Sorozat: Love Rain

Love Rain

Műfaj: melodráma, romantikus

Részek száma: 20

Dátum: 2012
Csatorna: KBS2

Ismertető: Ez a sorozat 2 szerelmespárról szól. Az első szerelmi szál, az 1970-es években kezdődik, ahol 2 fiatal egymásba szeret, de a sors úgy hozza, hogy elválnak útjaik. A második szerelmi szál pedig 2012-ben, azaz a jelenben játszódik, ahol az 1.szerelmespár gyerekei találkoznak egymással. Seo Joon fotós, míg Jung Ha Na kertész. Egy véletlennek köszönhetően összefutnak Japánban, és ez rendesen felfordítja az életüket. Kezdetben utálják egymást, majd később természetesen szerelmesek lesznek egymásba. Időközben pedig a szüleik is találkoznak, akiknél a nagy szerelem még mindig nem múlt el. Vajon a szülők, vagy a gyerekeik szerelme alakul jól? A kérdésre választ ad a sorozat.

Vélemény: Alapjáraton egy nagyon érdekes sztoriról van szó, nagyon jól jön ki (bár sok értelme nincs), hogy a szülők gyerekkori énjei ugyanazok a színészek, mint a gyerekeik. A történet nagyon jól indul, és a feléig is nagyon jól alakulnak a dolgok. Tele van megható, vicces és aranyos percekkel, amik felettébb érdekessé és élvezhetővé teszik a sorozatot. Később viszont szembe kell néznünk egy bosszantó ténnyel: a hetvenes évek fiatal karakterei sokkal jobbak, mint a mostaniak.

Szebb, aranyosabb és sokkal meghatóbb volt a szerelmük, ráadásul a karakterük is sokkal jobb. Erre a jövőben kapunk egy tetőtől talpig beképzelt pasit és egy hisztis lányt, akiket sehogy sem sikerült megszeretnem. Ráadásul ez a sorozat is csapdájába esik a szinte minden harmadik sorozatban elkövetett hibának: a sorozat közepére megszűnnek a vicces jelenetek, és egy túldramatizált csöpögős valamit kapunk. Ez nem is lett volna nagy baj, hisz végül is egy melodrámáról van szó.
Azonban a sztori egyáltalán nem volt dráma, ráadásul az elején tele volt vicces jelenetekkel. Könyörgöm ne akarjanak már minden történetre melodrámát titulálni, mert ez egyáltalán nem volt dráma. Az, hogy a szüleik is szeretik egymást meg ők is, egyáltalán nem szomorú és egyáltalán nem volt megható. Semmi vérrokonság sincs közöttük. És ha még ez a 'dráma' nem lett volna elég, a szülők találkozásait is annyira, de annyira túldramatizálták, hogy a kedvem is elment néha a sorozattól.

Szóval összegezve az egészet, egy nagyon jól induló és egy borzalmas befejezéssel záruló sorozatról van szó, ami tipikus példája annak, hogy mennyire túl tudnak dramatizálni amúgy egyáltalán nem drámai részeket. A főszereplő karakterek nem jók, az néző már inkább a szülőknek szurkol. Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy ajánlom-e, inkább nemet mondanék rá, mint igent. Persze ha nagyon nincs más, vagy ha nagyon megfogott a sztori, esetleg Keun Suk akkor meg lehet nézni.

Zene: Erről semmi rosszat nem tudok mondani. Tényleg gyönyörűek voltak a számok benne. Tiffany ismét megmutatta tehetségét a 'Because It's You' szám által.

Szereplők: Lássuk csak őket külön-külön.
Jang Keun Suk - Seo In Ha/Seo Joon: Míg In Ha aranyos, kedves és fülig szerelmes volt, addig Seo Joon hozta a tipikus mai fiúk karakterét: beképzelt, arrogáns és nagyon menőnek hiszi magát. In Ha karakterét természetesen sokkal jobban kedveltem (még ha a jelenben már nem is ilyen volt). Tele volt érzésekkel, tényleg nagyon kedves volt és a néző szíve már-már megszakad érte. Seo Joon-t nagyon nem szerettem. A sorozat végéig tökéletesen bunkó maradt, és nem az a helyes bunkó hanem az a bunkó bunkó. In Ha karakteréhez képest teljesen üres volt, csak egy kagylóhéj semmi több. Sajnos a karakterek is jelentősen rombolták a sorozat színvonalát, így csak sajnálni tudom, hogy ilyenek. Keun Suk viszont remekül hozta mind a kettő szerepét, jól helytállt mind a két karakternél, az pedig már más kérdés, hogy ő sem nagyon tudott mit javítani Seo Joon viselkedésén. Ilyennek alkották aztán kész.

Im Yoona - Kim Yoon He/Jung Ha Na: Yoon Hee szótlan, csendes és kedves volt. Ha Na ezzel szemben folyamatosan pattogott és eszméletlen sokat hisztizett. Mivel Yoon Hee ennyire szótlan volt, nem igazán sikerült közel férkőznie hozzám, de még mindig sokkal jobb karakter, mint Ha Na.
Először jól indul a karaktere. Tetszett, hogy hogyan áll a sráchoz, és hogyan viselkedik. Azonban jelentős karakterfejlődésen megy át, és átváltozik egy kis beképzelt libává, aki semmi mást nem tud, csak hisztizni, hisztizni és hisztizni. Lehet jobban jártunk volna, ha nincsenek is jelenkori szereplők, hanem az hetvenes évek eseményeit fejtik ki 20 részen keresztül. Ki tudja? Lehet akkor egy tök jó sori lett volna. A színésznővel ebben a szerepben találkoztam először, így nagyon megítélni nem tudom, de őszintén a karakterének köszönhetően nem nagyon szimpatizálok vele. Majd ráveszem magam egy másik sorozatára.  

Történet: 5/10

Zene: 7/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 5/10