Sorozat: Something In The Rain

Something In The Rain ~ Pretty Noona Who Buys Me Food

Műfaj: romantikus

Részek száma: 16

Dátum: 2018

Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhősnője Yoon Jin A már bőven a harmincas éveiben járó nő, aki egy kávé cégnél dolgozik már régóta. Kedves, életvidám nő, azonban mélyen belül üresnek érzi magát. Szülei, de főleg édesanyja folyton nyaggatja a házassággal, azonban férfitéren valahogy nincs szerencséje. Legjobb barátnője Seo Kyung Sun, akivel folyton együtt vannak, mindent megbeszélnek egymással. Kyung Sun kisöccse, Joon Hee külföldi munkája után visszatér Koreába, ahol természetesen találkozik Jin A-val, aki olyan volt neki, mintha a nővére lenne. Azonban amikor visszatér rájön, hogy szerelmes belé. Jin A szívét is megrendíti a srác, azonban a korkülönbségen kívül rengeteg dolog van, amit le kell küzdeniük a kapcsolatukban.

Vélemény: Kicsit nehéz volt megfogalmazni az ismertetőt, mert a sorozatnak nincs konkrét története, inkább csak a karakterek egy életszakaszából kapunk betekintést, plusz kitérnek egy két olyan dologra, ami jelen van a hétköznapi életünkben. A sorozattal és a hozzá fűződő érzelmeimmel kicsit ellentétsen állok. Az egyik fele a sorinak nagyon, nagyon, de tényleg nagyon tetszett, a másik felét viszont egyenesen halálra untam, nem tudtam már nagyon mit kezdeni magammal közben.

A legelején, amikor a fiú rájön, hogy szerelmes a nőbe, jaj annyira jó volt. Én igazából azt hittem, hogy az egész sorozat arról fog szólni, hogy hogyan szereti meg a nő is őt, de igazából már a legelején összejönnek, a későbbiekben a kapcsolatukon van a hangsúly. Ez nem volt baj, sőt, de azért lehet még jobban tetszett volna, ha kicsit több idő marad azokra a lopott pillanatokra, meg persze arra, hogy a nő is férfiként kezdje el látni a fiút, akit eddig ugyebár öccseként kezelt.
Ettől függetlenül a romantika telitalálat volt. A két főszereplő között meglepően bitang jó volt a kémia. Nagyon édesen mutatták be a teljesen hétköznapi kapcsolatukat. Annyira, de tényleg annyira való világba illő volt, hogy kicsit fura volt sorozatban látni, de félreértés ne essék, ez abszolút megkapó volt. Nagyon, de tényleg nagyon édesek voltak a romantikus jelenetek, pluszt azt is szépen bemutatták, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a nem kicsi korkülönbség miatt.

A zenei aláfestés, plusz az esős jelenetek nagyon kis édes hangulatot teremtett az egész sorinak. Plusz a kellékekhez használt színek és a ruhák is annyira illettek az egészbe, hogy az embert teljesen magába szippantotta. A hangulat remek volt, komolyan. Az is nagyon tetszett, hogy felhozták a munkahelyi szexuális zaklatás témáját, ezáltal adtak egy kis alapot az egész sztorinak, volt min elgondolkodni a két főhős elég nagy korkülönségen alapuló kapcsolatán kívül.
De akkor mi volt az, ami nem tetszett? Egyrészt a munkahelyi jelenetek. Az elején még jó volt, de mivel egy rész elég hosszú volt és a felét ezek a jelenetek tették ki, nagyon hamar beleuntam. Tele volt teljességgel felesleges párbeszédekkel, húzással és mégtöbb húzással. Aztán kapunk a főhősökből, ami nagyon nagyon tetszett, majd visszatért az unalmas jelenetekhez. Az persze érthető, hogy kell pár, ami kitölti a hiányis részeket, de jaj itt rengeteg volt belőle, túlzás volt.

De annyira nagyon sok volt, hogy a végére már a kedvemet is kezdte elvenni az egész sorozattól. Pedig a romantika annyira, de annyira jól volt megcsinálva! Borzasztóan sajnálom, hogy ezt a másik felét ennyire untam. Ami pedig szintén nem tetszett, az igazából a két főhős kapcsolata a történet végére. A drámázással semmi baj sem volt, inkább a főhősnő meg igazából a főhős viselkedése volt az, ami kiverte a biztosítékot nálam, többször is sajnooooos.
Ha a srác megharagudott valmiért (teszem fel teljesen jogosan) és számonkérte a nőt, az elkezdte magát és a fiút hibáztatni tettéért majd azzal fenyegetőzni, hogy ez így nem lesz jó, mire a srác egyből elkezdett bocsánatot kérni olyan dolog miatt, amihez aztán semmi köze sem volt és semmiben sem hibázott. Ezt 1-2x elnézi az ember, de sajnos elég sokszor eljátszották benne. Plusz a főhősnő, hát nem is tudom, hogy mondjam, de nem tűnt túlságosan komolynak a dologgal kapcsolatban.

A család borzasztó fontos, ez tény és való. De hogy egy lassan 40 éves nő ne tudja megemberelni magát és azt mondani, hogy bocs anyu, nem megyek el a vakrandira mert szeretem őt, az azért elég gáz volt, de róla majd még később (elfogytak a gifek XD). Összességében a romantika az elején nagyon, de nagyon tetszett nekem, a hangulata pedig egyenesen elvarázsolt, de akadt pár dolog, mint láthattátok, ami nagyon elrontotta a sorozatot. Borzasztóan sajnálom, hogy ez lett belőle, mert ahogy láthattátok, pár dolog nagyon-nagyon megnyert magának.

Zene: Jaj nagyon édesek voltak a zenék. A sorozathoz igazából két ost készült csak, az egyik maradt nekem telón, ez Rachael Yamagata 'Something in The Rain' című száma, de Bruce Willis (igen, az a Bruce Willis XD) száma, a 'Save The Last Dance For Me' és Carla Bruni 'Stand By Your Man' című száma is imádnivaló volt.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket.
Son Ye Jin - Yoon Jin A: Kedves nő, de mélyen belül egészen üresnek érzi magát, s akkor kezdi kicsit teljesebbnek érezni magát, amikor boldog kapcsolatban van. Jin A karaktere igazából kicsit váltakozott. Néha nagyon boldognak tűnt, néha meg teljesen depisnek. De igazából a sorozat elején nagyon bírtam őt, tetszett, hogy bár hiába volt sokkal fiatalabb a srác tőle, mégis tudta nőnek érezni magát mellette. Aztán a kapcsolatukban is borzasztóan aranyos volt, a viselkedése és a sráchoz viszonyulása is. A végén viszont nagyon idegesítő volt, főleg a fent említett ok miatt. Persze értem én, hogy nem akarta az egész cirkuszt, de az, ha elmenekül minden elől az nem old meg semmit. Vagy ha azt hazudja, hogy szakítottak a sráccal. Sokkal jobban tetszett volna, ha kitart a végsőkig. Ye Jin-től először féltem, bár egy soriban láttam csak, de ott nagyon nem kedveltem a karakterét. Itt nagyon édes volt a sorozat elején.

Jung Hae In - Seo Joon Hee: Fiatal kora ellenére már nagyon érett, s bár szerelmes a nőbe, mégsem találja az alkalmat, hogy bevallja neki érzéseit. Hát emberek, Joon Hee olyan édes volt, hogy kiakadt a sorozatban a cukker mutatóm, de komolyan. Azok az arcok amiket vágott, azok az édi jelenetek amikor éppen boldog volt valami miatt, hát ilyen édi pasi karaktert nagyon rég láttam. Nagyon, de nagyon szerettem, hogy végre valami mást kapunk a megszokottal szemben. A végére viszont rá is mérges voltam egy kicsikét. Abszolút a nők mellett álltam, viszont itt egy kicsit erősebben felléphetett volna Jin A-val kapcsolatban. Mikor számon kérte őt, nem az ő részéről történő bocsánatkéréssel kellett volna elrendezni a dolgot, hanem azzal, hogy szépen és nyugodtan átbeszélik a dolgot. Hae In nagyon, de nagyon szépen helyt állt főszereplőként, borzasztóan édes volt, szerintem mindenki totál oda meg vissza volt tőle, aki látta ezt a sorozatot. Alig várom már a jövőbeli főszerepeit.

Történet: 6/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10

Film: The Tower

The Tower

Műfaj: katasztrófafilm
Játékidő: 121 perc
Premier: 2012. december 24.

Ismertető: Korea leghatalmasabb felhőkarcolójában dolgozik Lee Dae Ho és Seo Yun Hee is, akik nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan összeházasodnak. Azonban egy hatalmas katasztrófa mindkettejük életét veszélybe sodorja. A felhőkarcolónak egyik emeletén tűz üt ki, így több száz ember ragad bent a hatalmas épületben, gazdagok és szegények egyaránt. Lee Dae Hoo kicsi lánya is köztük van, így az apa mindent megtesz, hogy kislányát kijuttassa. Egy csapat tűzoltó is érkezik, akik félelmet nem ismerve rontanak be az épületbe, hogy megmentsék az embereket, azonban már csak idő kérdése, és a hatalmas torony összeesik még több ember életét követelve. A kérdés csak az, hogy sikerül-e megmenteni ennyi életet, és sikerül-e az, hogy az épület a helyén maradjon.

Vélemény: A múltkori Flu után (na meg amúgy is) elsőbbséget élveznek nálam a katasztrófafilmek. Ennek hihetetlen megtetszett az előzetese, szóval természetes, hogy azonnal meg is néztem. Szerencsére még csak csalódnom sem kellett. Hihetetlen érdekes és látványos volt az egész film, igazán megérdemli a hírnevét. Érdekes volt, drámai és nem utolsó sorban izgalmas, ami leköti az ember figyelmét. Ráadásul volt szerencsém találkozni egy hiper cuki és helyes színésszel is tűzoltó szerepben (képeken illusztrálva), így végleg eldöntöttem, hogy nekem koreai tűzoltó férjem lesz és pont. Vita nincs. Álmodozni szabad. A sztori magával ragadó volt, hiszen több személy illetve csoport szemszögén keresztül futott végig az egész katasztrófa, ami még érdekesebbé tette a történetet. Ráadásul még pár ismerős arccal is találkoztam, aminek nagyon, de nagyon örültem. Szerény véleményem szerint ezek a jó filmek, amik több száz embert mozgósítanak, amiknél szinte egy egész város készenlétben áll. Imádom a katasztrófafilmeket.

Szereplők: A két hős pasast lássuk csak külön - külön.

Sol Kyung Gu - Kang Young Ki: Avagy a hősök hőse, aki félelmet nem ismerve vállalja magára több száz ember életét. Minden katasztrófafilmbe kell egy igazi hős, szerencsére itt is megkaptuk. A legvégén én már könnyeztem, annyira csodaszép volt, és annyira hihetetlen, hogy létezik (már ha létezik) ilyen tiszta szívű ember. Az elején kicsit fura volt nekem, de utána nagyon, de nagyon megszerettem, jaj annyira szurkoltam, hogy épségben kijusson. Egyszerűen tényleg csodaszép volt. Kim Sang Kyung - Lee Dae Ho: Avagy a hős 2. Bár rengeteg emberen segített, mégis kislánya élvezett elsőbbséget (természetesen), s mindent megtett egy szem gyermeke épségéért. Bár nekem a Flu-ban kicsit jobban átjött ez a bensőséges családi kapcsolat, de meg kell hagyni itt is nagyon szép volt.

Történet: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 8/10

Film: Chilling Romance

Chilling Romance ~ Spellbound

Műfaj: romantikus, vígjáték, horror

Játékidő: 114 perc

Premier: 2011. december 01.

Ismertető: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy srác, aki kis utcai bűvészként éli mindennapjait. Egyik nap észrevesz a tömegben egy lányt, becsületes nevén Yeo Ri-t, aki egyáltalán nem mosolyog az előadásán. Mivel furdalja a kíváncsiság, hogy miért nem tetszett a lánynak, követni kezdi, s míg a lányt nézi villámcsapásként jön az új ötlet: horror bűvész előadás. És Yeo Ri is szerepet kap benne. Nemsokkal később, már nagyon híres előadó lesz, s állandóan nyaggatja Yeo Ri-t, hogy jöjjön el ő is a közös ivásokra, mert mindig kihagyja. Természetesen azt nem is sejti, hogy miért. Yeo Ri középiskolás korában balesetet szenved, s mivel a barátnője meghal kísérteni kezdi a szelleme, aki elérte anno, hogy minden barátja, sőt, a családja is otthagyja (mivel a barátait is kísérti olyankor, addig ameddig el nem hagyják). De nem csak a barinő szelleme, hanem sokan mások is szeretettel látogatják szegénykét. Jo Goo pedig egyre közelebb kerül a lányhoz, s konkrétan majd összecsinálja magát a félelemtől, mégsem akarja magára hagyni őt.

Vélemény: Egyszerűen imádtam. A történet imádnivaló, és a megvalósítás is remek lett. Különösen tetszett, hogy a szellemek tényleg ijesztőek voltak, nem egyszer hozta rám a frászt. Amikor már láttam, hogy sötét van, s fura hangok vannak, azonnal húztam ki a fülhallgatót a fülemből. S voltak jelenetek, ahol egyenesen könnyesre röhögtem magam, mert tényleg a legkomolyabb helyzetekben sütnek el jobbnál jobb poénokat. 

Szerencsére a legvégéig kitart a viccgyár, s egyáltalán nem dramatizálják túl a végét. Volt benne kis drámai rész, de utána minden a helyére került. 2 gondom volt összesen az egész sztorival. Először is nekem túl keveset töltöttek együtt a főszereplők. Mármint több találka kellett volna, hogy olyan nagyon megszeressék egymást, ennek ellenére a csaj már a 3.kimenő után smacizott volna a sráccal. Ez nekem túl gyors volt.
Valamint annyira reméltem, hogy a végén vége lesz annak, hogy kísértik a szellemek, hisz ez lett volna a logikus magyarázat (SPOILER: mármint arra, hogy a lány visszaadta a nyakláncot, s ezáltal megnyugszik a lélek) mégis ha előre gondolunk fent maradnak az alapvető problémák, s a srác egy idő után biztos megelégelné. Azt még megemlíteném, hogy a horror show nagyon menő volt, már csak azért is érdemes elkezdeni, és még az is sokat szépít, hogy télen játszódik.

Szereplők: Lássuk csak történetünk főhőseit külön külön.
Lee Min Ki - Ma Jo Goo: Eszméletlen cuki volt!! Az elején kis beképzelt, arrogáns és fennhéjázó pasas, de a végén tényleg minden erejével azon volt, hogy megvédje szerelmét, és ez remekül átjött nekünk is. Nem mellesleg eszméletlen vicces is volt, a legjobb jelenetek folyamatosan vele voltak. Ráadásul sütött róla, hogy bűvész. De tényleg. S szerintem sokkal jobban áll neki a fekete szemceruza, mint egyes lányoknak (tejóég mit mondtam). Szegényt annyira sajnáltam és annyit nevettem rajta, amikor majd összecsinálta magát a szellemek miatt. Mindenesetre tényleg imádnivaló lett a karaktere, s a színészt is hihetetlenül megkedveltem. Ezután már csak a többi filmjét kellene megnézni. Lee Min Ki tényleg a legjobbak között van, bebizonyította, hogy tényleg bármilyen szerepben tündököl. Ezek után alig várom a későbbi szerepeit.

Son Ye Jin - Yeo Ri: Picit furcsa nő, akinek életét megkeserítik a szellemek. Már említettem a Personal Preference ismertetőjénél, hogy nem szeretem a színésznőt. Színészi képessége konkrétan nulla, állandóan ugyanaz a fej, ugyanaz a hang. Egyszóval semmi, s sajnáltam is látni, hogy ismét semmi fejlődést vagy másságot nem láttunk tőle. Tuti sokkalta jobban tetszene, ha tényleg egy odavaló színésznőt raktak volna főszerepre. De ez most már késő bánat. Karakterét rettenetesen sajnáltam, szörnyű lehet így élni, én biztosan öngyilkos lettem volna már. Wáá... Viszont ez a hirtelen ragaszkodása a sráchoz furcsa volt, mint mondtam túl gyors. Na meg, amikor a srácra ráhozzák a frászt a szellemek, és ő kimegy megvigasztalni, egy sajnálomot szívesen hallottam volna. Csóri srác rendesen megszívta vele. Na, volt kis negatív kritikám, de ennek ellenére muszáj megnézni, mert aranyos, vicces és tényleg félelmetes.
 

Történet: 9/10

Színészek: 8/10
Karakterek: 8/10
 

Sorozat: Personal Taste

Personal Taste ~ Personal Preference

Műfaj: romantikus, vígjáték

Részek száma: 16

Dátum: 2010
Csatorna: MBC

Ismertető: Park Gae In egy bútortervező. Élete nem megy túl jól, keveset keres, ráadásul legjobb barátnője épp házasodni készül az ő pasijával, amire csupán csak az esküvőn jön rá. Egyszóval összejött neki minden. A másik főszereplőnk Jin Ho egy sikeres építész, aki a semmiből épített karriert magának. És akkor jön Gae In háza a képbe: mivel egy pályázat koncepciója a ház mindenféleképpen be kell költöznie, és látnia kell. S a sors neki kedvez: Gae In-nek éppen van egy kiadó szobája, amire Jin Ho azonnal le is csap, bár a lány nem nagyon akaródzik egy pasival egy fedél alatt lakni, de a sors úgy hozza, hogy sok-sok féreértésnek köszönhetően azt hiszi mindenki, hogy Jin Ho meleg. Így mivel be is akar költözni, kénytelen annak is kiadni magát, és úgy viselkedni. Persze mivel mindez hazugság gyorsan szerelem szövődik közöttük. 

Vélemény: Nehéz lesz úgy megírnom ezt az ismertetőt, hogy ezren ne kövezzenek meg érte, mert a sok pozitív vélemény ellenére a sorozat nem jó. Lee Min Ho-nak senki sem szólt még, hogy a romantikus vígjátékok nem állnak jól neki, és ez már a harmadik sorozata, amiben hatalmasat csalódtam. Bevallom a sorozat jól indul, telis-tele poénos jelenetekkel. Hisz hogy ne lenne már vicces az, amikor egy normális pasas melegnek adja ki magát, és a csaj úgy is áll hozzá, mint egy barátnőhöz, így kapcsolatuk sokkal mélyebb lesz. De attól a résztől, ahonnan a kiderül, hogy Jin Ho mégsem meleg, halál unalmas lesz az egész és csak húzzák.

Végig azt kívántam, hogy csak essek végre túl rajta. Mindezekhez még hozzájárult a színésznő is, vagy a karaktere, ami még jobban lefele húzza a sorozatot. Abszolút semmi sem történik. De ez még nem is lenne baj, hisz találkoztam már olyan sorozatokkal, ahol úgyszintén semmi sem történik, mégis úgy kikapcsol és jó nézni. Ez a sorozat azonban tényleg csak unalmas, mást nem is tudok rá mondani. Sajnos nekem egyáltalán nem tetszett, így nem is szívesen ajánlom másoknak, mert én szerintem meglettem volna enélkül a 16 rész nélkül is. És ismét elmondom, hogy tessék figyelembe venni, hogy szerencsére mindenki mást szeret.

Zene: A sorozat elejéhez tökéletesen illett. Aranyos volt, és vidám: 'My Heart is Touched'. A végéhez viszont már annyira nem.

Szereplők: Lássuk csak két főhősünket.
Lee Min Ho - Jeon Jin Ho: Arrogáns, nagymenő pasi, aki természetesen előszeretettel használja ki a főhősnőt, aztán a dolgok rendje szerint egymásba szeretnek. Ismét el kell mondanom, hogy Lee Min Ho nem való ilyen sorozatokba. Nem tudom, hogy most vele van-e a baj, hogy nem tudja jól megítélni, hogy milyen sorozatra vállalkozik, vagy egyszerűen annyi pénzt kap érte, amiért a haját is eladná. Jin Ho alapjáraton nem volt egy rossz karakter, talán ő volt a sztori elején az a halvány remény, ami bizonygatta, hogy jó a sorozat. Aztán a végén, amikor szerelmes lett az abszolút semmilyen karakterű nőbe az a pici remény is eltűnt, és a sorozat átlag alattira csúszott. Lee Min Ho szerintem a maximumot hozta ki a karakteréből, nem arról van szó, hogy nem állt jól neki, de ő sokkal inkább tündököl olyan igazi jó sorozatokban, amiknek értelme is van.

Son Ye Jin - Park Gae In: Nem is tudom milyennek írjam őt le, mert tényleg abszolút semmilyen nem volt. Egyrészt a színésznő rettentő bénán mutatt Min Ho-val együtt, másrészt tényleg annyira semmilyen a karaktere, hogy egy két lábon járó átok az amúgy is ingadozó sorozatban. Hiszem, hogyha egy másik színésznőt választanak főszerepre, és a sori megmarad végig poénosnak, egy sokkal de sokkal magasabb színvonalú történettel lehetett volna dolgom. Egy egyszerű és jó kis sztori lett volna, amit kikapcsolódásként néz meg az ember, ha éppen nincs kedve komoly dolgokkal foglalkozó sorozathoz. Szóval igen, sajnos Gae In is rátett egy lapáttal, szerintem van még elég sok könnyed sztori, szóval ezt utolsók közé tegyétek, ha tényleg nincs már mit nézni, mert még szegény Lee Min Ho miatt sem éri meg elkezdeni a sorozatot.

Történet: 4/10

Zene: 6/10

Színészek: 6/10

Karakterek: 4/10