Sorozat: 49 Days

49 Days

Műfaj: fantasztikus, romantikus, dráma
Részek száma: 20
Dátum: 2011
Csatorna: SBS

Ismertető: A naiv, de ugyanakkor angyalian kedves lány, Shin Ji Hyun élete meseszerűen tökéletes: gazdag családból való, imádja szüleit, barátait, és éppen házasságra készül élete szerelmével, Kang Min Ho-val. Történetünk másik főhősnője Song Lee Kyung, aki teljesen egyedül van ebben a nagyvilágban, elvesztette hitét mindenben és mindenkiben. Egy nap úgy dönt, véget vet szánalmas életének, méghozzá úgy, hogy az ország úton egy kamion elé ugrik. A helyzet azonban úgy hozza, hogy nem esik baja, ugyanakkor több kocsi egymásba rohan, köztük Shin Ji Hyun kocsija is. A lány az út kellős közepén ébred, meglepődve és megkönnyebbülve tapasztalja, hogy semmi baja sincs. Azonban pár perc múlva meglátja holttestét a kocsiban - ő maga szellem lett. Nemsokára megjelenik egy Időzítő, aki elmondja, hogy még nem kellett volna meghalnia, így a sors fintora szerint beköltözhet az öngyilkosságra készült Song Lee Kyung testébe. 49 napja van arra, hogy 3 igaz könnycseppet összegyűjtsön (de ez nem származhat családtól), és akkor visszatérhet az élők sorába. A naiv és kedves lány először azt hiszi mi sem egyszerűbb, azonban ahogy telnek a napok akaratlanul kirántódik az ő kis mesevilágából: rájön, hogy az élete tele volt álszentséggel és hazugságokkal.

Vélemény: Még amikor nem néztem ilyen komolyan és rendszerezetten sorozatokat volt egy időszak, amikor mindent abbahagytam, ez is áldozatul esett anno, pár évvel ezelőtt. A sztori tetszett, de pont nem ilyen komoly, drámai sorozathoz volt kedvem. Azonban eldöntöttem, hogy mindenképp újra fogom nézni. Most végre elérkeztem erre a pontra. Na de elég is a bevezetésből, lássuk csak a történetet. Őszintén meglepődve tapasztaltam, hogy sok jelenet nagyon megmaradt az emlékezetemben.

Annak ellenére, hogy újrakezdtem, sok jelenet volt, amire egy az egyben emlékeztem. Őszintén nagyon nem szeretném elemezni a sorozatot. Egy érdekes, elgondolkodtató történet volt, amit egyszer mindenképp megéri megnézni. Különösen tetszett a két lány közötti különbség, a maguk kis szerelmi története. Csodálatosan ábrázolták nekünk, ahogyan a mesevilágban élő lány rájön, mennyi hazugság volt végig körülötte, milyen álszent és hazug világban élt mindeddig. Tökéletesen éles volt a kontraszt.
Nagyon tetszett, ahogyan már a végére nem érdekelték a könnyek, sokkal jobban foglalkoztatta az, hogy mindent rendbe tegyen szerettei életében. Annak ellenére, hogy rájött milyen hazug volt az élete, nem vesztette el hitét és kedvességét, ugyanúgy mosolyogva búcsúzott mindenkitől. Szerintem lenyűgöző karakter volt, engem nagyon megfogott. A másik dolog, ami nagyon szép volt, az Han Kang olyan régóta és féltve őrzött szerelme. Nagyon megindító és szívszaggató volt végignézni.

Hihetetlen volt, hogy képes volt felismerni a lányt, és ismét beleszeretni. Ilyen az igaz szerelem, komolyan mondom, csodálatos volt. A vége, hát igen, elég igazságtalanságnak tűnt, de ugyanakkor csodaszép és elgondolkodtató is volt. Én személy szerint rengeteget sírtam rajta. Egy tökéletesen drámai és csodálatos befejezést kreáltak ehhez az egész történethez. Lényeg a lényeg: én mindenkinek nagyon tudom ajánlani, főleg, ha ilyen hangulatban van, mert szerintem a sorozat ott van a legjobbak között.

Zene: A sorozathoz született számok közül nekem 2 nyerte el a tetszésemet: Tim 'Can't it be me?' és Oh Hyun Ran 'Feneste Che Luciv' című csodaszép száma.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak történetünk főhőseit külön külön.

Nam Gyu Ri / Lee Yo Won - Shin Ji Hyun / Song Lee Kyung: Ji Hyun egy angyali természetű lány, akinek életében minden tökéletes, de persze csak látszólag. Ahogy fent is mondtam, nagyon szerettem a karakterét, mert tényleg egy hihetetlen rendes lányról volt szó, aki a sok kegyetlenség és igazságtalanság után se felejtette el, mik a fontosak az életben. Nam Gyu Ri babaarca tökéletes volt erre a szerepre, egyenesen rászabták. Nagyon ügyesen hozta a karakterét, én nagyon megkedveltem. Lee Kyung ezzel szemben egy teljes depresszióban élő lány, akiért majd megszakad az ember szíve. Örülök, hogy a végére engedett ebből a mélabús életből, Lee Yo Won is nagyon ügyes volt, szépen hozta mind a két karaktert. Mind a két színésznő kitett szerintem magáért.

Jo Hyun Jae - Han Kang: Gimis kora óta ismeri Ji Hyun-t, s már akkor is nagyon szerelmes volt belé, ezt azonban elég sajátos módon mutatta ki. Az évek alatt sem csillapodott szerelme, de csendben figyelte, ahogyan a lány más menyasszonya lesz. Ahogy fent is említettem, Han Kang karaktere csodálatos volt, tényleg lenyűgözve néztem, ahogyan ismét, újra beleszeretett a lányba úgy, hogy fogalma sem volt róla, hogy ő lenne. Ez olyan szépen megmutatta, hogy igazán szerette őt, nem csak a kinézetét, hanem tényleg azt, ami benne van. Nagyon örültem, hogy a lány is rájött a végére mennyire szerette őt, és ő maga is szerelme esett. Olyan szép volt, tényleg teljesen meghatódtam, számomra ez a szerelmi sztori volt a legszebb az egész sorozatból (ugye még volt egy jó pár). A színészt nagyon nagyon megkedveltem, annak ellenére, hogy nem annyira helyes, hihetetlen édes fejeket tudott vágni. Várom a jövőbeli találkozásokat vele.
Bae Soo Bin - Kang Min Ho: Ji Hyun jegyese, aki ugye nem egészen az, akinek mutatja magát. Természetes, hogy az elején mindenki utálta őt, egyértelmű volt. Azonban a koreaiak nem hazudtolják meg magukat - persze, hogy egy olyan ok miatt tett mindent, amit nem lehet megkérdőjelezni, még ha nem is tartjuk helyesnek. Őszintén én a színészt nem szeretem, pedig már azóta láttam pár sorozatban, de valamiért nem tudja megkedveltetni magát velem, pedig én kifejezetten imádom, amikor egy színész a gonoszt is el tudja profin játszani. Remélem a jövőben ez változni fog. Pár szót ejtve In Jung-ról is, hát őszintén őt is nagyon tudtam utálni a sorozat elején, elég gerinctelen egy lány volt kezdetben, de aztán nála is szépen megmagyarázták a dolgokat, no meg a végén helyrejött az esze, ami nálam tényleg mindig csak csak plusz pontot tud jelenteni.

Jung Il Woo - Az Időzítő: Fiatalon halt meg, így feladata, hogy 5 éven keresztül kísérje el a halott lelkeket a 'liftbe'. Azonban az ő élete is fenekestül felfordul, amikor belebonyolódik ebbe az egész kapcsolathálózatba. Jung Il Woo ismét és ismét hozta a megszokott nagymenő, kicsit beképzelt arcot, ami ismét tökéletesen állt neki. Vicces, mert Il Woo nekem nagy kedvencem annak ellenére, hogy minden egyes szerepe ugyanaz. Anno itt láttam először, és pont ezt nem fejeztem be - hát ilyet. Végre ezt is elpakolhatom a tarsolyomban. És ismét a bejegyzésem végére értem, így szeretném még egyszer ajánlani mindenkinek, mert tényleg egy nagyon érdekes, szomorú és elgondolkodtató sorozatról van szó remek színészekkel és remek karakterekkel. Ha ilyen kedvedben vagy, szerintem semmiképp se hagyd ki, mert megéri egyszer megnézni.

"Bár az emberek tudják hogy meg fognak halni, 

mégis úgy élnek mintha ez nem így lenne. 

Hála neked, én úgy élem az életem mintha csak 49 napom lenne hátra."

Történet: 8/10

Zene: 7/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 8/10

Sorozat: Kara: Secret Love

Kara: Secret Love

Műfaj: romantikus, fantasztikus

Részek száma: 5

Dátum: 2014
Csatorna: Dramacube

Ismertető: Öt, egymástól teljesen független kis megható romantikus sztori, amelyben a KARA lányegyüttes tagjai szerepelnek.

Vélemény: Egy közös vélemény írok az egészről, külön - külön majd alul boncolgatom. Személy szerint nagyon vártam rá, hogy legyen hozzá magyar felirat, és végre!! Kedvencem mind közül a 2. és az utolsó sztori lett, nagyon, de nagyon szerettem őket. A "Hiányzol" című rész sem volt teljes katasztrófa, de nem is lett a legjobb. A másik 2 rész viszont borzalmas volt, szóval én azt ajánlom, hogy a Bakancslista 13.pontja, és a Kávézták már egy angyallal? című részeket nézzétek meg, mert azokat viszont nagyon érdemes.

Hiányzol
Ji Hye egy modell, barátja pedig fényképész. Már 7 éve együtt vannak, azonban egy szörnyű balesetnek köszönhetően a fiú meghal, a lány pedig rájött, hogy hibázott, és arra is rájött, hogy mennyire sokat jelentett neki Hyun Jin. Esélyt kap arra, hogy visszamenjen a jövőbe, és megakadályozza találkozásuk, így elvágja a sorsot kettejük között, és a fiú életben marad. Azonban a múltban tett lépései a jelenre is hatnak majd. Vajon sikerül megmentenie Hyun Jin-t a végzetétől?

Nagyon aranyos volt. Bár az eleje kicsit furcsán indult, sőt, azt is furcsának találtam, hogy a srác egyből belemegy a randi dologba, meg hagyja, hogy a lány rámásszon, mint egy kis pióca, mégis sikerült a megfelelő érzéseket kiváltani belőlem. Örültem, hogy 7 év után sorsuk újra egybe fonódott, még ha Ji Hye nem is emlékezett semmire. Egy dolog volt, amit nem nagyon értettem. Mivel a megengedettnél többet maradt a lány a múltban, elméletileg meg kellett volna halnia. Akkor miért maradt életben? 

Történet: 7/10

Színészek: 7/10 

Karakterek: 7/10

A Bakancslista 13. pontja

Hyun Jung egy fiatal, 23 éves lány, akinek nem épp csúcsponton van az élete. Munkahelyén állandóan szívatják, 3 éve hordoz egy viszonzatlan szerelmet, ráadásul közlik vele, hogy hasnyálmirigyrákja van, így maximum 6, minimum 3 hónapja maradt hátra. Sem kezelés, sem kemoterápia nem segíthet már, így összeszedve magát megírja a 12 pontos bakancslistáját, s azokat sorra teljesíti. Egy nap elmegy vakációzni Jeju szigetére, s beül egy remek étterembe, mivel a bakancslista 1. pontja szerint minden finomságot meg szeretne kóstolni. Mivel sehol sincs hely, az eladó néni leülteti egy meglehetősen idegesítő sráccal szembe. Itt találkoznak főhőseink. Persze az első találkozás sosem könnyű, konkrétan ki nem állhatják egymást. Később ez a bizonyos srác, tisztességes nevén Joon Moon éppen öngyilkos akar lenni, azáltal, hogy vízbe fullad. Hyun Jung felrúgva a bakancslista 5. pontját, miszerint nem törődik mások dolgával utána megy, és kimenti a halni vágyót. Joon Moon ezután szívességet kér tőle, így a lány létrehozza a 13.pontot, amelyben teljesíti egy halni vágyó kívánságát. Miután Joon Moon rájön, hogy a lánynak rákja van, egy nap alatt 3 pontot is teljesít neki, miközben a lány mit sem tud az egészről. 3 nap alatt igazán megkedvelik egymást, de mit lehet tenni? Joon Moon következő nap vonul vissza a katonaságba, és 3 hónap van még a leszereléséig, Hyun Jung-nak pedig párhuzamosan 3 hónap maradt hátra az életéből. 

Mikor elolvastam egy jóval rövidebb ismertetőt csak fogtam a fejem. Annyira tipikus, annyira lejárt lemez, hogy nem igaz. Aztán szépen lassan csalódnom kellett, hiszen ez teljesen különbözik azoktól a tipikus sztoriktól. Ezen rengeteget nevettem, mert tele volt jobbnál jobb poénokkal, ráadásul a karakterek is lenyűgözőek voltak (nem úgy, mint az előzőben). Különösen tetszett ez a katona szál is a dologban (oda-vissza vagyok értük). Ami még rengeteget dobott a sztorin, hogy az ember az ilyen filmben egy romantikus önzetlen pasit vár. Na meg a fene, Joon Moon egészében ellentéte volt a megszokottnak, ráadásul a lány sem volt egy hisztis csitri, szóval remek párost alkottak. Nagyon, de nagyon megszerettem őket. Annak is örültem, hogy megismerhettük a karaktereket, és még a múltjukba is kaptunk kicsi betekintést, szóval nem csak üres bábuknak tűntek. A vége pedig különösen édes lett. Bár még 3 történet hátra van, valamiért úgy érzem ez lesz a kedvencem.

Történet: 9/10 

Színészek: 10/10 

Karakterek: 9/10

Orgona

So Yeol 18 éves, már 6 éve küzd a rákkal. Álma, hogy megérje az egyetemista kort, és, hogy olyan férfit találjon maga mellett, aki csendes és szótlan, amolyan árnyékból vigyázok rád típus. So Yeol egy fellépésén összeesik és azonnal kórházba kerül, ahol különös álmot lát. Abból egy férfi hangjára ébred, aki nem más, mint Hyun Joon. Pár hónappal ezelőtt autó balesetet szenvedett szerelmével, aki még mindig kómában van. Így nem is moccan mellőle azóta sem. So Yeol-nak nem mondanak túl biztató dolgokat az orvosok, ráadásul olyan hangokat is hall, amit mások egyáltalán nem. Persze semmi sem az, aminek látszik.

Meg kell hagyni, a címe rettenetesen megfogott, mivel az orgona az én kedvenc virágom is. Azonban csalódnom kellett. Ez a film beteges, és annyira túldramatizált, hogy néha csak a fejem fogtam. A legabszurdabb dolog az volt, hogy az alig 18 éves lány vonzalmat érez egy lassan negyvenes éveiben járó pasi iránt. Általában nem zavar a korkülönbség, ha a nő az idősebb. De itt ilyen betegesen perverznek jött le az egész. A színészek és a karakterek is borzalmasak voltak, egyszóval ez a film egy hatalmas, óriási nem. Ráadásul a vége is furcsa volt, ezt a filmet nem is mondanám romantikusnak. Előre szólok, itt nincs happy end. Nagyon érzelmesek akartak lenni, de csak akartak... 

Történet: 3/10

Színészek: 2/10 

Karakterek: 2/10

Hét nyári nap

Melly 7 éves kora óta másodszor jön Koreába Amerikából. Az oka az, hogy kapott egy levelet, melyben kiderül, hogy az igazi édesapja elhunyt, és örökséget hagyott rá. Csakhogy semmi sem megy túl könnyen, kap 2 kártyát, ami egy-egy rejtvényt takar. Ezt a 2 rejtvényt 7 napon belül kell megoldania, és csak akkor kapja meg a pénzt. Időközben találkozik gyerekkori barátjával is, akinek pénzügyi problémái vannak, így egy kis lóvé reményében összefog Melly-vel, és segít neki megoldani a rejtvényt.

Igazából már az elejét is furcsának találtam. Ha a lány kap egy levelet, nem az az első, hogy az anyukájának mutatja meg? Csak úgy elengedte? A másik pedig, hogy a lány nekem túl közvetlen volt a sráccal. Amerikai stílus ide vagy oda, kis könnyelmű libának tűnt. Nem szerettem. A történet viszont eltér az eddigiektől, hisz itt nem a szerelem áll a háttérben, hanem Melly és az édesapja. Sajnos már az elején sejtettem, hogy mire megy ki a dolog, túl egyértelmű volt számomra az egész, így nem is tudtam élvezni a filmet. Ezt a rejtvény dolgot is furcsának találtam, ki az a bolond, aki két kártya miatt hajkurászik? Ha nem akarják odaadni neki az örökséget, akkor perel és kész. Nem értettem, miért kell túlbonyolítani ezt az egészet. Bár az eddigiek közül talán a legdrámaibb, mégis kicsit túldramatizálták és túlságosan könnyeket akartak kicsalni az emberből, ami sajnos itt is fordítva sült el. Szóval ez a film is egy nem-et kap tőlem.

Történet: 4/10 
Színészek: 3/10
Karakterek: 2/10

Kávéztál már egy angyallal?

Sun Woo már 4 éve menthetetlenül szerelmes Woo Bin-ba. Minden évben szerelmet is vall, azonban folyamatosan visszautasítják. Az egyetem befejezése után Jeju-ra is követi, hogy mindenképp meghódítsa. Azonban az a nap nem volt éppen szerencsés: elázik, nem tud taxit fogni, elhagyja a telefonját, és még a bőröndjét is elcseréli. Ráadásul ismét csak visszautasítja Woo Bin, arról nem is beszélve, hogy a új lakása sem éppen úgy néz ki, mint a képeken. Elalvás előtt azt kívánja, hogy bárcsak célba érne szerelme. S láss csodát, hirtelen megjelenik egy jóképű srác anyaszült meztelenül a szobában. Sun Woo azonnal a rendőrségre rohan, de hogy tudna már egy emberi lény győzni egy angyallal szemben? Hisz az a helyes pasas nem más, mint az ő őrangyala, kinek feladata, hogy teljesítse a kívánságát, s addig ő sem tud visszatérni a mennybe. Így megkezdődik Woo Bin becserkészése, s közben az angyal is közelebb kerül a lányhoz. Miután Woo Bin érdeklődését sikeresen felkeltik, a döntő pillanatban mégis elbizonytalanodik.

Hol is kezdjem. Talán ott, hogy imádom az angyalos sztorikat. A filmeket és a könyveket is egyaránt, bár valahogy a gonosz és bukott angyalok egy fokkal jobban bejönnek. Minden esetre az alapsztori nagyon aranyos. Egy baj van az egésszel: túl rövid. Szerintem ebből a történetből egy nagyon édes, vicces és drámai 16 részes sorozatot össze lehetett volna hozni, mert tényleg nagyon imádtam. De így, hogy rövid volt az idő feljön az alapvető probléma: túl hamar alakul ki köztük az igaz szerelem. Többet kellett volna együtt lenniük, hogy megértsük tényleg mennyire szeretik egymást. S ezáltal a vége is kicsit túldramatizált lett. De hangsúlyozom, hogy nem a történet, hanem a rövid idő miatt. Ezen kívül tényleg egy nagyon szép és aranyos történet, jók a karakterek, vannak benne vicces részek, amik igazán élvezhetővé tették ezt a 85 percet. Viszont a végén, amikor mind a 2 srác fuldoklik ( bár az elgondolás nagyon menő, hisz itt jön rá igazán, hogy kis is szeret ), kicsit bénán lett megoldva. A csaj ott áll, toporog, nem tudja mit tegyen, gondolkodik, holott az idő alatt simán ki lehetett volna menteni mind a két srácot. Na ez tényleg hülyén jött le, de az elgondolás tényleg nem volt rossz. Ennek ellenére nagyon is érdemes megnézni, mert tényleg egy cuki love story.

Történet: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 8/10

Sorozat: Secret

Secret ~ Secret Love

Műfaj: romantikus, melodráma, krimi
Részek száma: 16
Dátum: 2013
Csatorna: KBS2

Ismertető: Adott egy fiatal nő, Yoo Jung, akinek nagyszerűen alakul az élete. Egy főzőtanfolyamra is felvették és szerelme is eljegyezte. Történetünk másik főhőse egy gazdag örökös, Min Hyuk, akinek apja tiltja, hogy szegény szerelmével együtt legyen. Aztán egy végzetes éjszakán megtörténik a baleset: Yoo Jung és vőlegénye épp hazafelé tart a hatalmas esőben amikor a kocsi hirtelen megcsúszik. A férfi kiszáll a volán mögül, s bár látja, hogy elütöttek valakit, mégis azt hazudjak, hogy semmi sem volt ott. Akit elütött az pedig nem volt más, mint Min Hyuk szerelme. A nő meghal, Yoo Jung pedig azért, hogy megvédje szerelme karrierjét (ügyész a férfi) börtönbe megy helyette 5 évre. Min Hyuk pedig bosszút forral és megesküszik, hogy tönkreteszi a nő életét.

Vélemény: Te jó ég. Körülbelül ennyit tudok mondani. Azt hiszem ilyen az, amikor két nagyszerű színészünk van és egy nagyszerű sztorink mellé. Mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire jó és érdekes a sorozat, hogy a 16 részt egy szuszra néztem meg. Az első két részben rengetek elvarratlan szál kerül felszínre, ami végig fenntartja a nézők érdekeltségét, majd a legvégéig szépen le is varrnak mindent, így semmi sem marad kérdéses.

A sorozat tökéletesen bebizonyítja, hogy mindenkinek vannak kisebb nagyobb hibák az életében, vannak dolgok, amiket visszagondolva másképp csinált volna. Mégis képesek szereplőink ezekből a hibákból tanulni és erőt meríteni, egy szebb és jobb jövőben reménykedni. A karakterek voltak a sorozat fénypontjai, a nagyszerű történetet az érzéseik vezényelték a vége felé, ami szerintem nagyon ritka, ez szinte mindig fordítva szokott lenni. 
A sorozat tele van megható jelenetekkel, a melodráma műfaj tökéletesen beteljesedik. De egyáltalán nincs túldramatizálva. Jogosak a könnyek, jogosak a szomorú és dühöngő érzések. Jogosak, de nagyon igazságtalanok. Tele van a történet félreértésekkel és titkokkal, amiket mi már tudunk, de egyes karakterek nem, és ez csak jobban bánt minket, még inkább sajnáljuk őket és még inkább szeretnénk, hogy végre valahára boldogak legyenek.

A romantika is csodaszép és fájdalmas volt a sorozatban, szép lassan szeretnek egymásba, s bár itt is feljön az a tipikus 'elhagylak, de szeretlek' rész, mégis itt teljesen jogos és érthető. Az ilyen jelenetek pedig csodaszépek voltak gyönyörű zenei aláfestéssel, egy rossz szót sem tudok rá mondani, de amúgy az egész sorozatra sem. Kiemelném itt is a karaktereket, 'emberek' voltak, nem kitalált személyiségek akiknek csak jó tulajdonságuk van.

Szóval a sztori lényegében titkok és félreértések kiderítésén alapul és rengeteg érzésen, köztük a harag, a bosszúvágy és a megszállottság van a fénypontban. Én mindenkinek ajánlom, mert ez tényleg kötelező darab, egyszer minimum látnia kell mindenkinek, hogy egy kicsit belegondoljon abba, hogy süllyedhet az életünk mélypontra egyik pillanatról a másikra, és hogy ebből a mélypontból hogyan tudunk kilábalni. Nekem kedvenceim között van. Érdekességként: a két főszereplő 2015-ben ismét összeállt egy mesterdarabra, a Kill Me, Heal Me ehhez a sorozathoz hasonlóan felejthetetlen perceket nyúlt számunkra.

Zene: Csak annyit tudok rá mondani, mint a sorozatra: egyszerűen csodaszép. 'A Tears Stole The Heart' című szám gyönyörű.

Szereplők: Lássuk csak történetünk főhőseit külön külön.

Ji Sung - Jo Min Hyuk: Fiatal férfi, aki apja nyomására elhagyja nagy szerelmét, de kétszer nem követi el ezt a végzetes hibát. Miután szerelme meghal megesküszik, hogy bosszút áll főhősnőnkön és tönkre teszi az életét. Megszállottként követi mindenhova, és ebből a megszállottságból lassan aggódás míg végül szerelem lesz. Min Hyuk karaktere nagyon egyedi volt, tele pozitív és negatív érzelmekkel egyaránt. Érdekes volt látni ahogyan egyik 'stádiumból' a másikba esik, ahogyan változik, ahogyan bízik és ahogyan kétségek gyötrik. A szemünk előtt 'nőtt fel', rájött, hogy ő is hibás a tragédiában. Amikor megnéztem a sorozatot Ji Sung teljesen új volt számomra, de már akkor meggyőzött, tudtam, hogy egy nagyszerű színész. Természetesen nem tévedtem, Ji Sung a koreai színészek között az egyik legjobb, hihetetlen mennyire változatosak a szerepei, és ezeket mennyire élethűen tudja alakítani és mennyire bele tudja élni magát.
Hwang Jung Eum - Kang Yoo Jung: Életében minden jól alakul, aztán villámcsapásként fordul át minden a negatív kimenetel felé. Egy ideig össze is roskad, majd miután talpra áll konkrétan zombiként él, úgy érzi semmi értelme sincs már életének, inkább csak létezik mintsem él. Szerintem aki látta a sorozatot az egy rossz szót sem tud mondani erre a karakterre. Egyszerűen annyira szegény és annyira szomorú volt, ő volt az, aki abszolút nem tehet semmiről, mégis minden, de tényleg minden rajta csattan. Holott ő a legjobb ember az összes karakter közül. Természetesen én is nagyon szerettem, mai napig egyik kedvenc női karakterem. Jung Eum is új volt nekem akkor, de vele kapcsán is tudtam, hogy egy nagyon jó színésznőt ismerhettem meg általa. Ez mostanra abszolút bebizonyosodott, egyik kedvenc színésznőm most.

Bae Soo Bin - Ah Do Hoon: Ő róla azért írok külön, mert ő volt az a karakter, aki leginkább 'emberi' volt. Tele volt hibával, gyarló volt, hazudott és csalt a pénzért és a hatalomért. Őszintén én rettenetesen tudtam rá haragudni, de tényleg nagyon. Aztán a sorozat végére úgy voltam vele, hogy rendben. Ennyi. A színésszel először találkoztam, de sajnos nekem annyira nagyon rányomta a bélyeget ez a szerepe, hogy nem nagyon vagyok oda a szerepeiért, nem is szoktam nézni őket. Negyedik főszereplőnk, Shin Se Yeon nem volt sem rossz sem jó, ő inkább csak ott volt, próbálta kezében tartani a helyzetét kevesebb nagyobb sikerrel. Nem csak a négy főszereplő, hanem a kisebb színészek is nagyszerűen alakítottak, elismerésem nekik is. De természetesen a négy, főleg a két főszereplő az, aki a hátán cipelte ezt a meglehetősen nehéz sorozatot.

Történet: 10/10

Zene: 10/10

Színészek: 10/10

Karakterek: 10/10