Sorozat: On The Way To The Airport

On The Way To The Airport

Műfaj: romantikus, melodráma
Részek száma: 16
Dátum: 2016
Csatorna: KBS2

Ismertető: Choi Soo A légiutas-kísérőként dolgozik, férje egy, a nők körében igazán közkedvelt férfi, Park Jin Suk, aki nem mellesleg pilóta. Soo A alapjáraton meg van elégedve életével, holott kapcsolata a férjével korántsem olyan, mint amilyen volt, ő maga csak dolgozik a munkájában, otthon, és betölti az anya szerepet. Gyermekük folyton más iskolába jár, ezúttal egy olyan helyre kerül (külföldön), ahol egy nagyon jó barátra lel: Annyre. A lány édesapja, Seo Do Woo egy ízig-vérig becsületes, rendes és kedves férfi. Choi Soo A és Seo Do Woo természetesen megismerkednek (még ha csak telefonon is). Azonban egy az élet szomorú fordulata hatására ők ketten elkezdenek egyre közelebb kerülni egymáshoz. De ami a legfontosabb - egymás támaszai lesznek mindenben.

Vélemény: Nagyon vártam már a sorozatot, ugyanis Sang Yoon nekem nagy kedvencem, bár kicsikét bántam, hogy ismét egy tőle idősebb színésznővel rakták össze, de ezen nem tudtam segíteni. Kíváncsian vártam a történetet. Ha röviden kéne összefoglalnom, azt mondanám, hogy egy nagyon erősen családcentrikus dráma, telis tele elgondolkodtató és meglepő dolgokkal, és ami nagyon ad a jelenetekre.

Ezek a szép és jó dolgok mellett azonban volt egy oldal, ami kicsit unalmas volt. Na de kezdjük csak az elejétől. Kapunk két szülőt akiknek feleségük és gyerekük van, a sors azonban összehozza őket. Tetszett nekem ez a titkos kis dolog köztük, főleg, hogy tényleg olyan ártatlanak voltak. Nagyon szépen felvezették a kapcsolatukat, volt idejük egymásba szeretni, tényleg rengeteget beszélgettek.
Igazán megismerték egymást. Ez azonban a végére már kicsit sok volt, én jobban szerettem volna valami, nem is tudom mit. Hogy kicsit jobban összejöjjenek, amikor tényleg átbeszélgették a fél sorozatot. Vártam a pillanatot, mikor úgy beüt a szikra, de sajnos ez nem történt meg, ami nem túl valósághű, hisz mégis 2, a harmincas éveikben járó felnőttekről beszélünk. De nem volt az olyan szörnyűséges.

Második: a sztori. Érdekes és drámai történetet kapunk, mindegyik kis karakternek megvan a maga története. Tetszett, ahogyan a maga kis ütemében ment a sorozat, és az is, hogy mindegyik karakter más és más volt. Itt azonban megint azt tudom mondani, hogy a végére nekem kicsit kevés volt, vártam, hogy valamivel még megtoldják majd a sztorit. Annyira nagyon hiányzott belőle valami.
Valami, ami miatt nagyon megszerettem volna a sorozatot, hisz egy nagyon jó alapsztoriról van szó, remek színészekkel és szebbnél szebb jelenetekkel. A főhősnő karakterével sem voltam 100%-ban megelégedve, ellentétben főhősünkkel, aki viszont nagyon ott volt a sorozatban, no de erről majd még lentebb. Ahogy már említettem (no de azért mégegyszer), nagyon nagyon szépek voltak a jelenetek.

Összességében tehát, szerintem mindenképp érdemes megnézni a sorozatot azoknak, akik egyrészt szeretik a színészstábot, másrészt a megszokottól kicsit eltérő, elvontabb sorozatot akarnak látni családi drámákkal, 1-2 lappangó titokkal, gyönyörű jelenetekkel és fülbemászó dalokkal. Nem lett a kedvenc sorozatom, de mindenesetre én élvezettel kísértem végig mind a 16 részt.

Zene: Nem is ragozom a szót (itt is), egyszerűen csak ideírom a kedvenceimet belőle: LeeSa 'But Still Can I?', The Ray 'Knots', Han Hee Jun 'Uselessly'.

Szereplők: No és akkor lássuk csak történetünk főhőseit sorjában.
Kim Ha Neul - Choi Soo A: Egy kiegyensúlyozottnak és boldog családban élő nőnek tűnik, holott képtelen elszakadni férjétől még akkor is, ha az semmi figyelmet nem fordít sem rá, sem közös gyerekükre. Először nagyon kedveltem őt, hogy próbálja mindig a legjobbat kihozni a helyzetből, hogy próbál mások előtt nem meginogni, és azért is, mert szegény annyira vágyott már arra, hogy valaki tényleg szeresse őt. Sajnáltam is, amiért elviselte férjét és anyósát, bár nem értettem, hogy eddig miért is nem váltak el. Aztán amikor a sorozat vége felé a kislánya elment külföldre, ő ott sírt és majd szétszakadt döntésképtelenségében - menjen a lányával vagy maradjon szerelmével. Dehát a lánya mégis csak a lánya... ezen agyalt, közben az egész sori kb. arról szólt, hogy a lánya szinte külföldön nevelkedett, folyamatosan elküldték. Akkor nem zavarta, akkor nem gondolt arra, hogy neki is mennie kéne, de a sori végén igen? Na okés... Mindenesetre az idei szörnyű női karakterekhez képest nem volt ő rossz.

Lee Sang Yoon - Seo Do Woo: Egy hihetetlen kedves és rendes férfi, aki mindent megtesz azért, hogy másoknak segítsen. Vicces, mert nagyon szerettem őt, legfőképp tényleg azért, mert nem volt benne rosszindulat, aztán a végére már kicsit túl rendes volt, szerintem ilyen nyugodt, kiegyensúlyozott és jólelkű ember nem létezik. Vártam, hogy mikor fakad végre ki egy kicsit, de valahogy végig megmaradt olyannak, mint végig, ez pedig picikét illúzióromboló volt. Ettől független persze tényleg egy remek ember volt (mint karakter), csodáltam hitét és akaraterejét. Sang Yoon nekem nagy kedvencem már egy ideje, azért remélem, hogy mostmár egy fiatalabb színésznővel is kap végre szerepet, de persze az idősebbekkel sincs baj, hisz remekül kezelték a helyzetet. Csak sok-sok remek, izgis sorozatot kívánok neki a jövőben, természetesen főszereplőként.
Shin Sung Rok - Park Jin Suk: A nők nagy kedvence, akinek már egy kislánya és felesége is van (Choi Soo A személyében), de nem sok figyelmet szentel rájuk. Őszintén ő végig olyan volt, mint aki egyszerűen nem arra termett, hogy családja legyen, de tényleg nem. Nem értettem, hogy egyáltalán miért házasodott meg, azt sem, hogy akkor ha már annyira elege volt belőlük, miért nem vállt el, sőt, mikor a nő felhozta miért lett dühös és vetette el az ötletet. Olyan érdekes volt ő is, meg minden ami körülötte zajlott. A végén nála (legalább nála) lehetett végre látni egy kis dühkitörést, ami teljesen érthető volt, amilyen feszült lett végére a szálak gabalyodása. Shin Sung Rok-nak nagyon örültem, természetesen ő is egy ok volt arra, hogy belekezdjek a sorozatba. Elég sokáig inaktív volt, reméljük, hogy a jövőben majd egyre több és több sorozatban fog szerepelni.

Történet: 7/10

Zene: 7/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 8/10

Film: Blind

Blind

Műfaj: thriller

Játékidő: 111 perc

Premier: 2011. augusztus 11.

Ismertető: Az egész sztori úgy kezdődik, hogy Min Soo Ah kihozza egy szórakozóhelyről öccsét, aki mást sem csinál csak táncol. Hogy nehogy megszökjön az autóhoz bilincseli. Veszekedés közben, az öcsi megpróbálja elvenni nővérétől a kulcsot, de az nem hagyja magát, így megtörténik a baj. A fiú meghal, Min Soo Ah pedig megvakul, ráadásul az engedélyét is visszavonják. Immár 3 év telt el a baleset óta, s éli csendes, gondtalan és sötét életét. Időközben pedig egyre több az eltűnt nők esetének száma. Egy esős este Soo Ah egy taxit vár, de helyette egy furcsa pasas veszi fel, a taxinak álcázott kocsijával, aki el is üt valakit véletlenül. Soo Ah-nak sikerül megszöknie, és el is megy a rendőrségre bejelenteni az esetet. Csakhogy nem sokan hisznek neki. Végül az ügy nyomozója, Jo, rájön, hogy a nő különös képességekkel rendelkezik, és összefognak. Megjelenik egy fiatal srác is, Kwon Ki Sub, akiben Soo Ah halott öcsét véli felfedezni, és aki azt vallja, hogy szemtanú, és biztos abban, hogy az nem taxi, hanem külföldi kocsi volt. Csakhogy a gyilkos nem hagyja annyiban, és mindenképp el szeretné tenni láb alól a vak nőt, és a 19 éves fiút.

Vélemény: Mikor elolvastam az ismertetőt nagyon megtetszett, de kicsit féltem is, mivel tegnapi film egy nagy csalódás volt. DE, meg kell hogy mondjam, ez egy hihetetlen jó kis film lett. Minden megvolt benne, ami egy igazi thrillerhez szükséges: gyilkosság, akció és szívfacsaró jelenetek. S nem mellesleg tényleg végig izgultam az egészet. Imádtam, hogy mi is betekintést nyerhettünk egy látásképtelen életébe, és láthattuk azt, hogy hogyan boldogul. Nagy piros pontot még neki, mert akárcsak a Hollywood-i filmekben, itt is sikerült egy bizonyos tetőpontot csinálni a történetnek, ami a "legrosszabb", mivel halálra izguljuk magunkat. Örülök, hogy nem csak egy összecsapott akármi volt az egész, hanem ténylegesen fel lett építve. A vége pedig különösen tetszett. Sikerült megmentenie Ki Sub-ot, s ezáltal elfogadta, hogy nem ő tehet az öccse haláláról. A legeslegvége pedig igazán aranyos volt. Egyetlen kivetni való az egészben, hogy nem bántam volna, ha kicsit hosszabb lett volna. Nem volt összezsúfolva egyáltalán, de nekem kicsit hiányoztak a közepéről a nyomozós részek. De ez nem befolyásolja a film kimenetelét, szóval nagyon ajánlom mindenkinek.

Szereplők: Lássuk csak két főhősünket külön külön.

Kim Ha Neul - Min Soo Ah: Már találkoztam vele a You are my Pet című filmben. Ahhoz képest, itt Oscárt érdemel. Persze nem volt olyan jó, mint egyes színészek, de az előbb említett film színjátékához képest ez lenyűgöző volt. Tipikusan olyan, mikor tényleg elhiszi az ember, hogy ez a nő semmit sem lát. Szóval gratula. Mint karakter szerintem nem is kell mondjam, hogy rettenetesen sajnáltam őt, szörnyű traumán ment keresztül, én személy szerint szerintem belebolondultam volna. Ráadásul még utána meghal a 2. szerette is, így még fájdalmasabb az egész. Ahogy fent is említettem, tetszett, hogy betekintést nyerhettünk a világába, s ha belegondol az ember, a mai világban minden a "normális" emberek kénye kedve szerint van megépítve. Egy látásképtelen nehezen boldogul a mi világunkban, és ezt a film is tökéletesen bizonyította. Nagyon örülök, hogy sikerült valóra váltania az álmát.

Yoo Seung Ho - Kwon Ki Sun: A film elején nagyon kis idegesítő meg kis pattogó srác volt, s alig vártam, hogy végre eltűnjön a képről. Aztán szép lassan megszerettette magát velünk. Onnantól, hogy segített Soo Ah-nak a metrónál, villámcsapásként szimpatikussá vált, és nagyon szurkoltam nekik, hogy élve kijussanak ebből az egészből. Az, hogy hogyan védte a lányt, s mikre nem volt képes érte, szívfacsaró volt és gyönyörű. Tényleg nagyon megkedveltem. Remek karakter volt. Remélem, hogy az ő álma is valóra fog válni valahol a távoli jövőben. És még egy sor erejéig megemlíteném Soo Ah igazi öcsét, akit nem más alakított, mint nagy kedvencem, Park Bo Gum. Nagyon sajnálom, hogy nem szerepelt többet, jó lett volna ha neki is kreálnak valami 3. főszerepet a filmben, mert annyira jó színész.

Történet: 9/10

Színészek: 9/10 

Karakterek: 9/10

Film: You're My Pet

You're My Pet

Műfaj: romantikus

Játékidő: 110 perc

Premier: 2011. október 10.

Ismertető: Adott egy gazdag karrierista nő, Eun Yi, aki még mindig szingli. Öccse egyik nap hazaállít egyik barátjával és megkéri nővérét, hogy had lakjon nála. Eun Yi természetesen ebbe nem megy bele, de In Ho nagy nehezen ráveszi a kutya-gazda kapcsolatra, s Momoként fog tovább élni a lakásában, teljesen megfosztva jogaitól, hiszen egy kutyának nincsenek emberi jogai. A gondok csak ott kezdődnek, amikor Eun Yi első szerelme megjelenik, és szeretné megkérni a kezét. Szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy bizony nagyon megkedvelte a fiatal és tehetséges 'kutyust'.

Vélemény: A Kimi Wa Petto koreai film változata. A történet megkapó és aranyos, egyszer mindenképp megéri ezt is megnézni. Egyetlen dolog volt kicsi zavaró az egész sztoriban, az pedig a vége. Nekem túl zsúfolt lett az az utolsó 10 perc, túl gyorsan történtek az események. A másik dolog, amit még megemlítenék, hogy a végén a szerep sem volt túl nagy szám, annak ellenére, hogy mennyire 'hihetetlen' jó táncosak meg kedvenc táncosnak lett beállítva a pasi. Viszont aranyosra sikerült az esküvős videó, szóval nincs nagy baj. A japánhoz hasonlítva, a poén több volt, sokkal, mint a Kimi wa Pettoban.

A kádban vetkőzős jelenet pedig mindent vitt. Meg amikor megroppant a csajszi dereka.

Ebben talán kicsivel több romantikus jelenet volt, mint a japcsiban, s több 'perverz' is. Ami idegesítő volt, az az, hogy Eun Yi gyerekkori szerelme állandóan letámadta volna. Akárhányszor együtt voltak mindig próbált volna csórikám nyomulni, ami elég hülyén jött ki. Na de ez tényleg egy tök aranyos film lett, szóval az 1-2 bakit félretéve egy nagyszerű délutáni időtöltés. A végén a kisfilm pedig különösen tetszett. Ajánlom mindenkinek aki szereti Geun Suk-ot, na meg egy kis kikapcsolódásra vágyik, de azért hatalmas sztorira nem kell számítani.

Szereplők: Lássuk csak történetünk két főhősét külön külön.
Jang Geun Suk - Kang In Ho: Már sokszor volt szerencsém. Itt is megjegyeznék elsőként 2 dolgot. 1- ez a pasi totál buzis xD, és 2 - természetesen itt sincs normális haja. De ennek ellenére bírom őt, és a kutya szerep is remekül illett hozzá. Ami viszont jobb volt itt, mint a japánban, az az, hogy annak ellenére, hogy a pasi önbecsülése valahol a bili alján van mégis volt Geun Suk-nak egy férfias kiállása, amit Matsumoto Jun-nál egy picit hiányoltam. Egyszóval tökéletes alakítás volt, s bár a karakterért nem voltam oda meg vissza, mindenképp érdemes megnézni őt ilyen helyzetben is.

Kim Ha Neul-lal először találkoztam. Karaktere viszont nem tetszett annyira, a Kimi wa Pettoban szereplő színésznő szerintem jobbat alakított. Nekem túl merev volt, és azt a jelenetet ráadásul, ahol a pasija faképnél hagyja totál nem értettem. Mármint a viselkedését. De ezen már nem lehet változtatni.

Történet: 6/10

Színészek: 6/10 

Karakterek: 6/10