell hogy mondanom, meglepődtem. Nem tudom, hogy csak pont olyan hangulatban voltam-e mikor néztem, vagy máskor is tetszett volna a sori, hisz tudjuk mennyire függnek a hangulatunktól ezek a dolgok.

Mindenesetre meglepődve tapasztaltam, hogy a tipikus jelenetek ellenére kíváncsi voltam. Nem szabad bántani a régi sorozatokat, ezt tudom, hisz ezek az alapjai a mostani kedvenceinknek, akkor még az ilyen sztori nem számított tipikusnak és elcsépeltnek, de azért nehéz rávenni magunkat, hogy megnézzünk 1-1 régi sorozatot, amikor annyi új van, csodaszép jelenetekkel, hidegkirázós zenékkel. Mindezek ellenére azt kell hogy mondanom, nagyon élveztem és nem untam a sorozatot, a történet legvégéig. 

A karakterek annyira nem nyertek meg maguknak, de valamiért annyira drámai hangulatomban voltam, hogy pont ilyen sorozatra vágytam. Az események kiszámíthatóak voltak, mivel már 14 éves a sori, ezért a jelenetek, a ruhák és persze az egész nem volt hidegkirázós, de mindezek ellenére magával ragadott. Hogy mi volt pontosan az, ami nagyon megtetszett benne, azt nem tudom. Egyszerűen csak élveztem nézni hogy mi fog történni, még ha amúgy tudtam is mi lesz a vége a sztorinak.

A romantika is elcsépelt volt, egyszerűen ha belegondolok, Park Hyo Shin száma kívül semmit sem tudnék mondani, ami annyira megragadott volna benne. Egyszerűen ez egy olyan sorozat volt, amit le kell ülni és egy vagy két nap alatt végignézni és kicsit kikapcsolódni, elfelejteni a hétköznapi bajainkat. Mást nem is akarok nektek mondani a sorozatról. Mindenkinek nagyon tudom ajánlani, akinek felkeltette a figyelmét. Ezután sokkal bátrabban fogok nekifogni régebbi sorozatoknak.

Zene: Park Hyo Shin száma mindent visz ebben a sorozatban. Komolyan. Annak a férfinak a hangja angyali, szóval nem tudok egy rossz szót sem mondani a zenére ami ebben a sorozatban volt. Hyo Shin száma mellett J 'Someone is Living In My Heart' és Jeong Jae Wook 'Back To The First Time' is nagyon szépre sikeredett.

So Ji Sub - Cha Moo Hyuk: Egyedül nő fel árvaként a nagyvilágban, csalásokból és lopásokból tartja fent magát. Bár elég durva és ijesztő férfi, megbízható és a legvégéig védelmezi ami a sajátja. Moo Hyuk annyira nem nyerte el a tetszésemet, annak ellenére sem, hogy egy nagyon sajnálnivaló karakter volt, akik aztán tényleg a végzeteim. De valamiért ő kicsit idegesítő volt, nem igazán tudom megfogalmazni, hogy miért. Ettől függetlenül szorítottam neki a végéig, de kedvencek között semmiképp sem lesz ott. So Ji Sub egy régebbi szerepével nagyszerű volt így találkozni, még több szerepe is fel van írva megnézendők listájára, szóval hamarosan biztosan ismét a kezem alá kerül egy.

Lim Soo Jung - Song Eun Chae: Egy kedves és aranyos lány, aki már kicsi kora óta szerelmes Choi Yoon-ba. Eun Chae karakterét nem tudom összefoglalni, hogy milyen volt. Néha aranyos volt, néha buta, néha idegesítő, néha pedig a falba vertem volna a fejem. Kicsit olyan volt, mintha ők sem tudták volna eldönteni, hogy akkor most milyen szerepe is legyen neki, csak úgy sodródott az árral. Soo Jung nem tud színészkedni sajnos. Minél több szerepével találkozom annál inkább fedezem fel, hogy semmi arcjátéka sincs neki, ami kicsit rontja a sorozat minőségét. Remélem a jövőben majd fejlődik picit.

" Ó Uram, ha valóban létezel, ígérem mindent megteszek, amit kívánsz, 

csak segíts, hogy Song Eun Chae mellettem maradjon a hátralévő időmben.

Kérlek téged...

Engedd, hogy vigaszt nyújtson nekem.

Csak ezt az egyet kérem tőled. Semmi mást. "

Történet: 8/10

Zene: 10/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 5/10

Sorozat: Ghost

Ghost ~ Phantom

Műfaj: krimi, akció
Részek száma: 20
Dátum: 2012
Csatorna: SBS

Ismertető: Kim Woo Hyun a kiberbűnügyi csoport vezetője, kiknek feladatuk a hackerek és a számítógépes lehetőségeket illegálisan hasznosító bűnözők elfogása. Munkájuk során sokszor összefutnak az úgynevezett Hádésszal, akit sehogyan sem tudnak elfogni, hiába vesződik vele Woo Hyun. Az egyik akciókor (amikor ugyanis sikerül Hádész IP címét lenyomozni) egy színésznő gyilkossági helyére keverednek. Az esetről videó készült, ami az egész városban terjedni kezd, és amin tisztán kivehető a gyanúsított, azaz Hádész arca. A bökkenő csak az, hogy ez a férfi Woo Hyun volt legjobb barátja, Park Gi Young, együtt jártak a rendőrakadémiára. Gi Young tagadja, hogy megölte volna a színésznőt, állítása szerint egy Phantom nevű alak küldött neki üzenetet, aki pontosan tudta, hogy ő Hádész. Amikor Woo Hyun és Gi Young találkoznak egy rejtélyes robbanás miatt Gi Young meghal, Woo Hyun pedig a magas égési sérülések következtében felismerhetetlen lesz, így az egész testét újra kell 'formázni'. Azonban amikor Woo Hyun kolleganője, Yoo Gang Mi ujjlenyomatot vesz a férfitól nem egészen azt kapja, amire számít.

Vélemény: Elég nehéz megfogalmazni, hogy pontosan miről is szól ez a sorozat, hisz amit leírtam az csak a kiinduló, a történetben rengeteg minden történik, ami érdekessé és nem utolsó sorban izgalmassá teszi a részeinket. Egy nagyon ügyesen és logikusan felépített történetet kapunk, aminek a lényege elkapni Phantomot. Ami különösen tetszett, hogy a nézők előtt sem volt titok ki az, aki ellen harcolnak, már az első percektől tudjuk.

Így volt még érdekesebb, hisz együtt nyomozhattunk a karakterekkel, együtt izgulhattunk. Tetszett, ahogy esetről esetre közelebb kerültek a gyilkoshoz. De ami a leginkább elnyerte az tetszésem, az magának Phantomnak az indoka minderre a gaztettre amit tett. Szeretem, hogy a koreaiak sosem nem felejtik el a másik nézőpontját sem megmutatni nekünk, ez esetben is a lehető legjobban vette ki magát a sztoriban, nagyon de nagyon ott volt.

Külön megemlítést érdemel, hogy a két fiú múltjáról is kerültek fel jelenetek, amik adtak egy kis meghittséget az egésznek, és igazán emberivé tették az informatikában hihetetlenül jártas főhősünket. Romantika nem volt benne, de őszintén nekem nem is hiányzott, pont ezért is kezdtem bele ebbe a sorozatba. Amit a sorozat ellen és mellett is fel tudok hozni, az Woo Hyun központúsága volt. Abszolút főszereplő volt, s bár sok karakter volt a sorozatban, elenyészőek voltak hozzá képest. Kivéve persze Phantomot, bár azért ő is kérdéses.

Ez egy szempontból jó, hisz mégiscsak a főhős fájdalmas és cseppet sem könnyű útjáról szól a sztori, de egy másik szempontból viszont a többi karakter kicsit elhanyagoltnak tűnt hozzá képest, itt legfőképp a főhősnőről beszélek. Ezen kívül még a túl sok duma volt az, amit a sorozat ellen tudnék felhozni. Nem egy fölösleges jelenet volt benne, ami kicsit űrkitöltő hatású volt. Az izgalmak közepette nekem nem hiányzott. Összességében azonban egy jó kis sorozatról van szó főleg azoknak, akik kicsit ki akarnak szakadni a romantikus sztorikból és elmélyülni a kiberbűnügyi nyomozók életében.

Zene: A háttérdalok remekek voltak, nagyon illettek a sorozathoz. Örültem nagyon, hogy szép számokat is sikerült összehozni: Shin Bora 'Crying With Longing', MBLAQ 'We Were Both In Love' és Lee Ki Chan 'How'.

Szereplők: Akkor lássuk csak történetünk főhőseit sorjában.
So Ji Sub - Kim Woo Hyun/Park Gi Young: Mindketten eléggé csendesek és visszafogottak, de munkájukban profik. Őszintén a sorozat elején folyamatosan emlékeztetnem és figyelmeztetnem kellett magamat, hogy ő most kicsoda, hiszen So Ji Sub játssza mind a két karaktert, így a rá vonatkozó elemeket mindkét karakterben fel lehetett fedezni. Viszont az eltérést is, bár ezt kicsit kevésbé, de ez alapulhatott azon is, hogy mindkét srác hasonló személyiségű. Mindkettő rendes és profi. Nagyon szorítottam neki, hogy elkapja Phantom-ot, és azért is, hogy normális életet éljen. A sorozat vége nagyon szép volt, olyan kellemes befejezés egy ilyen kemény krimi után. So Ji Sub hozta a tipikus karakterét némi eltérésekkel, de ez nem baj, hisz ehhez a sztorihoz ez volt a tökéletes. Nekem az összes eddigi szerepe közül ez tetszett a legjobban.

Lee Yeon Hee - Yoo Gang Mi: Mindenki csak szépségnek nevezi, de eltökélten végzi munkáját. Ahogy fent is említettem, mivel Woo Hyun abszolút kisajátította magának a főszerepet a sorozatban, ezért a főhősnőn látszott meg a leginkább ennek hátránya. Annyit tudtunk meg róla, hogy melyik suliba járt, és hogy ott milyen nehéz volt neki és kb. ennyi. A személyisége meg olyan semmilyen volt. Bár tetszett, hogy megállt a talpán, hogy nem támaszkodott másokra és nem hisztizett, mégis hiányzott belőle valami ami emberivé tette volna. Folyamatosan segített a főhősnek, olyan volt, mint egy gép, aki folyamatosan ismétli önmagát. S mivel szépségnek becézték ezért nevezhetjük simán Barbie babának is. Sok érzelmet sem mutatott a lány a megkönnyebbülésen és az izguláson kívül. De még mindig jobb volt, mint a sok hisztis, szőrszálhasogató főhősnő, azonban ő sem lett kedvencem. A színésznőtől első szerepem volt.
Uhm Ki Joon - Jo Hyun Min: A leírás spoileres! Na szóval, ahogyan fent is említettem, a koreaiak nem felejtik el a másik nézőpontját is megemlíteni, ami nagyon nagy piros pont. Ez esetben egy bosszúszomjas férfit kaptunk, aki eltökélte, hogy mindenkit megöl akinek köze van az apja halálához, s nem riad vissza akkor sem, ha ártatlan életeket is ki kell ontani emiatt. Hyun Min természetesen főgonosz volt, érthető is, hogy miért. Elég sok karaktert kicsinált röpke 20 rész alatt, ami akkor is szörnyű, ha egy sorozatról van szó. Másrészt elég elszomorító, hogy ilyenné vált, hisz ha nem történt volna az akkor az apjával, lehet, hogy egy teljesen átlagos emberként élte volna le az életét. Ilyenkor az a legjobb, ha az ember abszolút az ő helyzetébe képzeli magát és elgondolkodik azon, hogy mit tett volna. A színész nagyon megállta a helyét, néha kicsit sajnáltam is, hogy Woo Hyun mellett kevesebb figyelmet kapott.

Történet: 8/10

Zene: 7/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10

Sorozat: Oh My Venus

Oh My Venus

Műfaj: romantikus, vígjáték
Részek száma: 16
Dátum: 2015 - 2016
Csatorna: KBS2 

Ismertető: Kim Young Ho egy híres Hollywoodi edző, akinek arcát nem sokan ismerik. Nagyon gazdag családból származik, azonban egy gyerekkori balesetnek hála szörnyű múltat tudhat maga mögött. Történetünk főhősnője, a fiatalként elragadó Kang Joo Eun, akiért minden férfi bolondult. Harmincas éveire azonban eléggé elhízott ügyvédnővé cseperedett. S ha ez még nem lenne elég, barátja is szakít vele sok év együttlét után. Mondani sem kell, főhőseink találkoznak egy szerencsétlen (vagy éppen szerencsés) repülőn, ahol ugyanis Kim Young Ho segít a fedélzeten összeesett nőnek. Kang Joo Eun véletlenül rájön, hogy ő a híres neves John Kim, így a srác kénytelen lesz formába hozni őt. A sok együttlétből pedig előbb utóbb természetesen szerelem lesz.

Vélemény: Hogy őszinte legyen nagyon vártam ezt a sorozatot, legfőképp azért mert a She Was Pretty után nagyon vágytam már valami jó kis vígjátékra. Első rész után nekem egyből a Birth of a Beauty jutott eszembe, aminek nagyon hasonló az alapsztorija, sőt, a főhősnőt dobó pasi is ugyanaz a színész. Aztán szerencsére egész más irányba kanyarodott a sztori. Hmm... mit is mondhatnék a sorozatra, amivel röviden tudnám jellemezni? Átlagos.

Nem volt nagy szám az egész, voltak benne elrontott részek, de ugyanakkor üdítő és aranyos is volt egyben. Kezdetnek vegyük csak azokat a dolgokat, amik nem tetszettek. Már a legelején azzal kezd, hogy minden férfi oda meg vissza van a lányért, holott szerintem Shin Min A nem annyira szép színésznő. Tényleg semmi baj sincs a külsejével, de erős túlzás volt, hogy mindenki körberajongja. Plusz akármennyire is elhízik az ember, akinek pl. egyszer szép arca van annak nem lesz hirtelen ronda és visszataszító csak mert meghízott.
De oké, ezen sikeresen túltettem magam. A második legnagyobb problémám magával a női karakterrel volt. Shin Min A sokkal jobb karaktereket szokott kapni, ez nekem hatalmas csalódás volt. Kaptunk egy hisztis és befásult főhősnőt, akinek részenként el kell mondania, hogy ő mindenre képes amit a fejébe vesz. De én még ezen is sikeresen túltettem magam, és az első 4-5 részt nagyon élveztem. Hihetetlen aranyos és vicces volt.

Akadtak részek amiket vissza is tekertem. Ezután... úgy... nem is tudom. Nekem kimaradt az egymásba szeretünk, féltékenykedünk aztán bevalljuk az érzéseinket rész. Olyan, mintha találkoztak volna, aztán pár nap alatt képesek lettek volna meghalni egymásért. Akármennyire tipikus az a folyamat amit fent említettem, szükséges egy kapcsolathoz, már ha azt akarják, hogy a nézők komolyan vegyék őket. Ezen nem sikerült túltenni magam.
Aztán történtek dolgok... majd az utolsó 6 rész szívem szerint 2 részbe sűrítettem volna. Húzták ott a dolgokat, főhőseink szenvedtek (nem értem azt a logikát, hogy nem marad a pasi mellett amikor az megsérül... akármennyire ellenkezik én mellette lennék, hogy támogassam és vigyázzak rá... okéé... logikát megkaptuk...), a végén pedig lezárták az egészet. Ennyi. Őszintén, én tényleg valami sokkal ütősebb és frappánsabb sztorira számítottam ilyen színészekkel.
Na de, a sorozatnak szerencsére van egy jó oldala is, ami miatt képes voltam végignézni. A joker a sorozatban 2 karakter: Jang Joon Sung és Kim Ji Woong.

Annyira imádnivalóak, viccesek, aranyosak voltak végig, hogy alig vártam azokat a részeket amikor végre ők is megjelennek, mert akkor volt értelme ténylegesen a sorozatra figyelnem. Plusz a 8.rész környékén sikeresen eljutottam arra a pontra, hogy Jang Joon Sung és Jang Yi Jin kapcsolata sokkal jobban foglalkoztatott, mint a főhőseké. Kim Ji Woong pedig... hát... szerintem aki látta a sorozatot, az tudja miért nem tudok mit írni. Egyszerűen imádtam őt.
A romantikus jelenetek nagyon a helyén voltak, kaptunk bele egy kis erotikát is megfűszerezve rengeteg vicces perccel és jelenettel. So Ji Sub karaktere is nagyon szerethető volt, bár a világba sem értettem, hogy lehetett szerelmes egy ilyen semmilyen személyiségű nőbe... na de mindegy, ezen már nem rágom magam. A sorozat végét viszont sikerült a legédesebben megoldani, ezért tényleg elismerésem, az utolsó 5 percen csak mosolyogtam mint egy tejbetök.

Tehát összességében, én csalódtam, de csak azért mert nagyon nagy elvárásaim voltak a sorozattal kapcsolatban. Szerintem egyszeri nézésre mindenképp alkalmas, sőt, egyszer meg is éri megnézni mert tényleg sok kellemes percet kapunk. De semmi nagy dologra nem kell számítani, pár dolgon pedig csak túl kell tegyük magunkat és akkor élvezhető a sorozat. A magyar feliratot köszönöm és köszönjük szépen a fordítóknak.

Zene: Jonghyun száma imádnivalóóó mint mindig, csak azt sajnáltam, hogy nem túl sokat játszották a sorozatban. Lyn száma is nagyon nagyon keveset, talán 2x hangzott fel, de muszáj ezt is megemlítenem mert nagyon szép lett. Azonban a többet játszott számok nem igazán nyerték el a tetszésemet.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak őket sorjában.
So Ji Sub - Kim Young Ho: Nagyon híres edző, aki egy szörnyű fájdalmat és ezzel együtt fájdalmas múltat tudhat maga mögött. Szárnyai alá vette Joon Sung-ot és Ji Woong-ot, is, akik egyenesen oda vannak érte. Ha a főhős karaktere is rossz lett volna, szerintem én abbahagyom a sorozatot, hisz a főhősnő nálam sokszor kiverte a biztosítékot. Azonban hatalmas szerencsére egy pimasz, vicces, de ugyanakkor céltudatos főhőst kapunk, akinek nagyon édes a mosolya, és aki nagyon sok kellemes percet biztosít nekünk. Nagyon szerettem őt, kedvenc férfi karakter nem lett, de tényleg feldobja a sorozatot. Ebben a szerepben is (akármennyire különbözik a többi karaktereitől) ott voltak azok a So Ji Sub vonások, amiknek hála tényleg egy jó kis karaktert varázsolt ide nekünk. A színész szerintem mindent megtett amit lehetett, bebizonyította ismét, hogy nagyon jó kis színész őt.
Shin Min A - Kang Joo Eun: Fiatalként mindenki oda meg vissza volt érte, minden srác belé volt szerelmes. Felnőtt korára azonban elhanyagolta magát és elég durván meghízott. Hát igen... ahogy fent is mondtam, ez a női karakter néha a biztosítékot verte ki nálam, néha meg csak a fejemet fogtam. Annyira semmilyen volt, és ha volt is benne valami, az tuti, hogy rossz vonás volt. Nem volt vicces akármennyire is próbálkozott, nem volt aranyos, hanem sokkal inkább hisztis és valamilyen szinten beképzelt volt, aki folyamatosan csak azt tudta mondani, hogy ő mindent véghezvisz ha egyszer a fejébe veszi, és hogy ő milyen de milyen gyönyörű nő volt fiatal korában (még a háttérképnek is saját magát állította be fiatalon...). Szóval igen, nekem ez a karakter hatalmas csalódás volt, a színésznőtől látott eddigi szerepek valamennyire szerethetőbbek voltak, mint ez. Na majd legközelebb hátha sikerül valamilyen normálisabbat összehozni.
Jung Gyu Woon - Im Woo Sik: Fiatalként híres úszó volt, aki halálosan beleszeretett Kang Joo Eun-ba. Nagyon sok évvel később azonban (igen, itt a normálisan gondolkodni tudó férfi karakter) azt mondta, hogy eddig és ne tovább. Először azt hittem, hogy kis gonosz lesz, meg meglátjuk a nem kívánatos oldalát, de pont ellenkezőleg, az bizonyosodik be róla, hogy mennyire rendes és aranyos ez a pasi. Oh Soo Jin iránti szerelmét és kitartását már sokkal jobban értettem, velük is úgy voltam, hogy izgalmasabb volt a szerelmi száluk mint a főhősöké. A pali előtt meg le a kalappal, hatalmas kitartás kellett ahhoz, hogy a lelki sérült és gondokkal küszködő Oh Soo Jin mellett kitartson és segítsen neki. Jung Gyu Woon egyre több sorozatban tűnik fel, azonban főszerepben még sajnos nem találkoztam vele, úgyhogy remélem, hogy a jövőben lesz rá sor, valamint megnéznék pár régebbi sorozatot is amiben főhős.
Yu In Young - Oh Soo Jin: Kang Joo Eun legjobb barátnője volt fiatal korában, azonban megszakította vele a kapcsolatot, majd évek után ismét találkoznak. Fiatalkorában nagyon meg volt hízva emiatt rettenetes lelki traumán ment keresztül. Oh Soo Jin néha nagyon szerencsétlennek és esetlennek tűnt, nagyon sajnáltam, néha pedig rettenetesen mérges voltam rá, amiért úgy viselkedett. Persze meg lehetett egy szempontból érteni, szegény félt, hogy elhagyják, de ugyanakkor félt valakire támaszkodni. Im Woo Sik szép lassan a közelébe férkőzött, amikor épp rossz passzban volt, akkor hagyta, hogy lenyugodjon, amikor segítségre volt szüksége, ő azonnal ott termett. Mint mondtam a sorozat végére már tényleg jobban érdekeltek, mint a főhősök, reméltem, hogy kibékülnek. Csak azt sajnálom, hogy ők ketten nem szerepeltek egy kicsivel többet. A színésznő elég jó volt ismét.

Történet: 7/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10