A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ifjúsági. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ifjúsági. Összes bejegyzés megjelenítése

Sorozat: My ID is Gangnam Beauty

My ID is Gangnam Beauty

Műfaj: romantikus, iskolai, ifjúsági
Részek száma: 16
Dátum: 2018
Csatorna: JTBC

Ismertető: Történetünk főhősnője, Kang Mi Rae folyamatos zaklatások áldozata, hiszen csúnyácska arca miatt a középiskolában mindenki kinevette és kiközösítette. Lelkileg már nem bírta tovább így eldöntötte, hogy elmegy plasztikai sebészhez, hogy átműtsék az egész arcát. Mi Rae így teljesen új arccal kezd neki az egyetemista éveinek, s közben próbálja megtalálni önbizalmát. Történetünk főhőse a hihetetlen jóképű Do Kyung Seok, aki minden fiatal lány álma, s bár megvan a maga rideg személyisége, mégis egy kedves srácról van szó. Mi Rae hamar felismeri Kyung Seok-ot, s csak reménykedik benne, hogy a srác viszont nem jön rá, ki is ő, hiszen ugyanabba a középiskolába jártak.

Vélemény: Kicsit féltem a sorozattól, nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy megnézzem-e vagy sem, de végül Eun Woo miatt úgy döntöttem, hogy mégiscsak adok neki egy esélyt. Hogy őszint legyek, egy olyan sorira számítottam, ahol a női főhősnő borzasztóan idegesítő, eltúlozzák a problémákat és felesleges szerelmi szálakkal fárasztanak minket. A sorozat semmiképp sem lett kedvencem, sajnos elég sok olyan dolog volt, ami nagyon nem tetszett, de meglepetésemre ezek a dolgok nem voltak benne.
Kezdeném a női főhőssel. Azt hittem, hogy egy tipikus lányt kapunk, aki oda meg vissza van a főhősért és aki feleslegesen hisztizik mindenen, egy igazi drámakirálynő. Azt hittem Eun Woo karaktere túl jó lesz a főhősnőhőz. És lássatok csodát, ez épp fordítva történt. Mi Rae egy tök érett csajszi volt, aki egyszerre tudott aranyos és komoly is lenni, nem dramatizált feleslegesen és ráadásul tök normálisan gondolkodott és cselekedett a sorozatban. El sem akartam hinni, tényleg nem erre számítottam, hatalmasat csalódtam - pozitívan.
S míg főhősnőnk egy tök összeszedett és tök aranyos csaj volt, addig főhősünk többször is kiverte a biztosítékot. Én nem tudtam, hogy Eun Woo karaktere engem valaha ennyire fog idegesíteni, de tényleg szörnyen kiakadtam rá egy csomószor. A legjobban akkor, amikor konkrétan elment apjától a tudjuk milyen ok miatt. Eszem megáll, de őszintén, hogy tud valaki így gondolkodni? Nagyon, de nagyon nem kedveltem őt, s bár Woo Young sem volt nagy kedvencem, tényleg nem, de sokkal inkább kedveltem őt, mint a főhősünket.
Ebből következik, hogy a szerelmi szálért sem voltam oda. Sosem volt még ilyen, de ezúttal tényleg úgy éreztem, hogy a főhősnő túl jó a főhős mellé. A romantikus jelenetek maguk nem voltak rosszak, de annyira nem voltam oda értük. Szóval főhős és szerelmi szál semmiképp sem nyerő, de a témák, amiket a sorozat feldobott, annál inkább. Kapunk egy főhősnőt, akinek ugye az élete borzasztó volt a külseje miatt. Senki sem tudta igazán megismerni, hogy milyen ember, mert természetesen a külseje alapján ítélték meg.
Ezért úgy dönt, hogy a teljes arcát átformálja, hogy véget érjen a szenvedése. Tetszett, hogy nem lett depis a sok bántás miatt, hanem próbált kiutat keresni, nem süllyedt mélyre a saját bánatában. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki menjen és formálja át az arcát, de én teljesen megértettem miért tette, nagyon sajnáltam őt és egy tök erős csajnak ismertem meg. Az is érdekes volt, hogy hogyan dolgozta fel aztán, hogy mindenki látja rajta, hogy az egész arca át van műtve, hogy még mindig pletykálnak róla.
Az iskolás jelenetek is jók voltak, bár tudjátok, hogy én szeretem a sorikat, amik suliban játszódnak. Mást már nem is nagyon tudok nektek mondani a soriról, ennyi lett volna az egész. Az egyik része jó volt, a másik kevésbé. Csalódtam a sorozatban pozítivan és negatívan is, és meg is lepődtem, de rendesen. Mindenesetre ha szemeztek vele mindenképp adjatok neki egy esélyt, lehet, hogy ti imádni fogjátok. Én megnéztem, egyszer elég is volt, nem lett kedvencem, de semmiképp sem bánom, hogy egyáltalán elkezdtem.

Zene: A számok közül ezek lettek a kedvenceim: Junggigo 'D-Day', George & Kang Hyein 'Something' és Celine 'You Are My...'.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket.
Lim Soo Hyang - Kang Mi Rae: Középiskolában mindenki zaklatta őt az arca miatt, igazi pokol volt az élete, míg nem úgy döntött, hogy a teljes arcát újraformálja és új életet kezd az egyetemen. Mi Rae egy nagyon kedves, aranyos, vicces és cuki csaj, aki végre kibontakozhatott, miután nem az arcára koncentrált mindenki. Korához képest tök érett volt, tetszett, ahogyan gondolkodik és ahogyan intézte a dolgait. Persze nála is volt, hogy jaj félt összejönni a főhőssel különböző okokból, de én azért valamelyest megértettem őt. Mindenesetre tényleg tökre megkedveltem, nagyon meglepődtem, mert azt hittem egy hisztis csajszi lesz aki totál életképtelen, erre tessék, egy ütős kis főhősnőt kaptunk. A színésznővel még nem találkoztam, csak kisebb szerepekben, de szerintem egyáltalán nem fogok félni a jövőbeli szerepeitől.
Cha Eun Woo - Do Kyung Seok: Gazdag család fia, de nem igazán viselkedik úgy, csak azzal kedves, akivel akar, nem beképzelt, inkább nem nagyon törődik semmivel, ami körülötte zajlik. Én amikor elkezdtem a sorit, azt hittem, hogy Kyung Seok egy tök menő pasi lesz, aki beleszeret a csajba és önbizalmat ad neki, aki olyan igazán jó döntéseket hoz. Ezzel szemben egy hisztis srácot kaptunk, aki azt sem tudta, hogy mi a helyes és mi a nem, undorítóan viselkedett saját apjával és úgy tett, mintha ő lett volna az egyetlen áldozat ebben a nagy világban. Semmiképp sem nyert meg sajnos, a klassz főhősnő mellett egy ilyen főhős nagyon nem nézett ki jól. Sajnálom, hogy ez lett Eun Woo karakteréből, mert nagyon vártam már a főszerepét, remélem a következő szerepe sokkal, de sokkal sokkal sokkal jobb lesz ennél.

Történet: 7/10
Zene: 7/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 7/10

Sorozat: School 2017

School 2017

Műfaj: iskolai, dráma, romantikus, ifjúsági
Részek száma: 16
Dátum: 2017
Csatorna: KBS2

Ismertető: Történetünk középpontjában egy híres, már elitnek számító középiskola és azok diákjai/tanárjai állnak. Az iskolában nagyon szigorú minden, a gyerekeket csupán a tanulás alapján értékelik, az egyéb tehetséget nem hogy figyelembe sem veszik, még le is nyomják. Főhősnőnk, a mindig mosolygó Ra Eun Ho, aki bár nem jeleskedik a tanulásban, mégis imád rajzolni és a barátaival lenni. Főhősünk pedig nem más, mint az igazgató egyetlen fia, Hyun Tae Woon, aki magasról leszarja az iskolát, mivel mindenki elnéz neki mindent. Az iskola napról napra egyre brutálisabb technikákhoz folyamodik, hogy a gyerekek minél magasabb átlagot érjenek el, azonban egyszer csak megjelenik egy magát X-nek nevező titokzatos emberke, aki tesz róla, hogy botrányt okozzon, és a tanári vezetőség kénytelen legyen a helyes eszközökhöz folyamodni. A gyerekek imádják a titokzatos idegent, a tanárok azonban mindent megtesznek, hogy el kapják őt, azonban ez a feladat nem is olyan egyszerű.

Vélemény: Már javában lement a sorozat amikor végre volt időm elővenni és szépen végignézni mind a 16 részt. Az összes School 'évad' közül én csak a legújabb hármat láttam (ezzel együtt), de azt kell hogy mondanom, messze ez volt a legjobb évad mindegyik közül annak ellenére, hogy az 5 főhős közül egyik sem híres színész. Nagyon sok minden tetszett a sorozatban, szóval megpróbálom nektek valahogy összefoglalni mindazt, amiért érdemes ezt a kis sorozatot megnézni.
Először is nagyon tetszett, ahogyan az iskolát és a diákok életét bemutatták. Volt benne jó is rossz is, szép és és szomorú is, valahogy nagyon szépen megtalálták a hangsúlyt, hogy valósághű legyen az egész. Nem volt felhőtlen boldogság az iskolában (azt ki hinné el?), de mélabús, komor hangulat sem (az meg túl lehangoló lett volna). Kaptunk mindkettőből egy kicsit. Külön tetszett az is, hogy bár két főszereplőnk volt, valahogy mindenkire hangsúly került még ha csak egy kicsikét is.
Sok emberke nőtt a szívemhez ennek köszönhetően. Bár nyilvánvalóan a két főhős volt a legtöbbet a képernyő előtt, a többieket sem felejtették el, amit nagyon szeretek, mert, főleg az ilyen közösségi sorozatokban ez még inkább növeli a csapatszellemet. A kövi dolog ami szintén csillagos ötös, azok maguk a témák és értékek. Láthattunk barátságot, szerelmet, szülő-gyermek kapcsolatot, iskola okozta stresszet, meg azt is, hogy mihez kezdünk az életünkkel az iskola után.
Sokszor láthattuk a tanárok gondolatát, hogy mennyire irtóznak ők maguk is a korrupciótól, noha kénytelenek mást tenni. Bár ezek nagyon átlagos dolgoknak tűnnek, mégis ezek azok, amik a leginkább meghatározzák egy fiatal életét, így nagyon valósághű volt, ahogyan ezeket a dolgokat szépen lassan, de mégis hangsúlyosan előhozták nekünk. Azt gondolom, hogy ezek alap dolgok egy iskolai, ifjúsági műfajú sorozatban, és itt meg is kaptuk őket, méghozzá nagyon szépen.
Következő dolog amit elő szeretnék venni, az maga a romantika, szerelem. Egyértelmű mindenki számára, hogy a két főhős össze fog jönni, de az nem mindegy, hogy hogyan. Nagyon féltem, hogy az lesz majd, ahogyan a legtöbb ilyen soriban: a pasi vagy rosszabb esetben a csaj halálosan szerelmes lesz a másikukba egy találkozás után, és koslat utána mindenhová. Hálát adok az égnek, itt nem ez történt. Sőt, meglepően édesen sikerült ezt a szerelmi szálat felgöngyölíteni. 
Két főhősünk először nem szimpatizál egymással, de utána valahogy mégis sokszor összeakadnak az útjaik, így barátok lesznek, de olyan igazi, jó barátok. Megbeszélik egymással a dolgaikat, együtt lógnak, és úgy igazából is megismerik a másikat mielőtt egymásba szeretnének. Szerintem ez a legreálisabb, legélethűbb és legtisztább szerelem, hisz itt úgy igazán egymás lelkébe szerettek bele, nem csak a külsőbe. Egyszerűen imádnivalóak voltak együtt.
Akár a fiú-lány barátságot, mint témát, is felhozhatnánk, de mivel ők végül összejöttek, ezért ez annyira nem hangsúlyos, de az tény, hogy sokáig tényleg barátok voltak. Még romantikus szálon maradva a világ legédesebb tanárát is felhoznám, meg a rendőr nőcit. Írtó aranyosak voltak komolyan mondom, ez főleg a pasinak volt köszönhető. Nem egyszer vigyorogtam mint egy idióta, hihetetlen aranyosra és über cukira sikeredett Kang Myung karaktere, komolyan mondom.
Órákat tudnék még mesélni nektek erről a sorozatról, mert annyira aranyos, megkapó és érdekes volt, hogy csak mesélni és mesélni lehet róla. Én mindenkinek borzasztóan tudom ajánlani, kikapcsolódásként szerintem tökéletes, akár még most is, ha bekuckózzuk magunkat a takaró alá, akár 2-3 huzamban is végig lehet nézni, annyira nézeti magát az egész. Nem számítottam arra, hogy ilyen jó lesz, de nézzetek csak ide, végül mégiscsak sikerült nagyon meglepnie a sorozatnak.

Zene: A jó pár ost közül nekem ez a kettő lett a kedvencem, ezek természetesen telefonon is maradnak: Maktub 'Hope I'll Reach', Tarin 'Going Home'.

Szereplők: Na és akkor lássuk történetünk főhőseit.
Kim Se Jeong - Ra Eun Ho: Egy kedves, mosolygós és élettel teli lány, aki nem igazán szeret tanulni, ám annál inkább rajzolni. Eun Ho karaktere nekem már az első résztől nagyon szimpatikus volt. Kellőképp aranyos lánynak mutatták be a sorozatban, aki szívén viseli mások sorsát, de tudja, hogy néha ő is fontos. Tetszett, hogy ennyire élethű lett a karakter megalkotása. Sajnos mostanában nagyon ritka a jó női főhős, ugyanis legtöbbször egy hisztis, magamutogató, de bármit is tenni képtelen főszereplőt kapunk. Ettől szoktam én a fejem verni a falba. S ezért van az is, hogy minden más karakter, aki nem ilyen, nagyot ugrik a szememben. Eun Ho szerintem tökéletes volt ennek a sorozatnak a főhősnőjének. A színésznővel még sosem találkoztam, de szerintem nagyon aranyos volt, várom a szerepeit.
Kim Jung Hyun - Hyun Tae Woon: Kicsit ijesztőnek és beképzeltnek tűnő srác, de valójában csak nincs senkije, és senki sem mer rászólni bármi miatt is, mivel az apja az igazgató. Őszintén ő volt a fő ok, amiért elkezdtem a sorozatot, ugyanis az idei Rebel sorozatban annyira tetszett a nagyon nagyon mellékszerepe, hogy egyből felfigyeltem rá, és rögtön rá is kerestem, hogy lássam vannak-e régebbi szerepei, azonban az volt neki a majdnem az első. Gondolom sokakat elvarázsolt, ha idén máris főszerepet kapott. Hyun Tae Woon egy írtó cuki, aranyos srác volt, aki egyszerre volt férfias is és kisfiús is. Nagyon megkedveltette magát velem, mert tényleg megállta a helyét ezen történet főhőseként. A színésznek csak gratulálni tudok, és remélem csak főszerepei lesznek, mert tudja a kissrác, hogy mitől döglik a légy.
Jang Dong Yoon - Song Dae Hwee: Iskolaelső, mivel szülei nem tudják biztosítani a jövőjét ezért keményen, és még annál is keményebben tanul, dolgozik, tanul, dolgozik és ismételten csak tanul. Song Dae Hwee alapjáraton egy nagyon szánnivaló srác volt, akinek volt 1-2 dolga, ami, hát, annyira nem volt szimpatikus nekem, meg szerintem senkinek sem, de pont ettől lett emberi a karakter, hisz mindenkinek vannak hibái, mindenki csinál olyan dolgokat, amiket később megbán. Általában nagyon kiverik a biztosítékot (jó értelemben) nálam a szánnivaló karakterek, de neki végezetül mégsem sikerült annyira, a főhőst jobban szerettem mint őt, de összességében vele sem volt bajom, tényleg nem. Vele is először találkoztam, annyira hű de nagyon nem vagyok elragadtatva, de várom a jövőbeli szerepeit.
Han Joo Wan - Sim Kang Myung: Avagy a drámatörténelem, minden idők sorozatának legeslegédesebb férfi karaktere, akit nem lehet nem imádni, akitől nem lehet nem elájulni, és akinek nem lehet nem 500x visszatekerni a jeleneteit. Mivel már eltelt két hét mióta befejeztem ezt a sorozatot, ezért picit csillapodtam, de még most is mondom nektek, hogy életemben ilyen aranyos férfi karaktert még sohasem láttam. Annyira aranyos, kedves és überédes volt, hogy nem tudtam betelni vele, azt vártam a legjobban, amikor feltűnik, még ha a képernyő kis sarkán is akár, mert annyira imádnivaló volt. Nem túlzok emberek, esküszöm, hogy írtó édes volt ez az ember. Han Joo Wan-nal eddig csak egyszer találkoztam, dehát itt fel sem ismertem őt először. Az biztos, hogy a jövőben minden szerepét nézni fogom, remélem lesz főszerepe is hamarosan.

Történet: 8/10
Zene: 8/10
Színészek: 9/10
Karakterek: 9/10

Sorozat: Monstar

Monstar

Műfaj: romantikus, zenés, ifjúsági
Részek száma: 12
Dátum: 2013
Csatorna: tvN, Mnet

Ismertető: Yoon Sul Chan egy nagyon híres együttes tagja, rengeteg rajongója van, mindenki imádja őt. Elég nehezen mutatja ki az érzéseit, ráadásul akarata ellenére is elég sok zűrt okoz, emiatt az ügynöksége elküldi őt iskolába, hogy kicsit jobb kép alakuljon ki róla. Itt találkozik a gyönyörű hangú lánnyal, Min Se Yi-vel, aki nincs érte úgy oda, mint a többiek. Az iskolában van még egy ellenséggé vált régi barátja is, Jung Sun Woo, aki szintén szerelmes Se Yi-be. Az iskolában egy kis zűrzavarnak hála ők hárman, és még három másik diák (Sim Eun Ha, Cha Do Nam és Park Kyu Dong) egy együttest alakítanak, és mindenki a maga módján veszi ki a részét a munkából.

Vélemény: Nagyon kíváncsi voltam már erre a sorozatra, mert nagyon szeretem a zenés sorozatokat, és mert annyira nagyon nem volt ez híres, s nem egyszer jártam már úgy, hogy a nem híres zenés sorik nagyon elnyerték a tetszésemet. Nem igazán tudom, hogy mit vártam ettől a sztoritól, és azt sem, hogy ezt a valamit megkaptam-e. Voltak dolgok, amik tetszettek és voltak olyanok is, amik pedig nagyon nagyon nem. Kezdjük ezekkel.
Ami a leginkább idegesítő volt az egészben az maga a romantika és a szerelmi háromszög. Én nagyon szeretem a romantikus sztorikat, de van olyan, ami anélkül sokkal jobb lenne. Ilyen volt ez is. Az elején aranyos volt, ahogyan a minden lány által imádott srác találkozik egy olyan lánnyal, aki nincs oda érte. Aranyos volt, hogy Sun Woo is szép lassan közeledett a lányhoz és folyton segített neki. De hamar nagyon elegem lett belőle. Sok volt, túl sok az egész.
A két fiú között a sok fenyegetés, veszekedés nekem nagyon túldramatizált volt. Csomószor kihívták a másikat és elmondták, hogy én szeretem, te ne menj hozzá közel. Kicsit komolytalan volt, ahogy pár iskolás élet-halál harcot vív egy lányért, akinek a személyisége csöppet sem megnyerő. És akkor természetesen ebből következik az is, hogy a karakterek nem nagyon tudtak megnyerni engem. De róluk majd még később is beszélek lentebb.
Néha a sorozatban a vágások kicsit furának tűnnek, mintha ilyen nagyon gyorsan, utolsó percben összevágott részt látnék. Ez picit idegesített, de igazából nem olyan dolog, ami miatt kizárásra kerülhet egy sorozat. Szerintem ezek voltak azok a dolgok, amik nem igazán tetszettek, és ezek azért elég nagy dolognak számítanak, főleg, hogy a romantika és a karakter talán a legfontosabb egy sorozatban (mármint egy romantikus sorozatban).
És akkor mi volt az, ami tetszett? Aranyos volt, hogy mind a 6 diáknak megvolt a maga kis története, s bár nem nagyon fejtették ki őket, mégis kaptunk egy kis bepillantást az életükbe, s rájöhettünk, hogy mindenkinek máshogy nehéz az egész. S bár a karakterek nem kerültek hozzám közel, örültem, hogy próbálkoztak vele. Plusz egy kis titok is lappang a sorozatban, ami azért annyira nem nagy dolog, de az érdeklődést fent tudják vele tartani.
Ami a leginkább tetszett az viszont a zene volt. Mármint nem az, amit énekelnek, hanem az, hogy folyton. Őszintén elmondom az énekek közül nekem össz-vissz 3 szám nyerte el a tetszésemet ami azért édes kevésnek számít, de borzasztóan örültem, hogy minden részben, 15-20 percenként hallhattunk zenét. Legyen ez egy vicces matek óra, egy karakter énekelgetése, vagy éppen egy utcai zenész dala. Szerintem ettől lett úgy igazán zenés az egész.
Igazából mást nem is nagyon tudok rá mondani. Mint láthattátok, volt, ami tényleg tetszett, viszont volt a másik fele, ami tett róla, hogy azért annyira mégse legyen nagy kedvenc. Szerintem egy átlagos kis sorozat, ami kellemes perceket tud azoknak a nézőknek okozni, akik egy kis zenés sorira vágynak olyan színészekkel, akik annyira nem híresek (kivéve persze Kang Ha Neul). De ne várjatok tőle túl sokat sem, mert semmiképp sem egy mesterdarab.

Zene: Ahogy fent is mondtam, nagyon sok zene volt benne, aminek nagyon nagyon örülök, mert még ha nem is nyerték el annyira a tetszésemet, jó volt hallgatni őket. Azért pár telefonra is került: a BTOB 'First Love' száma, a Ha Yeon Soo és Kang Ha Neul által énekelt 'Flowers Gone', a Kim Yoo Hyun által énekelt 'If I Leave' - ezt a Heartstringsben is hallhattuk, akkor egy fiú énekelte - illetve ismét Kang Ha Neul és Da Hee által énekelt 'My Love'.

Szereplők: Bár sokan voltak, most mégis a 3 fő-fő szereplőre térnék ki bővebben.
Yong Joon Hyung - Yoon Sul Chan: Egy nagyon beképzelt srác, akinek van is mire beképzeltnek lennie, hisz annyi rajongója van, mint égen a csillag. Nagyon nehezen fejezi ki az érzéseit, aminek hála a nézők szenvedhettek vele együtt, mire úgy igazából rájött, hogy szerelmes a főhősnőbe. Sul Chan olyan nagyon hm-hm volt nekem. Igazából semmi újat nem mutatott nekem a karaktere, tipikusan olyan volt, mint a nagyon gazdag beképzelt főhősök, akik mindenkit lenéznek, majd a főhősnőnek hála totálisan megváltoznak, és egy igazi szőke lovaggá válnak fehér lovon. Szóval, nos igen. Nem utáltam őt, de igazából lehet, hogy öregszem én már az ilyen karakterekhez, mert egyáltalán nem vagyok tőlük elragadtatva. A színésszel/énekessel még nem találkoztam, de láttam, hogy nem is nagyon volt más szerepe ezen kívül. Talán majd a jövőben.
Ha Yeon Soo - Min Se Yi: Egy lány, aki nem tudja elfelejteni édesapját, és aki emiatt szörnyen rosszban van édesanyjával. Őszintén elmondom, a sorozat elején nagyon tetszett a főhősnő. Aranyos volt, de kellőképp kiállt magáért és másokért is, nem nyalizott senkinek, azt tette, ami szerinte helyes volt. Aztán egyre inkább vált antipatikussá. Hisztirohamai és kitörései voltak, vártam már mikor ajánlja fel neki valaki, hogy elviszi egy pszichológushoz vagy valami, mert tényleg nem volt normális amit csinált. Olyan dolgokért húzta fel magát párszor, hogy csak álltam és néztem, hogy mi a franc baja van. Ráadásul a két fiú között folyton húzogatta a vonalat, bár nem volt szerelmes Sun Woo-ba, folyton hízelgett neki és rá szavazott minden döntésében, de áá, persze nem értette ő, hogy Sun Woo miért is szerelmes belé, mikor ő abszolút semmit nem érez. Na mindegy, hagyjuk is őt szerintem.
Kang Ha Neul - Jung Sun Woo: Egy nagyon aranyos srác, aki kora ellenére nagyon érett és felelősségteljes. Folyton vigyázott a lányra, és segített neki mindenben. Nekem sokkal szimpatikusabb volt, mint a főhős, nem is értettem, hogy a csaj hogy nem veszi észre, milyen rendes volt vele végig. Aztán kicsit sok lett ő is, ahogyan nem tudott lekopni már a lányról. Őszintén titkon reméltem, hogy észreveszi, hogy Kim Na Na mennyire szereti őt, mert bár attól a lánytól sem voltam elájulva, mégis sokkal jobb volt, mint a főhősnő, szóval jó lett volna, ha észbe kap és rájön, hogy a főhősnő egyáltalán nem érdemli őt meg. Na mindegy. Kang Ha Neul nekem nagyon nagyon nagyon nagy kedvencem, s sajnáltam, hogy ismét pórul járt, nagyon remélem, hogy a következő szerepe már főszerep lesz.

Történet: 7/10
Zene: 8/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 6/10

Sorozat: The Best Hit

The Best Hit

Műfaj: zenés, fantasztikus, vígjáték, ifjúsági, romantikus
Részek száma: 32 (1 rész 30 perces)
Dátum: 2017
Csatorna: KBS2

Ismertető: 1993-ban járunk. Hyun Jae egy nagyon népszerű együttes tagja, mindenki ismeri és imádja őt. Menedzsere Gwang Jae, barátnője pedig a híres énekes, Hong Bo Hee. Egy nap azonban Hyun Jae eltűnik, 1 hónappal később pedig megtalálják az autóját egy tó mellett. Bár a holtteste soha sem kerül elő, halottnak nyilvánítják. 2017-ben Gwang Jae egy kis céggel rendelkezik, mindössze két énekese van. Emellett pedig pékboltja van. Mellette van Bo Hee és az ex-elnök, Soon Tae is kicsi unokájával. Bo Hee-nak van egy fia, Lee Ji Hoon. Gwang Jae saját fiaként neveli őt, noha nem ő a biológiai apja. Azt akarja, hogy fia köztisztviselő legyen, azonban Ji Hoon nagy álma, hogy énekes lesz, így egy hatalmas cégnél gyakornok, de ezt apja nem tudja. Legjobb barátja Mc Drill nagyon jó rapper, de színpadon mindig lámpalázas, így ő is gyakornok, valamint Ji Hoon szobájába lakik. Ji Hoon nagyon jó barátnője és gyerekkori szerelme Woo Seung, akinek nem épp jött össze az élet. Mind járják a maguk kis útjukat, amikor hirtelen megjelenik az életükben egy fiú. Ez a fiú nem más, mint Hyun Jae, aki hirtelen 1993-ból ugrik az időben, és 2017-ben találja magát. Először nem érti a helyzetet, csak úgy teng-leng. Aztán viszont megpróbálja a titkokat kideríteni, amik természetesen az eltűnésével kapcsolatosak.

Vélemény: A mindenit, jó hosszú ismertető lett ez. Remélem azért érthető lett azoknak is, akik még csak szemezgetnek a sorozattal. Legelőször nem volt a tervezetteim között, de aztán sok vidit láttam róla instán, és mindenkinek nagyon tetszett a sorozat, így végül azt gondoltam, hogy megéri elkezdeni. Fura, nem tudom miért hiszem mindig azt, hogy a sok szereplős sorozatok annyira nem fognak tetszeni nekem végül.
Pedig eddig akárhányat láttam mind nagyon tetszett. Valahogy bennem van az, hogyha sok a szereplő, akkor kevesebbet kapunk a főhősökből, akiket meg lehet, hogy nagyon szeretünk, így ez ennek a rovására megy. De egy jó sorozatnál természetesen ez nem így van. Ennek a sztorinak pont a sok szereplője volt az előny, ez volt az, ami olyan igazán élvezhetővé tette az egészet. Nélkülük teljesen uncsi lett volna a 16 rész.
Nem fogok nyúzni senkit, elmondom őszintén kerek perec, hogy nekem nagyon tetszett a sorozat annak ellenére, hogy 1 olyan színész sem volt benne, akit eddig nagyon szerettem volna. Imádtam a sok szereplőt, mindegyiket. Olyan szép kis történetet kreáltak minden egyes szereplőhöz, hogy a nézőt egyszerűen beszippantja. Hihetetlen aranyosak voltak mindannyian, és egyszerűen nézette magát az egész sorozat a legvégéig. 
Mindenkinek megvolt a maga kis álma, mindenki a maga kis útját követte. Nagyon kedveltem őket, de még a mellék mellékszereplőket is. Igazából összefoglalva nem igazán lehetne elmondani, hogy miről szólt az egész sorozat. A keretet természetesen Hyun Jae időutazása adja és a körülötte forgó titkok (keret nélkül lehet kicsit zavaros lenne), de ez a sorozat ennék sokkal, de sokkal többről szólt. De komolyan.
Valahogy annyira élvezetes volt mindenki életét követni. Volt, hogy szinte semmi sem történt, csak a sok szereplőnk élete folyt a maga kis ütemében. Még ez is izgis volt a maga módján. Én személy szerint mindenkit nagyon megkedveltem. Volt természetesen 1-2 döntésük, amikkel én nem értettem teljesen egyet, dehát nem lehet mindig mindenkivel egyet érteni, főleg mikor sok a szereplő egy sorozatban. Nem gondoljátok?
A romantika is nagyon aranyos volt, főleg, hogy nem epekednek egymás után már az első pár részben, hanem szép lassan bontakozik ki, ráadásul nem is a romantika volt a fő pont az egészben, ami szintén egy pluszpontot jelent, mert így a végére sem lettek elnyomva a szereplők. Szóval számomra ez a műfaj is ki lett maximalizálva a sorozatban ugyanúgy, ahogy az ifjúsági része is természetesen, hisz eddig is ezt ecseteltem itten.
A vígjáték is jó volt, bár a végére kicsit kevesebb volt, de ez nem volt zavaró, főleg, hogy kicsit azért komolyodnak a dolgok a végére. Sokszor nevettem fel hangosan, aranyosak voltak. A zenés részben én egy ici picit csalódtam, mert bár szép számok születtek a sorozathoz, reméltem, hogy ők többet fognak énekelni, de végül elég kevés lett belőle. Ez nem feltétlen rossz pont, hisz volt mi lefoglalja a figyelmünket.
De azért reménykedtem egy kicsit több zenében. A fantasztikus része is természetesen érdekes volt, főleg, hogy az időutazásnak sok vicces pontja volt, például, hogy főhősünk nem tudja, hogyan működik a világ most. Bár a vége kicsit össze volt kutyulva nekem, nem értettem teljesen ezt az időutazást végül, ezért adok csak 9 pontot a sorozatra. 'Csak' 9 pontot. Tehát természetesen mindenkinek nagyon ajánlom.

Zene: Ahogy említettem, picit több éneklést reméltem, de a számok nagyon arik lettek, öt darab meg is maradt: Punch & Glabingo 'Beautiful Beautiful', Kim Min Jae & Younha 'Dream', Kyuhyun 'If You', Park Kyung 'Night Sky' és Yoon Mi Rae 'Sky'.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak történtünk néhány főhősét sorjában.
Yoon Si Yoon - Yoo Hyun Jae: Hírneve miatt természetesen beképzelt srác, aki azonban nagyon rendes és jóindulatú, szívesen segít azokon, akiket szeret. Si Yoon alapjáraton egy nagyon megkapó főhős volt, plusz mivel kőlakinak számított az időugrás miatt, sok vicces jelenetet köszönhetünk neki. Eleinte természetesen volt 1-2 félreértés körülötte, eléggé úgy tűnt, hogy volt pár nem túl szép húzása a múltban, de természetesen ezt is nagyon szépen megmagyarázzák nekünk. Tetszett, ahogy a sorozat végére egyre inkább érezte azt, hogy tartozik valahová, hogy valaki tényleg szereti őt, és ő is igazán szeret valakit. Kellett ez a kis rögzítés a karakternek mindenképpen. Összességében nagyon meg voltam elégedve vele, mindenképp olyan szereplő volt, aki mosolyt csal az arcomra. Si Yoon eddigi legjobb szerepe volt ez szerintem. Remélem a jövőben is hasonlóképp találkozunk majd vele.
Lee Se Young - Choi Woo Seung: Erős és független lány, aki már nagyon régóta a saját lábán áll fiatal kora ellenére. Kedves, becsületes, de keménykezű is egyben. Se Young alapjáraton nekem egy nagyon nagy felüdülés volt, kellett egy kis keménység a sorozatba, és ezt ezúttal a főhősnőtől kaptuk meg, amit én nem bántam, mert valahogy nagyon jól alakította a karaktert a színésznő. Féltem, hogy a végére egy hisztis, cselekedni képtelen lány lesz belőle (ahogy az általában lenni szokott), de nagy szerencsémre a legvégéig megőrizte a kezdeti szimpátiát. Külön plusz pont neki, hogy nem húzta a pasikat, leszögezte szépen, hogy nekem csak barát vagy, semmi több, és ne is próbálkozz, mert nem akarlak elveszíteni. Ez nagyon sokat dobott rajta, de tényleg. A színésznőnek nagyon örültem, eddig csak egyszer találkoztam vele, de ott nagyon szimpi volt, ahogyan itt is. Természetesen várjuk a jövőbeli szerepit nagyon!
Kim Min Jae - Lee Ji Hoon: Egy nagyon kedves srác, aki bár utálja, hogy hazudnia kell mindenkinek, mégis egy cégnél gyakornokként próbál híresség lenni. Tehetséges, de túlságosan merev, túlságosan meg akar felelni, így nem nagyon akarják beválasztani. Ji Hoon-t tényleg egy nagyon kedves nagyon rendes srácként tudnám leírni, bár tény, hogy volt 1-2 húzása, amivel nagyon nem értettem egyet, sőt, néha idegesített is, de valahogy ez emberivé tette, no meg azért meg is lehetett valamennyire érteni, miért van annyira kiakadva főhősünkre néha. Sajnáltam őt viszonzatlan gyerekkori szerelme miatt, de akkor sem neki szurkoltam, és szerencsére annyira nagyon nem sajnáltatta magát, így nem maradt rossz érzésem sem vele kapcsolatban. A színészt pedig egyre jobban és jobban kedvelem.
Cha Tae Hyun - Lee Gwang Jae: Egy hihetetlen rendes férfi, aki soha sem panaszkodik, noha rengeteg terhe van. Nos emberek, hadd mutassam be nektek az idei év legrendesebb karakterét. Ez a pasi olyan kedves volt, hogy néha már nekem is sok volt. Vártam már, hogy mikor fog picit kitörni vagy valami, de ő a legvégéig megmaradt egy rendes, becsületes és ha lehet ezt mondani, írtó ari karakternek, amin nagyon meglepődtem, mert a színész legutóbbi szerepében nekem nagyon antipatikus volt (az volt az egyetlen főszerep ahol láttam), így kissé vonakodtam tőle, de lássatok csodát. Tudok én még meglepődni bőven. Mindenesetre nagyon megkedveltem őt, ahogyan a többi szereplőt szintén. És a végére is értem a bejegyzésemnek, így utolsó sor gyanánt is csak azt tudom mondani, hogy aki egy könnyed, szórakoztató sorozatra vágyik, az mindenképp vegye ezt kézbe, mert abszolút kiemelkedik a többi hasonló témájú sorozat között, de komolyan.

Történet: 8/10
Zene: 8/10
Színészek: 9/10
Karakterek: 9/10