Sorozat: Lookout

Lookout

Műfaj: akció, krimi

Részek száma: 32 (egy rész 30 perces)

Dátum: 2017

Csatorna: MBC

Ismertető: Történetünk főhőse a munkájában nagyon precíz nyomozónő, Jo Soo Ji, aki édesanyjával és kislányával él együtt. Egyedül neveli gyermekét (anyja természetesen sokat segít neki), néha nehéz, de imádja kislányát. Egy nap azonban felhívják, hogy lánya lezuhant egy hatalmas épület tetejéről és meghalt. Soo Ji nem hiszi el a mesét, hiszen kislánya félt a magasban, hiszi, hogy a főügyész fia, Yoon Shi Wan ölte meg őt. De mielőtt még bármit is be tudna bizonyítani, Jang Do Han ügyész eltusolja az esetet, hogy bevágódjon a főügyésznél, ami sikerül is neki. Soo Ji elhatározza, hogy megöli a fiút, azonban nem sikerül neki, ráadásul körözni is fogják. Így titokban csatlakozik egy csapathoz, ahol egy főnök fogja irányítani őket, hogy bár illegális úton, mégis jó dolgokat tegyenek. A csapathoz tartozik a profi hacker, Seo Bo Mi, aki nem lép ki a lakásából soha, egy trauma miatt, és a minden lében kanál Kyung Soo is. A főnök kilétét azonban senki sem ismeri, Soo Ji pedig egy idő után megkérdőjelezi ennek az embernek az igazságosságát, úgy gondolja, hogy csak kihasználja őket.

Vélemény: Ez a sorozat is azokhoz tartozott, amiket nagyon vártam az idén, örültem a színésznőnek és a színésznek is nagyon, s a borítóképekből ítélve egy jó kis izgalmas sztorira számítottam, amit többé-kevésbé meg is kaptam. Na de lássuk csak az elejétől. Az első részekben kapunk egy tonna infót, de mégis sikerül úgy ránk 'zúdítani', hogy ne nagyon kavarodjunk meg, nekem legalábbis sikerült hamar helyére raknom a dolgokat, így ezzel semmi problémám sem volt.

Adott egy minden áron bevágódni vágyó ügyész, és egy nyomozónő, aki egy anya, és aki elveszíti egyetlen kislányát. Nem is tudom, hogy hogyan vezessem be az egész véleményemet a sorozatról, hogy ne legyen egy nagy katyvasz, és meg is értsétek. Tetszett a bevezetés, sikerült izgalmasra, szomorúra és figyelmet fenntartóra kivitelezni. Amin kicsit viszont kiakadtam, az maga a főhősnő volt. Nem tudom, ha valakinek meghal teljesen hirtelen a kislánya, szerintem azt nem lehet ilyen hamar felfogni, hisz nem is számíthatott rá egyáltalán.

Ő hamar 'túltette' magát a dolgon, egyből bosszúra szomjazott, nem volt az a kiborulás nála, amit én hiányoltam, mert nagyon ott kellett volna lennie. Így picit olyan volt, mintha nem is szerette volna annyira a kislányát. De ettől függetlenül nagyon vártam az eseményeket. Nagyon aranyosak voltak a csapattagok, nagyon jó volt, hogy mindenkinek meg volt a maga kis története, és ezekre nem csak hogy rátértek, de hatalmas nagy szerencsére meg is oldották őket.

Ez mindenképp egy befejezett és lezárt véget jelentett mindenki számára, ami nagy piros pont. Ezek az esetek természetesen mind egy emberhez vezettek vissza. Érdekes volt, ahogy egyre közelebb kerültek ehhez az emberhez, ahogyan egyre jobban szoktak össze, ahogyan egyre inkább kérdésessé vált, hogy ki lehet a főnök, és miért csinálja mindezt. Meg volt a titokzatosság a sorozatban, plusz fordulatokat is kaptunk, ami mindenképp eleget tesz a krimi műfajának, sőt, még thriller is volt.

Az akció is nagyon menő volt, izgalmas volt, ahogyan megoldották az eseteket, nagyon szorítottam nekik folyton. Ami megint nagyon nagyon tetszett, hogy Bo Mi és Kyung Soo között felhoztak valami kis romantikus szálat, ami szerintem elengedhetetlen volt a sztorihoz. Abszolút azt mondom, hogy nem feltétlen kell romantika egy sorozathoz, sőt, van olyan, aminek kifejezetten rosszat tesz, de ebbe kellett az a pici, hogy ne folyton a rossz és szomorú dolgokat lássuk folyton.

