Sorozat: Moorim School

Moorim School 

Műfaj: fantasztikus, romantikus, iskolai
Részek száma: 16
Dátum: 2016
Csatorna: KBS2

Ismertető: A történet központja a Moorim intézet, ami egy, az ENSZ által létrehozott iskola, ahol csak különleges diákok tanulhatnak, azonban ők a világ minden pontjáról érkeznek ide. A sztori középpontjában 2 fiatal fiú áll. A fiatal, beképzelt és nem mellesleg roppant híres énekes, Shi Woo, akit a folyamatos hallásproblémái vezetnek az intézetbe. A szintén beképzelt, gazdag Wang Chi Ang, akit édesapja küld ebbe az iskolába. Bár viselkedésük hagy némi kivetnivalót maga után, az igazgató mégis felveszi őket, azonban nem kevés megmérettetésen kell átvergődniük magukat. Az iskolai élet mellett azonban a 18 évvel történt események is szépen lassan felvetődnek, nem mellesleg a Cintamani kő legendája is.

Vélemény: Őszintén nagyon kíváncsi voltam a sorozatra, főleg amiatt is, hogy Koreában nagy bukás volt, emiatt csökkentették a részek számait is. Azonban a neten jókat írtak róla, így most, hogy elkészült rá a magyar felirat, nekikezdtem. Nekem az egésznek kicsit Harry Potter és Varázslótanonc beütése volt, holott a sztori cseppet sem hasonlított egyikhez sem, mégis volt benne valami, ami miatt ezek a filmek jutottak eszembe.
Amit először is mondanom kell, az az, hogy miután megnéztem az első pár részt nem igazán értettem, miért volt bukás. Szó mi szó, nem dobtam el tőle az eszem, de láttam már sokkal rosszabban induló sorozatokat is. Sőt, nekem kimondottan tetszett. Érdekes és egyedi sztorit kapunk egy külön kis világban, bonyodalmakkal és a szerelemi szálak is megkezdenek kibontakozni. Én egyenesen élveztem, kíváncsi voltam a folytatásra nagyon, így továbbnéztem.
Nem igazán értem, hogy miért volt ez akkora nagy bukás. Aztán, igen, sajnos a sorozat kicsit fura lesz, de szerintem pont a kezdeti 'nem értem miért' bukás lett a veszte. Kicsit úgy éreztem összecsapták, benne volt az végig, hogy 'legyünk túl rajta minél hamarabb'. Vegyünk csak sorra mindent. Kezdjük a romantikával. Szörnyű volt. Kb. ennyit tudok róla mondani. A főhősnő karakter nem volt olyan hihetetlen, hogy mind a két srác fülig szerelmes legyen belé.
Őszintén a két srác közötti barátság sokkal jobban tetszett, ezért utáltam, amiért folyamatosan veszekedtek a lány miatt. A folyamatos párbeszédek erről egyenesen idegesítőek és már már komikusak voltak, alig vártam, hogy végre kicsit másra terelődjön a hangsúly. Nem is értettem azt sem, hogy a két főhős miért szeretett egymásba. Olyan volt, mintha egyet ugrottunk volna és hopp, máris élnek halnak egymásért. Értitek miről beszélek, igaz?
Nem hagytak időt arra, hogy szép lassan egymásba szeressenek. Így sajnos a sorozat végén a hatalmas aggódások és ígéretek inkább viccesek voltak, mint meghatóak. Nem úgy, mint a két srác közötti barátság, ami nagyon szép lett volna, ha a hülye romantikával nem rontják el az egészet. Őszintén én azt sem bántam volna, ha csak a két fiúról szól az egész sztori mindenféle szerelmi száltól mentesen. Belegondolva sokkal, de sokkal jobb lett volna.
Maga a Cintamani kő legendájának történetét szépen levezették, tetszett, hogy a végén megmutatták nekünk, mi is ez az egész. Végezetül sokkal fontosabbak voltak az emberi kapcsolatok, a barátság, a szeretet mint az egész bonyodalom a kő után, ami szerintem sokat dobott a sorozaton. Előnye a sorozatnak, hogy sikerül egy külön is világot megteremteni, ami egyedivé teszi. Hátránya, hogy ezt nem kimondottan jól sikerült megalkotni.
Néhány jelenet nagyon bénán lett megoldva, a legdurvább az utolsó részben lévő 'esés' volt. Az akció jelenetek is inkább furák, mintsem menők voltak. Azért mégiscsak 2016-ban vagyunk, ilyesmi már nem szabadna probléma legyen. Azonban összességében, a pontozásom ellenére szerintem megéri egyszer megnézni, mert én kimondottan élveztem a jó nagy hibái ellenére. Akit megfogott a sztori, vagy a színészek, az semmiképp ne hagyja ki.

Zene: Egy rossz szavam sem lehet ez ügyben, mert jó kis számok készültek a sorozathoz azonban egy sem lett olyan hatalmas kedvencem: VIXX 'Alive', Lee Hyun Woo 'One Thing', B.I.G. 'Hey Girl', Take 'Addiction' és végül Ken 'When I See You'.

Szereplők: No, lássuk csak történetünk főhőseit sorjában.
Lee Hyun Woo - Yoon Shi Woo: Beképzelt, fennhéjázó srác, aki amúgy mindenki kedvenc énekese, és akinek hallásproblémái vannak folyamatosan. Nagyon örültem, amikor megláttam, hogy Hyun Woo végre főszerepet kapott. Nagy reményeket fűztem hozzá, talán emiatt is csalódtam ekkorát. Nem volt rossz a karaktere. De semmi maradandó nem volt benne, valami, ami miatt főhősnek érezném őt. Nekem teljesen olyan volt, mintha a színész még mindig csak mellékszerepben érezné magát. Maga a karakter, mint említettem, nekem olyan semmilyen lett. Nem utáltam őt, mert egy aranyos, kedves srác volt, aki rájön, hogy mik fontosan az életben. De akkor sem tudtam őt megszeretni annyira nagyon. Hyun Woo-nak nem hiszem, hogy ez jó kezdés volt főszereplőként, dehát még előttünk a jövő.
Seo Ye Ji - Sim Soon Duk: Egy kedves, folyamatosan dolgozó lány, aki szeretne mindenkinek segíteni, akinek csak tud. Őszintén Soon Duk karaktere az elején nagyon aranyosnak indult annak ellenére, hogy a színésznő túlzott mimikájától a hideg rázott. Aztán ahogy folyamatosan figyelmen kívül hagyta a másik srácot valahogy megutáltatta magát. Értem én, hogy beleszeretett (mily meglepő fordulat) a híres és jóképű, mindenki által kedvelt srácba, így egyértelművé akarta tenni, hogy ki is az, aki tetszik neki, de amit ő csinált akkor is nagyon rossz volt. Nem is értem, miért szeretett bele annyira nagyon. Ez a logika: az egyik srác udvarol nekem, imád engem, folyamatosan segít mindenben, a másikkal kezdetben utáltuk egymást, de most néha rám mosolyog, ja, és halkan megemlítem, hogy ő énekes, akit mindenki imád. Igen, inkább belé leszek halálosan szerelmes. Ezt soha, soha sem fogom megérteni.
Hong Bin - Wang Chi Ang: Egy szintén beképzelt srác, akinek semmi mása nincs, csak egyetlen anyja, akiért mindent képes lenne megtenni. Bár Chi Ang-nál nem érettem, miért lett olyan nagyon szerelmes a lányba, és ő is volt az, akiben volt egy kis irigység, és néha volt egy két gonosz húzása, mégis sokkal jobban megkedveltem őt, mint a főhőst. Valahogy a főhőssel ellentétben neki voltak okai, ami miatt mindezt tette. Tetszett, ahogyan gyötrődik a két oldal között. Ahogy nem feltétlen választotta sem az apját, sem a barátját és szerelmét. Ingatag volt, de pont ez tette emberivé a karaktert. Őszintén én örültem, hogy nem vele maradt a főhősnő, úgy éreztem túl jó hozzá. Összességében én neki szorítottam végig, mindig próbálom megragadni a legjobb karaktereket a sorozatokban, ezúttal ő volt az. A színésszel még nem találkoztam, ő újnak számít, remélem a jövőben sok sorozatban fog majd szerepelni.
Jeong Eu Gene - Hwang Sun A: Az igazgató egy szem lánya, aki nem mehet ki az intézetből. Kemény csajszi, aki tehetséges a harcművészetekben. Vicces, hisz míg a főhősnőt kedveltem eleinte őt nem. Féltem, hogy egy ilyen fanatikus rajongóval lesz dolgunk, aki titokban halálosan oda van a főhősért. Aztán a sorozat előrehaladtával fordult a kocka. Tetszett, ahogyan volt egy kemény és egy nőies oldala is, az pedig főleg, hogy rájött, Wang Chi Ang mennyivel értékesebb, mint Shi Woo. Reméltem, hogy összejönnek. Magáról a karakterről annyit, hogy annyira nem volt hű de nagyon különleges, de tény, mérföldekkel leelőzte a főhősnőt. A színésznővel eddig kisebb szerepben találkoztam, remélem a jövőben majd főhősként is kipróbálhatja magát. És nézzenek oda, végére is értem a bejegyzésemnek.

Történet: 6/10
Zene: 7/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 6/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése