On The Way To The Airport
Műfaj: romantikus, melodrámaRészek száma: 16
Dátum: 2016
Csatorna: KBS2
Ismertető: Choi Soo A légiutas-kísérőként dolgozik, férje egy, a nők körében igazán közkedvelt férfi, Park Jin Suk, aki nem mellesleg pilóta. Soo A alapjáraton meg van elégedve életével, holott kapcsolata a férjével korántsem olyan, mint amilyen volt, ő maga csak dolgozik a munkájában, otthon, és betölti az anya szerepet. Gyermekük folyton más iskolába jár, ezúttal egy olyan helyre kerül (külföldön), ahol egy nagyon jó barátra lel: Annyre. A lány édesapja, Seo Do Woo egy ízig-vérig becsületes, rendes és kedves férfi. Choi Soo A és Seo Do Woo természetesen megismerkednek (még ha csak telefonon is). Azonban egy az élet szomorú fordulata hatására ők ketten elkezdenek egyre közelebb kerülni egymáshoz. De ami a legfontosabb - egymás támaszai lesznek mindenben.

Ezek a szép és jó dolgok mellett azonban volt egy oldal, ami kicsit unalmas volt. Na de kezdjük csak az elejétől. Kapunk két szülőt akiknek feleségük és gyerekük van, a sors azonban összehozza őket. Tetszett nekem ez a titkos kis dolog köztük, főleg, hogy tényleg olyan ártatlanak voltak. Nagyon szépen felvezették a kapcsolatukat, volt idejük egymásba szeretni, tényleg rengeteget beszélgettek.

Második: a sztori. Érdekes és drámai történetet kapunk, mindegyik kis karakternek megvan a maga története. Tetszett, ahogyan a maga kis ütemében ment a sorozat, és az is, hogy mindegyik karakter más és más volt. Itt azonban megint azt tudom mondani, hogy a végére nekem kicsit kevés volt, vártam, hogy valamivel még megtoldják majd a sztorit. Annyira nagyon hiányzott belőle valami.

Összességében tehát, szerintem mindenképp érdemes megnézni a sorozatot azoknak, akik egyrészt szeretik a színészstábot, másrészt a megszokottól kicsit eltérő, elvontabb sorozatot akarnak látni családi drámákkal, 1-2 lappangó titokkal, gyönyörű jelenetekkel és fülbemászó dalokkal. Nem lett a kedvenc sorozatom, de mindenesetre én élvezettel kísértem végig mind a 16 részt.
Zene: Nem is ragozom a szót (itt is), egyszerűen csak ideírom a kedvenceimet belőle: LeeSa 'But Still Can I?', The Ray 'Knots', Han Hee Jun 'Uselessly'.
Szereplők: No és akkor lássuk csak történetünk főhőseit sorjában.

Lee Sang Yoon - Seo Do Woo: Egy hihetetlen kedves és rendes férfi, aki mindent megtesz azért, hogy másoknak segítsen. Vicces, mert nagyon szerettem őt, legfőképp tényleg azért, mert nem volt benne rosszindulat, aztán a végére már kicsit túl rendes volt, szerintem ilyen nyugodt, kiegyensúlyozott és jólelkű ember nem létezik. Vártam, hogy mikor fakad végre ki egy kicsit, de valahogy végig megmaradt olyannak, mint végig, ez pedig picikét illúzióromboló volt. Ettől független persze tényleg egy remek ember volt (mint karakter), csodáltam hitét és akaraterejét. Sang Yoon nekem nagy kedvencem már egy ideje, azért remélem, hogy mostmár egy fiatalabb színésznővel is kap végre szerepet, de persze az idősebbekkel sincs baj, hisz remekül kezelték a helyzetet. Csak sok-sok remek, izgis sorozatot kívánok neki a jövőben, természetesen főszereplőként.

Történet: 7/10
Zene: 7/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése