Doubtful Victory

Doubtful Victory

Műfaj: thriller, vígjáték
Részek száma: 40 (egy rész fél órás)
Dátum: 2017 - 2018
Csatorna: SBS

Ismertető: Történetünk főhőse Kim Jong Sam, halálra ítélt börtöntöltelék, aki gyerekkori barátjával, Ddakji-val immár 10 éve van bezárva egy olyan dolog miatt amit el sem követtek. Egy bizonyos ügy miatt képtelen megszökni a börtönből egy fél napra, azonban pár szerencsétlen eseménysorozatnak hála Oh Il Seung néven nyomozóként fog tovább élni, vagyis csak próbál, ugyanis folyton a nyomában vannak és egy pillanatra sem lankadhat a figyelme. Jong Sam ezért eldönti: leleplezi az egész társaságot akik ezt tették vele. Ebben segít neki Jin Young nyomozónő, akinek már első perctől feltűnik, hogy valami nem kóser a sráccal, azonban azt nem is sejti, már nagyon régóta ismeri a férfit.

Vélemény: Nem nagyon akartam megnézni a sorozatot, mert azt hittem, hogy egy unalmas nyomozós sorit kapunk már megint (mostanában nagyon sok ilyen van, de nem olyan izgis thrillerek hanem ilyen kiszámíható történetek), azonban Gyun Sang már karriere kezdete óta kedvelt színészem, így egyértelmű volt, hogy ki nem hagynám főszereplőként. Azt kell hogy mondanom, nagy meglepetésemre, kellemes csalódás volt a sorozat.
Ha le kéne írnom a sorit röviden akkor azt mondanám, hogy olyan érzés volt ez a 20 rész, mintha felülnék egy motorra és végigszántanám vele a fél erdőt. A legelejétől a legvégéig egy igazi akciófilm, amiben felváltva vannak a vicces, izgis, ijesztő és megható jelenetek is. Nem voltam elszállva a történettől, nem lett kedvencem sem, de a 20 részt végignéztem élvezettel és egyetlen egyszer sem éreztem úgy, hogy unnám.
A sztori a maga módján érdekes volt, bár nagy fordulatokat nem kapunk, mégis az egymást követő események eléggé fordulatossá teszik az egészet. Annak ellenére, hogy a műfajok között nem szerepel az akció, mégis nagyon pörgős volt az egész, sokkal inkább sorolnám ebbe a kategóriába mintsem a thrillerbe. Vígjátéknak pedig egyértelműen vígjáték volt, sok jeleneten nevettem fel hangosan, ez főleg a dilis főhősnek volt köszönhető.
Egyszer azonban meg is hatódtam nagyon (aki látta a sorit az tudja mikor), hát azt a jelenetet végig zokogtam, de szó szerint. De annyira illett az egészbe egy kis dráma, hogy nem is bántam. S annak ellenére, hogy nem volt olyan fordulatos az egész, mégis érdekes volt a sztori s főleg az, ahogyan a főhős halad előre a 20 részen keresztül míg el nem éri, amit akar. Abszolút ő volt a főszereplő, róla szólt minden, de szerintem ez nem is baj.
Az elején kicsit hiányoltam a romantikát belőle, főleg úgy, hogy a körülmények adottak voltak, de mire a végére értem rájöttem, hogy igazából nem is hiányzott belőle, romantika nélkül volt jó a sorozat, hisz tényleg csak a főhős volt a középpontban, a lány csak úgy ott volt 'potyautasnak' (nyilván nem). Valamicske volt ott kettejük között, de erre nem fektettek nagy hangsúlyt, ami érthető lett a végére a főhős totál káosz élete miatt.
A főhős mellett nagyon kedveltem a két dilis 'rossz fiút' is, akiken rengeteget, de tényleg rengeteget nevettem, nagyon nagy fazon volt mind a kettő, hiába a rossz oldalon álltak. A másik két dilis nyomozó melléjük pedig hab volt a tortán, jók voltak együtt. Bár igazából az összes karakter szerethető volt a maga módján, igaz, annyira nem voltak kidolgozva a, mégis kellemesen illettek ebbe a kis sorozatba, jól mutattak a főhősünk mellett.
Összességében ennyit tudok nektek mondani, én kellemesen csalódtam a sorozatban. Aki egy izgis hétvégi sorozatra vágyik az mindenképp adjon neki egy esélyt. Kedvenc nem lesz, a sztori nem eget rengető, nem gondoltam át miatta a teljes életem, de 20 részen keresztül kellemesen kikapcsolt, kicsit izgultam is és szurkoltam főhősünknek. Gyun Sang rajongóknak pedig egyenesen kötelező, mert nagyon ari karaktere van itt.

Zene: Három zene is telón maradt: Im Do Hyuk 'Like Rain, Like Music', Soul Dive 'Oh, The Mysterious' illetve Kim Shin Shin 'What I Can't Do' c. száma is.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak két főhősünket a szokásos módon: külön-külön.
Yoon Gyun Sang - Kim Jong Sam / Oh Il Seung: Kedves srác, aki 10 évre börtönbe kerül egy olyan dolog miatt amit el sem követett. Jong Sam egy nagyon aranyos, nagyon cuki és nagyon rendes pasi volt, aki bár kicsit esetlennek tűnik, de ez annak köszönhető, hogy 10 évet börtönben töltött. Valójában azonban nagyon is vág az esze és tudja hogyan forgassa a lapokat úgy, hogy a helyzet előnyére váljék. Nagyon, de nagyon sajnáltam őt, mert konkrétan végigszáguldott a 20 részen keresztül. Ott szakadt meg a legjobban a szívem, mikor az egyik részben azt mondta, hogy sokkal jobb lett volna ha bent marad a börtönben. Úgy bár be volt zárva, mégis nyugta volt és nem volt az élete percenként veszélyben. Gyun Sang eddigi szerepei közül szerintem ez volt a legaranyosabb, nagyon remélem, hogy a jövőben nagyon nagyon sok főszerepe lesz még, mindenféle sorozatban jó színésznőkkel karöltve.
Jung Hye Sung - Jin Jin Young: Régen gazdagak voltak a szülei, azonban apja halála után átlagossá váltak, ami miatt ő cseppet sem bánkódik. Szereti munkáját. Jin Young karakterével eléggé hadilábon álltam, mert hm hogy is mondjam, semmiképp sem volt magatehetetlen és hisztis, épp ellenkezőleg. Szerintem túlságosan is uralni akarta a helyzetet maga körül, ami miatt folyton mogorva volt és nem nagyon ment neki a mosolygás sem. Persze érthető valamilyen szempontból, hisz mégiscsak egy nyomozóról van szó aki körül folyik az élet, de egy icipici nőiesség jót tett volna a karakternek. De félre ne értsetek, még mindig jobb mintha egy hisztis főhősnőt kaptunk volna, aki a kisujját sem tudja megmozdítani. A maga módján szerethető volt ő is, de nem az én stílusom volt a karaktere. A színésznőt még annyira nagyon nem ismerem (ha minden igaz ez az első főszerepe), remélem még látom őt a jövőben.

Történet: 7,5/10
Zene: 7/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése