Sorozat: Introverted Boss

Introverted Boss ~ Sensitive Boss

Műfaj: romantikus, vígjáték
Részek száma: 16
Dátum: 2017
Csatorna: tvN

Ismertető: Eun Hwan Ki egy hatalmas cégnek az elnöke, azonban senki sem látta még őt legjobb barátján kívül (aki helyette intézi a dolgokat). Mindenki retteg tőle, és mindenféle szóbeszéd kering róla. Azonban senki se tudja az igazságot: Eun Hwan Ki nagyon félénk, nem nagyon szeret emberek előtt mutatkozni, ha pedig beszélnie kell emberek előtt, egyszerűen meg sem tud mukkanni. Főhősnőnk Chae Ro Woon musical színész, bár nem túl híres. Egyik nap azonban felveszik Hwan Ki cégéhez. A mosolygós és energiával teli lány mindent belead a munkába, azonban senki se tudja az igazi okát annak, amiért ide jött dolgozni: ki akarja deríteni, hogy nővére miért lett öngyilkos ennél a cégnél, amikor még a gyanúja sem állt fent, hogy ilyesmit elkövessen.

Vélemény: Először nem akartam megnézni a sorit, mert Yeon Woo Jin sorijai eddig nem nagyon nyerték el a tetszésemet, de aztán láttam, hogy újdonsült kedvencem, Yoon Park is szerepel benne, ráadásul amúgy is vágytam már egy kis vígjátékra, így végül beadtam a derekam, és megnéztem ezt a sorozatot. Őszintén nagyon meglepődtem. Azt hittem ismét egy bugyuta sztorit kapunk rengeteg túlbonyolítással és felesleges drámai jelenetekkel, de sikerült nagyon meglepniük.
Nagyon, tényleg nagyon komoly témákat érintgető sztorit kaptunk, ami mellett a fő cselekményszál ugrálása a múltból a jelenbe igazán elnyeri a néző kíváncsiságát. Ugye a legnagyobb kérdés az volt, hogy vajon miért lett öngyilkos főhősnőnk nővére. Ezt a kérdést a sztori a legutolsó percig csavarja, ami szerintem nagyon megkapó volt, nem találtam unalmasnak, sőt, nagyon élveztem látni azokat a jeleneteket, amikor ő volt a 'főhősnő', kíváncsian vártam, hogy mi történhetett vele.
A múlt mellett a jelen is nagyon tetszett, méghozzá nagyon sok minden benne. Először is főhősünk változása, ahogyan megnyílik a világnak, de közben megtartja önmagát. Nagyon tetszett a főhősnő és édesapja közötti kapcsolat is, ahogyan emésztik magukat, és nem tudnak továbblépni. Imádtam a cég alkalmazottait is, nagyon sok kedves szereplővel sikerült még élvezhetőbbé tenni az egész sorozatot. Nagyon tetszett a főhős és az apja közötti viszony szintén.
Nagyon, nagyon menő volt a két fiú közötti barátság, valamint a főhősnő és Eun Yi Soo viszonya egymáshoz, főleg a legvégén. Maga Yi Soo karaktere is nagyon megkapó volt, ahogyan próbálja fenntartani a törékeny valóságát, ahogyan ragaszkodik szerelméhez. Kang Woo Il szerepe is nagyon tetszett, ahogyan egy nagyon emberi karaktert sikerült összehozni, ahogy ő is próbál úgy tenni, mintha minden rendben lenne, de közben összeroppan a rá nehezedő súly alatt.
Miközben ráadásul csak kihasználják. Mint látjátok, meglepően sok és nagyon fontos kérdések merültek fel a sorozatban, ami a romantikus-vígjáték kategóriába egy kis újdonságot hozott, sikerült sokkal 'emberibbé' varázsolni ezáltal az egész sorozatot, ahogyan törékenyek voltak a karakterek, ahogyan rengeteg fájdalom és nevetés született meg a 16 rész során. Tényleg valami újat kaptunk ezúttal ebben a műfajban, és és ennek borzasztóan örülök. Nem lett bugyuta sztori.
A romantika is nagyon, nagyon aranyos volt, azonban vicces, én nekem a kedvencem akkor is Woo Il és Yi Soo volt, nagyon, de tényleg nagyon reméltem, hogy végül valahogy mégiscsak kialakul egy normális kapcsolat, holott a sorozat során végig jegyben jártak. Őszintén el tudnák képzelni velük egy történetet, vagy akár csak a két színésszel, hisz nagyon jól mutattak együtt. De a fő páros is nagyon aranyos volt, szóval nincsen rossz szavam, de őket jobban megkedveltem.
Hogy ne csak jót mondjak, azt azért meg kell említenem, hogy a végére érezhető egy kicsi húzás, nem olyan feltűnő, mert nem részeken keresztül tart, inkább csak belecsempészték okosan. De ez tényleg elenyésző volt a sok jó mellett. A befejezés szerintem nagyon ütött, olyan tipikus volt mégis nagyon jól esett látni, ahogy összehozták a bandát, ahogyan mindenki kapott egy kicsit a végéből. Én szívemből tudom mindenkinek ajánlani ezt a sorozatot (is), mert szerintem meglepően aranyos, jó, cuki, komoly, vicces, imádnivaló (és a tööööööbbi) és szerethető volt.

Zene: A kedvencem Sandeul 'One More Step' című száma lett, de ezek is elnyerték a tetszésemet: Park Si Hwan 'Walking On The Spot', Hong Dae Kwang 'Is It Love?', Ben 'Memory', Park Boram 'Isn't She Lovely'.

Szereplők: És akkor lássuk csak történetünk 4 főhősét szokásosan: sorjában.
Yeon Woo Jin - Eun Hwan Ki: Magába zárkózott srác, aki jobb szeret egyedül lenni csendben, mintsem emberek között. Hihetetlen okos és tehetséges, de rejtegeti a világ elől, mindent magára vállal. Hwan Ki karaktere elég végletes volt, főleg amiatt, hogy rettegett mindentől és mindenkitől. Ettől függetlenül szerintem nagyon könnyen megkedveltette magát a nézőkkel, hisz mindig mindenkire vigyázott a távolból, sokat segített mindenkinek. Tetszett, ahogyan megváltozott a sori végére, de még az utolsó részekben is volt benne egy kis félénkség. Sikerült jól megoldani, hisz ha teljesen megváltozik a végére akkor az nem lett volna olyan élethű. Yeon Woo Jin sorozatait eddig annyira nem szerettem, sem a karaktereit, de eddig (már amennyit láttam tőle) ez volt a kedvencem. Remélem a jövőben egyre jobb és jobb szerepei lesznek.
Park Hye Soo - Chae Ro Woon: Egy életvidám lány, aki mindenkinek próbál segíteni. Lelkileg összetör nővére halála miatt, ezért elhatározza, hogy bosszút áll. Ro Woon alapjáraton egy nagyon kedves és életvidám karakter volt, akihez nem illet ez a bosszúállósdi. Tetszett, hogy a sorozatban valóban nem igazán jött össze neki, elég fura lett volna, ha valami hatalmas nagy tervet eszel ki. A sorozat elején nagyon kedveltem őt, nagyon aranyos volt, ahogy folyton a főhős közelében lebzsel, és ahogyan mindenkinek segíteni próbál. Ritka a jó női főhős, ezért értékelni őket. A végére azonban kicsit sokat hisztizett nekem, aminek a fele értelmetlen is volt, szóval kicsit sok volt belőle. Ettől függetlenül nem volt rossz karakter, aranyosak voltak a főhőssel. A színésznő viszonylag újnak számít, eddig csak egy kisebb szerepben láttam őt.
Yoon Park - Kang Woo Il: Főhősünk legjobb barátja, aki vele ellentétben egy nagyon közkedvelt személy, aki tökéletes előadó és főnök. Yoon Park nekem ilyen új kedvencnek számít, szóval miatta kezdtem el a sorozatot (igazán lehetne mostmár ő is főszereplő). Woo Il szerintem egy nagyon emberi karakter volt. Próbált megfelelni Hwan Ki apjának, de sosem tekintettek rá családtagként, csak kihasználták végig, nem csoda, hogy kicsit gonosznak tűnt. A 'nagy hibája' sem volt annyira nagy, mint kiderült. Nekem ő volt az egyik kedvencem az egész sorozatból, nagyon szorítottam neki és Yi Soo-nak, sokkal aranyosabbak voltak, mint a főhősök. Összességben Yoon Park most még jobban a szívembe lopta magát, itt is nagyon dögös karaktert alakított, olyan igazi helyes 'rosszfiút'. Remélem a jövőben nagyon nagyon, nagyon sok főszerepe lesz.
Kong Seung Yeon - Eun Yi Soo: Főhősünk kishúga, aki egy tökéletes nőnek tűnik, de valójában nagyon törékeny, és próbál mindenkinek megfelelni. Őszintén nagyon, de nagyon kedveltem őt, ez a női karakter szerintem nagyon megnyerő volt. Imádtam, ahogy a szüleivel is rendes volt, de kiállt szerelme mellett. Egy nagyon törékeny lány volt, aki a végére szerencsére felenged, és megpróbálja úgy élni az életét, ahogyan az jól esik neki. Nagyon, tényleg nagyon kedvelte őt, Yoon Park karaktere mellett írtó jól mutatott (meg a színész mellett is). Nagyon király lenne, ha lenne egy új sori, ahol ők ketten a főhősök. Nagyon imádnám. Seung Yeon-t eddig csak kisebb szerepekben láttam, de mostantól nézni fogom a sorozatait, mert nagyon megkedveltem őt. Ééés nézzétek meg, a végére értem ennek a bejegyzésemnek is.

"Az olyanoknak, mint én, akik nehezen beszélnek...
Ha nem találjuk meg a megfelelő szavakat, hogy elmondjuk...
Ha nem tudunk mondani semmit...
Ha senki sem hallgat meg miket...
...nem számít, mi mondunk.
Még ha tudjuk is, hogy minden reménytelen,
igyekszünk kopogtatni az ajtón, mely szorosan zárva van.
Mi... próbáljuk meghallani a haszontalan kopogást.
Mindössze egyetlen valakire van szükségünk...
Valakire, aki meghallgat."
Eun Hwan Ki

Történet: 8/10
Zene: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 8/10

Sorozat: Voice

Voice

Műfaj: krimi, thriller
Részek száma: 16
Dátum: 2017
Csatorna: OCN

Ismertető: Moo Jin Hyuk híres nyomozó volt, aki sikert sikerre halmozott, egy éjszaka alatt azonban megváltozik az élete: feleségét brutálisan meggyilkolják. A nő segítséget próbált kérni a telefonos ügyfélszolgálattól halála előtt, de azok értetlensége miatt meghal. A hívást Kang Kwon Joo fogadja, akinek van egy nagy titka: 12 éves kora óta olyan hangokat is meghall, amit mások nem. Így miután a vádlottat el akarja ítélni a bíróság ő azt állítja, hogy nem ő a gyilkos, nem az ő hangját hallotta a telefonban. Emiatt sokan félreértik - azt hiszik a gyilkos lefizette őt. Moo Jin Hyuk-ot lefokozzák, de titokban továbbra is nyomoz a szabadlábra helyezett vádlott után, 3 év múlva pedig Kang Kwon Joo pedig visszatér Amerikából, felkeresi Moo Jin Hyuk-ot, és eltökéli, hogy megtalálja a gyilkost.

Vélemény: Nekem nagyon nagy kedvenceim az OCN drámái (mily nagy titok), így alig vártam, hogy végre elkezdődjön ez a sorozat. Igazából nem sokat vártam tőle, egy egyszerű, izgis thrillerre számítottam, de sokkal többet kaptam. Kezdjük az elejétől. A sztori elég brutálisan indít, Jin Hyuk feleségének halálával, majd rögtön ugrunk is 3 évet, ahol már a karakterek szörnyen eltökéltek: el kell kapniuk a kegyetlen és hidegvérű gyilkost.
Eszméletlen volt emberek. A fő sztoriszál mellett nagy örömömre kaptunk kis eseteket is, amik valamilyen aprócska szempontból összekapcsolódtak a főszállal, és ahogy haladtunk előre a kis történetekkel úgy lett egyre világosabb minden a gyilkosról. Ezek a kis esetek nagyon szívszorítóak és elgondolkodtatóak voltak szerintem, hisz tudunk róla, hogy naponta történnek ilyen esetek, s a legtöbbjük titokban.
A sorozat nagyon szépen rávilágított arra, hogy valójában milyen romlott társadalomban is élünk, hová fajult az emberek sorsa. De ugyanakkor reményt is kaptunk, hogy azért van egy pici jó is a világban, az igazság néha felülkerekedik minden máson. Remek volt, remek, emelem kalapom a forgatókönyv író előtt, tényleg egy nagyszerű, izgalmas, igazi körömlerágós történetet sikerült itt 'összedobni'.
A fő történetszál hihetetlen volt, főleg, hogy egy ideig még csak nem is szerepel a gyilkos, így végképp összekuszálja a nézőket, hogy akkor most ki lehetett, mi ez az egész, mikor lesz bármi magyarázat. A történet mellett a látványra is nagyon sokat adtak, mind a helyszínek, mind a karakterek ruhája nagyon átadta ezt a kissé nyomott hangulatot. Külön emelem kalapom a vér, holttestek és egyéb szörnyen visszarettentő dolgokért.
Eszméletlen profik voltak. Totálisan bele tudtam magamat élni, nem volt az, hogy amikor megláttam a fóliába csavart holttestet az jutott volna eszembe, hogy jó-jó, de azért látszik hogy mű. Hát fenéket, amazing volt, de tényleg, akadt olyan jelenet is, ahol el kellett fordítanom a fejem, mert nem bírtam. Nagyon rajta voltak, hogy a biztosítékot is kisüssék néha a nézőknél, és személyem szerint ez sikerült is, nagyon jól, túlságosan is jól.
Tetszett, ahogy a gyilkosunk 'kicsit' pszichopata volt, így a vérrel írt, bibliából vett idézetek még a szokásosnál is jobban elrettentik az embert. Hétről hétre követtem az új részt (főleg úgy, hogy a magyar felirat hihetetlen sebességgel érkezett), az utolsó 2 részt viszont angolul néztem meg, rögtön az utolsó rész kijötte után másnap, mert nem bírtam már kivárni, annyira nagyon izgis volt. Sajnálom, hogy vége, hiányozni fog.
Mivel a karaktereknél csak két főhősünkről beszélek, ezért tennék egy halványka említést két színészről. Az egyik Shim Dae Sik karakterét játszó Baek Sung Hyun lenne, akit már láttam kisebb-nagyobb szerepekben, de abszolút itt volt a nyerő, nagyon tetszett a karaktere, igazán illett hozzá. A másik pedig (és akkor ez most itt SPOILER) Kim Jae Wook lenne. Hát komolyan megeszem a kalapom, ez a pasi valami zseniális volt.
Először csak néztem, hogy milyen ismerős, aztán mondom ú de Marry Me Mary jut róla eszembe, hát meglett végül, hogy miért. Kim Jae Wook nevét ezúttal megjegyeztem, és szerintem felírhatjuk őt a legjobbak közé, mert hihetetlen volt a pasi. S nézzétek, a végére is értem (de nem teljesen), ezért szeretném elmondani, hogy mindenkinek, de tényleg mindenkinek nagyon ajánlom ezt a sztorit, aki szeretne egy kicsit a megszokottól eltérőt látni, egy kicsit izgulni, és leírhatatlanul jó színészi tehetségeket látni.

Zene: Egy-két sori kivételével az OCN annyira nem szokott odafigyelni ez ügyben (kivéve persze a soundtrackeket), azonban most bebizonyították, hogy egy igazi thrillerhez is lehet nagyon szép számokat teremteni, amiket hihetetlen jó pillanatokban játszottak be. Mind a három szám telón marad: Yuna Kim 'Voice', Changmo 'I'm all ears', Youngkeun Kim 'Word Up'.

Szereplők: És akkor lássuk csak történetünk két főhősét a szokásos módon.
Jang Hyuk - Moo Jin Hyuk: Másik nevén Veszett Kutya, aki ha szimatot fog biztosan elkapja a rossz fiút. Őszintén Jang Hyuk nekem nagy kedvencem a Beautiful Mind óta, most is hasonló karaktere volt kicsit, de hát baromira illik hozzá. Jin Hyuk egy kicsit őrült fickó volt, akinek hatalmas igazságérzete van, és eltökéli, hogy a világ terhét is a vállára veszi. Eszméletlenül illett a karaktere ebbe a sorozatba, hihetetlen menő volt, tényleg nem tudok mit mondani. Nagyon remélem, hogy látom még őt nagyon sok sorozatban a jövőben. Mostanában nagyon jó sorik mennek Koreában, nem mintha eddig nem így lett volna, de most 2017-ben kimagaslóan jó sorozatok vannak, tényleg, és még csak március van. Mi lesz még itt, ajjajjj :D. De a mostanában nézett 6 sori közül abszolút ez és a Defendant a legnagyobb kedvencem (ez utóbbi még mindig fut). Ez ráadásul abszolút kedvencek között is megmarad, az már egyszer tuti biztos.
Lee Ha Na - Kang Kwon Joo: 12 éves kora óta úgy hallja a hangokat, ahogyan senki más ezen a világon, és eldönti, hogy ezzel a képességgel segíteni fog másokon. Őszintén annyira nagyon nem örültem a színésznőnek, mert az egyetlen soriban amit láttam tőle főhősnőként, nagyon fura volt. De ezúttal tökéletesen helyt állt, tetszett, hogy Kwon Joo karakterét sikerült egyszerre gyengének és erősnek is megformálni. Nagyon megkedveltem őt, a kissé merev karaktere nagyban hozzájárult a sorozat minőségéhez, de tényleg. Remélem még sokszor fogok vele találkozni. No... és ez mostmár tényleg a vége, mivel megírtam ezt azt jelenti, hogy végleg vége a sorozatnak és az azzal tartó kapcsolatomnak (majd egyszer tuti újranézem). Utolsó sorokban is csak ajánlani tudom mindenkinek, mert remek volt emberek, tényleg az volt.

"Ha bűnös, akkor sújtson le rá a törvény szigora.
Ha a törvény erre nem képes, majd megteszem én magam."
Moo Jin Hyuk

"Egy bűnözés nélküli világról álmodom, 
de ott, ahol fény van, árnyék is mindig lesz."
Kang Kwon Joo

Történet: 9/10
Zene: 9/10
Színészek: 10/10
Karakterek: 10/10

Sorozat: Hwarang

Hwarang


Műfaj: történelmi, romantikus
Részek száma: 20
Dátum: 2016 - 2017
Csatorna: KBS2

Ismertető: Moo Myung és legjobb barátja, Mak Moon a fővárosból kitaszítottan élnek, nyomorban. Mak Moon folyamatosan kishúgáról beszél, akitől elszakadt az évek során, és aki valahol bent él a városban édesapjával. Egyik nap így hát a két fiú elhatározza, hogy bemennek a városba a lehetséges büntetés ellenére is, hogy megkeressék a lányt. Azonban Mak Moon meglátja véletlenül az emberek előtt titokban és arctalanul élő királyt, így megölik. Moo Myung elhatározza, hogy bosszút áll legjobb barátja haláláért, így elmegy Mak Moon családjához, és annak apja kedvéért a rég elveszett fiúnak adja ki magát. A királyné eközben egy új testületet hoz létre: a Hwarang-ot, amiben fiatal és jóképű férfiakat képeznek ki arra, hogy a királyt védjék mindhalálig.

Vélemény: Nagyon, de tényleg nagyon vártam már a sorozatot, hisz Seo Joon-nak ez volt az első történelmi korban játszódó sztorija, s személy szerint nagyon szeretem a kedvenceimet látni ilyen stílusú soriban is, szóval abszolút nézős volt. Ezt a sorozatot egy nagy összefoglalóként szeretném most elemezni, hisz szerencsére nem veszített izgalmából a jó és érdekes kezdés után sem. Szóval akkor lássuk csak, hogy mit produkáltak nekünk a Hwarangok.
A történet egy nagyon szép ívben halad, nincsenek benne visszaesések, esetleg lelassult, felesleges részek. Nagyon szépen, megfelelő ütemben lett kibontva és levezetve a sztori, ami szerintem nagyon nagy előnye a sorinak. Nem voltak benne nagyon feszült vagy idegtépő részek sem, tényleg egy szép, viszonylag nyugalmas (persze csak a maga módján) ívben sikerült levezetni a történetet, ami nagyon kellemes kikapcsolódást biztosít a sorozat nézőinek.
Én hétről hétre néztem a részeket, volt, hogy meg sem vártam a magyar feliratot (holott a fordító nagyon gyorsan dolgozott - köszönjük szépen), hanem ahogy kijött az angol én már néztem is (persze ha időm megengedte). Kifejezetten érdekes és elgondolkodtató volt a történet, sokszor kaptunk olyan szituációkat, amikor nem tudtuk eldönteni, hogy akkor most kinek is kellene drukkolnunk. De természetesen ezt is szép, nyugis módon sikerült megoldani.
A két főszereplő srác karaktere egyszerre volt ellentéte egymásnak valahogy mégis nagyon hasonlítottak. Spoiler: én személy szerint Woo Rang karakterét sokkal inkább király-alkalmas férfinak tartottam, mint valódi királyunkat, így én picikét reméltem, hogy valahogy a végén mégis ő fog a trónon ülni, biztos vagyok benne, hogy egy erőskezű, de ugyanakkor a nép érdekeit figyelembe vevő király lett volna belőle. Nem lett volna rossz... - spoiler vége.
Ettől függetlenül nagyon tetszett, ahogy a 2 srác összebarátkozik, valamint Ho Rang - Ryu Rang barátsága is nagyon, nagyon megkapó volt. Talán még menőbb is, mint a két főhősé, hisz tudjuk, az elején mennyire ki nem állhatták egymást. De nem csak ők, hanem valahogy úgy az egész bagázs összekovácsolódott a végére, ami szerintem nagyon nagyon megkapó és szerethető volt, hisz nem mindig minden a romantikáról kell szóljon egy sorozatban.
S ha már romantika, természetesen ez sem maradhatott ki. Őszintén először a női főhőst annyira nem komáltam, de utána kiderült, hogy valójában egy nagyon rendes és okos lány volt (végre az első olyan főhősnő, aki nem megy el, miután az ellenséges másik csaj azt mondja neki, hogy csak a gyenge pontja a pasinak). De tényleg, ennek nagyon örültem. Először csak fogtam a fejem, hogy nemáááááár, most megint ezt dobjátok be, miéééért?!
De aztán a főhősnő bátrán kiállt, és elmondta, hogy mellette marad mindenáron. Köszönöm, köszönöm. Sokan nem szerették a főhősnőt, de szerintem jó volt (persze nem a legjobb), de én kifejezetten élveztem a jelenlétét. Külön imádtam Ryu Rang - Soo Yeon párosunkat is, hát komolyan olyan édesek voltak együtt, hogy az valami hihetetlen. Bár én nem bántam volna még 2-3 szerelmi szálat a sztoriba, szerintem nagyon nagyon cuki lett volna.
Összességében tehát, a Hwarang nem az a sorozat, ami halál izgis, ami tele van fordulatokkal, vagy ami éppen hihetetlen cuki. Egyszerűen egy kellemes, a maga módján izgalmas és aranyos sorozatról van szó, ami nagyon szép ívben lefutott, s amit én mindenkinek szívből tudok ajánlani, akár többszöri megnézésre is, mert nagyon jó kikapcsolódást nyújtott számomra. Szerintem nektek is tetszeni fog. Seo Joon pedig... hát igen, ő Seo Joon.

Zene: Szépek voltak, annyira nagyon nagy kedvencem nem lett, de ezeket szívesen hallgatgatom: Han Dong Geun 'Wherever You Are', Jung Dong Ha 'Don't Leave Me Alone', BolBBalgan4 'Dream', Hyolyn 'Our Tears' - ez a legszebb, Yang Yoseob 'The Divine Move', Jeon Woo Sung 'Noel', V&Jin 'Even If I Die It's You', plusz pár soundtrack is rajta maradt a gépemen, mert nagyon szépek voltak benne.

Szereplők: És akkor lássuk csak főhőseinket sorjában, persze nem mindenkit, hisz akkor kifogynék a szuszból is :D. Csak egy párat.
Park Seo Joon - Moo Myung / Sun Woo Rang: Egy komoly srác, aki fiatal kora ellenére sok mindent megélt és látott már. Sok terhet a nyakába vesz folyton, de ő rendületlenül bírja a terhet. Őszintén először azt hittem, hogy egy kissé dilis karaktert kapunk (lehet erre számítottam, mikor Seo Joon nevét megláttam), azonban ezúttal egy nagyon komoly, felelősségteljes férfit alakított, aki nem fél kimondani az igazát, de vállalja is a felelősséget a szavai után. Én nagyon kedveltem őt, egy olyan 'igazi férfi' karaktere volt, aki szerintem tökéletes lett volna királynak is. Néha azért kicsit megpöcköltem volna, amikor folyton összezavarta a főhősnőt, de mind tudtuk, hogy ő is hatalmas dilemmában volt folyton, szóval megbocsájtjuk neki. Összességében tehát igen, remek karakter volt, Seo Joon-hoz elmondhatatlanul illett ez a szerep is, nagyon jól hozta, alig várom már, hogy újra főszerepben láthassam őőőőőt!
Go Ara - A Ro: Egy nagyon kedves lányról van szó, akinek bár néha elég nagy a szája, mégis szívből segít mindenkinek. A Ro karaktere szerintem nagyon jó főhősnő volt. Sok idegesítő szokást hátrahagyott, amit amúgy gyűlölök egy női karakterben. Nem ingott meg más szavára, nem húzta a szálat a másik férfival, már az elején lezárta, hogy figyi, én nem szeretlek úgy, nem is foglak, mert már mást szeretek. Imádtam, de tényleg imádtam, ahogy a legvégéig kitart a szerelme mellett, és nem hagyta, hogy más eltérítse mellőle. Valamint mikor egy jószívű női főhősnőről van szó, akkor általában van 2-3 jelenet, ahol megmutatják mennyire nagylelkű, de itt folyton kitértek arra, hogy megmutassák, hogy egy nagyon rendes és természetesen okos lányról van szó. Go Ara-nak ez volt az eddigi legjobb szerepe, itt kedveltem őt a legjobban.
Park Hyung Sik - Sam Maek Jong / Ji Dwi Rang: Király, holott soha sem ült még a trónon, elrejtve él, aki nagyon próbál már kitörni a helyzetéből, de nincs hozzá bátorsága. Ji Dwi karakterét valahogy nagyon imádta a köznép, de én nem tudtam őt igazán megkedvelni. Sokszor volt olyan helyzet, ahol ahelyett, hogy kilépett volna, csak állt és gondolkodott, hogy most mi a fenét kéne csináljon. Ami egyrészt érthető volt, de na de kérem szépen, mégiscsak ő volt a király, még akkor is, ha az anyja ennyire elnyomta őt. Abszolút nem tartottam őt királyalkatnak, főleg nem úgy, hogy folyton Woo Rang mellett volt. Valahogy nem sikerült őt még a legvégén sem megkedvelnem, ahogyan a színészt sem. Hyung Sik-kal már egyszer találkoztam, de ott is elég antipatikus volt számomra. Remélem a most futó sorozatában (ahol főszerepe van, s amit még nem kezdtem el) meg fogom őt kedvelni, ha ott sem, akkor szerintem félreteszem őt egy kicsikét, aztán majd valamikor a jövőben meglátjuk.
Minho - Soo Ho Rang: Kissé dilis srác, aki egyszerre felelősségteljes és bohókás is. Nagyon örültem Minho karakterének, mert valahogy úgy életet adott a soriba, nem csak a személyiségével hanem az arcával is (~hehe), nagyon jó volt ránézni. Én személy szerint nagyon reméltem, hogy egy jó kis szerelmi szálat neki is összehoznak, milyen nagyon menő lett volna már. Nagyon élveztem volna. Spoiler: őszintén én nem értettem, hogy miért van annyira oda a királynőért, sokkal jobb lett volna, kap ő is egy nőt maga mellé, aki valahogy úgy illik hozzá. No de ilyen is kellett bele, szóval nincs beleszólásom a dolgokba. Spoiler vége. Minho-hoz eszméletlenül illett ez a karakter meg ez a külső is, hát bitang jó volt de tényleg. Remélem a jövőben főhősként is találkozhatunk vele történelmi sorozatban, valahogy olyan jó úgy ahogy van.
Do Ji Han - Ban Ryu Rang: Ho Rang esküdt ellensége, aki elég kellemetlen helyzetben van 'apja' miatt. Nagyon sajnáltam őt, mert amikor már végre kezdett egy kicsit felszabadult és boldog lenni, az a vén *** mindig betett a dolgokba, jujj de mérges voltam. Viszont nagyon örültem, hogy ő is a csapat tagja lett, és azt is, hogy annyira jóban lettek a végére Ho Rang-gal. Hát a szerelmi szálról pedig ne is beszéljünk, emberek annyira cuki volt, hogy elolvadok. Nem volt sok közös jelenetük (talán egy picit lehetett volna több), de így is annyira aranyosra sikeredett, nagyon imádtam őket. A vége pedig még ennél is cukibb volt, az a hirtelen terepfelmérés, hát kész voltam. Nagyon kedveltem az ő karakterét is. A színészt viszont még sosem láttam (?) szóval remélem a jövőben majd sokszor találkozok vele, mert ott is nagyon megkedveltem. 

'Elcserélem Silla trónját érted...'
Ji Dwi

Történet: 8/10
Zene: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 8/10