Cinderella and The Four Knights
Műfaj: romantikus, vígjáték
Részek száma: 16
Dátum: 2016
Csatorna: tvN
Ismertető: Eun Ha Won egy kedves, élettel teli lány annak ellenére, hogy családja nem épp kedveli őt. Édesapja anyja halála után újraházasodott, s mivel kamionosként dolgozik nagyon keveset van otthon, mostohaanyja és nővére pedig utálják őt, mindent megtesznek ellene. Nagy álma, hogy tanárnő lehessen, így rengeteg helyen dolgozik részmunkaidősként, hogy ki tudja fizetni az egyetem tandíját. Eközben adott egy Fellegvár nevezetű csodaszép ház, ahol 3 örökös él: a nőcsábász Kang Hyun Min, a zenész Kang Seo Woo, és végül Kang Ji Woon, aki nem igazán fogadja el a többieket családtagnak. A sors úgy hozza, hogy a 3 fiú nagyapja felbéreli Eun Ha Won-t, hogy 'nevelje' emberré a három 'lökött' srácot, mert így képtelenek az örökös címre.
Vélemény: Mostanság a koreaiak is előszeretettel nyúlnak vissza a Disney alapokra, aminek én személy szerint csak örülni tudok, mert néha ilyen is kell. Nagyon örültem annak is, hogy Jung Il Woo ismét főszereplőként tündököl, az utóbbi időben pont hozzá és a megszokott karakteréhez volt kedvem. Na de lássuk csak a sztorit. Kapunk 3 helyes, beképzelt, 'a legszívesebben elküldeném melegebb éghajlatra' srácot, akik semmibe veszik főhőnőnket, vagy épp ha figyelmet szánnak rá, akkor tuti, hogy piszkálják.
Nekem az alapfelállás és a sorozat kimenetele is nagyon tetszett, olyan egyszerű volt, szerethető, kicsi csavarokkal és titkokkal megfűszerezve. Különösen tetszett, hogy a főhősnő nem gondolkodott a srácok között, hogy most kit kellene szeretnie, ki az aki iránt érez valamit. Már az elején megakadt a szeme Ji Woon-on, onnantól kezdve nem volt semmiféle kavarás. Ez nekem tényleg sokat jelentett, mert nem szeretem amikor a főhősnő agyal, hogy ki is az, akibe szerelmes. Jaj nagyon, nagyon nem.
A romantikus jelenetek kellőképp azok voltak, Il Woo ismét kitett magáért, szerintem nagyon aranyosak voltak együtt. Amiből kicsit elegem volt már az a Hyun Min és Hye Ji párosunk. Idegesített, hogy folyamatosan mondogatják a monológjukat (főleg Hye Jin) aztán meg egyszer csak: tudod mit, veled maradok és kész. Engem nem nyert meg magának, pedig én abszolút híve vagyok a több szerelmi szálnak egy sorozatban, de ezúttal ez nem tetszett. A főhős páros volt a kedvencem egyértelműen.
A karakterekről majd részletesen is fogok írni, röviden annyit megemlítve itt, hogy aranyosak voltak együtt szerintem, nekem az abszolút kedvencem a komornyik volt - hát behalok, azzal a merev személyiségével annyira odaillett ebbe a tündérmese szerű sorozatba, hogy vétek lett volna kihagyni, komolyan. A főhősnő aranyos és szerethető volt, Hye Jin viszont nagyon kiverte nálam a biztosítékot sajnos. Ettől független aranyosak voltak mindannyian, olyan kis családias hangulata volt az egésznek.
A kis apró titkok és csavarok nem voltak olyan nagyon elrejtve, hogy ne jöjjünk rájuk már az első utalásokból, de színesebbé és érdekesebbé tették a sztorit, aminek én nagyon örülök. Nem is tudom mit kellene még mondanom róla... a vége aranyos volt, csak úgy mint az egész sorozat. Hatalmas pirospont, hogy abszolút az összes szereplőnek boldog befejezést kreáltak, ez az én szememben tényleg nagyon feldobta az egészet, mert ez olyan sztori volt, ami nem engedhette meg magának bárki szomorú befejezését.
Összességében tehát szerintem elmondhatom, hogy egy bugyuta, sablonos, szokásos romantikus sztori volt, ami semmi újat nem mutatott, mégis borzasztóan élveztem minden percét, mert egyszerűen nézet magát. Nem voltak benne fölösleges jelenetek, a 'se veled se nélküled' nem volt túldramatizálva, egyszerűen egy jó kis esti mese volt, amit mindenkinek megéri megnézni, ha épp ilyenhez van kedve - valami egyszerűen aranyoshoz és szerethetőhöz. Tehát mindenkinek jó szórakozást kívánok hozzá.
Zene: Nagyon sok szám született a sorozathoz, igazából egyik sem fogott meg annyira nagyon-nagyon, de azért akadnak itt hallgatnivalók bőven, amik meg kell, hogy hagyni, nagyon arik és pörgősek: Younha 'I Believe', BTOB 'For You', Zia 'Only One', B1A4 'How To Find Love', Green Cacao 'If I Meet You Again Someday'.
Szereplők: Na és akkor lássuk csak hamupipis sztorink főhőseit sorjában.
Jung Il Woo - Kang Ji Woon: Csendes srác, aki nem tudja elfogadni új életét, és aki gyűlöli apját, holott nem is ismerte. Nem titok, hogy nekem Il Woo hatalmas kedvencem, ő az egyetlen akinél imádom a folyamatosan ugyanolyan karaktereket. Ezúttal sem kellett csalódnom: hozta a beképzelt, helyes, cukifiút, aki ez esetben egy kicsit visszafogottabb volt a megszokottnál. Már az elején nyilvánvaló, hogy ő lesz a befutó, de nekem külön tetszett, hogy ott kavarták a szálakat, és nem egyik percről a másikra szeretett bele főhősnőnkbe. Én végérvényesen neki szorítottam, még ha nagyon is szerettem a többi srácot. Szerintem ő volt az, akit a leginkább tudtunk szeretni a skacok közül. Összességében semmi újat nem tudtam elmondani róla, ismét imádtam, és várom a következő (és remélem ismét hasonló) szerepét, mert egyszerűen én nem tudom más karakterként elképzelni őt, és nem is akarom.
Park So Dam - Eun Ha Won: Kedves, szorgalmas lány, akivel borzasztóan bánnak, mégsem veszítette el a hitét az életben. Ha Won szerintem egy nagyon pozitív és életvidám karakter volt, aki néha kisírta magát, majd újult erővel nekivágott egy újabb napnak. Tetszett, hogy tényleg el tudta intézni a dolgait, nem csak 'ott volt' főhősnőként. A túlbuzgósága nekem néha egy kicsit sok volt, meg egy icipici több büszkeség lehetett volna benne, de amilyen hihetetlen sz@r (már bocsánat) női karakterek voltak az idén, az ő szerepe felüdülés volt, ami az idei legjobbak között simán ott van. Nagyon tetszett az is, hogy nem agyalt ott a srácok közül, nem is lett egyből szerelmes, hanem szép lassan alakult ki. Szerintem ez sokat számít. So Dam szerintem egy nagyon aranyos és szép színésznő, akinek idén ez már a második főszerepe, nekem pedig abszolút mindkettő elnyerte a tetszésemet, csak így tovább.
Ahn Jae Hyeon - Kang Hyun Min: Igazi nőcsábász a gyerek, aki nem tudja hol kell abbahagyni. Őszintén nekem az elején sem volt szimpatikus, túl nyomulós volt a karaktere, és ez nekem így valahogy sok volt. Aztán minden egyes mondatánál egyre inkább elhidegültem tőle, ő volt az egyetlen a 4 srác közül akit kifejezetten nem szerettem. Azt pedig főleg nem, hogy játszotta ott a nagy menőt és nehezen kaphatót a régi szerelmével, majd elintézte egy: 'mostantól megvédelek' szöveggel. Nekem ez annyiraaa gyerekes és röhejes volt, hogy simán kiírtam volna kettejüket, annak ellenére, hogy sokak kedvence lett (legalábbis a szociális oldalak alapján). Ahn Jae Hyeon szerintem sokkal többre képes ennél, ez abszolút nem nyerte el a tetszésemet sajnos, talán majd a legközelebbi karaktere nagyobb sikert fog aratni nálam (remélem).
Lee Jung Shin - Kang Seo Woo: Zenész srác, aki nem nagyon van jelen 'családi' életében, de annyira ne is zavartatja magát miatta. Számomra totál meglepő volt, hogy a szerelmi háromszög harmadik tagja ő lett, én teljesen azt hittem, hogy Hyun Min lesz az. De ez nem volt baj, mert (szerencsére) nem kavarták a dolgokat, megvolt a maga kis szerelme, de le is rendezte magának. Azt viszont sajnáltam, hogy szegényke pártában maradt, mert nagyon kedveltem őt. Reméltem, hogy összehozzák Ja Young-gal, de aztán, miután egyre többet láttam a lány karakteréből rájöttem, hogy szerencse, hogy nem keverték ott a dolgokat. Mindenesetre én nagyon megkedveltem őt, egy amolyan igazi rendes macsó gyerek volt, aki nagyon szépen tud mosolyogni. A színész nekem új volt, de nagyon örülök, hogy egy ilyen pozitív karakterben történt meg az első 'találkozás'. Várom a további szerepit a jövőben!
Choi Min - Lee Yoon Sung: A nagy family titkára, aki mindenben segíti őket, és aki mást sem tud mondani, csak hogy az 'az elnök úr óhaja szerint'. Hát kalapom megeszem, én imádtam ezt a merev, kifejezésektől szinte teljesen mentes pasit, aki sajnos nem sokat szerepelt, mégis minden mozdulatát imádtam. Igazából nehezen tudom megfogalmazni, mi volt benne az, ami annyira megfogott, de a 4 srác közül nekem ő volt a kedvencem, és borzasztóan reméltem, hogy nem lesz szerelmes a főhősnőbe, mert akkor szép kis negatív körben hagyták volna meg. Mindenesetre szerintem imádnivaló volt, a részeges jelenete különösen tetszett. A színész nagyon, de nagyon megnyert magának, eddig csak nagyon picike szerepben láttam (amire nem is emlékszem), így ő is új volt számomra, és milyen nagyon örülök. Nagyon remélem a jövőben főhősként is találkozhatok majd vele, mert meg kell hagyni, jóféle a srác.
Son Na Eun - Park Hye Ji: Gyerekkora óta halálosan szerelmes Hyun Min-ba, aki sehogy sem akarja őt észrevenni. Az elején nagyon aranyosnak találtam, főleg, hogy nem a főhős srácka (hehe) volt a kiszemeltje, de aztán borzasztóan megutáltam őt. Még egy ilyen hisztis, gondolkodni képtelen, negatív, folyamatosan síró és hülye monológjait toló karaktert nagyon ritka találni, szépen felsorakozott az idei legrosszabb karakterek mögött, mert engem már a végén tényleg a hideg rázott tőle. A kedvencem az volt, amikor eldöntötte, ő mégis összejön Ji Woon-nal, mert hát féltékennyé kéne tenni mégiscsak a nagy szerelmünket... eszem megáll komolyan, eszem megáll. A színésznőt megítélni nem tudom, majd más szerepben, de most kicsit félni fogok egy sorozatába belekezdeni, mert itt tényleg totálisan, katasztrofálisan kész voltam tőle.
Történet: 7,5
*kivételes eset*
Zene: 8/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10
Vélemény: Én is egyike voltam azoknak, akik majd kiugrottak bőrükből mikor meglátták, hogy Park Bo Gum végre abszolút főszereplőként egy történelmi sorozatban kapott szerepet. A színésznőt is kedvelem, így egy nagyon aranyos, vicces és élettel teli sorozatra számítottam. Hát nem is tudom... talán többé kevésbé sikerült ezt összehozni. Sok minden volt ami tetszett, és akadtak olyan dolgok is, amik annyira nem.
A sztori szó szerint megállt, és semmi másról nem szólt a dolog, csak hogy a leány mennyire szereti a koronaherceget, de tudja, hogy ezt neki nem szabad, így minden részben lenyomott vagy 15 monológot arról, hogy boldogságot kíván a hercegnek. Ez alapjáraton nem lett volna olyan nagyon rossz, de hát kérem szépen, mégis csak egy vígjátékról van szó... S hiába indult be utána már a sztori ismét, az a jó pár rész felesleges volt.
Mindezektől független ha valaki megkérdi, ajánlom-e a sorozatot, abszolút igen a válasz, már csak Park Bo Gum karakteréért is érdemes megnézni. No meg ha azt a pár semmilyen részt elfelejtjük, egy nagyon aranyos szerelmi történettel találkozunk, amiben akad egy két apró titok még izgalmasabbá téve az egészet. Sokat gondolkodtam hányasra pontozzam, végül nyolcast adok rá, de hatalmas jóindulattal és fél szemem becsukva.
Kim You Jung - Hong Ra On: Egy kedves, élettel teli lány, aki jól tudja, nem szabad beleszeretnie a koronahercegbe, no de ki bírna neki ellenállni, most őszintén? Őszintén RaOn karakterét én az elején nagyon szerettem, tényleg olyan vidám és játékos volt mint az egész sorozat. Aztán amikor ott sínylődött a szerelme miatt, na az már annyira nem tetszett. Persze teljesen normális volt, de nekem akkor is sok volt. Sokkal jobban meg lehetett volna ezt oldani, de már késő bánat. Az sem nagyon tetszett, ahogy Yoon Sung-hoz állt, sokszor elfelejtett köszönetet mondani, s bár mondta ő, hogy sajnálja amiért nem tudja szeretni, mégsem éreztem olyan nagy őszinteségét részéről. Mindenesetre Park Bo Gum mellett aranyos volt. A színésznőről nem tudom eldönteni, hogy most jó-e vagy sem, én úgy érzem kicsiként sokkal több élet volt a színjátékában, kicsit olyan mintha belefáradt volna, aminek nem lenne szabad.
