Sorozat: Golden Cross

Golden Cross

Műfaj: melodráma, krimi, thriller, romantikus

Részek száma: 20

Dátum: 2014

Csatorna: KBS2

Ismertető: Kang Do Yoon élete nem épp egyszerű, hisz a pénz miatt folyton veszekedés van otthon, ráadásul még a sportot is ott kellett hagynia régen, és évekig tanult, hogy ügyész lehessen. Ennek ellenére viszonylag jól él imádott húgával és családjával. Azonban ez hamar szertefoszlik. Húgát meggyilkolják és nem túl szép fényben tüntetik fel, a gyilkossággal pedig a saját apját vádolják, aki bevallja, hogy valóban ő tette. Do Yoon tudja, hogy apja kénytelen hamis tanúvallomást tenni, és elkeseredetten próbál rájönni az igazságra. Mikor megtudja, hogy a gyilkos nem más, mint a pénzügyi államvezetés igazgatója, Dong Ha, mindent megtesz, hogy lebuktassa, még az igazgató egy szem lányához is közel férkőzik, hogy elkapja huga gyilkosát.

Vélemény: Nagyon sokáig szemeztem a sorozattal. Egyrészt ugye anno nem volt túl híres (de nem egy sorozatot láttam már, amit szinte alig ismertek páran mégis nagyon jó volt) és valahol olvastam egy angol blogger bejegyzését, miszerint nem is érti, miért nem volt ez híres sorozat, így most, hogy itt a nyári szünet letöltöttem pár régebbi sorozatot, hogy valaha a véget nem éri listám végére érjek... no de szóval, de akkor lássuk csak a sorozatot.
Először is elnézést kérek a csúnya gifek miatt, de tűvé tettem az internetet emberek, és egyedül ezt találtam, ami miatt nagyon mérges voltam. Ha valaki esetleg belebotlik valami szépbe, azt feltétlen küldje el nekem. Na de, nagyon szeretem a bosszúállós sorozatokat, főleg mikor a fiú az, akinek semmi más sem forog a fejében, csak hogy a végére érjen a dolognak. De féltem is tőle, mert az ilyen sztorik elunalmasodhatnak a sok sok duma miatt.
Nem is tudom. Maga az alapsztori jó volt, a kivitelezés is, de néha nekem túl sok volt az egész. Ez az egész Golden Cross, meg a sok ügyvéd meg fene tudja milyen pozícióban lévő emberek nagyon sokak voltak nekem. Egyre inkább kezdett elunalmasodni, amit sajnáltam, mert jó lett volna. Aztán amikor Do Yoon eltűnt és új emberként tért vissza meglepetésemre megdobta a sztorit. Pedig ilyenkor általában ez már csak túlbonyolítás a köbön.

De ennek a sorozatnak kifejezetten jót tett, kicsit felpörgette a dolgokat. A romantika nagyon so-so volt, aki romantikus-komoly sorozatra vágyik, az ne ezt választja, mert nagyon gyatra szerelmi szál van benne, ami olyan mintha ott lenne meg mégsem. Valahogy nem tudom, nem volt idő, hogy egymásba szeressenek, aztán úgy tűnt mintha szeretnék egymást, de aztán meg mintha mégsem. Azt hittem sokkal több romantika lesz benne, ami szerintem kijárt volna a sorozatnak, abszolút sokat dobott volna rajta.
Összességében nem mondom azt, hogy rossz volt a sorozat, aki szereti az ilyen bosszú állós ügyvédes cuccost, annak egyszer mindenképp megéri megnézni. Ilyenkor úgy vagyok vele, hogy szerintem a sorozat semmiképp sem volt annyira uncsi, hogy ennyire ne ismert legyen, átlagos volt, kicsit több figyelmet érdemel, mint amennyit kap és kapott. Kedvencem semmiképp sem lett, de semmiképp nem bántam meg, hogy megnéztem.

Zene: Összesen 2 ost készült a sorozathoz, amit sajnálok, mert többet is elhallgattam volna, ez édes kevés volt bele, plusz ezt a kettőt nem is sokat játszották be, ami nagy hiba pont. A Mose 'Island' tetszik, a másik annyira nem.

Szereplők: Lássuk csak két főhősünket sorjában, a másik kettőre nem térek ki.

Kim Kang Woo - Kang Do Yoon: Egy rendes srác, aki nagyon szereti húgát, és haragszik apjára, amiért folyton a banknak él és még sincs meg a látszata. Do Yoon karaktere teljesen olyan volt, mint amilyet elvárunk az ismertető alapján. Mikor húga meghal apja meg börtönbe kerül kézzel lábbal próbál mindent megmozgatni, hogy az igazi gyilkos a börtönbe kerüljön. Végig teljesen úgy haladt a karaktere, ahogyan azt várhattuk, az elején naivan próbált mindent kihasználni, majd visszatért sokkal erősebben és igazi hatalommal a kezében. Többet nem vártam tőle mint amennyit kaptam. Nyilván kedvencem nem lesz, hisz tucat számra vannak az ilyen karakterek, és volt, aki kicsi több pluszt is belevitt, de mindenképp olyan volt, aki tökéletesen megállta a helyét. A színésznek külön örültem, mert még nem láttam őt főszerepben. Remélem a jövőben több sorozatban fog szerepelni és mindenképp főhősként.
Lee Si Young - Seo Yi Re: Imádja apját, de ugyanakkor egy talpig becsületes ügyész, aki soha nem zár le úgy ügyet, hogy ne kutatott volna fel mindent. Yi Re kitartása az elején nagyon tetszett, meg az is, ahogy mikor kapott apró jeleket, hogy az apja talán nem az, akinek gondolja, elkezdett magának bemagyarázni dolgokat. Szerintem ez teljesen érthető volt, hisz az apjáról van szó, az lett volna a fura, ha teljesen ellene fordul, mikor az elején annyira nagyon szerette. A szerelmét a főhős iránt nem értettem, hisz nem is tudom, mikor szerettek egymásba? Nekem ez kimaradt. Tényleg hiányzott a romantika a sorozatból, még ha nem is fő-fő dologként, de kicsit erősebben igazán ott lehetett volna. Összességében jó karakter volt, de abszolút felejthető a számomra. A színésznőt kedvelem, de folyton ilyen karakterei vannak, igazán megnéznék tőle már valami újat is. Várom az ajánlásokat ez ügyben.

Történet: 7/10

Zene: 7/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 7/10

Sorozat: Valid Love

Valid Love ~ Sensible Love

Műfaj: romantikus, dráma
Részek száma: 20
Dátum: 2014 - 2015
Csatorna: tvN

Ismertető: Kim Il Ri egy kissé furcsa, de élettel teli lány, aki azonnal beleszeret ideiglenes biológia tanárába, Jang Hee Tae-ba. Bár a korkülönbség elég nagy közöttük, a sors valahogy mégis úgy hozza, hogy összeházasodnak. Sok év eltelik, élik a maguk kis megszokott, átlagos életüket, amikor a lány életében megjelenik egy kissé mogorva, de annál inkább védtelen asztalos fiú, Kim Joon.

Vélemény: Nagyon régóta tervezgettem ezt a sorozatot, mert Lee Soo Hyuk nekem nagy kedvencem, így ezt sem hagyhattam ki. Az első pár rész után igazából nagy késztetést éreztem rá, hogy abbahagyjam. A jelenetek furán ugráltak, a főhősnő idegtépő volt, a főhős pasi szintén, Lee Soo Hyuk pedig még sehol sem volt. Aztán ahogy valahogy sikerült kicsit beleszoknom egy hihetetlen fordulatot vesz a sorozat - egyszerűen vonzza a néző tekintetét, alig lehet abbahagyni. Ennek pedig több oka is van, lássuk csak sorjában őket.

Érdekes volt, ahogyan a lány, aki igazából sosem tapasztalta a szerelmet (a tanár iránt inkább plátói szerelem volt, egyfajta függés), tetszett a tilosban folytatott 'viszony', a féltékenykedős jelenetek, a csodaszép romantikus részek, meg úgy minden más ami a lány és az asztalos fiú között folyt. Külön piros pont jár Hee Soo karakteréért, aki szerintem kellőképp megadta a drámai és elgondolkodtató dolgokat a sorozatba. Én nagyon kedveltem őt. Olyan 12-14. részig nekem eszméletlenül tetszett a sztori.
Aztán bekövetkezett a hanyatlás: a lány nem tudott dönteni a két srác közül, nem tetszett, ahogyan a világ közepének gondolta magát (pedig épp, hogy megszerettem, erre...), az sem, ahogyan kb. leszart mindenkit maga körül és csak magával foglalkozott, holott eljátszotta, mennyire rendes nő ő. A sorozat végéről hasonlóképp vélekedek, szerintem orbitálisan nagy marhaság volt, amit a lány csinált. Spoiler: Most őszintén, annyira felesleges volt ezt az egészet eljátszania, ha úgyis a férje mellett maradt a végén. Szerintem szebben vette volna ki magát, ha tényleg megtapasztalja milyen az igaz szerelem. Már amilyen karaktere volt ennek a nőnek, meg sem nagyon érdemli...

Nem tudom mit gondolhatnék... nekem tényleg annyira nagyon tetszett az egész hangulata, és maga a cselekmény, hogy a sztori végében egy hatalmasat csalódtam, és a karakterekben is. Kicsit olyan összecsapott vége lett, az utolsó pár rész pedig szó szerint idegtépő... alig bírtam végignézni. Annyit tudok mondani, hogy ismét egy olyan sztorit sikerült kifognom, aminek eszméletlen cselekménye volt, de a befejezéssel sajnos elrontották az egészet. Ettől függetlenül érdemes ránézni, hátha valakinek elnyeri a tetszését a befejezés is.

Zene: Annyira nem nyerte el a tetszésemet, de két szép is született a sorihoz, amiket sajnos nem játszottak sokszor: Rabbit 'Don't Know Why', Eddy Kim 'Empty Space'.

Szereplők: No és akkor lássuk csak történetünk főhőseit sorjában.
Uhm Tae Woong - Jang Hee Tae: Az elején kedves volt, egy vicces, élettel teli emberke, aki kicsit öregapó beütésű, de ettől függetlenül kedveltem. Aztán egyre inkább megutáltam... valahogy sehogy sem sikerült észrevennie, min ment át az állítólagos 'élete szerelme', miközben a családjával élt. Kb. semmi magánélete nem volt a lánynak, kedves szavakat aligha kapott, a végén pedig még a pasinak állt feljebb, hogy másra mert nézni a nő. Hát eszem megáll. Én teljesen ellene vagyok a megcsalásoknak, de ezt a férfit akkor is utáltam, és soha nem kívánnék senkinek ilyet. Akármennyire tudta ott tolni a szépet, akármennyire eljátszotta a megtörött férfit, akit elhagyott a nagy szerelme. Nekem egyre antipatikusabbá vált, reméltem, hogy végül nem ő lesz a 'befutó'. A színész először láttam főszerepben, szerintem kitett magáért, de többet még nem tudok róla mondani. Majd a jövőben talán összejön valahogy.

Lee Si Young - Kim Il Ri: Életvidám lány, aki meglehetősen sokat csacsog, de ettől független nagyon kis aranyos. Mármint annak indult. A legelső részben én mérget tettem volna rá, hogy ennek a csajnak nincs ki mind a 7 kereke (oké, végül kiderült, hogy igazam volt), de valahogy úgy megszerettette magát a nézőkkel. Főleg, hogy végigkísérhetjük miket kellett megélnie abban a házban, valahogy jobban szimpatizálunk vele. Mikor alakulgattak ott a dolgok az asztalos fiúval, nagyon reméltem, hogy összeszedi magát, és lerendezi a férjével a dolgokat, mert hát senki sem lehet ennyire együgyü - gondoltam. Annyira megutáltam a végére... csak szórakozott ott a sráccal... a kedvencem az volt mikor 'felhívta' teázni, csak azért, hogy a férjének játssza az eszét, aztán elküldte a francba... hát köszi, de ez nagyon, nagyon nem kell nekem.
Lee Soo Hyuk - Kim Joon: Csendes, amolyan igazi titokzatos gyerek, akinek elég szomorú múltja van, de el van ő magányosan a kis életében. Aztán egyszer csak meg jelenik egy nő, aki be sem tudja fogni, és fenekestül felforgatja az életét, rájön, hogy nem is olyan jó egyedül enni, nem is olyan jó arra ébredni, hogy ismét magányosan töltjük el a napunkat. Nagyon tetszett, ahogy beleszeretett a lányba, és ahogyan próbálta magához 'csalogatni' őt. Aztán reméltem, hogy rájön, mekkora egy ne mondjam mi ez a lány, és össze szedi magát, majd elmegy jó messzire ott hagyva azt a kettőt nyomorúságában. Itt csalódtam egy kicsit, hisz csóri csak továbbra is ott áhítozott a lányra, akitől szerintem sokkal jobban érdemelt volna. No de hát ezen már nagyon nem tudok változtatni... Lee Soo Hyuk nagyon benne volt a szerepben (ismét), már tűkön ülve várom a pillanatot, amikor megkapja az első főszerepét, és véééégre övé lehet a főhősnő. Nagyon, nagyon nagyon várom mááár.

Történet: 7/10

Zene: 7/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 6/10

Film: The Whistleblower

The Whistleblower

Műfaj: dráma
Játékidő: 113 perc
Premier: 2014. október 2.

Ismertető: Lee Jang Hwan közkedvelt személy Koreában, aki hírnevét, a média figyelmét és mindenki szeretetét annak köszönheti, hogy sikerült emberi sejteket klónoznia, ez pedig nagy robbanás, rengeteg haldokló ember számára ad reményt. Főhős riporterünk, Yoon Min Cheol telefonhívást kap egy idegentől aki elmondja neki, hogy az egész egy nagy hazugság, soha semmit sem sikerült klónozni. A névtelen forrás Shim Min Ho volt, aki régen Jang Hwan-nal dolgozott az őssejtkutatásban, de miután rájött az igazságra azonnal otthagyta munkáját, lelkiismeret furdalás gyötri, ezért is hívja fel a riportert, aki hisz neki, és ketten együtt felveszik a harcot a közkedvelt férfi ellen. A film igaz történet alapján készült.

Vélemény: Úgy kezdtem bele a filmbe, hogy nem tudtam miről szól, még valamikor Yoo Yeon Seok összes filmjét letöltöttem és mostanság elkezdtem nézni őket. Mivel emelt bioszos vagyok ezért érdekelt a téma, főleg, hogy egy elég komoly dologról van szó. Azt viszont nem tudtam, hogy ez igaz sztoris, így azért már mindjárt más. A film nagyon érdekes, kíváncsian várja a néző a fejleményeket. Nekem azonban kicsikét sok volt a duma. Túl monoton, már-már ilyen unalmas dokumentumfilmszerű volt az egész, féltem, hogy nem lesz lelkierőm befejezni és a közepén abbahagyom.

Aztán érdekesebb lett, nem zavarodtam össze a sok név dobálózásban és a sok jelenetben. Maga a téma tényleg nagyon megkapó, az pedig külön dolog, hogy az 'ellenfél' egy mindenki által kedvelt személy. Összességében így utólag megtudva, hogy ez egy igaz sztorit dolgoz fel, nem volt rossz, nekem kifejezetten tetszett, főleg az őssejtekkel foglalkozó részek. Egyszer mindenképp megéri megnézni, ha valami komolyra vágyik az ember, de nem szabad nagy izgalomra és fordulatokra számítani.

Történet: 6/10

Színészek: 7/10

Karakterek: 7/10

Film: Fashion King

Fashion King

Műfaj: vígjáték, divat
Játékidő: 114 perc
Premier: 2014. november 06.

Ismertető: Woo Ki Myung számos iskolai terrorizálásnak és megszégyenítésének alanya. Csendes fiú, aki kitörni vágyik ebből az életből. Egyszer csak megpillantja az iskola szépét, Park Hye Jin-t és egyből beleszeret, majd eldönti, hogy belép a divat világába, hogy maga mellett tudhassa a szeretett lányt. Ebben hamisítványokkal kereskedő mestere, Kim Nam Jung és újdonsült legjobb barátja, Chang Joo segít neki. Hamarosan Ki Myung szomszédságába érkezik az iskola első tanulója, Eun Jin, aki bár nem jeleskedik szépségben, mégis már a kezdetektől kedvelte a fiút. Ki Myung szánalmas élete tehát teljes fordulatot vesz, azonban számára semmi sem egyszerű: a gazdag, jóképű és nem mellesleg a divat világában élő Won Ho tönkre akarja tenni, elhatározásától pedig senki és semmi nem tántoríthatja el.

Vélemény: Nagyon régóta gépemen volt az a film, azt hittem sosem jutok el odáig, hogy megnézzem. Sok jót és rosszat is olvastam a filmről, így kíváncsian vártam, hogy a nagyszerű színészgárda mit hoz ki a dologból. Az alapkoncepció tetszett: egy folyamatosan szégyenbe hozott fiú álmot talál magának, és eldönti, hogy kilábal a szerencsétlen életéből. Fontos mondandókat próbáltak belegyömöszölni a filmbe, több kevesebb sikerrel.

Mivel Joo Won volt a főszereplő ezért meg kell hagyni, a lelkileg sérült és szánalmas fiú lelki világát szépen át sikerült adni a nézőknek (hát igen, Joo Won az Joo Won). Emellett Won Ho apjával való konfliktusát is felhozták, itt volt még a (sajnos) legtöbb mai nőt megtestesítő Park Hye Jin, s nem utolsó sorban Nam Jung, akinek a divatba vetett hite rendíthetetlen. Tetszett, ahogyan arról beszélt, hogy nem maga a ruhadarab a fontos, ha divatról van szó.
Ez mind szép és jó volt, azonban volt a filmnek egy olyan része, amit nem tudok hová tenni. Szerintem ez akart a vígjáték része lenni, de nekem inkább parodizálásnak tűnt. Volt pár jelenet ami ilyen tipikus 'wtf' helyzetű volt. Ez pedig elég sokat rontott az egészen - legalábbis számomra. A végén lévő verseny és a fordulói viszont tetszettek, a film vége pedig különösen ütős, nem egészen a megszokott, de nem is az ellentéte. Egyszer megéri adni a filmnek egy esélyt, de mint látjátok annyira sokat nem szabad tőle várni.

" Ezen a világon semmi sem örök.

Legyen az madár, felhő, fa, erdő... vagy akár ember. 

Végül mind eltűnnek.

Ez az, amiért nem adom fel ezt a pillanatot. 

Mert ebben a pillanatban úgy érzem, élek. "

Történet: 7/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10

Sorozat: Blade Man

Blade Man ~ Iron Man

Műfaj: romantikus, fantasztikus, melodráma
Részek száma: 18
Dátum: 2014
Csatorna: KBS2

Ismertető: Joo Hong Bin régi nagy szerelmét őrzi szívében, a lánytól ugyanis sajnos apja elválasztotta. Emiatt kicsit megőrült, és természet feletti erőre tett szert: esős napon ha mérges pengék nőnek ki a testéből, emellett pedig hatalmas ereje is lesz. Alapjáraton mogorva, utálatos és kényes, egyedül titkára van mellette, aki mindent megtesz, hogy titkát megőrizze. Egyik nap azonban fenekestül felfordul az élete, kiderül, hogy volt szerelme gyermeket szült neki, s mivel a nő meghalt a kisfiú rámaradt. Megjelenik az életében egy kotnyeles, de ugyanakkor rendes nő is, aki elhatározza, hogy segít neki szembenézni nehézségeivel, segít neki emberré válnia és természetesen a dolgok rendje és módja szerint szerelem is szövődik kettejük között.

Vélemény: Őszintén nagyon kíváncsi voltam erre a sorozatra. Az ismertetőt elolvasva anno kicsit hülyeségnek tűnt, de én mindenre nyitott vagyok, így kíváncsian vártam, mit hoznak ki az egészből. Az első részt megnézve elég furán éreztem magam. Bár az alapsztorit szépen bevezették, ez a 'szupererő' írtó nevetséges volt, és úgy is lett megoldva. A főhős karaktere pedig rátett nekem még egy lapáttal, de sebaj, gondoltam. Mivel érdekes alapsztorinak tűnt, ezért mindenképp vártam a folytatást.

Mostanában egy sorozatot sem hagytam abba, de ezt a 10. részig bírtam. Ahogy haladtam előre a történetben, kb. semmi sem történt, a karakterek sablonosak lettek, és előre látni lehetett a túldramatizálást. A többi 8 részbe már csak beletekertem, de semmi értelme sem volt. Szerintem 5 rész sok lett volna ennek a sztorinak, én nem tudom mit képzeltek, amikor tizennyolcat készítettek belőle. Én nem tudom, van-e olyan aki végignézte a sorozatot, vagy olyan, akinek ezen felül még tetszett is.
Én meglepődtem. Nem tudtam, hogy tud 2014-es, koreai, mondom koreai sorozat ekkora nagy hülyeség lenni, és itt most elnézést kérek azoktól, akiknek netalán tetszett. Hogy 10 részen keresztül hogyan tartottam ki, azt nem tudom. Talán a főhősnő miatt, mert az elején roppant aranyos és szerethető volt, tetszett, ahogyan gondoskodik a kisfiúról, aki szintén még egy ok volt arra, hogy folytassam a részeket, még ha ehhez mindig hatalmasokat kellett is nyelnem. Ez a kisfiú egyszerűen írtó aranyos volt.

Igazából reménykedtem, hogy csinálnak valamit, ami miatt folytatni tudom a sorozatot. Netalán felhoznak egy másik szálat, vagy bármit, ami miatt történetnek mondhatnám, de semmi sem történt, így abbahagytam. A 'hirtelen egymásba szeretünk' is még egy ok volt arra, hogy letegyem. Összességében mást nem is tudok elmondani, én semmiképp, még utolsó esetben sem ajánlom, még akkor sem, ha a főhős színészek esetleg a kedvenceitek, mert egy nagyon röhejes sorozat lett ebből.

Zene: 18 részen keresztül 4 számot sikerül elővarázsolni, abból kettőt kapásból ki is töröltem. A másik kettő elmegy szinten van: Gyuri és Seung Yeon 'Hello', valamint Nemesis 'Sad Love'. Ezek nem lettek rosszak, de kedvenceim sem.

Szereplők: És akkor lássuk csak a két főhőst külön külön.
Lee Dong Wook - Joo Hong Bin: Mivel nagy szerelmével nem lehet együtt, ezért totál megbolondult, mindenkit üt, mindenkivel ordibál, mogorva, gyerekes, kicsinyes, beképzelt és még sorolhatnám. Mikor azonban megjelenik a főhősnő életében szép lassan elkezd változni (elméletileg). Nekem sokkal inkább úgy tűnt, hogy ráerőszakolja magát a csajra, meg az érzéseit is, de ezt nem tudom részletezni, csak a 10. részig. Addig viszont nekem nagyon úgy tűnt. Én szeretem a különc, kicsit gonosz és gyerekes főhősöket, mindig maradandó élmény találkozni egy ilyennel. Ez esetben is így volt, csak nem a pozitív irányban. Az első perctől nagyon kellemetlen volt számomra, reméltem, hogy a sztori haladtával megszokom, de ahogyan az is egyre rosszabb lett, úgy a karakter is egyre inkább kellemetlené vállt számomra. A színész számomra ismeretlen volt, mivel ez volt az első szerep amiben láttam, nem fogom elítélni őt, de ezek után biztos, hogy félve kezdek bele más, új sorozatába.

Shin Se Kyung - Son Se Dong: Aranyos, kedves néha kicsit kotnyeles lány, aki nagyon a szívén tudja viselni mindenki sorsát. Bevallom kezdetben kedveltem őt, tetszett, hogy nem lett szerelmes a főhősbe (ezt azonban szépen elrontották kb. 5 perc alatt, egy béna szerelmi vallomással). Ahogyan haladtunk előre, úgy ment el tőle is a kedvem. Talán ott telt be a pohár, amikor Hong Joo öngyilkosságra készült, ő meg elkezdett sírni. Mondom 'de rendes, hogy sír érte'. Aztán a karakter: 'nem akarom ezt megint átélni'. Na oké. Ha valaki öngyilkosságra készül, te pedig magadért aggódsz, akkor ott már nagy gáz van. Ezután következett a hirtelen egymásba szeretünk rész, ami a főhősnőt is felírta nálam a fekete listára. A színésznőhöz én nagy reményeket fűztem, ő volt a legnagyobb ok arra, hogy belekezdtem a sorozatba, de hát na, így jártam. Remélem a jövőben sokkal jobban választ majd ennél.

Történet: 2/10

Zene: 4/10

Színészek: 4/10

Karakterek: 2/10

Sorozat: God's Gift - 14 Days

God Gift's - 14 Days

Műfaj: melodráma, fantasztikus, thriller, akció
Részek száma: 16
Dátum: 2014
Csatorna: SBS

Ismertető: Kim Soo Hyun egy bűnügyi csatornánál dolgozik, férje pedig ügyész. Egyetlen kislányuk van, aki bár nem túl okos, mégis nagyon rendes és segítőkész. Egyik nap aztán élő adásban elrabolják a kislányt, majd egy hét múlva megtalálják a holttestét egy tóban. Soo Hyun öngyilkos akar lenni, és pont ugyanakkor akarják eltenni láb alól a volt nyomozót, Dong Chan-t. A férfi azonban megmenti magát és a nőt, majd 14 napot visszaugranak az időben, így lehetősége van az anyának megmenteni a lányát, Dong Chan pedig segíteni fog neki. Azonban ahogyan telnek a napok egyre több emberről derül ki, hogy részese a gyilkosságnak és egyre inkább fordulnak rémálomba az események.

Vélemény: A nemrég befejezett családi melodráma után thrillerhez volt kedvem, és egyből ez a sorozat jutott eszembe, hisz nagyon régóta tervezgettem megnézni. Thriller meg nyomozósdi kellett nekem... megkaptam. Őszintén az első 4 rész engem lehengerelt, egyrészt nagyon érdekes és megható volt, másrészt kíváncsi voltam, hogy mit hoznak ki az egészből. A 4. rész végén elgondolkodtam, hogy hogy fogják folytatni, hisz a végtelenségig nem lehet nyúzni a sztorit.

Aztán meglepődve láttam, hogy egyre újabb és újabb nyomok bukkantak fel, egyre több és több ember lett érintett az ügyben. Ez egyrészt írtó jó volt, hisz a néző lépésről lépésre halad a főhőseinkkel, nagyon bele tudtam élni magam az egész nyomozósdiba. Aztán azon kaptam magam, hogy nem értem mi a fene folyik itt. Talán a 13. rész volt, ahol végleg összegabalyodtam, elvesztettem a fonalat, és már nem értettem, hogy akkor most ki kicsoda, ki a jó és ki a rossz, ki ölte meg végül a kislányt és miért. 
De nem hagytam abba, mindenképp folytattam és miután abbahagytam, leírtam magamnak, hogy mi is volt (ezt a kis jegyzetet a bejegyzés alatt megtaláljátok, segítség lehet azoknak akik látták a sorozatot, de nem értették, hogy mi történt). És végül tisztázódott a kép, és csak annyit tudtam mondani: azt a mindenit. A forgatókönyvíró előtt emelem kalapom, egy ilyen sztorit összerakni nem semmi. A gond csak az előadással volt. Talán jobb lett volna, ha megtoldják pár résszel, hogy kicsit legyen idő felfogni a dolgokat.

Aztán ami még kicsit furcsa volt nekem, az maga ahogy elkezdődött. Ha belegondolunk a nő helyzetébe, hogy mit tennénk ha tudnánk, hogy 14 nap múlva elrabolják a gyermekünket és megölik. Ahogy neki is, az lett volna az első gondolatunk, hogy elmenjünk jó messzire. Nem értem miért adta fel első próbálkozás után. Elmentem volna jó messzire, ha kell 100x is megvettem volna a repülőjegyet. De tegyük fel, hogy nem lehetséges. Akkor magamhoz láncolom a gyereket és kész.

Ennek ellenére a nő ugyanúgy otthagyta másoknál, hogy vigyázzanak rá, és nem tudott volna beszélni a gyerek fejével, hogy ne menjen el sehová sem egyedül. Oké, hogy az ügyön dolgozott, de én akkor sem tudom teljesen felfogni, bár az is tény, hogy én nem vagyok még anya. De ha öcsémről lett volna szó, szerintem elbújtam volna egy ház alatti bunkerben és ott lettem volna 14 teljes napig vele, míg el nem múlik ez az egész rémálom. Ez volt az, amit le kellett nyelnünk.

Aki szereti végigkísérni egy gyilkosság menetét annak mindenképp ajánlom a sorit, mert nézeti magát, unalmasnak egy cseppet sem unalmas. Amit én ajánlani tudok, hogy a 16 részt mindenképp 2-3 nap alatt kell megnézni (én első nap 6 második nap pedig 10 részt néztem), hogy összeálljon a kép. Ha úgy szeretnénk megnézni, hogy hetente 1-2 részt akkor semmiképp sem ajánlatos, mert annyi sok minden történik, annyi név és annyi gyanúsított van, hogy az ember mégjobban összekuszálódik. De összességében elmondva megfelelt az igényeimnek, pont ilyenhez volt kedvem.

MAGYARÁZAT: [spoileres]
A sok kavalkádból végül az lett az egész lényege, hogy az elnök fia ölte meg anno a nőt, de mivel mégis csak ő az elnök fia, a főügyész pasi segítségével rákenték az egészet főhős csávó bátyjára, aki azért mondta, hogy ő tette, mert a félhomályban mikor meglátta a gyilkost azt hitte az öccse az (annak a kabátja volt rajta).
A kislány apja dolgozott ezen az ügyön és rájött, hogy valami nem stimmel. Mivel bizonyíték volt nála, a nagyokos elmondta a főügyész hapsinak, aki emiatt elrabolta a lányát és ezzel zsarolta, de a kislányt mindenképp meg kellett ölni, mert látta a fényképeket, amin az elnök fia épp elköveti a gyilkosságot.
A többi gyilkos és megannyi bonyodalom már csak hab volt a tortán, hogy kicsit kidíszítsék az ügyet (mint például No Min Woo karaktere, akinek a bátyja szintén ott volt a gyilkosságkor).
Tehát aki végül megölte a kislányt az maga a főhős pasi volt, pont ő, aki 14 vagy hány részen keresztül mindent megtett azért, hogy előkerítse őt. És úgy szedték rá, hogy miután jó sok alkoholt juttattak a szervezetébe, felhívta egy nő, akire azt hitte hogy az anyja, és aki bevallotta neki, hogy ő ölte meg a lányt (a nőnek oka volt megölni a kislányt, mivel a bátyó eseténél ugye a kislány apja volt az ügyész, ő pedig könyörgött neki, hogy vizsgálják újra az esetet). Mivel a hapsi félt, hogy az anyját lecsukják, ezért a gyilkosságot magára vállalva bedobta a kislányt a vízbe (aki ugye majd megfullad), ahol legelső részben megtalálták a holttestét. A főügyész képeket készíttetett az esetről, amit megkapott kislány apja, ezért az elintézte, hogy megöljék a lánya gyilkosát, és pont akkor akart öngyilkos lenni a kislány anyja is, és itt történt, hogy 14 napot visszaugrottak az időben.
A hapsi pedig azért fulladt bele végül a vízbe, mert az a vudus nőci azt mondta, hogy a 2 sorsból csak 1 maradhat fent, tehát ergó (gondolom én, hisz csak így van ételme), ha a hapsi simán kisétál a gyermekkel, akkor valószínű az meghalt volna. Valamit valamiért, a pasi meghalt azért, hogy a kislány élhessen.
Tehát összességében ezt sikerült kiokoskodnom az egészből, nagyon törtem a fejem, hogy akkor mint és hogy, de így végigolvasva van értelme, kivéve talán annak, hogy a főhős pasas meghal, az még mindig kicsit ködös.

Zene: A háttérdalok kimagaslóan jók voltak, nagyon megadták a sorozat hangulatát. Amit én hiányoltam, az egy jó kis szám, ugyanis nem volt benne. 

Szereplők: Akkor lássuk csak főhőseinket külön külön.
Lee Bo Young - Kim Soo Hyun: Nagyon szereti kislányát, de nem épp mondható mintaanyának. Miután meghal kislánya rájött, hogy mit rontott el. A sorozat egy koreai mesével kezdődött, ami szerintem eszméletlenül passzolt a sorozathoz. Soo Hyun életét cseppet sem féltve mindent megtett, hogy kislánya biztonságban legyen, s eközben kicsit meg is őrült, ami szerintem abszolút érthető volt, hisz mégis csak a kislányáról van szó. Az lett volna a fura, ha teljesen nyugodtan, mindent átgondolva cselekszik. Még a gyilkosság előtt azonban szerintem elég beképzelt egy nő volt, nagyon nem kedveltem őt. Aztán ebből kicsit visszavettek, de mégis ott volt az a kezdeti rossz érzésem iránta. Talán ez volt az, ami miatt hiányosnak éreztem a karaktert. Bo Young szerintem nagyon illett a szerephez, azt nem tudom eldönteni, hogy miatta éreztem beképzeltnek a karaktert, vagy az volt, neki csak el kellett játszania.

Cho Seung Woo - Ki Dong Chan: Ex-nyomozó, akinek a bátyja börtönben ül egy gyilkosság miatt. Mikor legelőször megláttam a hapsit a nő lakásán én nem tudtam, hogy ő lesz a főszereplő. Aztán amikor ott volt a börtönben mondom csak rá keresek, hogy ő most akkor kicsoda, mert úgy tűnt elég nagy figyelmet szenteltek neki. Dong Chan szerintem egy eszméletlen rendes hapsi volt, aki tájszólásával és mimikájával elcipelte az egész hátán a sorozatot, a többi karakter mellett nagyon kiemelkedő volt. Nagyon sajnáltam és nagyon szerettem őt, kicsit reméltem, hogy összejön a kislány anyjával, szerintem nagyon szép lett volna. A színész számomra totál ismeretlen volt, nem is csoda hisz ezen kívül csak 1 sorozatban szerepel. Emiatt kicsit féltem is, de mit ne mondjak, ez a hapsi eszméletlen, én nagyon megkedveltem őt, remélem a jövőben nagyon sok sorozatban fog még szerepelni.

Történet: 8/10

Zene: 7/10

Színészek: 8/10

Karakterek: 7/10  

Sorozat: Golden Rainbow

Golden Rainbow

Műfaj: családi, melodráma, romantikus
Részek száma: 41
Dátum: 2013 - 2014
Csatorna: MBC

Ismertető: Az árva Kim Han Joo egyedül él egy kis szigeten, csendben, szerényen, egyetlen szerelmét megőrizvén a szívében. Egészen addig, míg a nő ismét meg nem jelenik és elmondja neki, hogy anyósa, az Aranyhalászat elnökasszonya elvette tőle gyermekét miután férje meghalt. Így a férfi elmegy, ellopja a gyermeket szerelmének egy ünnepségről, de emiatt ismét börtönbe zárják. Sok év múlva miután kiszabadul úgy alakul, hogy 7 gyermeket örökbe fogad holott anyagilag nem áll túl jól, és mindent megtesz értük pedig nem is sajátjai. A történet erről a 7 árváról szól, akik mind mély sebet hordoznak, de egymást jobban szeretik, mint a vérszerinti testvérek. Rengeteg megpróbáltatás és fájdalom vár rájuk, de ők akkor is együtt maradnak és együtt, a fájdalmat megosztva vészelik át a nehéz időket.

Vélemény: Már nagyon régóta meg akartam nézni ezt a sorozatot, hisz időközben rájöttem, hogy nekem a családi melodrámák a kedvenceim, s most végre volt rá időm... 5 nap alatt bepusziltam mind a 41 részt. Huha hát azt se tudom hol kellene elkezdenem. Az első 14 rész a gyerekkorról szól, őszintén én nem bántam volna, ha az egész sorozatban ők szerepelnek, annyira gyönyörű volt és annyira megszerettem őket. Szívszaggató volt látni, hogy mennyi nehézséget kell átvészelniük olyan kicsiként.

Ugyanakkor nagyon szeretnivalóak és elbűvölőek voltak, amikor hirtelen a felnőttkorra váltott kellett pár rész, mire beleszokom, hisz tényleg borzasztóan megkedveltem a gyerekszínészeket, simán elnézegettem volna, ahogyan újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük. Persze ez nem azt jelenti, hogy a többi 27 rész rossz volt. Meglepetésemre nagyon szépen építették fel, hagytak elegendő időt a nézőknek, hogy beleszokjanak a váltásba és kicsit összeálljon a kép, utána kezdtek el kavarni.
A felnőttszínészek is nagyon ügyesek voltak, de tény, hogy a gyerekszínészek hihetetlen jó alapot adtak az egész történetnek. És akkor a sztori. Tele volt meglepő, dráma is izgalmas percekkel, egyik percben sírtam a másikban meg ott izgultam, hogy na akkor most mi lesz. Az utolsó részek egyre inkább céges ügyekkel foglalkoztak, kicsit feledésbe merült minden más, mégis meglepetésemre nagyon érdekesre sikerült megalkotni, egy percét sem untam. Egyetlen egy percét sem.

Ami különösen tetszett, hogy a dolgokat nem húzták el, minden ütemesen történt, így nem éreztem azt, hogy na akkor ezt vajon meddig nyúzzák még. Minden szépen a maga idejében kiderült. A szerelmi szálak is nagyon jók voltak, bár én nem bántam volna, ha még párral megtoldják, hisz akadt még férfi főszereplőnk bőven a sorozatban, lehetett volna mit kavarni. Különösen tetszett a Kim Han Joo és Yoon Young Hee közti éveket átölelő szerelem, ami kicsit idegesítő volt néha.
Ami szerelmi szálak külön piros pont nálam, hogy Kim Man Won-t (el se hiszem) nem hagyták nyomorúságban, szegény másodikként, hanem sikerült egy remek befejezést biztosítani a számára, aminek tényleg nagyon örülök, hisz elég dráma volt végig a sorozatban, nem hiányzott, hogy a vége is az legyen. S ha már a végénél tartunk, szerintem a lehető legszebb jelenettel sikerült megoldani, nagyon nagyon reméltem, hogy a szivárvány motívuma ismét megjelenik a sorozatban.

S ha már szivárvány, akkor a címhez is elérkeztem. Nem sok sorozat van, ahol a címnek is nagy jelentősége van. Itt viszont olyan gyönyörű jelentéssel bírt, annyira szép és megható volt, hogy már csak a hallatán mosolygok és rájövök, hogy igen, mennyire passzolt ez a név a sorozathoz. Nagyon örültem, hogy sikerült az összes testvér összekaparni és legalább pár rész erejéig ismét együtt voltak. És akkor ismét megemlítem, hogy mennyire gyönyörű, csodálatos és megható volt a legvége.
Őszintén én nem is nagyon akarok rosszat mondani a sorozatról. Tény, néha voltak fura meg kihagyható jelenetek, de ez annyira elenyésző volt, hogy tényleg semmit sem rontott a szememben, legfeljebb elgondolkodtam rajta, hogy ezt minek kellett, aztán léptem tovább. S hogy el ne felejtsem jön a nagy kérdés, hogy mennyire sírós a sorozat. Én azt hittem, többet fogok rajta sírni, de nem így lett, inkább csak szomorú voltam, szerintem összesen 3 rész volt, amin nagyon sokat sírtam.

Ebből is a 14. rész volt a legdurvább, no azt tényleg végig bőgtem. S lassan el is érek a végéhez, szóval összefoglalva annyit szeretnék mondani, hogy mindenképp megéri megnézni ha épp ilyen hangulatban van az ember, mert egy nagyon szép sorozat, elgondolkodtató helyzetekkel, csodálatos értékekkel. Én úgy kezdtem hozzá, hogy nagyon jó sorozatra számítottam és egy cseppet sem csalódtam, nagyon megszerettem őket, szóval tényleg, abszolút mindenkinek ajánlom, ha listán van, hozzátok előrébb, mert megéri. Csodaszép, tartalmas és gyönyörű.

Zene: A kedvenc női énekesem (Ali) és a kedvenc fiúbandám (Ulala Session) 1-1 dala volt a fő OST a sorozatban... szerintem ezzel mindent elmondtam.

Szereplők: Sajnos mindenkiről nem tudok írni, mert akkor véget nem érne a bejegyzés, szóval röptében megemlítem, hogy nagyon sokan a szívemhez nőttek. A kedvencem Kim Han Joo volt... róla csak annyit, hogy ha ilyen ember tényleg létezik, akkor még van értelme annak a szónak, hogy emberségesség. 
Uee / Kim You Jung - Kim Baek Won: Kislányként Kim Man Won találta meg a parton eszméletét vesztve, így húgának fogadta és vigyázott rá, míg apjuk örökbe nem fogadta őket. Kim Baek Won ugyanolyan jószívű és rendes volt akárcsak apja, nagyon megindító volt látni, hogy 15 évesen annyi gyermekre vigyáz és neveli őket, főz rájuk. Néha már már túl jó szívű volt, akadtak olyan jelenetek, ahol én nem bocsátottam volna meg, ő mégis megtette. Kim You Jung-ot én nagyon jó színésznőnek tartom, eszméletlen ügyes volt. Uee-t sokan nem szeretik, én valahogy mégis megkedveltem őt még régebben, így cseppet sem bántam, hogy ő játszotta el a főhősnőt. A váltásnál kicsit furcsa volt, de utána egyáltalán nem.

Jung Il Woo / Oh Jae Moo - Seo Do Young: Édesapja elhagyta őt, majd miután anyja meghalt megkereste és elvitte új családjához, ahol semmibe sem vették őt, így nem csoda, hogy egy lelkileg sérült fiú, aki biztosan bosszút állna mindenkin, ha nem lett volna Baek Won. Do Young karaktere számomra felüdülés volt a sok dráma mellett, nagyon aranyos és vicces volt. A végén én eszméletlenül sajnáltam őt, borzasztó volt, amin át kellett esnie. A gyerekszínész ez esetben kevesebbet szerepelt, no meg Jung Il Woo nekem nagy kedvencem, így nem csoda, hogy itt a felnőttszínészre voksolok. Ő mindig olyan felüdülést jelent a sorozatokban.
Cha Ye Ryun / Song Yoo Jung - Kim Chun Won: Őt fogadták örökbe a legkésőbb, így nem csoda, hogy kicsit kívülállónak érezte magát. Vérszerinti édesapja mindig megverte emiatt egy lelkileg sérült, bosszúszomjas nő lett belőle. Én egyszerre sajnáltam és utáltam őt. Megértettem én, hogy miért hisztizett meg miért tette azokat a dolgokat, de mégis... Bár az ő helyzetét borzasztó nehéz leírni, hisz kívülállóként nagyon kapzsinak tűnt, de ha belegondol az ember, hogy ha az ő helyzetében lenne akkor mit tenne, akkor kicsit, de csak nagyon kicsit értettem azt a mértéktelen mohóságot. A színésznők nagyon ügyes voltak mindketten.

Lee Jae Yoon / Seo Young Joo - Kim Man Won: Egy kis házikóban élt beteg nagymamájával egészen addig, míg meg nem találta Baek Won-t. Talán ő volt a második kedvenc karakterem az egész sorozatban. Néha haragudtam Baek Won-ra, amiért olyanokat dörgölt az orra alá... szegény borzasztó nehéz lehetett neki, főleg akkor, amikor a semmi közepén 3 éhes szájat kellett megetetnie úgy, hogy egyikük még kórházba is került. Man Won karaktere tényleg nagyon hasonlított mostoha apjára, épp ezért szerettem meg őt nagyon. Mind a két színész remekül helyt állt, nála talán nem is tudnék dönteni, hogy ki volt az ügyesebb kettejük közül.

' Nézzétek! Szivárvány... Hét színből áll, mint mi! '

Történet: 9/10

Zene: 10/10

Színészek: 9/10

Karakterek: 9/10