Doctors

Doctors

Műfaj: romantikus, orvosi, vígjáték, dráma
Részek száma: 20
Dátum: 2016
Csatorna: SBS

Ismertető: Yoo Hye Jung gyerekkora elég nehéz volt, így egy kemény, félelmet nem ismerő, verekedni jól tudó nőként cseperedik fel, aki nagymamájához kerül, miután apja végleg kirakja a szűrét. Bár kezdetben a lány elzárkózik, de később egyre inkább megnyílik nagymamájának és orvos tanárának is, Hong Ji Hong-nak, aki első látásra beleszeret a lányba. Azonban sorsuk úgy hozta, hogy nem lehetnek együtt. Évek múlva, mindenki meglepetésére, Hye Jung orvos lesz történetesen abban a kórházban, ahol Ji Hong dolgozik. De nem a sors alakítja ezt így: bosszút állni érkezett. A kórházban feltűnik még a jóképű Jung Yoon Do is, valamint az igazgató lánya, Jin Seo Woo, akit gyerekkora óta gyötri a kisebbségi komplexus Hye Jong-gal szemben, és aki viszonzatlanul szerelmes Yoon Do-ba.

Vélemény: Hűha. Sok mindent el kell mondanom a sorozatról, de most, hogy a végére értem csak annyit tudok mondani: hála az égnek, hogy vége. Azt hittem soha az életben nem leszek túl ezen a 20 részen. Na de kezdjük a legelejétől. Mikor láttam, hogy Park Shin Hye új sorozatban fog villogni, nem érdekelt különösebben, főleg azért is, mert a főhős színészt nem ismertem. Aztán egyre több és több jó színész kapott a sorozatban szerepet, így a végén nehézkesen, de eldöntöttem: mégiscsak megnézem.
Már javában a 6. résznél járt a sorozat amikor rászántam magam a sorozat belekezdésébe. Facebook, Insta és minden más egeket zengett róla, hogy mennyire szép, mennyire romantikus, mennyire édes... így nagy reményekkel vágtam bele. A sorinak már vége, de még mindig várom a fő cselekményszálat... komolyan. Nem is tudom, hogy mi volt az, ami másoknak tetszett. A karakterek erőltetettek, a romantika már az első részben túl nyálas, a történet össz-vissz a csaj bosszújáról szól, meg hogy mennyire kemény is ő.
De sebaj, sebaj. Gondoltam én. Ha a fő romantika ennyire sz@r, akkor ott van még a mellékpárosunk. Aha... na igen. Őszintén elmondom a legfőképp Gyun Sang jelenléte vett rá a arra, hogy belekezdjek végül. Nagyon tehetségesnek tartom őt így borzasztóan örültem, hogy végre feljebb lépett, és megkapta a 2. főszereplő karakterét. Bár ne így lett volna. Egy bunkó és hülye paraszt volt, aki első látásra halálosan belezúg a semmilyen főhősnőbe összetiporva ezzel Seo Woo-t, akinek bár ezerszer elmondta, mennyire szereti húgaként, mégis magasról sz@rt rá amikor a lánynak szüksége lett volna rá.
Ha a karakterek és a sztori is ilyen, akkor esélye sincs a sorozatnak, s sajnos ez szépen be is igazolódott. Ezek mellett már jelentéktelennek tűntek az olyanok, mint például, hogy a főhősnők mindig tűsarkúban járkálnak a kórházban, vagy hogy a daganatos gyerek CT-je felett flörtölnek, vagy, hogy luxusautót vezet mindegyik, de amikor az egyik apa majd megölte magát, mert nem tudta fizetni a kórházi számlát, ezek csak sajnálkozni tudtak. Egyik se tudott volna odaszólni, hogy: 'figyeljé má, adok neked kölcsön egy kis pénzt, mert amúgy mocskosul gazdag vagyok, oszt majd visszaadod amikor van.'
Nekem ennyi bőven elég lett volna, hogy egy kicsit jobban megszeressem a karaktereket. Ilyenkor felvetődik bennetek a kérdés, hogy mi a fenének néztem akkor végig a sorozatot. Egyetlen egy nagyon jó oldala volt: a beugró és mellékszínészek. Ji Soo, Pi Young Kook, Choi Kang Soo, Lee Ki Woo, Nam Gung Min, Lee Sang Yeob... ők voltak azok, akik miatt képes voltam végignézni 20 résznyi tömör semmit. Gung Min és Sang Yeob kis története pedig különösen elnyerte a tetszésemet, izgalmasabb és szebb volt, mint a főcselekmény.
Valamint ott volt az a pillanat amikor ráeszmélsz, hogy ez a kettő pár perces szerepével a földbe döngölte a főhősöket. Mi a ciki, ha ez nem? Ezt kérdem én. Ji Soo pedig a sorozat elején egy vitaminbomba volt, találtam anno egy képet, ami tökéletesen kifejezte mennyire egy nagy kalap csudák a főhős pasik. A kép szövege mindössze ennyi volt: 'You can take the doctors, I'll take the delivery guy.' ami annyit tesz, hogy 'Megtarthatod a dokikat, nekem jó lesz a kiszállító fiú is.'. És milyen találó ez az apró mondat, nem igaz?
Utolsó dolog, amit a sorozat ellen felhoznék (még lenne ezernyi, de csak én bosszantom fel magam) az a sok karakter kicsinálás. Szó szerint. Egyiket elütik, egyikről kiderül, hogy rákos, a másik is beteg lesz, a tizenmittudoménhanyadik meghal... csak álltam és vártam mikor jelenti be a harminckettedik is, hogy ő biza halálos beteg, de sebaj, mert a profi csapat majd kioperál belőle egy darabot, és örökké élni fog. Jaj gyerekek, valaki válaszoljon költői kérdésemre, mi a csudinak kellett ezt?
Ezek után nem okoz nagy fejtörést kitalálni, hogy ajánlom-e a sorozatot. A válaszom nem és nem, szorozva tízzel. Szerintem az idei legrosszabbak között van, engem tényleg nem nyertek meg sem a főhősök, sem a fő cselekményszál, sem az a hőn imádott romantika, se Park Shin Hye. Egyedül, egyes egyedül a mellékkarakterek és a Jin Seo Woo - Pi Young Kook közti románc volt amit élveztem a sorozatban, utóbbinak örültem volna, ha kicsit több hangsúlyt kap, de hát már erről is ennyit. Szomorú és mérges vagyok.

Zene: A sok OST közül csak egy nyerte el a tetszésemet: Park Yong In és Kwon Soon Il (mégiscsak Urban Zakapa énekese) száma, a No Way.

Szereplők: Nagy levegő, és akkor lássuk csak történetünk főhőseit sorjában. 
Park Shin Hye - Yoo Hye Jung: Kemény csajszi, aki mindenki elől elzárja érzéseit, de szép lassan változni kezd. Nekem örök fejtörést okoz, hogy Park Shin Hye hogy lehet sokak kedvence. Hisz a szépségben és a karakterben persze mindenkinek más tetszik, de a tehetség egy olyan dolog, ami nem attól függ, hogy ki hogy látja. A tehetséges az tehetséges, a nem az nem, akármennyire próbáljuk ráerőltetni. Shin Hye ezúttal a megszokotthoz képest egy sokkal jobb karaktert hozott, végre mosolygott és nem egy faarcú hisztis, bőgőmasinát alakított, de még így is átlagon aluli volt számomra. Olyan... semmilyen. Sajnáltam őt nagymamája miatt, de annyira nem sikerült átjönnie a nagy fájdalmának, a nagy szerelmének, meg úgy kb. semminek amit ez a karakter próbált átadni nekünk. Elgondolkodom, hogy egy másik színésznő jobban alakította volna ezt a karaktert, és egyértelmű igen a válaszom. Vele kapcsolatban pedig várom a soha el nem jövő csodát, ami olyan sokakat megütött már. Park Shin Hye? No, thank you.
Kim Rae Won - Hong Ji Hong: Orvos, de tanárként él, s egyből beleszeret a vadóc kislányba, mert az telibe találja. A karakter nagyon 'szépen' mutatkozott be nekünk az első részben nem mondom, már ott fennakadt a szemöldököm és csak annyit mondtam: 'mivan?'. Aztán a továbbiakban már sokkal szerethetőbb volt, de még így is a semmilyen szintet érte el. Ari volt meg minden, de ahogy a csaj befolyása alá került nekem egy töketlen szerencsétlen flótásnak tűnt, aki inkább a nő a kapcsolatban férfi létére. Nem, nagyon nem nyert meg magának, pedig annyira igyekeztem legalább a főhőst szeretni, hogy legyen kinek szurkolnom (mármint akit többet mutatnak, mint a jó mellékszereplőket), de sajna nem jött össze. A színésszel még nem találkoztam, várom a jövőbeli szerepeit, remélem csak itt volt ilyen semmilyen, fura karaktere.
Lee Sung Kyung - Jin Seo Woo: Az iskolában a legjobb tanuló volt, mindenki nagyon szépnek és okosnak tartotta őt, de Hye Jung hamar felülkerekedett rajta, így egy kisebbségi komlexus alakult ki iránta, amit Seo Woo nem is rejteget. A négy főhős közül egyértelműen ő volt a legjobb, de annyira ő sem nyert magának, holott a színésznőt nagyon szeretem. Volt pár húzása, ami nem tetszett, kicsit elegem volt belőle, hogy folyamatosan nyafog, hogy rosszban sántikál és hogy gyerekesen viselkedik. A sorozat végére azonban már eléggé sajnáltam őt, főleg amiért nem tud menekülni szülei alól, és ha akarna is - túlságosan szereti őket ahhoz, hogy ezt megtegye. Én nagyon örültem amikor láttam, hogy Young Kook elkezd gyengéd érzelmeket táplálni felé, ANNYIRA NAGYON JÓ LETT VOLNA, ha felhozzák őket főszereplőnek, a két főhőst meg bepakolták volna nyálas romantikázni valahova, azt csókolom.
Yoon Gyun Sang - Jung Yoon Do: Igazi zseni, aki nem mellesleg jóképű, és akki nem mellesleg első látásra beleszeret a főhős csajba. Bár ez már meg sem lepett, hisz minden pasi a soriban eltökélte, hogy a főhős csaj egy múzsa, akibe halálosan szerelmes kell lenni. Persze tisztelet a kivételnek, de nem sok ilyen volt. Ahogy fent is mondtam, borzasztóan csalódtam ebben a karakterben, volt, hogy egyes jelenetnél egyenesen sírhatnékom támadt, amiért egy ilyen vadbarmot alakít ez a nagyon jó színész. A kedvencem azonban az volt (természetesen a halálosan szerelmes vagyok a főhősnőbe után), hogy ezerszer elmondta Seo Woo-nak, hogy szereti, mint húgát, de tényleg nem segített volna a csajnak egyszer sem. Hát köszi, kösz komolyan. Annyira reméltem, hogy a végén mégis rájön, hogy a lányt szereti, és akkor az meg jól beint neki, hogy mostmár bekaphatod. Szép elégtétel lett volna, számomra mindenképp.

Csodák nincsenek. Normális esetben csodák nem történnek. 
Ezért hívják csodának."

Történet: 4/10
Zene: 7/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 4/10

2 megjegyzés:

  1. Most fejeztem be,és csak utólag olvastam el amit írtál,de jót nevettem!!:D Huuu de nagyon egyetértek!!! A tűsarkú neked is feltűnt?Na meg a többi...2016-ot írunk,és ezt gyártották?Az autók szépek voltak,és a kórházak profik,de ezen kívül pfff :D:D nagy csalódás az egész!És a legvége?SPOILER:Add ide azt a gyűrűt,felhúzom magamnak,mert az enyém??!!!HAhaha...
    Ágóca

    VálaszTörlés