Őszintén titkon reméltem, hogy az ügyész és a nyomozónő között is kialakulgat valami, de ez inkább csak szimpátia szintjére került, amit sajnáltam, mert szerintem jót tett volna a sztorinak. Ami még nagyon tetszett, az az egész hangulat, amit megteremtettek. A zenével, a helyekkel (főleg a templommal), a ruhákkal meg minden egyébbel sikerült egy kicsit ilyen elvont hangulatot létrehozni, ami bitang jól illett a sztorihoz, és ami még inkább le tudja kötni a néző figyelmét.

A befejezés, hát hmm... nem is tudom milyenre sikerült. Nem akarok spoilerezni, de nem is igazán tudnék. Valahogy úgy, ha belegondolok, jó is lett, hisz tudjuk ki megszabadult szenvedéseitől, de kicsit olyan 'ajj már' is, hisz egy boldog befejezésnek is nagyon örültem volna. Összességében mást itt el sem tudok nektek mondani. Ajánlani nagyon ajánlom, aki ilyen sztorira vágyik, mert szerintem idei top 15-ben is benne lesz, de kedvenc sorozatom sem lesz, mert volt benne 1-2 dolog, amivel nem értettem egyet, ettől független töltsétek, töltsétek!!

Zene: Damiano 'Amen' című száma nagyooon jó lett, hát már akkor imádtam, mikor először meghallottam, azóta is rendszeresen hallgatom. A többi ost közül meg Takada Kenta és a New TownBoyz száma tetszett, a 'Be With You'.

Szereplők: És akkor lássuk csak két főhősünket sorjában. Seo Bo Mi és Kyung Soo karakterére nem térek ki részletesen, nehogy elspoilerezzek itten valamit, de elég annyi, hogy nagyon bírtam őket, együtt pedig pláne, aranyosak voltak.

Lee Si Young - Jo Soo Ji: Kemény nő, aki nyomozóként dolgozik, és aki imádja egyetlen kislányát. Mikor az meghal, elhatározza, hogy bosszút áll. A karakter szerintem abszolút rendben volt, kivéve azt az egy dolgot, amit fent említettem. Hát nem tudom, én nagyon reméltem, hogy kiborul egy kicsit, hisz mégiscsak meghalt a kislánya. Nem egyből elhatározni, hogy én biza ezt megbosszulom. Ezt az egy dolgot kivéve szinte mindenben egyet értettem vele. Tetszett, hogy egy idő után megkérdőjelezte a főnököt is, nem hagyta magát buta liba módjára vezetni, hanem próbálta kezébe venni a dolgokat, és nem csak folyton tűrni. A színésznőt én nagyon kedvelem, ehhez a szerephez nagyon illik, olyan, mintha rá szabták volna, de azért remélem, hogy a jövőben más szerepben is láthatom majd, esetleg valami jó kis romantikusban (már ajánlottatok tőle sorozatot is, remélem a közeljövőben sort tudok rájuk keríteni).

Kim Young Kwang - Jang Do Han: Kicsit túlbuzgó pasi, aki mindenáron be akar kerülni a főügyész kegyeibe, ezért pedig egy gyermek gyilkosságát is hajlandó eltusolni. Nehéz, nagyon nehéz róla úgy írnom, hogy ne spoilerezzek, szóval szerintem az, aki még nem látta a sorozatot, az ő leírását ne olvassa el. Nagyon nagyon tetszett, hogy Do Han volt a főhős, de valahogy mégsem. Csak néha, elvétve kaptunk róla információt, kicsit olyan volt, mintha lassacskán mutatnák őt be nekünk, és nem az ő szemszögéből láttuk a dolgokat. Ez a megoldás bitang jó volt. Nem csak azért, mert így megmaradt végig egy titokzatos karakternek, hanem azért is, mert így ezzel is hozzájárultak a hangulat megteremtéséhez. Do Han egy hihetetlen szegény pasi volt, majd megszakadt érte a szívem, de komolyan. Aki eddig kételkedett Young Kwang tehetségében, az szerintem ezután meg se mer majd szólalni, hisz itt egy bitang jó karaktert alakított, bitang jól. Rengeteg szerepet a jövőben, mindenfélééét!!!!

Történet: 8/10

Zene: 8/10

Színészek: 9/10

Karakterek: 8/10

Sorozat: Bride of The Water God

Bride of The Water God ~ The Bride of Habaek

Műfaj: romantikus, fantasztikus

Részek száma: 16

Dátum: 2017

Csatorna: tvN

Ismertető: A történet Habaek-ről, a Víz Istenéről, és Yoon So A-ról, a rabszolgájáról szól. Ott kapcsolódunk be, ahol Habaek elhagyja az Istenek birodalmát és az emberek közé megy, hogy megtalálja az isteni köveket és ezáltal ő legyen a király. Azonban ahogy megérkezik erejét elveszíti, és pénz, lakás és minden egyéb nélkül teljesen elveszett az emberek világában. Yoon So A egy pszichiáter, akinek szülei már meghaltak (apja eltűnt), és nagyon nehezen él meg, hiába van saját rendelője. Ősei esküt tettek Habaek-nek, hogy az összes generáció szolgálni fogja őt, így a Víz Istene meg is keresi a lányt, hogy az segítségére legyen. Időközben két másik istenséggel is találkozik az emberek birodalmában, s arra sem számít, hogy beleszeret a lányba.

Vélemény: Nagyon vártam már a sorozatot, én is azon nézők táborában voltam, akik nézik a napokat, hogy mennyi idő van még, míg startol a sorozat. Nem szoktam igazából ilyet csinálni, de ennek az előzetesét előre megnéztem, forgatásról néztem videókat és minden egyebet, szóval tényleg alig vártam már, hogy Joo Hyuk ismét elkápráztasson minket. Minden tök jónak tűnt, az előzetesek lehengereltek, a sorozathoz készült képek imádnivalóak és gyönyörűek lettek.

Aztán végül mégsem hétről hétre néztem, hanem nagy nehezen megvártam, míg lemegy az összes rész, és viszonylag egyszerre bepusziltam az egészet. Mind a magyar mind a külföldi nézők körében láttam, hogy nagyot csalódtak a sorozatban, így picit félve, de végre elkezdtem. Mikor befejeztem az első 2 részt nem értettem mi bajuk az embereknek. Egy tök érdekes sztorit kapunk kezdetnek egy emberi birodalomba érkezett istenről és egy borzasztó nehéz életet élő lányról.

Kifejezetten tetszett ahogy bevezetik. Ráadásul nem egy kellemes percet okoz az is, hogy Habaek nem ismeri ezt a világot, s mivel minden erejét elvesztette szinte teljesen tehetetlen. Sokszor nevettem fel azon, hogy éppenséggel nem ismer egyes kütyüket, és teljesen letaglózva nézi, hogy hogyan is működik. Tetszett. Úgy gondoltam és gondolom még most is, hogy egy bitang jó sztorit össze lehetett volna hozni ebből, mert a bevezetés tényleg nagyon jól sikerült.

Aztán nem is tudom. Fogalmam sincs, mikor vált ennyire unalmassá a sorozat, de szerintem a 2. résztől kezdve már szinte semmi újdonság nem volt benne, épp hogy 1-2 fordulatot próbáltak belecsempészni, de tényleg annyira egysíkú volt az egész, hogy szerintem elég lett volna a fennmaradó 13 részt kihagynom és a 2. után rögtön megnézni az utolsót, mert komolyan, nem maradtam le volna semmiről. De ez még hagyján, nem is lett volna olyan nagyon nagy probléma.

Hisz ott volt a romantika. Egy mindent elsöprő szerelem egy isten és egy ember között. Hát na igen... Az elején ezt is kifejezetten aranyosnak találtam, szerintem úgy a sori feléig élt bennem a lendület, hogy legalább a romantika miatt nézzem végig. Hajj, de ez is hogy el lett rontva. Kicsit sok volt nekem, hogy szinte már a legelejétől szeretik egymást, aztán folyton elutasítják a másikat, hogy ez nekik nem mehet. Egyáltalán nem értettem, miért kell ennyire túldrámázni.

Az utolsó részek már szinte arról szóltak, hogy két főhősünk szenved, mert annyira szeretik egymást (?) és nem maradhatnak együtt. Sok volt, brutálisan sok. Aztán még olaj volt a tűzre az is, hogy a karakterek teljesen átmentek negatív irányba. A főhősnő kezdeti aranyos viselkedése átment folytonos hisztibe, önsajnálatba és panaszkodásba, Habaek kezdetben vicces és fennhéjázó személyisége a végére abszolút semmit sem változott, ami teljesen elvesztette a szimpátiámat.

És hogy a másik két istent ne is említsem. Egyedül Hoo Ye karaktere volt az, akit érdekesnek találtam, de róluk majd még lent is beszélni fogok. Szóval igen, nem tudom, miért kellett ennyire elrontani, de én borzasztó nagyon csalódtam benne. Durván 13 rész teljesen felesleges és unalmas volt, a karakterek nevetségesek, a történet gagyi, a romantika pedig idegtépő. A zenéken és a borítóképeken kívül szinte semmi sem tetszett nekem a végére. Sajnálatomra.

Tényleg borzasztóan sajnálom a sorozatot, mert a bevezetés tök jó volt, nagyon jó kis sztorit össze lehetett volna hozni belőle. A színészeket szeretem benne, a kezdeti hangulatot nagyon szépen megteremtették, mindent meg lehetett volna csinálni úgy, hogy egy bitang jó kis sorozatot kapjunk, de sajnos semmi sem jött össze. Nem tudom, ki hogy van vele, én ajánlani semmiképp sem tudom ajánlani, mert számomra sajnos még limonádénak is gyenge és idegesítő volt.

Zene: Végre egy dolog, amiről pozitívumot tudok írni. Elég sok ost jött ki a sorozathoz, amiből 3 nagyon tetszik nekem: Savina & Drones 'Glass Bridge' - ez a legszebb, Yang Da Il 'The Reason Why', Lucia 'Without You'.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket sorjában.

Nam Joo Hyuk - Habaek: Mivel isten, ezért teljesen egyértelmű, hogy magasabb rendűként viselkedik, nem tűri az engedetlenséget, és bár vicces és aranyos is tud lenni, a komolysága meg van mellette. A sorozat elején nagyon bírtam őt. Tök aranyos volt, ahogyan egyszerre volt ilyen beképzelt meg esetlen is. Nagyon szerethetővé tette a karaktert, plusz Nam Joo Hyuk olyan jól mutatott ebben a szerepben, hogy nem győztem vele betelni. Aztán nagyon antipatikus lett. Vártam, hogy a végére visszavesz ebből, és valahogy kedvesebb lesz, de a karakter sajnos abszolút semmit sem változott a 16 rész alatt, amit én borzasztóan hiányoltam, mert ennek a szerepnek nagyon elhiányzott a pozitív irányba való változás. Úgy gondolom Nam Joo Hyuk-hoz sokkal jobban illik az aranyos, életvidám srác alakítása. Bár hiába tetszett az elején, a végére beláttam, hogy ez nem az ő karaktere.

Shin Se Kyung - Yoon So A: Pszichiáterként dolgozik, s hiába van saját rendelője, valahogy nem jön össze neki semmi sem. Egy aranyos és talpraesett lány, aki tudja a helyét a világban. A sorozat elején, ahogy fent is említettem, nagyon tetszett a karaktere. Tényleg egy olyan igazi kis talpraesett csaj volt, aki nagyon gyakorlatias, és aki megpróbál túlélni ebben a világban, de nem felejt el álmodozni sem. Aztán ahogy szeretett bele a főhősbe, úgy változott át egy hisztis nővé. Folyton sajnáltatta magát, megosztotta a sráccal a fájdalmas emlékeit (ami még okés lenne), és mellé elmondta neki kb. ezerszer, hogy neki milyen nehéz, milyen szörnyű az élete, mennyire nem ezt érdemli. Nagyon sok volt nekem a végére, nem tudom miért kellett ennyire elrontani a főhősnő karakterét. Shin Se Kyung-ot alapjáraton nagyon szeretem, örültem is mikor láttam, hogy ő a főhősnő, de ez a karaktere nem jött be.

Lim Ju Hwan - Hoo Ye: Egy nagyon rendes pasi, aki folyton próbál vicces lenni, noha senki sem érti a vicceit. A többi 4 karakter mellett Hoo Ye nekem felüdülés volt. Egy tényleg tök ari pasi volt, aki bár magas beosztásban van, mégis kedvére viccelődik és kertészkedik. Tudtam, hogy nem vele jön össze a főhősnő és nem is akartam volna, hogy összejöjjenek, mert ez a pasi sokkal jobbat érdemelt. Reméltem, hogy nem fognak belőle rossz fiút csinálni, mert tényleg baromi aranyos volt. A legutóbbi szerep amit tőle láttam annyira nem tetszett, de itt megvett engem kilóra, sokszor éreztem azt, hogy ő próbálja egyedül vonszolni ezt a sorozatot előre. Lim Ju Hwan eddig mindig mellékszerepekben tűnt fel, de remélem, hogy ezúttal ténylegesen lesz főszerepe is, mert szerintem simán megállná a helyét. Reméljük a közeljövőben összejön. A másik két főszereplőről viszont inkább nem beszélnék részletesen, mert igazából nem túl sok mindent tudnék hozzájuk fűzni.

Történet: 6/10

Zene: 8/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 6/10

Sorozat: My Sassy Girl

My Sassy Girl

Műfaj: romantikus, történelmi, vígjáték

Részek száma: 32 (egy rész 30 perces)

Dátum: 2017

Csatorna: SBS

Ismertető: Csoszonban járunk, ahol a hercegnő hírneve nem túl jó, s ennek alapja is van. Gyakran szökik ki a palotából inni és zűrt kavarni, de valójában édesanyját keresi, akit eltávolítottak még régen a palotából. A hercegnő, Hye Myung, nagyon szereti kisöccsét, a koronaherceget, és folyton mellette van, segít neki mindenben, anyja helyett anyja. Főhősünk a legkívántabb agglegény, Gyun Woo, aki hosszú idő után visszatért Csoszonba, s sorra kapja a házassági ajánlatokat nevesebbnél nevesebb családoktól. Gyun Woo hatalmas tudásának hála a koronaherceg tanítója lesz. De előtte véletlenül összefut a hercegnővel, és egy elég kellemetlen félreértésnek hála nem fogják egymást kedvelni először, de természetesen a folyamatos piszkálódás szerelemmé alakul. Közben pedig a múltban történt események is előtérbe kerülnek.

Vélemény: Nagyon nagyon vártam már a sorozatot, hisz Joo Won már 2 éve nem szerepelt sorozatban, úgyhogy hihetetlen izgatottsággal vártam már, hogy végre elkezdődjön. Hmm... nem is tudom hogy kezdjem. Az első részek elég érdekesnek tűntek, bár a főhősnő viselkedése néha kiverte nálam a biztosítékot, a folytonos böfögés pedig inkább volt undorító mintsem vicces. Nagyon azt akarták, hogy mindenki fetrengjen a nevetéstől, de végül nem jött össze ez a dolog. Szerintem inkább volt ez taszító.

Ettől függetlenül úgy voltam vele, hogy maga a sztori aranyosnak tűnik. Tetszett, ahogyan a két főhős ténylegesen utálta egymást, azon voltak, hogy hogy okozzanak bosszúságot a másiknak. Kifejezetten aranyos volt az így kialakult románc közöttük. Szerencsére ez a romantika a végéig aranyos maradt, nem éreztem azt, hogy húzzák vonják a dolgokat. Tetszett nagyon, ahogyan a vőlegény megérkeztével rájön a fiú, hogy mennyire szereti is a lányt. Nagyon cukik voltak együtt, tök jól mutattak egymás mellett.
Ami még nagyon tetszett, az a hercegnő és a koronaherceg közötti kapcsolat volt. Végre egy olyan sorozat, ahol a koronaherceggel tényleg testvérként bánik a nővére, és nem tart tőle. Nagyon aranyos volt, ahogyan a lány tényleg az öcsikéjét látta benne, ahogyan folyton nyaggatta, de ugyanakkor vigyázott is rá. Nem láttam még olyan történelmi sorozatot, ahol ez tényleg így lett volna, szóval nagyon örültem neki. Szóval ha azt a bénán megkísérelt vígjáték részt kiszedjük belőle, akkor mondhatnám, hogy bitang jól indított a sztori.

A baj az volt, hogy sajnos nem sok minden történt. Valahogy a felhozott dolgokat nagyon lassan és vontatottan derítették ki, és ezeknek a nagy részét már előre sejteni lehetett, nem tartogatott túl sok meglepetést a sztori, amit nagyon sajnáltam, mert nagyon jó kis sorozat lehetett volna belőle. Szinte végig azon volt a sztori alapja, hogy a főhősnő keresi az anyját, és hogy valójában mi is történt akkor régen. Nem volt rossz, de jó sem, néha kifejezetten unalmasnak tartottam a részeket, vártam már, hogy végre legyen valami. Akármi.
Lehet jobb lett volna, ha nem nagyon kevernek bele a múltba, hanem szimplán megmarad egy romantikus sorozatnak. Mást nem is nagyon tudok róla mondani. Valahogy úgy olyan átlagos lett a végére az egész. Összességében tehát, mint láthattátok, egy egyszerre aranyos és unalmas sorozat lett ez, ami legjobbak között nem lesz bent, de nyári limonádénak mindenképp megéri egyszer megnézni, már csak Joo Won miatt is. Meg ahogy mondtam, aranyosak is voltak, szóval ha valaki szimpatizál a színészekkel (Joo Won-nal ki ne szimpatizálna?), akkor mindenképp megéri adni neki egy esélyt.

Zene: A fő ost nekem nem tetszett, nem tudom miért nem nyert meg ezúttal Gummy száma, de valahogy kifejezetten idegesített. De volt 3 szám is, ami viszont tetszett: The One 'Because It's You', Im Do Hyuk 'Even If You Leave', Ben 'Like Fate'.

Szereplők: No és akkor lássuk csak akkor két főhősünket sorjában.

Joo Won - Gyun Woo: Egy nagyon okos fiú, aki roppant becsületes is, plusz jóképű, így nem csoda, hogy mindenki őt akarja vejéül. Gyun Woo számomra egy nagyon szimpatikus srác volt, aki egyszerre tud komoly és vicces is lenni. Igazából nem volt nagy durranás maga a karakter, de néha úgy gondolom, hogy vannak sztorik, ahol az egyszerű karakter sokkal jobban helyt áll. S ez is ilyen volt. Gyun Woo egy tök aranyos srác volt, aki tudott romantikus is lenni, tudott felszabadultan nevetni a barátaival, néha pedig tudok igazán felvágós is lenni, bár ez annyira nem volt rá jellemző szerencsére, noha lett volna mire beképzelt legyen. Összességében szerintem cuki volt. Joo Won bevonulás előtti ilyen 'utolsó' szerepének szörnyen örültem. Nem kell ecsetelnem szerintem, hogy mennyire nagyon imádom őt, hihetetlen egy srác. U.i.: hihetetlen szép és tiszta arcbőre van, irigykedve néztem 16 részen keresztül.

Oh Yeon Seo - Hye Myung: A szabályokra fittyet hányva folyton kiszökik a palotából, hogy édesanyját keresse, közben pedig gyakran megiszik egy kicsikét. Az első pár részben nagyon taszított ez a nő. Egyenesen undorító volt a viselkedése, nem bírtam elviselni. Aztán szerintem rájöttek, hogy ez így nem lesz jó, szóval változtattak rajta (talán csak azt akarták szimulálni, hogy mennyire megkomolyodik, de ez nem jött le túl jól) nagy szerencsénkre, és máris sokkal elviselhetőbb lett. Ahogy fent is említettem, nagyon szerette kisöccsét, folyton vigyázott rá, aminek hála nagyon nagyot nőtt a szememben. A végére már teljesen megbarátkoztam vele, jó lett volna, ha az elejétől kezdve ilyen a karakter. A színésznőt én tökre szeretem, örültem is, mikor megláttam, hogy ő lesz a főhősnő, de végül kicsit olyan so-so lett a karakter miatt, valahogy nem illett hozzá ez a böfögő szerep. Remélem a következő szerepe ennél azért sokkal jobb lesz.

Történet: 7/10

Zene: 7/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10

Sorozat: Monstar

Monstar

Műfaj: romantikus, zenés, ifjúsági

Részek száma: 12

Dátum: 2013

Csatorna: tvN, Mnet

Ismertető: Yoon Sul Chan egy nagyon híres együttes tagja, rengeteg rajongója van, mindenki imádja őt. Elég nehezen mutatja ki az érzéseit, ráadásul akarata ellenére is elég sok zűrt okoz, emiatt az ügynöksége elküldi őt iskolába, hogy kicsit jobb kép alakuljon ki róla. Itt találkozik a gyönyörű hangú lánnyal, Min Se Yi-vel, aki nincs érte úgy oda, mint a többiek. Az iskolában van még egy ellenséggé vált régi barátja is, Jung Sun Woo, aki szintén szerelmes Se Yi-be. Az iskolában egy kis zűrzavarnak hála ők hárman, és még három másik diák (Sim Eun Ha, Cha Do Nam és Park Kyu Dong) egy együttest alakítanak, és mindenki a maga módján veszi ki a részét a munkából.

Vélemény: Nagyon kíváncsi voltam már erre a sorozatra, mert nagyon szeretem a zenés sorozatokat, és mert annyira nagyon nem volt ez híres, s nem egyszer jártam már úgy, hogy a nem híres zenés sorik nagyon elnyerték a tetszésemet. Nem igazán tudom, hogy mit vártam ettől a sztoritól, és azt sem, hogy ezt a valamit megkaptam-e. Voltak dolgok, amik tetszettek és voltak olyanok is, amik pedig nagyon nagyon nem. Kezdjük ezekkel.

Ami a leginkább idegesítő volt az egészben az maga a romantika és a szerelmi háromszög. Én nagyon szeretem a romantikus sztorikat, de van olyan, ami anélkül sokkal jobb lenne. Ilyen volt ez is. Az elején aranyos volt, ahogyan a minden lány által imádott srác találkozik egy olyan lánnyal, aki nincs oda érte. Aranyos volt, hogy Sun Woo is szép lassan közeledett a lányhoz és folyton segített neki. De hamar nagyon elegem lett belőle. Sok volt, túl sok az egész.

A két fiú között a sok fenyegetés, veszekedés nekem nagyon túldramatizált volt. Csomószor kihívták a másikat és elmondták, hogy én szeretem, te ne menj hozzá közel. Kicsit komolytalan volt, ahogy pár iskolás élet-halál harcot vív egy lányért, akinek a személyisége csöppet sem megnyerő. És akkor természetesen ebből következik az is, hogy a karakterek nem nagyon tudtak megnyerni engem. De róluk majd még később is beszélek lentebb.

Néha a sorozatban a vágások kicsit furának tűnnek, mintha ilyen nagyon gyorsan, utolsó percben összevágott részt látnék. Ez picit idegesített, de igazából nem olyan dolog, ami miatt kizárásra kerülhet egy sorozat. Szerintem ezek voltak azok a dolgok, amik nem igazán tetszettek, és ezek azért elég nagy dolognak számítanak, főleg, hogy a romantika és a karakter talán a legfontosabb egy sorozatban (mármint egy romantikus sorozatban).

És akkor mi volt az, ami tetszett? Aranyos volt, hogy mind a 6 diáknak megvolt a maga kis története, s bár nem nagyon fejtették ki őket, mégis kaptunk egy kis bepillantást az életükbe, s rájöhettünk, hogy mindenkinek máshogy nehéz az egész. S bár a karakterek nem kerültek hozzám közel, örültem, hogy próbálkoztak vele. Plusz egy kis titok is lappang a sorozatban, ami azért annyira nem nagy dolog, de az érdeklődést fent tudják vele tartani.

Ami a leginkább tetszett az viszont a zene volt. Mármint nem az, amit énekelnek, hanem az, hogy folyton. Őszintén elmondom az énekek közül nekem össz-vissz 3 szám nyerte el a tetszésemet ami azért édes kevésnek számít, de borzasztóan örültem, hogy minden részben, 15-20 percenként hallhattunk zenét. Legyen ez egy vicces matek óra, egy karakter énekelgetése, vagy éppen egy utcai zenész dala. Szerintem ettől lett úgy igazán zenés az egész.

Igazából mást nem is nagyon tudok rá mondani. Mint láthattátok, volt, ami tényleg tetszett, viszont volt a másik fele, ami tett róla, hogy azért annyira mégse legyen nagy kedvenc. Szerintem egy átlagos kis sorozat, ami kellemes perceket tud azoknak a nézőknek okozni, akik egy kis zenés sorira vágynak olyan színészekkel, akik annyira nem híresek (kivéve persze Kang Ha Neul). De ne várjatok tőle túl sokat sem, mert semmiképp sem egy mesterdarab.

Zene: Ahogy fent is mondtam, nagyon sok zene volt benne, aminek nagyon nagyon örülök, mert még ha nem is nyerték el annyira a tetszésemet, jó volt hallgatni őket. Azért pár telefonra is került: a BTOB 'First Love' száma, a Ha Yeon Soo és Kang Ha Neul által énekelt 'Flowers Gone', a Kim Yoo Hyun által énekelt 'If I Leave' - ezt a Heartstringsben is hallhattuk, akkor egy fiú énekelte - illetve ismét Kang Ha Neul és Da Hee által énekelt 'My Love'.

Szereplők: Bár sokan voltak, most mégis a 3 fő-fő szereplőre térnék ki bővebben.

Yong Joon Hyung - Yoon Sul Chan: Egy nagyon beképzelt srác, akinek van is mire beképzeltnek lennie, hisz annyi rajongója van, mint égen a csillag. Nagyon nehezen fejezi ki az érzéseit, aminek hála a nézők szenvedhettek vele együtt, mire úgy igazából rájött, hogy szerelmes a főhősnőbe. Sul Chan olyan nagyon hm-hm volt nekem. Igazából semmi újat nem mutatott nekem a karaktere, tipikusan olyan volt, mint a nagyon gazdag beképzelt főhősök, akik mindenkit lenéznek, majd a főhősnőnek hála totálisan megváltoznak, és egy igazi szőke lovaggá válnak fehér lovon. Szóval, nos igen. Nem utáltam őt, de igazából lehet, hogy öregszem én már az ilyen karakterekhez, mert egyáltalán nem vagyok tőlük elragadtatva. A színésszel/énekessel még nem találkoztam, de láttam, hogy nem is nagyon volt más szerepe ezen kívül. Talán majd a jövőben.

Ha Yeon Soo - Min Se Yi: Egy lány, aki nem tudja elfelejteni édesapját, és aki emiatt szörnyen rosszban van édesanyjával. Őszintén elmondom, a sorozat elején nagyon tetszett a főhősnő. Aranyos volt, de kellőképp kiállt magáért és másokért is, nem nyalizott senkinek, azt tette, ami szerinte helyes volt. Aztán egyre inkább vált antipatikussá. Hisztirohamai és kitörései voltak, vártam már mikor ajánlja fel neki valaki, hogy elviszi egy pszichológushoz vagy valami, mert tényleg nem volt normális amit csinált. Olyan dolgokért húzta fel magát párszor, hogy csak álltam és néztem, hogy mi a franc baja van. Ráadásul a két fiú között folyton húzogatta a vonalat, bár nem volt szerelmes Sun Woo-ba, folyton hízelgett neki és rá szavazott minden döntésében, de áá, persze nem értette ő, hogy Sun Woo miért is szerelmes belé, mikor ő abszolút semmit nem érez. Na mindegy, hagyjuk is őt szerintem.

Kang Ha Neul - Jung Sun Woo: Egy nagyon aranyos srác, aki kora ellenére nagyon érett és felelősségteljes. Folyton vigyázott a lányra, és segített neki mindenben. Nekem sokkal szimpatikusabb volt, mint a főhős, nem is értettem, hogy a csaj hogy nem veszi észre, milyen rendes volt vele végig. Aztán kicsit sok lett ő is, ahogyan nem tudott lekopni már a lányról. Őszintén titkon reméltem, hogy észreveszi, hogy Kim Na Na mennyire szereti őt, mert bár attól a lánytól sem voltam elájulva, mégis sokkal jobb volt, mint a főhősnő, szóval jó lett volna, ha észbe kap és rájön, hogy a főhősnő egyáltalán nem érdemli őt meg. Na mindegy. Kang Ha Neul nekem nagyon nagyon nagyon nagy kedvencem, s sajnáltam, hogy ismét pórul járt, nagyon remélem, hogy a következő szerepe már főszerep lesz.

Történet: 7/10

Zene: 8/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 6/10