Sorozat: Meloholic

Meloholic

Műfaj: fantasztikus, romantikus, dráma

Részek száma: 10

Dátum: 2017

Csatorna: OCN

Ismertető: Történetünk főhőse, a kissé esetlen és nőkön kiigazodni nem tudó Yoo Eun Ho, aki naivan imádja barátnőjét, azonban az dobja őt azzal az indokkal, hogy a fiú nem tudja mi jár a fejében. Eun Ho a szakítás éjszakáján megsérül azonban egy különös képességre tesz szert ezzel egyidőben: ha megérinti a nőket hallja a gondolataikat. Miután leszerel és visszatér az egyetemre teljesen macsó és beképzelt fiúként fogja csapni a szelet mindenkinek, azonban egy nő sem kelti fel az érdeklődését igazán, hisz mindet számítónak gondolja. Azonban feltűnik egy nagyon különös lány, akin megakad a szeme: Han Ye Ri, aki nagy titkot őrizget - két személyisége van.

Vélemény: Szokásomhoz híven ismét nem olvastam el, hogy miről fog szólni a sorozat csak úgy belekezdtem, természetesen a színészek miatt. A történet eleje aranyosan és izgalmasan indít, kapunk egy fiút, aki egy hasraesés után nem bízik többet a nőkben, macsóként teljesen elszáll magától, azonban legbelül vágyik egy olyan lányra, aki más, mint a többiek. A felhozatal a tipikus motívumok ellenére egy sokat ígérő, nagyon aranyos, vicces és egy igazán izgalmas sztorit lehetett volna ebből az egészből összehozni.

Ez többé kevésé sikerült csak. Az egyik fele nagyon tetszett, a másik kevésbé. Ami elnyerte a tetszésemet nagyon az Joo Wan karaktere volt. Nagyon szeretem az ilyen, kicsit pszichithrillerbe átmenő, megszállásos romantikus történeteket, és Joo Wan karaktere nagyon efelé irányult, amit imádtam. Gondolkodtam is sokat a sori nézése közben, milyen menő lenne ha ez lenne a fő szál, és ő lenne a főszereplő. Bitang jó lenne, nagyon néznék egy ilyen sorozatot, mert szerintem még egy ilyennel sem találkoztam.

Ami viszont nem tetszett, az maga a fő szál - a romantika. A fiú annak ellenére, hogy már megtapasztalta milyenek a nők, elég gyorsan oda meg vissza volt a lányért. Igaz, hogy csak 10 rész állt rendelkezésükre, de ez akkor is túl gyors, és önmagának ellentmondó volt. Sokkal szebb és jobb lett volna, ha szép lassan jön rá arra, hogy nem minden lány olyan, mint az exbarátnője. És mivel végülis mégiscsak ez volt az alapja az egésznek, ezért mondom azt, hogy nem sikerült összehozni a sorozatot úgy, ahogy kellett illetve lehetett volna.

A sztori kimenetele nem okoz sok meglepetést, viszonylag szépen lezárnak benne mindent. Összességében azt tudom mondani, hogy egy nagyon jó kis sorit lehetett volna ebből összehozni pici odafigyeléssel, mert a megszállotságos rész, illetve a DID is nagyon izgalmas, ha jók tudják használni. De sajnos ez nem igazán jött össze, önmagának ellentmondó és kicsit idegesítő sztorira sikeredett, amit ajánlani semmiképp sem tudok senkinek sem ajánlani, de ha valaki már kinézte, mindenképp nézze meg, ki tudja, lehet az illetőnek nagyon fog tetszetni, hisz mindannyian mások vagyunk.

Zene: Született pár aranyos szám a sorihoz, amik gépen maradnak: Jimin Park 'Say I Love You' és Martin Smith 'The Temperature of That Time'.

Szereplők: És akkor lássuk csak főhőseinket szokásosan.

U Know Yunho - Yoo Eun Ho: Mikor megismerjük őt egy esetlen kis balfácán, aki utána igazi macsó és totálisan beképzelt pasivá érik, amit persze meg is lehet érteni. Nagyon jó kis karakter lehetett volna, képzeljétek csak el: nem hisz a szerelemben de titkon vágyik rá, aztán megjelenik egy lány aki nem rohan egyből a karjaiba, szép lassan elkezd változni és beleszeret a főhősnőbe *badum tsss*. Tipikus, de sokkal jobb és értelmesebb lett volna, mint az, hogy pár találkozás után halálosan szerelmes a csajba. Semmi értelme sem volt az egésznek, főleg hogy a főhősnő is nagyon idegesítő volt. Egyáltalán nem tetszett a karakter, sajnálom Yunho-t, és remélem, hogy legközelebb valami jobbat választ, mondjuk nem valami beképzelt macsó gyereket, hanem egy férfias karaktert. Sokkal jobban áll neki. Sokkal, de sokkal jobban.

Kyung Soo Jin - Han Ye Ri: Mivel két személyiséggel él, ezért rejtegeti magát, hisz sokszor adódnak kellemetlen pillanatok olyan dolgok miatt, amiket nem ő követett el. Én őszintén elmondom, már a legelején nem kedveltem őt. Nem rohant a pasi karjaiba és nem lett első látásra halálosan szerelmes, de a folytonos hisztizése és durcázása valamint a folyton mérges feje elvette sokszor a kedvemet attól, hogy folytassam a sorozatot. Nem szeretem mikor egy főhősnő oktalanul ilyen. Egyszerűen semmi sincs amit fel tudnék hozni pozitívumnak azon kívül persze, hogy nem csorgatta a pasi után a nyálát már a történet legelején. De ez kevés ahhoz, hogy egy jó karakterről beszéljünk. A színésznő sem jól választott ezúttal, nem illett hozzá ez a szerep. Remélem a jövőben tényleg sokkal jobb szerepei lesznek.

Han Joo Wan - könyvboltos férfi: Igen, ő volt az egyedüli, aki miatt megnéztem az egészet. Egyrészt a színész miatt, hisz a School 2017 c. soriban teljesen levett a lábaimról, szerintem sikerült megalakítania mindenidők legaranyosabb pasiját, így nagyon megörültem mikor feltűnt a képernyőn (mert persze nem néztem előre utána, hogy kik lesznek a színészek a főhősőkön kívül). Másrészt pedig maga a karakter volt nagyon megkapó, és az még rátett egy lapáttal, hogy a két főhős azt sem tudta mit csinál, szóval ő volt a mentsvára a sztorinak. Fent is mondtam, nagyon szeretem a megszállásos romantikus történeteket, sokkal menőbb lett volna, ha ő lett volna a főhős. Mekkora bitang jó sztorit össze lehetett volna már hozni ebből?! Borzasztóan megnéznék egy ilyen sorozatot, Joo Wan főszereplésével, mert hát, itt is el voltam ájulva, mennyire tudja ez a pasi mit csinál, de komolyan mondom. A nagy kérdés már csak az, miért nincs még főszerepe? Miééééért?

Történet: 6/10

Zene: 7/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 5/10

Sorozat: School 2017

School 2017

Műfaj: iskolai, dráma, romantikus, ifjúsági
Részek száma: 16

Dátum: 2017

Csatorna: KBS2

Ismertető: Történetünk középpontjában egy híres, már elitnek számító középiskola és azok diákjai/tanárjai állnak. Az iskolában nagyon szigorú minden, a gyerekeket csupán a tanulás alapján értékelik, az egyéb tehetséget nem hogy figyelembe sem veszik, még le is nyomják. Főhősnőnk, a mindig mosolygó Ra Eun Ho, aki bár nem jeleskedik a tanulásban, mégis imád rajzolni és a barátaival lenni. Főhősünk pedig nem más, mint az igazgató egyetlen fia, Hyun Tae Woon, aki magasról leszarja az iskolát, mivel mindenki elnéz neki mindent. Az iskola napról napra egyre brutálisabb technikákhoz folyamodik, hogy a gyerekek minél magasabb átlagot érjenek el, azonban egyszer csak megjelenik egy magát X-nek nevező titokzatos emberke, aki tesz róla, hogy botrányt okozzon, és a tanári vezetőség kénytelen legyen a helyes eszközökhöz folyamodni. A gyerekek imádják a titokzatos idegent, a tanárok azonban mindent megtesznek, hogy el kapják őt, azonban ez a feladat nem is olyan egyszerű.

Vélemény: Már javában lement a sorozat amikor végre volt időm elővenni és szépen végignézni mind a 16 részt. Az összes School 'évad' közül én csak a legújabb hármat láttam (ezzel együtt), de azt kell hogy mondanom, messze ez volt a legjobb évad mindegyik közül annak ellenére, hogy az 5 főhős közül egyik sem híres színész. Nagyon sok minden tetszett a sorozatban, szóval megpróbálom nektek valahogy összefoglalni mindazt, amiért érdemes ezt a kis sorozatot megnézni.

Először is nagyon tetszett, ahogyan az iskolát és a diákok életét bemutatták. Volt benne jó is rossz is, szép és és szomorú is, valahogy nagyon szépen megtalálták a hangsúlyt, hogy valósághű legyen az egész. Nem volt felhőtlen boldogság az iskolában (azt ki hinné el?), de mélabús, komor hangulat sem (az meg túl lehangoló lett volna). Kaptunk mindkettőből egy kicsit. Külön tetszett az is, hogy bár két főszereplőnk volt, valahogy mindenkire hangsúly került még ha csak egy kicsikét is.

Sok emberke nőtt a szívemhez ennek köszönhetően. Bár nyilvánvalóan a két főhős volt a legtöbbet a képernyő előtt, a többieket sem felejtették el, amit nagyon szeretek, mert, főleg az ilyen közösségi sorozatokban ez még inkább növeli a csapatszellemet. A kövi dolog ami szintén csillagos ötös, azok maguk a témák és értékek. Láthattunk barátságot, szerelmet, szülő-gyermek kapcsolatot, iskola okozta stresszet, meg azt is, hogy mihez kezdünk az életünkkel az iskola után.

Sokszor láthattuk a tanárok gondolatát, hogy mennyire irtóznak ők maguk is a korrupciótól, noha kénytelenek mást tenni. Bár ezek nagyon átlagos dolgoknak tűnnek, mégis ezek azok, amik a leginkább meghatározzák egy fiatal életét, így nagyon valósághű volt, ahogyan ezeket a dolgokat szépen lassan, de mégis hangsúlyosan előhozták nekünk. Azt gondolom, hogy ezek alap dolgok egy iskolai, ifjúsági műfajú sorozatban, és itt meg is kaptuk őket, méghozzá nagyon szépen.

Következő dolog amit elő szeretnék venni, az maga a romantika, szerelem. Egyértelmű mindenki számára, hogy a két főhős össze fog jönni, de az nem mindegy, hogy hogyan. Nagyon féltem, hogy az lesz majd, ahogyan a legtöbb ilyen soriban: a pasi vagy rosszabb esetben a csaj halálosan szerelmes lesz a másikukba egy találkozás után, és koslat utána mindenhová. Hálát adok az égnek, itt nem ez történt. Sőt, meglepően édesen sikerült ezt a szerelmi szálat felgöngyölíteni. 

Két főhősünk először nem szimpatizál egymással, de utána valahogy mégis sokszor összeakadnak az útjaik, így barátok lesznek, de olyan igazi, jó barátok. Megbeszélik egymással a dolgaikat, együtt lógnak, és úgy igazából is megismerik a másikat mielőtt egymásba szeretnének. Szerintem ez a legreálisabb, legélethűbb és legtisztább szerelem, hisz itt úgy igazán egymás lelkébe szerettek bele, nem csak a külsőbe. Egyszerűen imádnivalóak voltak együtt.

Akár a fiú-lány barátságot, mint témát, is felhozhatnánk, de mivel ők végül összejöttek, ezért ez annyira nem hangsúlyos, de az tény, hogy sokáig tényleg barátok voltak. Még romantikus szálon maradva a világ legédesebb tanárát is felhoznám, meg a rendőr nőcit. Írtó aranyosak voltak komolyan mondom, ez főleg a pasinak volt köszönhető. Nem egyszer vigyorogtam mint egy idióta, hihetetlen aranyosra és über cukira sikeredett Kang Myung karaktere, komolyan mondom.

Órákat tudnék még mesélni nektek erről a sorozatról, mert annyira aranyos, megkapó és érdekes volt, hogy csak mesélni és mesélni lehet róla. Én mindenkinek borzasztóan tudom ajánlani, kikapcsolódásként szerintem tökéletes, akár még most is, ha bekuckózzuk magunkat a takaró alá, akár 2-3 huzamban is végig lehet nézni, annyira nézeti magát az egész. Nem számítottam arra, hogy ilyen jó lesz, de nézzetek csak ide, végül mégiscsak sikerült nagyon meglepnie a sorozatnak.

Zene: A jó pár ost közül nekem ez a kettő lett a kedvencem, ezek természetesen telefonon is maradnak: Maktub 'Hope I'll Reach', Tarin 'Going Home'.

Szereplők: Na és akkor lássuk történetünk főhőseit.
Kim Se Jeong - Ra Eun Ho: Egy kedves, mosolygós és élettel teli lány, aki nem igazán szeret tanulni, ám annál inkább rajzolni. Eun Ho karaktere nekem már az első résztől nagyon szimpatikus volt. Kellőképp aranyos lánynak mutatták be a sorozatban, aki szívén viseli mások sorsát, de tudja, hogy néha ő is fontos. Tetszett, hogy ennyire élethű lett a karakter megalkotása. Sajnos mostanában nagyon ritka a jó női főhős, ugyanis legtöbbször egy hisztis, magamutogató, de bármit is tenni képtelen főszereplőt kapunk. Ettől szoktam én a fejem verni a falba. S ezért van az is, hogy minden más karakter, aki nem ilyen, nagyot ugrik a szememben. Eun Ho szerintem tökéletes volt ennek a sorozatnak a főhősnőjének. A színésznővel még sosem találkoztam, de szerintem nagyon aranyos volt, várom a szerepeit.

Kim Jung Hyun - Hyun Tae Woon: Kicsit ijesztőnek és beképzeltnek tűnő srác, de valójában csak nincs senkije, és senki sem mer rászólni bármi miatt is, mivel az apja az igazgató. Őszintén ő volt a fő ok, amiért elkezdtem a sorozatot, ugyanis az idei Rebel sorozatban annyira tetszett a nagyon nagyon mellékszerepe, hogy egyből felfigyeltem rá, és rögtön rá is kerestem, hogy lássam vannak-e régebbi szerepei, azonban az volt neki a majdnem az első. Gondolom sokakat elvarázsolt, ha idén máris főszerepet kapott. Hyun Tae Woon egy írtó cuki, aranyos srác volt, aki egyszerre volt férfias is és kisfiús is. Nagyon megkedveltette magát velem, mert tényleg megállta a helyét ezen történet főhőseként. A színésznek csak gratulálni tudok, és remélem csak főszerepei lesznek, mert tudja a kissrác, hogy mitől döglik a légy.
Jang Dong Yoon - Song Dae Hwee: Iskolaelső, mivel szülei nem tudják biztosítani a jövőjét ezért keményen, és még annál is keményebben tanul, dolgozik, tanul, dolgozik és ismételten csak tanul. Song Dae Hwee alapjáraton egy nagyon szánnivaló srác volt, akinek volt 1-2 dolga, ami, hát, annyira nem volt szimpatikus nekem, meg szerintem senkinek sem, de pont ettől lett emberi a karakter, hisz mindenkinek vannak hibái, mindenki csinál olyan dolgokat, amiket később megbán. Általában nagyon kiverik a biztosítékot (jó értelemben) nálam a szánnivaló karakterek, de neki végezetül mégsem sikerült annyira, a főhőst jobban szerettem mint őt, de összességében vele sem volt bajom, tényleg nem. Vele is először találkoztam, annyira hű de nagyon nem vagyok elragadtatva, de várom a jövőbeli szerepeit.

Han Joo Wan - Sim Kang Myung: Avagy a drámatörténelem, minden idők sorozatának legeslegédesebb férfi karaktere, akit nem lehet nem imádni, akitől nem lehet nem elájulni, és akinek nem lehet nem 500x visszatekerni a jeleneteit. Mivel már eltelt két hét mióta befejeztem ezt a sorozatot, ezért picit csillapodtam, de még most is mondom nektek, hogy életemben ilyen aranyos férfi karaktert még sohasem láttam. Annyira aranyos, kedves és überédes volt, hogy nem tudtam betelni vele, azt vártam a legjobban, amikor feltűnik, még ha a képernyő kis sarkán is akár, mert annyira imádnivaló volt. Nem túlzok emberek, esküszöm, hogy írtó édes volt ez az ember. Han Joo Wan-nal eddig csak egyszer találkoztam, dehát itt fel sem ismertem őt először. Az biztos, hogy a jövőben minden szerepét nézni fogom, remélem lesz főszerepe is hamarosan.

Történet: 8/10

Zene: 8/10

Színészek: 9/10

Karakterek: 9/10

Sorozat: Joseon Gunman

Joseon Gunman

Műfaj: történelmi, akció, romantikus

Részek száma: 22

Dátum: 2014
Csatorna: KBS2

Ismertető: A felvilágosodás korában vagyunk. A Csoszoni király igyekszik mindent megtenni, hogy birodalma újításokkal legyen tele, és ne maradjon le a többi országgal szemben. Csakhogy természetesen mindig ott vannak a konzervatívak, akik egy erős csoportot alkotnak, és mindent megtesznek a felvilágosodás ellen. Egyik módszerűk, hogy sorra gyilkolják meg a tanárokat, akik az új eszméket hirdetik. Ezeket egy bizonyos puskásnak nevezett alak teszi, aki a konzervatívaknak dolgozik, s külföldről szerzi a fegyvereket. Ez az ember nem más, mint Choi Won Shin, aki a semmiből emelkedett kereskedővé. A királyi őrség vezetője esküdt ellensége, aki mindent a király akarata szerint tesz, és igyekszik elkapni a puskást. Hogy gyermekei biztonságban legyenek, egy nemes barátjánál helyezi el őket. Mikor a fiú, Park Yoon Kang meglátja a család egy szem lányát azonnal megtetszik neki, csak azt nem tudja, hogy nekik volt már egy nem épp kellemes találkozásuk, mikor a lány fiúnak öltözve próbálta eljuttatni egy emberhez a felvilágosodás eszméit tartalmazó könyvet, amit halott tanára hagyott rá. Park Yoon Kang hamar rájön Soo In tervére, s mindenben segíti a lányt. Azonban édesapját megöli a puskás, a konzervatívak pedig egy hamis levéllel árulónak nyilvánítják. Így fiát halálra ítélik, lányát pedig szolgasorba adják. Soo In természetesen nem hagyja, hogy szerelmét megöljék, így Kim Ho Kyung-gal (akit bátyjaként szeret a lány, és nem mellesleg egy nemes család törvénytelen gyermeke) megpróbálják elszöktetni. De nem minden úgy alakul ahogy tervezték, így Yoon Kang meghal. 3 évvel később viszont visszatér a halálból egy japán nagykereskedő követeként. Míg nappal üzletel, éjszaka egy álruhába bújva keresi az ellenségeket, hogy tisztázhassa halott édesapja nevét, és visszakapja a család az igazságtalanul elvett becsületét.

Vélemény: Még egy olyan idióta forgatókönyv írót, mint ez, eskü sehol sem találni -_-". Te jó ég... Most fejeztem be, szóval még nagyon a sorozat hatása alatt vagyok, úgyhogy megpróbálok nem elfogultan vélemény írni. A történet megkapó, hiszen számomra ez a sorozat sok mindenben is újdonság volt, először is a felvilágosodás. Nem találkoztam még olyan sorival, ahol a nemzeteszme áll a középpontban. A másik újdonság az volt, hogy a főszereplő 'gárda', a király ellen volt, holott az nem is volt az a bizonyos ördög. Szóval tényleg érdekes. Érdekes, érdekes, érdekes...

Azonban sajnos a sorozatban rengeteg minden lett rosszul megoldva, amit igazán sajnálok, mert tényleg remek sorozatnak ígérkezett. Először is, már a 12.résznél éreztem, hogy a 20 rész az biza sok lesz, már akkor untam, ráadásul megtudtam, hogy plusz 2 résszel megtoldták. Katasztrófa. Nem értem, miért nem lehetett az egészet kb. 15-16 részbe sűríteni, hogy értelme is legyen. Hisz meg kell hagyni, a közepén van 6-7 rész, ami tök fölösleges. Ezek azok a részek, amikor Park Yoon Kang és Won Shin se veled se nélküled érzéseket "tápláltak" egymás iránt. Tehát értitek nem? 
Hanjo így meg Hanjo úgy, de ő most akkor az, vagy akkor nem az? Annyira elegem lett. Már nem azért, de minden nap együtt voltak, ismerték egymás hangját, de amikor el lett a főhős arca takarva egy kendővel, akkor biza nem ismeri meg (és ez fordítva is igaz). Könyörgöm, mikor jönnek már rá a rendezők, hogy ezek annyira bénán jönnek le, hogy az nem igaz. Ezeknél a részeknél volt az is, amikor Yoon Kang 3 év után visszajött. Én személy szerint azt a 3 évet nem 10 perc alatt rendeztem volna le.

Azonban a japános jelenetek tetszettek, örültem, hogy legalább ezeket mutatják, így valamelyest fogalmunk lehetett róla, hogy mi történt ott Yoon Kang-gal. Másik katasztrófa a sorozatban, hogy annyira sok volt a majdnem meghal a főhős, a búcsúzás, a "majd újra találkozunk", a "ne haragudj, hogy nem lehetek veled", hogy teljesen elveszítette hitelességét, s úgy voltunk mi is vele, hogy mi a francnak búcsúzkodnak, a srác úgyis mindent túlél. S ha már itt tartok, (nem tudom egyedül vagyok e vele), de én utáltam Yoon Kang-ot és Soo In-t is. Annyira idegesítettek, hogy az nem igaz. 
Míg Won Shin okos, eszes és megfontolt volt, addig a srác egy kis idegesítő légynek tűnt nekem, így az én szemszögemből minden lett, csak nem happy end. Ahogy legelőször is említettem, a vége borzalmas volt. Tipikusan olyan öljük meg az összes értelmes és jó karaktert egyszerre. De tényleg. Francba az egésszel. Ha Yoon Kang meghalt volna már a felkelés elején, akkor a sok jó karakternek, akik mint a bolondok követték, vagy az ellenségei voltak, nem kellett volna meghalniuk. 

S mivel ez egy elég hosszú sorozat lett, nem bántam volna, ha már akkor kicsit több hangsúly kerül arra, hogyan halnak meg, nem 8 másodperc alatt lerendezni. Másik dolog még, ami úgyszintén a sorozat végével kapcsolatos, hogy oké, azt gondoltam, hogy Yoon Kang és Won Shin közül valaki meghal, hiszen ahogy mondani szokták: ők nem élhetnek egy azon ég alatt. DE, az a 7-8 rész a sorozat közepén amit említettem, annyira arra ment ki, hogy egymás ellen harcoljanak, ennek ellenére a végén a "nagy csata" kettejük között kb. 9 másodpercig tartott. A sorozat mellett szóljon, hogy az akció jelenetek fantasztikusak voltak. Mind a fegyveres mind a kardosak. Nagyon tetszettek, és a lelassított jelenetek pedig különösen feldobták. Egy szó, mint száz, a sorozat egyedi, de sajnos több baki is van benne, amik fölött nem lehet elsiklani.

Zene: A soundtrackek rendkívül jók voltak (ahogy történelmi drámákban azt megszokhattuk), de kicsit különbözött a hagyományosaktól. Volt benne valami új, ami tényleg tökéletesen tükrözte az egész sorozatot.A számok is szépek voltak, különösen a 'Flower Through The Rock' és a 'Do You Know My Heart' című szám.

Szereplők: Na, van mit mondjak, szóval menjünk sorban.

Lee Joon Ki - Park Yoon Kang: Fent is említettem, hogy nagyon nem szerettem őt. Az elején még úgy hagyjál, elment, de mikor visszajött japánból már semmi nem volt, ami miatt neki szurkoltam volna. Olyan lendülettel jött, hogy ő biza tisztázza édesapja nevét. De ebből sem lett semmi, mindent elrontott szépen. Nem értettem se a gondolkodás módját, se semmit, amit csinált végig a sorozatban, szóval számomra tényleg egy nagy nulla lett a karakter. Egyedüli, ami talán igazán szerethető volt benne, az az, ahogyan a szolgákkal bánt. Aranyos volt, rendes, és tényleg jószívű ember, amit sajnos mi csak pár percig láthattunk, mert annyira el volt foglalva Won Shin-nel. S mivel ez utóbbit sokkal jobban megkedveltem, érthető, hogy ő lett a szememben a "rosszfiú", aki nem hagyja Won Shin-t érvényesülni. De a rosszfiú kifejezést nem szó szerint értettem. Ahogy mondtam, kicsit olyan légy volt, ami egyszerűen állandóan ott volt, ahol nem kellett volna. És én kifejezetten happy end párti vagyok, de ez esetben nem bántam volna, ha a felkelés elején tényleg meghal, és a többi pedig életben marad. Egyszóval nem lett kedvencem. De, a színész, akivel itt először találkoztam, szerintem remekül alakította Yoon Kang-ot. Igazán örültem, hogy ő alakítja (holott tényleg sosem találkoztam még vele). Szóval Joon Ki igazán szimpatikus lett, s biztos vagyok benne, hogy minimum egy sorozatot még megnézek, amiben főszereplő.
Nam Sang Mi - Jung Soo In: Te jó ég -_-". Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem legantipatikusabb karakter volt az egész sorozatban, pedig a színésznő egyáltalán nem az. Kicsit olyan feltűnési viszketegsége volt, mindig csinált valamit, hogy Yoon Kang rá figyeljen, és még véletlenül se a bosszújával törődjön. Ilyen kis mindenlében kanál csajszi volt, úgyhogy ő sem lett kedvenc. Legutálatosabb dolog, amit csinált, az az, amikor felkelés történt a palotában. A kis okos véletlenül sem az apjához rohan, hogy épségben kijussanak együtt. Ő megy felemelt orral a királynéhoz, hogy ő a nap hőse biza megvédi. S mi lett a vége? Na ugye... nagyokos. Mást nem is tudok rá mondani, számomra tényleg nagy csalódás volt. És ez az állandó búcsúzás, és a túldramatizálás tényleg úgy elrontotta az egész sorozatot. 1-2 még elmegy, de folyamatosan... S megjegyezném, hogy bár a színésznővel komolyabb bajom nem volt, kicsit abszurdnak találom, hogy egy ilyen fiatal lány szerepére egy 30 éves nőt raktak be, mert azért meg kell hagyni, meglátszik rajta a kora. Szóval egy fiatalabb színésznő valószínűleg javított volna az összképen.
Jun Hye Bin - Choi Hye Won: A 3. kedvenc karakterem lett a sorozatban. Okos volt, ízig vérig nő, aki a fájdalmas múlt hatására nem összeomlott, hanem büszkén, felemelt fejjel járt. Üzletelt, és tényleg tett valamit az egész sorozatban, nem csak kíváncsiskodott, meg hisztizett, mint Soo In. A 2 lány között hatalmas ellentét van, és sajna nem Hye Won karaktere lett a főszereplő, így ezzel kell beérni. Tényleg nagyon, de nagyon megkedveltem őt. Ami még nagyon szerethető volt, az az, hogy bár Yoon Kang-ba szerelmes lett, mégis az édesapját választotta. KÖSZÖNÖM, EGY NORMÁLIS KARAKTER. Nem értem, miért nem lehetett neki, és az apjának happy end-et csinálni. Oké, győzzön a király, de akkor a két ellenséges csopink hadd éljen már külön külön boldogan. Értitek, mit akarok mondani nem? Ez kb. olyan volt, mint ha Soo In-t nyírták volna ki. Nem és nem. Hye Wonra térve még az is édes volt, ahogyan az apjával megpróbáltak felállni a semmiből. Apa-lánya szeretet csillagos ötös volt. Nagyon meghatódtam rajtuk. Szóval jogosan lett a 3. kedvenc, igazán megérdemelte ezt a helyezést nálam. A színésznővel először találkoztam, bár icipicit antipatikus volt az elején, ez seperc alatt eltűnt.
Han Joo Wan - Kim Ho Kyunk: Tipikus karakter volt. A szegény fiú, aki sajnos rettenetes terhet és bántódást cipel a vállán, de ennek ellenére nem esett a ló túloldalára. Hozzá tartozik még, hogy reménytelenül szerelmes a főhősnőbe, aki sajna inkább csak kihasználja. Nagyon hasonlított a karaktere a The Moon embraces the Sun-ban szereplő Yung Il Woo bátyó szerepéhez. Alapdolgok ugyanazok, és sajnos a történetük vége is. Ami különösen tetszett Joo Wan-ban, hogy ő bár nem az apját választotta, mégis vissza ment érte. Nagyon meghatódtam azon a jeleneten amikor az meghalt. Kiderült, hogy apja is épp annyira szereti őt, ahogyan ő az apját. Szóval az összes drámai részből ez tetszett a legjobban, mert tényleg értelme volt. Másik szemszögből viszont nagyon sajnáltam (ahogy az ilyen karaktereket mindig), és legszívesebben a világból is kiátkoztam volna Soo In-t, amikor olyan lekezelően beszélt vele a végén. Annyi mindent tett érte, ő meg? Jajajajajajaj.... Nekem a színész is nagyon szimpatikus lett, annyira illett hozzá ez a szerep, konkrétan az ég szabta rá. De tényleg. Jövőbeli sorikat tuti megnézem. Szóval színész-karakter remek, és tuti, hogy ő lett volna a kedvencem, de Won Shin-t egy icipicivel jobban megkedveltem.
Yoo Oh Sung - Choi Won Shin: A színészt is nagyon szeretem, és a karaktere is tökéletes volt. Persze ő akart a gonosz lenni (szerintem), de minden érthető volt, amit tett. Az elején próbáltam bebeszélni magamnak, hogy ő a rossz, és Yoon Kang-nak kell szurkolni, de észrevettem, hogy abban az uncsi 7-8 részben, folyamatosan neki szorítottam, és reméltem, hogy sikerül elérnie amit eltervezett. Kicsit sunyi volt, de mindent a lányáért tett, hogy ne kelljen olyan életet élnie, amiből nagy nehezen megszöktette. Szóval tényleg mintaapa a köbön. További jellemzői, hogy rendkívül okos, és mindig tudja mit kell tennie. Ha a végén nem hal meg a lánya, nem is bolondul meg, s akkor is hozott volna egy épeszű döntést. Valamint ez a kereskedő dolog is rendkívül okos döntés volt, hisz ő tudta, ha lebomlanak a társadalmi különbségek, akkor a kereskedők emelkednek ki (ahogy az igazából is megtörtént ugyebár a történelemben), szóval reméltem, hogy sikerül neki. De az se lett volna baj, ha nem, csak könyörgöm miért nem maradhatott életben, ugyanúgy, ahogy Yoon Kang. Ő miért érdemelte meg az életet, míg Won Shin nem? Ezt a forgatókönyvírót kajak kinyírom egyszer. Szerintem mindenkinek érthető lett, hogy miért ő lett a kedvenc.

Történet: 7/10

Zene: 9/10

Színészek: 9/10

Karakterek: 7/10