A következő címkéjű bejegyzések mutatása: JTBC. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: JTBC. Összes bejegyzés megjelenítése

Sorozat: Clean With Passion For Now

Clean With Passion For Now

Műfaj: romantikus, vígjáték
Részek száma: 16
Dátum: 2018 - 2019
Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhőse, Jang Sun Gyeol súlyos mysophobiában szenved (beteges félelem a szennyeződéstől, fertőzésektől). Ez annyit takar, hogy senkivel és semmivel sem érintkezik, ami nincs lefertőtlenítve, lakásában konrétan egy porszem sincs. Életét ez eléggé megnehezíti, de nem is gondol arra, hogy megszabaduljon a betegségétől. Ebből kifolyólag egy kisebb, de annál híresebb takarítócéget vezet. Történetünk főhősnője, a vidám és energiadús Gil O Sol bár nem mondhatni, hogy igénytelen, de nem zavarja, ha napokig nem mos hajat. A történet során úgy adódik, hogy a lány a takarítócégnél fog dolgozni, aminek főhősünk nem igazán örül, mert utálja a őt, de ahogy jobban megismeri úgy fordulnak negatív érzései szerelembe, amit ő maga sem ért meg.

Vélemény: Mostanában folyton úgy járok, hogy azok a sorik, amiket nagyon várok és előre látom, hogy tuti ütős lesz, végül sorra halmozza a bakikat és teljesen elmegy tőle a kedvem, míg azokat a sorikat, amiket csak úgy felírok a színészek miatt, nagyon tudom élvezni. De ez mostanában tényleg újra meg újra megtörténik. Így volt ez ezzel a sorozattal is. Felírtam a színészek miatt, meg mert olyan ari volt a borítókép, aztán minap elkezdtem, és nagyon nagyon gyorsan lenyomtam az összes részt, mert hihetetlenül élveztem.
Egy írtó cuki szerelmi történetet kapunk, amiben persze van kis dramatizálás, de összességében tényleg egy nagyon aranyos kis sztorira sikeredett. Na de kezdjük is a legelejétől. Adott egy fiatal férfi, akinek az egész élete korlátokhoz van kötve, mert betegsége miatt szinte teljesen tehetetlen. Ezzel szemben főhősnőnk egy igazi kis energiabomba, s mivel sok helyen dolgozik megesik, hogy napokig nem tud hajat mosni, de nem zavartatja magát miatta, mert sokkal fontosabb dolgai is vannak ennél.
Ők ketten (természetesen) első perctől kezdve utálják egymást, de folyton és folyton egymásba botlanak, mígnem végül szépen megszeretik egymást. Egy brutál cuki, lendülettel teli szerelmi szálat kapunk, ahol nem az van, hogy a második részben már oda meg vissza vannak egymásért, hanem ténylegesen, szépen és lassan szeretnek egymásba. Persze a végén van egy kicsike dramatizálás, de szerintem ez akkora volt amit még elviselt a sorozat és a szerelmi szál is benne (nem szeretem a dramatizálást).
Aranyos volt, vicces, lendületes és tényleg über cuki, egy olyan kis nyári egyszernézős sori, amit leülünk, megnézünk, nevetünk egy jót, aztán kellemesen emlékszünk rá vissza. Na de mondjak valami lényegit is nektek. Tetszett a fiú betegsége, és ahogyan szépen levezették az egészet a 16 rész alatt. Ahogyan az elején teljesen jól megvan, holott valahol mélyen tudja, hogy ez nincs rendjén, de minden segítséget elutasít mondván, hogy neki tökéletes így. Majd miután megjelenik a lány túl akar tenni a betegségén.
Szerintem nagyon szépen le volt vezetve, arról nem is beszélve, hogy szépen szemléltették, hogy mennyire sérülékeny az ember lelke, főleg gyermekkorban, és hogy az a traumatizált gyermek hogyan nő fel. Tetszett a fiú és az édesanyja közötti kapcsolat alakulása is, ahogyan újra egymásra találtak. Cukik voltak még a skacok is, akik dolgoztak a kis cégnél, aranyos volt a barátságuk, meg ahogyan viszonyultak egymáshoz. Illetve a másodhegedűst is sikerült jól megoldani (bár azért kár hogy volt benne igazából).
Nem maradt túl szánalmas a végén, hiszen nem is nyomult annyira a sorozatban a férfi, nem sajnáltatta magát állandóan, így nem hagyták annyira nagy szánalomban, aminek nagyon örültem, mert tudjátok mennyire ellene vagyok ennek a második nagy szerelmes karakter jelenlétének egy sorozatban. Ennyit tudok nektek tömören mondani erről skacok. Szerintem megéri megnézni mert nagyon cuki volt, nem eget rengető, lelket átformáló sorozat, de aranyos és über cuki volt számomra.

Zene: A számok közül három maradt meg: Yoo Seung Woo 'I Luv I Luv', Nam Saera 'Fade Into You' illetve Huh Gak 'Cosmos' című száma, ami nagyon szééép.

Szereplők: No és akkor lássuk csak két főhősünket.
Yoon Gyun Sang - Jang Sun Gyeol: Betegsége miatt eléggé korlátozottan él, de ő tökéletesen megvan a maga kis világában magányosan egészen addig, míg a főhősnő szó szerint be nem robban az életébe. Sun Gyeol karaktere szerintem írtó édi volt. Főleg azért, mert eljátszotta, hogy ő milyen kegyetlen és leszar mindenkit, de valójában ott segített a háttérből ahol csak tudott. Én nagyon megkedveltem őt már az első részekben, nagyon tetszett az is, ahogyan ragaszkodott a lányhoz a legvégéig, még akkor is, amikor volt a nagy dramatizálás. Na, szó mi szó, szerintem aranyos volt, kedveltem őt nagyon. Örülök, hogy végre ilyen romis főszerepben is láthattuk Gyun Sangot. Még annyit, hogy azt hittem, hogy viccesen fognak kinézni a főhősnővel, mert hogy You Jung olyan kis kicsike, ő pedig ilyen brutál magas, de hát valami tündériek voltak együtt.
Kim You Jung - Gil O Sol: Egy nagyon életvidám lány, akinek bár rég kettétört az álma, de nem bánkódik miatta, hanem inkább próbál új lehetőségeket keresni az életében. O Sol karakterétől féltem az elején, hogy egy hisztizős kis csaj lesz, aki kiveri mindenkinél a biztosítékot, de szerintem nagyon aranyos és szerethető volt végig a sorozatban. Annyira tetszett, ahogyan beleszeretett a férfiba, ahogyan egyre közelebb került hozzá, ahogyan számára is menedék volt a fiú. Ahh cukik, nagyon cukik voltak együtt. Kim You Jung már kicsi kora óta színészkedik, s bár még azért van mit javítania, szerintem nagyon aranyos és nagyon szép színésznő, Gyun Sang mellett pedig tényleg csak úgy ragyogott. Aranyosak voltak, írtóra. És végére is értem ennek a bejegyzésemnek is, utolsó sorként is csak ajánlani tudom mindenkinek nagyon, mert nagyon kis cukii.

Történet: 8/10
Zene: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 8/10

Sorozat: The Third Charm

The Third Charm

Műfaj: romantikus, dráma, vígjáték
Részek száma: 16
Dátum: 2018
Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhőse a 20 éves egyetemista, Joon Young, aki nem épp a nők álompasija, hisz fogszabályozójával, szemüvegével, stílusával és béna hajával inkább a fura srácok közé tartozik. Személyisége is érdekes, rendmániás és mindig mindent előre szépen megtervez. Ezzel szemben főhősnőnk, Young Jae igazi kirobbanó fiatal, tele van energiával, mindig a pillanatnak él, gyakran előbb lép mielőtt gondolkodna, de egy nagyon kedves és pozitív személyiség nehéz családi helyzete ellenére is. Nagy álma, hogy egyszer híres és gazdag fodrász lehessen. Ők ketten egy vakrandin találkoznak, s a helyzet úgy hozza, hogy az ellentétek ellenére nagyon vonzódnak egymáshoz, de hosszútávon nem biztos, hogy működik a kapcsolatuk.

Vélemény: Nagyon nehéz lesz most megfogalmaznom, hogy mit érzek a sorozat kapcsán. Mikor elkezdtem fogalmam sem volt, hogy miről fog szólni, de Kang Joon főszerepét a világért sem hagytam volna ki. A történetnek igazából nincs konkrét sztorija. A fő hangsúly a két főhősőn van, az életükről szól a sorozat, hisz közel 12 évet ölel fel a 16 rész. Tényleg nagyon nehéz lesz úgy átadnom a történetet nektek, ahogy én is megéltem, de nagyon próbálkozom vele, hogy megértsétek.
Szóval az eleje nagyon viccesen és cukin indít, van egy kis béna srácunk, aki viccesen néz ki és még annál is viccesebben viselkedik, de mellette olyan cuki, hogy majd behalunk rajta. A főhősnőnk pedig aranyos, kedves de ugyanakkor nagyszájú is, minden álma, hogy gazdag lehessen egyszer. Ők ketten találkoznak, s bár nagyon különböznek, mégis vonzódni kezdenek egymáshoz. A fiatalkori részek nagyon aranyosak, szórakoztatóak s természetesen sziporkázóak voltak.
Hisz végig arról szólt, hogy mennyire édesek ők együtt, hogy hogyan próbálnak meg egymáshoz alkalmazkodni, s hogy hogyan veszekednek a rengeteg nézeteltérés miatt. Ezek a részek nagyon, de tényleg nagyon viccesek és aranyosak voltak, Kang Joon karaktere valami hihetetlen volt. Ezután történik valami, ugrunk az időben, s már felnőttként találkoznak főhőseink újra. Ezek a részek már komolyabb hangulatúak voltak, az elfogadáson volt a fő hangsúly.
Két főhősünk ismét megpróbálkozik egymással több-kevesebb sikerrel. Próbálnak (még mindig fiatal koruk ellenére) összeszedetten viselkedni, alkalmazkodni a másikhoz. Hogy őszinte legyek én azt hittem, hogy ez lesz a sorozat lényege. Mármint, hogy fiatalon még túl elevenek és öntörvényűek voltak ahhoz, hogy működjenek a dolgok, de felnőtt fejjel teljesen máshogy viszonyulnak majd a helyzethez. Ezzel szemben, meglepően, a történet ismét csavarodott egyet, s elérkeztünk a legdrámaibb, de ugyanakkor a legtanulságosabb fejezethez is.
Míg főhősünk új életet kezd, időt szakít saját magára és próbálja megismerni magát, addig főhősnőnk elmerül a depresszióban, s abból próbál kitörni. Nagyon brutál volt az az érzésáradat, amit a sorozattól kaptunk az utolsó részekben. Szépen megmutatták nekünk, hogy soha sem késő újrakezdeni az életünket, hogy minden helyzetből fel lehet állni, s hogy csak saját magukra számíthatunk igazán. Nagyon durva volt, sosem gondoltam volna, hogy ilyen lesz a sorozat.
Szóval az utolsó pár rész egyszerre volt felemelő és szörnyen lehangoló is, én úgy gondolom, hogy ehhez a sorozathoz kell idő, hogy igazán megemésszük. Már körülbelül 2 hete láttam, de még most is eszembe jut néha. Nagyon tetszett, hogy a legtöbb sorozattal ellentétben itt megkapjuk a valóságot, mindenféle cukormáz és cicoma nélkül. De úgy gondolom, hogy kell egy hangulat a sorozathoz, hogy megértsük a lényegét, és ne unjuk szét a 16 részt.
Ami annyira nem tetszett, az néha a főhősnő viselkedése volt. Tudjátok, hogy utálom a se-veled-se-nélküled féle húzásokat, és itt azért kaptunk belőle, főleg a főhősnő miatt. Ez néha már kicsit zavart, de próbáltam minél erősebben belelátni az ő szemszögébe is. A végéről pedig spoilermentesen annyit, hogy ahogy közeledtünk az utolsó részekhez, én gondoltam hogy kb. ez lesz a befejezés, aminek kicsit örülök is, meg nem is. Megható és elgondolkodtató volt mindenesetre.
Összességében ahogy így visszaolvasom, nem nagyon tudtam átadni nektek azt, amit a sori kapcsán érzek, ezt kérlek nézzétek el nekem. Én úgy gondolom, hogy mindenképp érdemes adni a sorozatnak egy esélyt. De aki vicces, cuki és cukormázas romantikára vágyik vagy eget rengető történetre az ne ezt nézze. Olyanoknak ajánlom, akik szeretnek kicsit gondolkodni egy sorozat kapcsán, akik átlátják az adott helyzetet több nézőpontból is, s nem mellesleg akik Kang Joon rajongók.

Zene: Sok szám nagyon megtetszett a sorozatból, nagyon nagyon szépre sikerültek: YDG & Manuka 'I Don't Think So', Jo Sung Mo 'Maybe We', Kim Yeon Ji 'Season', Im Han Byul 'The 2nd Farewell' és Yongzoo 'Thinking About You'.

Szereplők: Lássuk csak akkor főhőseinket.
Seo Kang Joon - Oh Joon Young: Kicsit fura srác, akinek bár nagy szíve van, mégis megvannak a maga emberi rossz tulajdonságai. Joon Young karaktere szerintem nagyon, de nagyon emberi volt. Cuki volt, kedves, de ugyanakkor sokszor teljesen ok nélkül féltékenykedett. Nagyon, de nagyon tetszett, ahogyan a sok bukása után újra és újra képes volt felállni, újra és újra képes volt elkezdeni akár az egész életét elölről. Ahogy a sorozatban változott, illetve felnőtt a karakter a szemünk előtt, szerintem nagyon megható és elgondolkodtató volt nagyon sok szempontból, nem tartozott a tipikus főhősök közé, az tuti biztos. Kang Joon alakítása egyszerűen imádnivaló volt, szerintem kimaxolta magát itt is, már meg sem lepődöm a tehetségén. El sem tudom mondani mennyire nagyon nagyon várom, hogy újra láthassuk őt.
Esom - Lee Young Jae: Nagy álma, hogy forássz lehessen. Egy kedves, élettel teli lány, akinek bár megvan a maga szomorú háttértörténete, mégsem sajnáltatja magát, hanem igenis a két lábára áll és azt mutatja, hogy ő egy nagyon erős és független nő. Young Jae karaktere egyszerre volt nagyon menő de kicsit idegesítő is. Megértettem, hogy miért érzi úgy, hogy a srác túl jó hozzá, illetve azt, hogy ő túl kevés egy ilyen szívű sráchoz, de azért kicsit haragudtam rá, amiért akaratlanul is játszott a fiú szívével. Szóval igen, sajnáltam őt nagyon, mert brutál egy élete volt, holott ő próbált mindig pozitívan hozzáállni mindenhez, de valahogy egyre rosszabb és rosszabb dolgok történtek vele, ezért ha kicsit nézőpontot váltunk akkor megértjük, hogy miért rettegett attól, hogy boldog legyen. Esommal főhősnőként még nem találkoztam eddig, de engem meggyőzőtt, örömmel fogom nézni a jövőbeli szerepeit.

Történet: 8/10
Zene: 9/10
Színészek: 9/10
Karakterek: 8/10

Sorozat: Sketch

Sketch

Műfaj: akció, fantasztikus
Részek száma: 16
Dátum: 2018
Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhőse, Kang Dong Soo nyomozóként dolgozik. Jegyese egy ügyvéd, akivel nagyon boldogok és az esküvőjüket tervezgetik. Dong Soo egy eset kapcsán azonban találkozik egy lánnyal, Shi Hyun-nal. Véletlenül megtalálja a lány elvesztett rajzfüzetét amiben különböző, megtörtént esetek vannak papírra rajzolva. Arról nem is beszélve, hogy az utolsó rajzon jegyese van rajta, méghozzá holtan. Dong Soo egyből felkeresi a nőt, s megtudja, hogy különleges tehetsége van: időnként, már már megszálláshoz hasonlóan látomásai vannak amiket öntudatlanul lerajzol, s a rajzok alapján dolgozik ő és a kis nyomozó csoportja. Shi Hyun megkéri a férfit, hogy dolgozzanak össze, aki kelletlenül ám, de belemegy, mert félti szerelme életét.

Vélemény: Nagyon sokat nem fogok tudni nektek mesélni erről a sorozatról. Nem azért, mert rossz volt, se nem azért, mert annyira jó, hanem egyszerűen és röviden összefoglalva egy kellőképpen izgalmas és fordulatos kis krimi, amit egyszer megnéz az ember, élvezi, de nem sokat gondolkodik utána rajta. Mind tudjátok, hogy nagyon szeretem az ilyen jellegű sorozatokat, ezért (meg persze a jó színészek miatt is) izgalommal kezdtem el.
Az első rész nagyon érdekesen indít, a nyomozós háttér mellett kapunk egy különleges tehetségű lányt, akinek a rajzainak hála újabb és újabb eseteknek leszünk szemtanúi, amelyekből ismerünk 1-1 pillanatot, vagy éppen a végkifejletet, de nem mindig az történik, amire számítunk, illetve amire főhőseink számítanak. Tetszett, hogy minden esetnél tudtak egy kis csavart belevinni úgy, hogy azokra nem nagyon számítunk.
Ami a legjobban tetszett az viszont az volt, ahogyan összefüggnek a dolgok a végére, ahogyan kialakul egy igazi történet és egy jó kis végkifejlet. A karakterek elszántsága, főleg a két férfié, végigvezette a sorozatban a feszültséget, ugyanis jól tudtuk, hogy mindketten elvesztettek valamit, ami nagyon fontos volt számukra, ezért nem féltik az életüket, bármit képesek megtenni a cél érdekében. Emellett persze nagyon sajnáljuk is őket, mert a nagy boldogságuk egy szempillanat alatt elillant.
Furcsa, hogy 16 rész volt a sorozat és mégis alig tudok róla nektek mesélni. Valahogy tényleg egy tök egyszerű de mégis izgalmas sorozatra sikeredett, amit egyszer megnéz az ember aztán nem agyal rajta, nem is nézi meg újra, nem is néz róla mv-ket, de ha rákérdeznek akkor azt válaszolja rá, hogy jó kis sorozat volt, nem a legjobb, de jó volt. A két pasi pedig üde szemünknek, de tényleg, mindkettejüket nagyon szeretem, mint színészek.
Összességében ahogyan eddig is már vagy 3x elmondtam (bocsiii) egy olyan sorira sikeredett, amit mindenképp megéri egyszer megnézi ha ilyesmire vágyik az ember, ha ilyen történethez van kedve, plusz ha szereti a főhősőket. Persze nincs benne az idei legjobb sorozatokban, de jó volt, örültem, hogy megnéztem egyszer, így nektek is tudom ajánlani, hogy vessetek rá egy pillantást, lehet, hogy nektek nagyon, nagyon fog tetszeni.

Zene: A zenék közül SunBee 'Faded' című száma tetszett egyedül.

Szereplők: Akkor lássuk csak főhőseinket.
Rain - Kang Dong Soo: Becsületes pasi, aki imádja feleségét és alig várja a közös életüket. Azonban az élet közbeszól. Dong Soo karakterében az tetszett nagyon, hogy bár kiszámíthatatlan volt az őt ért veszteség miatt, mégis megmaradt az emberi oldala, amire tudtak a többiek hatni, megmaradt a lelkiismerete, ami újra és újra megszólította őt, hogy nem jó úton jár. Összességében egy tök jó főhős volt, akivel végig szimpatizáltunk és akinek végig drukkoltunk. Rain nekem is nagy kedvenceim között van, nagyon örültem, hogy ismét láthattam őt sorozatban.
Lee Dong Gun - Kim Do Jin: Egy megtört férfi, akinek elvették az élete értelmét, ezért bármire, de tényleg bármire képes, már a saját életét sem félti, mert úgy érzi nincs értelme élnie. Nagyon, de nagyon imádtam őt. Tudjátok, hogy az ilyen karakterek a gyengéim, plusz a Queen For Seven Days óta totálisan kedvencek közé bekerült Dong Gun, így még ez is rátett egy jó nagy lapáttal a karakterére. Azért remélem a következő sorozatban egy cukimuki főhőst fog alakítani, aki megkapja a főhősnőt, mert mostmár nagyon muszáj látnom őt ilyen szerepben.
Lee Sun Bin - Yoo Shi Hyun: Fél saját magától és a tehetségétől, sokszor érzi úgy, hogy ő a felelős egy-egy halálesetért, hisz ő maga rajzolta meg őket. Hogy őszinte legyen kicsit fura volt a csaj. Nem azért, mert magát okolta, ez totálisan okés volt, sajnáltam is őt miatta. Hanem azért, mert sokszor túl pozitív volt a helyzet ellenére. Mármint, én is pozitív embernek tartom magam, nagyon szeretem a pozitív embereket, de ez a főhősnő néha kicsit túl sok volt, méghozzá azért, mert elég komoly helyzetben voltak végig, kellett volna bele egy kicsi letargia a részéről. De ettől függetlenül nem volt idegesítő szerencsére, tényleg nagyon nagy szerencsére.

Történet: 7/10
Zene: 7/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 7/10

Sorozat: My ID is Gangnam Beauty

My ID is Gangnam Beauty

Műfaj: romantikus, iskolai, ifjúsági
Részek száma: 16
Dátum: 2018
Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhősnője, Kang Mi Rae folyamatos zaklatások áldozata, hiszen csúnyácska arca miatt a középiskolában mindenki kinevette és kiközösítette. Lelkileg már nem bírta tovább így eldöntötte, hogy elmegy plasztikai sebészhez, hogy átműtsék az egész arcát. Mi Rae így teljesen új arccal kezd neki az egyetemista éveinek, s közben próbálja megtalálni önbizalmát. Történetünk főhőse a hihetetlen jóképű Do Kyung Seok, aki minden fiatal lány álma, s bár megvan a maga rideg személyisége, mégis egy kedves srácról van szó. Mi Rae hamar felismeri Kyung Seok-ot, s csak reménykedik benne, hogy a srác viszont nem jön rá, ki is ő, hiszen ugyanabba a középiskolába jártak.

Vélemény: Kicsit féltem a sorozattól, nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy megnézzem-e vagy sem, de végül Eun Woo miatt úgy döntöttem, hogy mégiscsak adok neki egy esélyt. Hogy őszint legyek, egy olyan sorira számítottam, ahol a női főhősnő borzasztóan idegesítő, eltúlozzák a problémákat és felesleges szerelmi szálakkal fárasztanak minket. A sorozat semmiképp sem lett kedvencem, sajnos elég sok olyan dolog volt, ami nagyon nem tetszett, de meglepetésemre ezek a dolgok nem voltak benne.
Kezdeném a női főhőssel. Azt hittem, hogy egy tipikus lányt kapunk, aki oda meg vissza van a főhősért és aki feleslegesen hisztizik mindenen, egy igazi drámakirálynő. Azt hittem Eun Woo karaktere túl jó lesz a főhősnőhőz. És lássatok csodát, ez épp fordítva történt. Mi Rae egy tök érett csajszi volt, aki egyszerre tudott aranyos és komoly is lenni, nem dramatizált feleslegesen és ráadásul tök normálisan gondolkodott és cselekedett a sorozatban. El sem akartam hinni, tényleg nem erre számítottam, hatalmasat csalódtam - pozitívan.
S míg főhősnőnk egy tök összeszedett és tök aranyos csaj volt, addig főhősünk többször is kiverte a biztosítékot. Én nem tudtam, hogy Eun Woo karaktere engem valaha ennyire fog idegesíteni, de tényleg szörnyen kiakadtam rá egy csomószor. A legjobban akkor, amikor konkrétan elment apjától a tudjuk milyen ok miatt. Eszem megáll, de őszintén, hogy tud valaki így gondolkodni? Nagyon, de nagyon nem kedveltem őt, s bár Woo Young sem volt nagy kedvencem, tényleg nem, de sokkal inkább kedveltem őt, mint a főhősünket.
Ebből következik, hogy a szerelmi szálért sem voltam oda. Sosem volt még ilyen, de ezúttal tényleg úgy éreztem, hogy a főhősnő túl jó a főhős mellé. A romantikus jelenetek maguk nem voltak rosszak, de annyira nem voltam oda értük. Szóval főhős és szerelmi szál semmiképp sem nyerő, de a témák, amiket a sorozat feldobott, annál inkább. Kapunk egy főhősnőt, akinek ugye az élete borzasztó volt a külseje miatt. Senki sem tudta igazán megismerni, hogy milyen ember, mert természetesen a külseje alapján ítélték meg.
Ezért úgy dönt, hogy a teljes arcát átformálja, hogy véget érjen a szenvedése. Tetszett, hogy nem lett depis a sok bántás miatt, hanem próbált kiutat keresni, nem süllyedt mélyre a saját bánatában. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki menjen és formálja át az arcát, de én teljesen megértettem miért tette, nagyon sajnáltam őt és egy tök erős csajnak ismertem meg. Az is érdekes volt, hogy hogyan dolgozta fel aztán, hogy mindenki látja rajta, hogy az egész arca át van műtve, hogy még mindig pletykálnak róla.
Az iskolás jelenetek is jók voltak, bár tudjátok, hogy én szeretem a sorikat, amik suliban játszódnak. Mást már nem is nagyon tudok nektek mondani a soriról, ennyi lett volna az egész. Az egyik része jó volt, a másik kevésbé. Csalódtam a sorozatban pozítivan és negatívan is, és meg is lepődtem, de rendesen. Mindenesetre ha szemeztek vele mindenképp adjatok neki egy esélyt, lehet, hogy ti imádni fogjátok. Én megnéztem, egyszer elég is volt, nem lett kedvencem, de semmiképp sem bánom, hogy egyáltalán elkezdtem.

Zene: A számok közül ezek lettek a kedvenceim: Junggigo 'D-Day', George & Kang Hyein 'Something' és Celine 'You Are My...'.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket.
Lim Soo Hyang - Kang Mi Rae: Középiskolában mindenki zaklatta őt az arca miatt, igazi pokol volt az élete, míg nem úgy döntött, hogy a teljes arcát újraformálja és új életet kezd az egyetemen. Mi Rae egy nagyon kedves, aranyos, vicces és cuki csaj, aki végre kibontakozhatott, miután nem az arcára koncentrált mindenki. Korához képest tök érett volt, tetszett, ahogyan gondolkodik és ahogyan intézte a dolgait. Persze nála is volt, hogy jaj félt összejönni a főhőssel különböző okokból, de én azért valamelyest megértettem őt. Mindenesetre tényleg tökre megkedveltem, nagyon meglepődtem, mert azt hittem egy hisztis csajszi lesz aki totál életképtelen, erre tessék, egy ütős kis főhősnőt kaptunk. A színésznővel még nem találkoztam, csak kisebb szerepekben, de szerintem egyáltalán nem fogok félni a jövőbeli szerepeitől.
Cha Eun Woo - Do Kyung Seok: Gazdag család fia, de nem igazán viselkedik úgy, csak azzal kedves, akivel akar, nem beképzelt, inkább nem nagyon törődik semmivel, ami körülötte zajlik. Én amikor elkezdtem a sorit, azt hittem, hogy Kyung Seok egy tök menő pasi lesz, aki beleszeret a csajba és önbizalmat ad neki, aki olyan igazán jó döntéseket hoz. Ezzel szemben egy hisztis srácot kaptunk, aki azt sem tudta, hogy mi a helyes és mi a nem, undorítóan viselkedett saját apjával és úgy tett, mintha ő lett volna az egyetlen áldozat ebben a nagy világban. Semmiképp sem nyert meg sajnos, a klassz főhősnő mellett egy ilyen főhős nagyon nem nézett ki jól. Sajnálom, hogy ez lett Eun Woo karakteréből, mert nagyon vártam már a főszerepét, remélem a következő szerepe sokkal, de sokkal sokkal sokkal jobb lesz ennél.

Történet: 7/10
Zene: 7/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10

Sorozat: Something In The Rain

Something In The Rain ~ Pretty Noona Who Buys Me Food

Műfaj: romantikus
Részek száma: 16
Dátum: 2018
Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhősnője Yoon Jin A már bőven a harmincas éveiben járó nő, aki egy kávé cégnél dolgozik már régóta. Kedves, életvidám nő, azonban mélyen belül üresnek érzi magát. Szülei, de főleg édesanyja folyton nyaggatja a házassággal, azonban férfitéren valahogy nincs szerencséje. Legjobb barátnője Seo Kyung Sun, akivel folyton együtt vannak, mindent megbeszélnek egymással. Kyung Sun kisöccse, Joon Hee külföldi munkája után visszatér Koreába, ahol természetesen találkozik Jin A-val, aki olyan volt neki, mintha a nővére lenne. Azonban amikor visszatér rájön, hogy szerelmes belé. Jin A szívét is megrendíti a srác, azonban a korkülönbségen kívül rengeteg dolog van, amit le kell küzdeniük a kapcsolatukban.

Vélemény: Kicsit nehéz volt megfogalmazni az ismertetőt, mert a sorozatnak nincs konkrét története, inkább csak a karakterek egy életszakaszából kapunk betekintést, plusz kitérnek egy két olyan dologra, ami jelen van a hétköznapi életünkben. A sorozattal és a hozzá fűződő érzelmeimmel kicsit ellentétsen állok. Az egyik fele a sorinak nagyon, nagyon, de tényleg nagyon tetszett, a másik felét viszont egyenesen halálra untam, nem tudtam már nagyon mit kezdeni magammal közben.
A legelején, amikor a fiú rájön, hogy szerelmes a nőbe, jaj annyira jó volt. Én igazából azt hittem, hogy az egész sorozat arról fog szólni, hogy hogyan szereti meg a nő is őt, de igazából már a legelején összejönnek, a későbbiekben a kapcsolatukon van a hangsúly. Ez nem volt baj, sőt, de azért lehet még jobban tetszett volna, ha kicsit több idő marad azokra a lopott pillanatokra, meg persze arra, hogy a nő is férfiként kezdje el látni a fiút, akit eddig ugyebár öccseként kezelt.
Ettől függetlenül a romantika telitalálat volt. A két főszereplő között meglepően bitang jó volt a kémia. Nagyon édesen mutatták be a teljesen hétköznapi kapcsolatukat. Annyira, de tényleg annyira való világba illő volt, hogy kicsit fura volt sorozatban látni, de félreértés ne essék, ez abszolút megkapó volt. Nagyon, de tényleg nagyon édesek voltak a romantikus jelenetek, pluszt azt is szépen bemutatták, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a nem kicsi korkülönbség miatt.
A zenei aláfestés, plusz az esős jelenetek nagyon kis édes hangulatot teremtett az egész sorinak. Plusz a kellékekhez használt színek és a ruhák is annyira illettek az egészbe, hogy az embert teljesen magába szippantotta. A hangulat remek volt, komolyan. Az is nagyon tetszett, hogy felhozták a munkahelyi szexuális zaklatás témáját, ezáltal adtak egy kis alapot az egész sztorinak, volt min elgondolkodni a két főhős elég nagy korkülönségen alapuló kapcsolatán kívül.
De akkor mi volt az, ami nem tetszett? Egyrészt a munkahelyi jelenetek. Az elején még jó volt, de mivel egy rész elég hosszú volt és a felét ezek a jelenetek tették ki, nagyon hamar beleuntam. Tele volt teljességgel felesleges párbeszédekkel, húzással és mégtöbb húzással. Aztán kapunk a főhősökből, ami nagyon nagyon tetszett, majd visszatért az unalmas jelenetekhez. Az persze érthető, hogy kell pár, ami kitölti a hiányis részeket, de jaj itt rengeteg volt belőle, túlzás volt.
De annyira nagyon sok volt, hogy a végére már a kedvemet is kezdte elvenni az egész sorozattól. Pedig a romantika annyira, de annyira jól volt megcsinálva! Borzasztóan sajnálom, hogy ezt a másik felét ennyire untam. Ami pedig szintén nem tetszett, az igazából a két főhős kapcsolata a történet végére. A drámázással semmi baj sem volt, inkább a főhősnő meg igazából a főhős viselkedése volt az, ami kiverte a biztosítékot nálam, többször is sajnooooos.
Ha a srác megharagudott valmiért (teszem fel teljesen jogosan) és számonkérte a nőt, az elkezdte magát és a fiút hibáztatni tettéért majd azzal fenyegetőzni, hogy ez így nem lesz jó, mire a srác egyből elkezdett bocsánatot kérni olyan dolog miatt, amihez aztán semmi köze sem volt és semmiben sem hibázott. Ezt 1-2x elnézi az ember, de sajnos elég sokszor eljátszották benne. Plusz a főhősnő, hát nem is tudom, hogy mondjam, de nem tűnt túlságosan komolynak a dologgal kapcsolatban.
A család borzasztó fontos, ez tény és való. De hogy egy lassan 40 éves nő ne tudja megemberelni magát és azt mondani, hogy bocs anyu, nem megyek el a vakrandira mert szeretem őt, az azért elég gáz volt, de róla majd még később (elfogytak a gifek XD). Összességében a romantika az elején nagyon, de nagyon tetszett nekem, a hangulata pedig egyenesen elvarázsolt, de akadt pár dolog, mint láthattátok, ami nagyon elrontotta a sorozatot. Borzasztóan sajnálom, hogy ez lett belőle, mert ahogy láthattátok, pár dolog nagyon-nagyon megnyert magának.

Zene: Jaj nagyon édesek voltak a zenék. A sorozathoz igazából két ost készült csak, az egyik maradt nekem telón, ez Rachael Yamagata 'Something in The Rain' című száma, de Bruce Willis (igen, az a Bruce Willis XD) száma, a 'Save The Last Dance For Me' és Carla Bruni 'Stand By Your Man' című száma is imádnivaló volt.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket.
Son Ye Jin - Yoon Jin A: Kedves nő, de mélyen belül egészen üresnek érzi magát, s akkor kezdi kicsit teljesebbnek érezni magát, amikor boldog kapcsolatban van. Jin A karaktere igazából kicsit váltakozott. Néha nagyon boldognak tűnt, néha meg teljesen depisnek. De igazából a sorozat elején nagyon bírtam őt, tetszett, hogy bár hiába volt sokkal fiatalabb a srác tőle, mégis tudta nőnek érezni magát mellette. Aztán a kapcsolatukban is borzasztóan aranyos volt, a viselkedése és a sráchoz viszonyulása is. A végén viszont nagyon idegesítő volt, főleg a fent említett ok miatt. Persze értem én, hogy nem akarta az egész cirkuszt, de az, ha elmenekül minden elől az nem old meg semmit. Vagy ha azt hazudja, hogy szakítottak a sráccal. Sokkal jobban tetszett volna, ha kitart a végsőkig. Ye Jin-től először féltem, bár egy soriban láttam csak, de ott nagyon nem kedveltem a karakterét. Itt nagyon édes volt a sorozat elején.
Jung Hae In - Seo Joon Hee: Fiatal kora ellenére már nagyon érett, s bár szerelmes a nőbe, mégsem találja az alkalmat, hogy bevallja neki érzéseit. Hát emberek, Joon Hee olyan édes volt, hogy kiakadt a sorozatban a cukker mutatóm, de komolyan. Azok az arcok amiket vágott, azok az édi jelenetek amikor éppen boldog volt valami miatt, hát ilyen édi pasi karaktert nagyon rég láttam. Nagyon, de nagyon szerettem, hogy végre valami mást kapunk a megszokottal szemben. A végére viszont rá is mérges voltam egy kicsikét. Abszolút a nők mellett álltam, viszont itt egy kicsit erősebben felléphetett volna Jin A-val kapcsolatban. Mikor számon kérte őt, nem az ő részéről történő bocsánatkéréssel kellett volna elrendezni a dolgot, hanem azzal, hogy szépen és nyugodtan átbeszélik a dolgot. Hae In nagyon, de nagyon szépen helyt állt főszereplőként, borzasztóan édes volt, szerintem mindenki totál oda meg vissza volt tőle, aki látta ezt a sorozatot. Alig várom már a jövőbeli főszerepeit.

Történet: 6/10
Zene: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 7/10