Sorozat: Goodbye Mr. Black

Goodbye Mr. Black

Műfaj: melodráma, romantikus
Részek száma: 20
Dátum: 2016
Csatorna: MBC

Ismertető: Cha Ji Won boldogan él apjával, legjobb barátjával és szerelmével, akivel már az esküvőt tervezik. Minden tökéletesnek látszik, azonban élete rémálommá válik, amikor apja meghal állítólagos drogtúladagolásban, legjobb barátja és szerelme elárulja, őt pedig megpróbálják megölni. Régi életét feladva Tájföldön a Black nevet veszi fel, ahol találkozik az árva Kim Swan-nal is, aki segít neki elrejtőzni. Black bosszút tervez mindazok ellen, akik tönkretették az életét, és megkezdődik egy őrült hajsza, ahol senkiben sem lehet megbízni. Mindezek mellett pedig az árva lány beleszeret a férfiba, aki nem tudja elfeledni régi szerelmét. A sorozatot Alexandre Dumas könyve, a Monte Cristo grófja ihlette. 

Vélemény: A sorozatot a színészek miatt kezdtem el megnézni, no meg azért is, mert olyan jó érzéssel tölti el az embert, amikor megtudja, hogy egy történetet valamilyen könyv ihletett, ráadásul egy híres könyv. Őszintén én nem tudom, hogy mire számítottam, de hogy ennél jobbra, az biztos. Sajnos elég sok olyan dolog volt a sorozatban, amit, akárhogy próbáltam, nem tudtam hová tenni, és ami miatt inkább tűnt egy elrontott történetnek mintsem meghatónak. Ami számomra a legeslegfurcsább volt, az maga a szerelmi szál a két főhős között. 
Egyik részben még majd meghalt volna a régi szerelméért a pasi, a következő részben pedig már Swan volt a mindene (ez halál komolyan így volt). Oké, én megértem azt, hogy rosszul esett neki, hogy volt szerelme megházasodik meg minden (főleg, hogy a volt legjobb barátja a vőlegény), de ez a váltás nagyon hirtelen volt, plusz a nézőknek úgy jött le, hogy dacból, féltékenységből kezdte el Swant halálosan szeretni. Innentől kezdve a nagy melodráma és halálos szerelem meg a szerelmes vallomások semmit sem értek a számomra. 
A másik dolog, ami nagyon kiábrándító volt, az Black betegsége. Nagyon erőltették, pedig annyira egyértelmű volt, hogy semmi sem lesz vele. Talán a bosszúhadjárat volt az egyetlen dolog, ami miatt végignéztem. Érdekes volt nézni, ahogyan árulják el egymást, ahogyan a karakterek megtörnek. Azonban ez is túl, túl, túlságosan elhúzott volt, 16 rész is sok lett volna az egésznek. Amilyen nagy feneket kerítettek az egész bosszúnak, olyan egyszerűen zárták le. A párbeszédeket és egyes jeleneteket is kicsit erőltetettnek éreztem.
Ami viszont a sorozat mellett szól az Sun Jae karaktere, aki szerintem az egész sorozatot a hátán cipelte. Ha nem lett volna benne, szerintem végig sem nézem. Bár gonosz volt, egyrészt megérettem miért csinálja, másrészt Ma Ri iránti szerelme lenyűgöző volt. Ji Soo és Ji Ryoon közötti szerelem is nagyon aranyos volt, mindig vártam, hogy végre ők kerüljenek képernyőre, azonban sajnos nem nagyon fektettek hangsúlyt a kapcsolatukra, csak egymásba szerettek.
Őszintén én mást nem is nagyon tudok mondani a sorozatról, ajánlani sem ajánlom senkinek, mert a főkarakterek unalmasak, a történet furcsa, a szerelmi szál nevetséges a szerelmi vallomások idegtépőek, a párbeszédek és fenyegetések pedig erőltetettek voltak. Sajnos az én tetszésemet egyáltalán nem nyerte el, még ha a zenék gyönyörűek is voltak a sorozatban, a színészek pedig híresek. Félreértés ne essék, olyan nagyon szörnyű nem volt, mint látjátok végignéztem, de láttam már sokkal jobb sorozatot hasonló alapsztorival.

Zene: Szerintem ez ügyben egy rossz szót sem szólhatok, mert nagyon szép zenék születtek a sorozathoz, ezeket szerencsére sokszor bejátszották mindig a megfelelő jelenetek alatt. A legszebb zene a 2BIC által énekelt 'Sunflower' lett, de Baek Su Jung 'Walking in Place' és 'Goodbye' című száma is gyönyörű.

Szereplők: És akkor lássuk csak a két főhősünket külön külön.
Lee Jin Wook - Cha Ji Won: Egy rendes srác, aki nagy boldogságban él családjával azonban mindez se perc alatt szertefoszlik. Ji Won karaktere számomra a sorozat elején nagyon megnyerő volt, tetszett, ahogyan az állandó mosolygó fiú lelkileg összetörik és bosszút tervez apja gyilkosa ellen. Ahol bukott számomra az egész, az a fent említett jelenetnél, amikor ugyanis egyik részről a másikra rájött, hogy hoppá, én nem is a volt szerelmembe, hanem Swanba vagyok halálosan szerelmes. Na oké... Innentől kezdve számomra kicsit furcsa volt, de nem volt olyan nagyon szörnyű, a főhősnő mellett mindenképp 'ragyogott' a karaktere, bár nem ez a tökéletes szó rá. Persze szorítottam én neki meg minden, de annyira hű de nagyon jó főhős nem volt. A színészt nekem még mindig nem sikerült megkedvelnem, pedig komolyan mondom nagyon igyekszem. Szerintem nyáron keresek egyet a jó sorozatai közül és megnézem, mert jó színész ő, csak még nem sikerült a szívembe férkőznie.
Moon Chae Won - Kim Swan: Egy árva lány, aki mindenféle munkával keresi a napi kenyerét. Őszintén én miatta kezdtem el a sorozatot, mert nagyon szeretem a színésznőt. Aztán amilyen nagy bizalommal fordultam felé olyan nagyon volt rossz. Az idei legrosszabb női karakterek közt benne van, az már egyszer biztos. Már az elején furcsa volt nekem. Persze érettem én, hogy miért szeretett bele a férfiba, hisz eddig egyedül élt, és most hirtelen megjelent valaki, aki törődik vele, nevet ad neki és vele van. Mégis amilyen megtörtnek tűnt olyan nagy önbizalommal vallott szerelmet és olyan nagyon nagynak tartotta magát végig. Mosolyogni pedig csak akkor láttam, amikor épp Black csinált valami olyasmit, ami kedvére volt. Én tényleg nagyon nem kedveltem őt, túl sokat beszélt a nagy szerelemről, túl okosnak és értékesnek tartotta magát mindenkihez képest. Moon Chae Won ezúttal borzasztóan mellényúlt, ilyen rossz karakterével én még nem találkoztam, és remélem, hogy többet nem is fogok.

Történet: 6/10
Zene: 9/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 6/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése