A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Park Bo Gum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Park Bo Gum. Összes bejegyzés megjelenítése

Sorozat: Encounter

Encounter ~ Boyfriend

Műfaj: romantikus, melodráma
Részek száma: 16
Dátum: 2018 - 2019
Csatorna: tvN

Ismertető: Történetünk főhősnője Cha Soo Hyun, elit körbe született nő, akinek apja politikus, a férfi, akivel érdek házasságba lépett, pedig egy hatalmas cég vezetője. A történet ott kezdődik, hogy elválnak egymástól ugyanis a férfi megcsalta őt. Soo Hyun ezután csendesen vezeti a hoteljét. Egy visszafogott, de kedves nő, akiről egy rossz szót sem szólhatnak. Főhősünk, Kim Jin Hyeok ezzel szemben egy teljesen átlagos férfi. Éppen állást keres, de elhatározza, hogy elutazik Kubába egy kicsikét felfrissülni. Főhőseink egy véletlen folytán itt találkoznak, ugyanis Cha Soo Hyun munkaügyben érkezik ide, s úgy alakul, hogy egy teljes napot együtt töltenek ebben a csodálatos városban.

Vélemény: Nagyon vártam már ezt a sorozatot, egyrészt azért, mert szeretem az ilyen lassú lefolyású, inkább érzelmekre alapuló sorozatokat, és pont ilyesmihez volt kedvem is, plusz Park Bo Gum nagyon nagy kedvencem, így mindig nagyon várom a szerepeit. Hát, őszintén nem fogok nektek sokat mesélni erről a sorozatról. Nagyon, de tényleg nagyon ritkán fordul velem elő az, hogy szenvedjek egy sorozattal, de itt ez volt, azt hittem sosem lesz már vége.
Unalmas volt. Borzasztóan. Maga a sztori nagyon jó és érdekes lett volna, hisz ugye azon volt a hangsúly, hogy van egy megtört nő, akinek látszólag mindene megvan, de közben meg magányos, családjával a kapcsolata nem felhőtlen, és csendben éli a monoton életét. A főhősünk ezzel szemben energiával teli, kicsattan az érzelmeitől. Mikor találkoznak a fiú teljesen belehabarodik a lányba és elhatározza, hogy kizökkenti őt az életéből, színt visz a szürke életébe.
Ez annyira menő is lehetett volna, ha kicsit jobban megcsinálják a sorozatot. A baj az volt, hogy egyrészt már a legelején oda-vissza vannak egymásért (oké, de ezt még meg lehet érteni, mert ilyen szerelem volt első látásra), de kb. a 6. résztől kezdve 2 darabra szakadnak az részek. Az első felében sajnálkoznak, hogy milyen szomorú a szerelmük, majd elmennek valahova, romantikus szövegekkel bombázzák egymást, de már annyira nyálasak voltak, hogy nekem sok volt (ez azért nagy szó).
A részek második felében pedig történik valami, ami elszakítja őket egymástól, vagy éppen elfordulnak egymástól azzal a szöveggel, hogy neki jobb lesz nélkülem. És ezeket a részeket ismétlik újra és újra és megint újra egészen addig, míg vége nem lesz a sorozatnak. Ez volt a legnagyobb hibája. Olyan szépen fel lehetett volna építeni, tök meghatóra és elgondolkodtatóra megcsinálni, de az, hogy minden rész kb. ugyanarról szólt, valami borzasztóan unalmas volt.
Mást nem tudok nektek róla mondani, biztosan van, akinek nagyon tetszik a sorozat, de én végigszenvedtem az egészet, pedig nagyon vártam és nagyon jó sorira számítottam. Szóval ajánlani semmiképp sem tudom, főleg azoknak nem, akik hozzám hasonlóan nem szeretik a felesleges drámázást és a túlzott, néha alaptalan romantikát, de ha szemeztek vele és szeretitek a színészeket akkor adjatok neki egy esélyt, hiszen ki tudja, lehet, hogy nektek nagyon fog tetszeni a sorozat.

Zene: A zenék közül kettő darab szám tetszik nagyon: Eric Nam 'The Night' illetve Saltnpaper 'Take Me On' című száma. Mindkettő nagyon cuki szám.

Szereplők: Na és akkor lássuk csak főhőseinket a szokásos módon: külön-külön.
Song Hye Kyo - Cha Soo Hyun: Csendes és visszafogott nő, aki úgy gondolja, hogy neki semmi jó sem jár már az életben, ezért a maga által felhúzott kis börtönben él egészen addig, míg meg nem ismeri az igazi szerelmet. Soo Hyun alapvetően egy szerethető karakter volt számomra a sorozat elején, tényleg tök kedves volt és valahogy tök jól átjött ez a semmiképp sem negatív, de valahogy mégis depressziós karakter. Utána sok volt nekem, mert annyit kavarta ott a dolgokat, hogy a sorozattal együtt ő is sok lett. Nem tudta eldönteni, hogy most mit csináljon, a rész egyik felében azt mondta, hogy ő mindenen átvezeti ezt a szerelmet, a rész második felében pedig azt, hogy a fiúnak jobb lesz neki nélküle. Ez még 1-2x okés, de mikor minden áldott részben ez volt... A színésznő egyébként meglepő módon nagyon aranyos volt ebben a szerepben, a rövid haj pedig szerintem nagyon jól áll neki.
Park Bo Gum - Kim Jin Hyeok: Érzelmekkel és szerelemmel teli fiú, aki miután megismeri a főhősnőt másra sem tud gondolni, csak rá. Jin Hyeok karakterével már az első perctől kezdve az volt a gondom, hogy nekem nem volt túl férfias. Valahogy a 16 rész alatt inkább könyörgött a csajnak hogy szeresse viszont, mintsem kimozdította őt a szürke hétköznapjaiból, amiről alapjáraton szólni akart a sorozat. Úgy tűnt, hogy ezerrel teper, majd sír, mikor a nő visszautasítja, vagy éppen szakít vele, könyörög neki, hogy maradjon vele. Ez annyira fura volt nekem, egy női karakter részéről is sok az ilyen viselkedés, de egy férfiéről borzasztó. Sajnos ez a szerepe Park Bo Gum-nak nagyon nem tetszett nekem, sőt, az összes eddigi látott szerepe közül szerintem ez volt a legrosszabb, de ettől függetlenül nagyon szeretem őt.

Történet: 4/10
Zene: 7/10
Színészek: 7/10
Karakterek: 4/10

OST: Moonlight Drawn By Clouds

Moonlight Drawn By Clouds OST

1. Soyou & Yoo Seung Woo - No Sleep / 잠은 다 잤나봐요 [Nincs alvás]

2. Sandeul - Swallowing My Heart / 마음을 삼킨다 [Eltűntetve az érzéseimet]

3. Gummy - Moonlight Drawn By Clouds 구르미 그린 달빛 [Felhőszelte holdfény]

4. Ben - Misty Road / 안갯길 [Ködös út]

♥ 5. Sung Si Kyung - Fondly, Goodbye / 다정하게, 안녕히 [Gyengéden, viszlát]

♥ 6. K.Will - Melting / 녹는다 [Elolvadok]

7. Eddy Kim - Love Is A Star / 별처럼 빛나는 사랑 [A szerelem egy csillag]

♥ 8. Beige - Because I Miss You / 그리워 그리워서 [Mert hiányzol nekem]

9. Baek Ji Young - Love Is Over [A szerelemnek vége]

10. Lee Juck - Interlocked Fingers / 깍지 [Összefűzött ujjak]

11. Park Bo Gum - My Person / 내 사람 [Az én emberem]

♥ 12. Hwang Chi Yeol - Because I Miss You / 그리워 그리워서 [Mert hiányzol nekem]

Special Album

Various Artists

Sorozat: Moonlight Drawn by Clouds

Moonlight Drawn by Clouds

Műfaj: romantikus, vígjáték, történelmi
Részek száma: 18
Dátum: 2016

Csatorna: KBS2

Ismertető: Hong Ra On egy kedves, élettel teli lány, aki kiskora óta fiúként él, ennek okát pedig ő maga sem tudja. Kislányként elszakadt édesanyjától, akiről azóta semmit sem hallott. Élete fenekestül felfordul (már ha nem lenne így is elég nehéz dolga szegénynek) amikor egy keveredés folytán eunuchként kerül a palotába, ahol minden teszten átmegy akarata ellenére. Ra On próbál megszökni, azonban a koronaherceg személyes eunuchjaként végzi, aki kezdetben azért veszi maga mellé, hogy piszkálhassa, de hamar megszereti az élettel teli... ööö fiút. Hong Ra On szépen lassan beleszeret a nemzet jövendőbeli királyába, de múltja és kiléte egyre inkább kezd felszínre törni, ami nem csak az ő és a koronaherceg életét bolygatja fel, hanem az egész nemzetét.


Vélemény: Én is egyike voltam azoknak, akik majd kiugrottak bőrükből mikor meglátták, hogy Park Bo Gum végre abszolút főszereplőként egy történelmi sorozatban kapott szerepet. A színésznőt is kedvelem, így egy nagyon aranyos, vicces és élettel teli sorozatra számítottam. Hát nem is tudom... talán többé kevésbé sikerült ezt összehozni. Sok minden volt ami tetszett, és akadtak olyan dolgok is, amik annyira nem.
A sztori aranyosan és érdekesen indul, amikor a leányzó bekerül a palotába és a koronaherceg mellett végzi, már süt az egészről, hogy remek lehetőségek állnak a történet folytatására. Nem is tudom, talán a 10. részig nagyon élettel teli volt és akadtak benne kellőképp drámai jelenetek is. Aranyosak voltak együtt, viccesek voltak a jelenetek, úgy áradt az egészből a boldogság. A 10. rész után azonban volt egy kisebb - nagyobb bukta. Sajnos.
A sztori szó szerint megállt, és semmi másról nem szólt a dolog, csak hogy a leány mennyire szereti a koronaherceget, de tudja, hogy ezt neki nem szabad, így minden részben lenyomott vagy 15 monológot arról, hogy boldogságot kíván a hercegnek. Ez alapjáraton nem lett volna olyan nagyon rossz, de hát kérem szépen, mégis csak egy vígjátékról van szó... S hiába indult be utána már a sztori ismét, az a jó pár rész felesleges volt.
Ez pedig nekem... nos annyira nem tetszett. Egy idő után sokkal jobban élveztem azokat a jeleneteket, amikor csak a koronahercegünk igyekszik megóvni pozícióját. A sorozat végével úgy voltam, hogy hát oké... nem is értettem, hogy ha egy abszolút romantikus-vígjátékról szól, miért kell megölni egyes szereplőket full nyomorúságban. Ezt sosem fogom megérteni, most sem sikerült, és szerintem soha nem is fog sikerülni, teljesen értelmetlen volt.
Mindezektől független ha valaki megkérdi, ajánlom-e a sorozatot, abszolút igen a válasz, már csak Park Bo Gum karakteréért is érdemes megnézni. No meg ha azt a pár semmilyen részt elfelejtjük, egy nagyon aranyos szerelmi történettel találkozunk, amiben akad egy két apró titok még izgalmasabbá téve az egészet. Sokat gondolkodtam hányasra pontozzam, végül nyolcast adok rá, de hatalmas jóindulattal és fél szemem becsukva.

Zene: Rengeteg OST született a sorozathoz, amiben bizony akadtak nagyon jók. Nagyon nagy kedvencem nem lett, de mind nagyon szép: Beige, Hwang Chiyeul 'Because I Miss You', Park Bo Gum 'My Person', K.Will 'Melting', Sung SiKyung 'Fondly, Goodbye', Ben 'Misty Road'. Tessék hallgatgatni őket.

Szereplők: No és akkor lássuk csak történetünk főhőseit sorjában.
Park Bo Gum - Koronaherceg: Egy magát egyenesen hülyének tettető srác, aki valójában nagyon okos és ravasz, jól tudja, csak így élheti túl. Ahogy fent is mondtam, ő volt az egyetlen karakter akiért érdemes megnézni az egész sorit. Egy borzasztóan aranyos, vicces, beképzelt, de ugyanakkor hihetetlen okos pasiról van szó. Park Bo Gum tökéletes volt erre a szerepre, ő volt az aki igazán megtestesítette a herceg mivoltát. Remek arcjátékával és azokkal a hangleejtéseivel szerintem mindenki szívébe belelopta magát. Érdekes volt számomra, hogy ezúttal nem egy minden hatalmas magának tulajdonító, erős herceg volt a főhős, hanem sokkal inkább egy gyengébb, hatalmától megfosztott koronaherceget kaptunk, amire Park Bo Gum teljességgel tökéletes volt. Nagyon remélem, hogy a jövőben még nagyon sok történelmi sorozata lesz, mert borzasztóan jól állnak rajta ezek a ruhák (is).
Kim You Jung - Hong Ra On: Egy kedves, élettel teli lány, aki jól tudja, nem szabad beleszeretnie a koronahercegbe, no de ki bírna neki ellenállni, most őszintén? Őszintén RaOn karakterét én az elején nagyon szerettem, tényleg olyan vidám és játékos volt mint az egész sorozat. Aztán amikor ott sínylődött a szerelme miatt, na az már annyira nem tetszett. Persze teljesen normális volt, de nekem akkor is sok volt. Sokkal jobban meg lehetett volna ezt oldani, de már késő bánat. Az sem nagyon tetszett, ahogy Yoon Sung-hoz állt, sokszor elfelejtett köszönetet mondani, s bár mondta ő, hogy sajnálja amiért nem tudja szeretni, mégsem éreztem olyan nagy őszinteségét részéről. Mindenesetre Park Bo Gum mellett aranyos volt. A színésznőről nem tudom eldönteni, hogy most jó-e vagy sem, én úgy érzem kicsiként sokkal több élet volt a színjátékában, kicsit olyan mintha belefáradt volna, aminek nem lenne szabad.
Jin Young - Kim Yoon Sung: Számomra teljesen meglepetés volt, hogy ő is többé kevésbé főszereplőként játszik ebben a sorozatban. Nagyon örültem neki, ugyanakkor már a legelején sajnáltam, mert sejtettem milyen sors vár majd rá. Aztán valahogy alig szerepelt végül. Néha feltűnt, megmentette a főhősnőt, aztán ismét eltűnt akár részekre is. Én sokkal jobban szerettem volna, hogy picit többet szerepeljen, így számomra kidolgozatlan lett a karakter, ezt pedig tényleg nagyon bánom, mert jó színészről van szó, igazán jó lett volna, ha picikét rá is figyelnek. Remélem, hogy a színésznek a jövőben hagynak egy kis esélyt kibontakozni, no meg énekelni is. Összességében tehát ennyi is lett volna a bejegyzés, ez a sorozat is véget ért egy szempillantás alatt, de sebaj, elég sok sorozat vár most az indulás pillanatára, lesz mivel pótolni.

"Az ember nem tudja befolyásolni, 
milyen utat választ a szíve."

Történet: 7/10
Zene: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 7/10

Sorozat: Answer Me 1988

Answer Me 1988 ~ Reply 1988

Műfaj: ifjúsági, romantikus, vígjáték, családi
Részek száma:
20
Dátum:
2015 - 2016
Csatorna:
tvN

Ismertető: 1988-at írunk. Duk Sun, Jung Hwan, Sun Woo, Taek és Dong Ryong gyerekkoruk óta legjobb barátok, a szüleik is nagyon közel állnak egymáshoz. Mindez annak köszönhető, hogy egy utcában laknak mindannyian. Mindegyik családnak megvan a maga kis története, a maga kis fájdalma, amit szép lassan megmutat nekünk a sorozat. Ezek mellett bemutatja főhőseink fiatalságát, hogy hogy alakul az életük, hogyan élik meg fiatalságukat. A sorozat a 88-as szokásokat, divatot és minden mást is tökéletesen megmutat nekünk. Az Answer Me 1997 és az Answer Me 1994 sorozatot aki látta, az tudja milyen egyedi, élvezhető és nagyszerű történetek ezek.  

Vélemény: Az Answer Me 1997 is nagyon tetszett nekem, ezek után nem volt kérdés, hogy a többit is megnézem. Ahhoz hasonlítva, végeredményben ugyanarra ment ki a dolog, csak itt sokkal több karaktert kaptunk, akiknek sorsát a szívünkön viselhettük. Nekem az első széria is nagyon tetszett, a másodikról még nem nyilatkozhatok hisz azt még nem láttam, de eddig ez nálam a nyerő. Hogy miért azt igazából nem tudom.
Egyszerűen csak a szívemhez nőtt. A részek hosszúsága a megszokottnál hosszabb (volt hogy több mint másfél óra), mégis olyan gyorsan eltelt. Alig történt valami mégis érdekes volt, aranyos, néha szomorú néha vicces és legfőképp élvezhető. Nagyon tetszett, hogy nem csak az 5 fiatal állt a középpontban, hanem mindenki. Mindenkit megismerhettünk, ennek köszönhetően nagyon sok karaktert megszerettem.
Nagyon tetszett, hogy a romantika sem egy szálon futott, hanem ténylegesen volt kiért izgulnunk. S ha már itt tartunk, SPOILER: őszintén, én teljesen azt hittem, hogy Jung Hwan lesz az, akivel a végén marad a csaj, ezért Taeket sajnáltam nagyon, aztán hatalmas meglepetésemre mégsem. Nagyon megszerettem mindkettejüket, tényleg, de Taek nálam egy ici picivel előrébb állt, ezért örültem, hogy végül ő lett a befutó. 
SPOILER VÉGE. Nagyon tetszett, hogy a 88-as szokásokat is megmutatták nekünk, tényleg olyan volt mintha mi is visszautaztunk volna kicsit az időben. Annak pedig, aki abban a korban volt fiatal, biztosan nagyon tetszett a sorozat. De a legjobb az az összetartás volt közöttük. Nem csak a fiatalok, hanem az idősek között is. Igazi kis család voltak, mindent megtettek egymásért, mindenben segítettek egymásnak. 
A történet néha nagyon vicces volt, néha pedig nagyon nagyon szomorú, a vége engem különösen meghatott. Kicsit olyan volt, mintha azt súgalta volna végig, hogy élvezzük ki a fiatalságunkat, legyünk együtt a szeretteinkkel amíg tehetjük. Tényleg, egyetlen rossz szavam sincs rá, a 20 rész egy szempillantás alatt eltelt, nagyon nagyon fognak nekem hiányozni mindannyian. Még elnézegettem volna őket egy jó darabig.
Szóval összességében, szerintem egy nagyon jó sorozat volt, az első szériától jobb. A történet egyszerű mégis nézeti magát, a színészek nagyon odateszik magukat, a karakterek szerethetőek, a zene gyönyörű. Szerintem nem is kell hozzá. Nekem egyértelműen az idei (mármint 2016) kedvencei között, év végén az idei top sorozatok című bejegyzésben biztos, hogy ott lesz! Mindenkinek nagyon, tényleg nagyon tudom ajánlani.

Zene: A Kim Feel 'Youth' című száma nekem nagyon, nagyon, nagyon tetszik, nagyon sokat hallgattam miután hallottam a sorozatban. Szerintem nagyon szép és találó. Emellett sokat hallhattuk Richard Max híres számát is felcsendülni. Kedvenceim lettek még: December 'I Can Only Give You Love', KiHyun 'As Time Goes By', Lee Juck 'Don't Worry Dear', Yeo Eun 'Let's Forget It'.

Szereplők: Emelem kalapom mindenki előtt, a szülőktől kezdve. Mindenkit nagyon megszerettem, részletesen azonban csak az 5 főhősről fogok beszélni.
Hyeri - Duk Sun: Annyira nem örültem ennek a színésznőnek, mert a nemrég látott szerepétől nem voltam elragadtatva. Őszintén a sorozat elején nem is nagyon szerettem őt, elég nagy szájú is hisztis volt. Az is maradt, de valahogy kirajzolódott előttünk is a hihetetlen kedves és rendes oldala is, nem csak a semmibe beszéltek ott a szülők amikor mondták, hogy milyen rendes lányuk van. Egyben volt hisztis és rendes is, nagyszájú és aranyos is. Szerintem ez azért valami, a sorozat végére sikerült megkedvelnem őt. Nem lesz kedvenc főhősnőm, de tényleg megkedveltem. A színésznő sokkal jobban alakított most, de még van bőven hová fejlődnie. Mindenesetre gratula neki.
Ryoo Joon Yeol - Jung Hwan: Nagyon nehezen fejezi ki az érzéseit, mások számára nagyon hidegnek tűnhet, azonban egy nagyon aranyos és szeretnivaló srácról van szó. Joon Yeol nekem hatalmas kedvencem lett... valahol ott nyerte el a szívem amikor olyan édesen nevetett. Tényleg egy nagyon rendes srácról van szó, aki nagyon szereti a családját, csak nehezen és kissé furán mutatja ki. Szerintem nagyon, de tényleg nagyon szerethető volt. A színész számomra totál új volt (mint látom ez volt az első főszerepe). Nagyon remélem, hogy innentől kezdve vele is gyakran fogunk találkozni és nagyon sok sorozata lesz a jövőben, mert tényleg nagyon, nagyon a szívemhez nőtt. Gratula nekii, nagyoon.
Ko Gyung Pyo - Sun Woo: A legfelelősségteljesebb srác közölük. Édesapja kiskorában meghalt, így ő az, aki kishúgát és édesanyját védelmezi. Sun Woo amolyan ragasztó volt a csapatban, valahogy ő tartott össze mindenkit. Egy nagyon rendes és aranyos srácról van szó, akit nagyon lehet szeretni. Kishúga pedig valami írtó aranyos volt, az a kislány valami eszméletlen édeees. Tudjátok, hogy nekem Gyung Pyo nagy kedvencem, nagyon örülök, hogy mostanában egyre több szerepe van, remélem hamarosan főhős lesz. Itt is remekül alakított. U.i.: ez a haj valami borzasztóan áll neki, de annyi bajunk legyen.
Park Bo Gum - Taek: Világhírű játékos, amolyan igazi kis sztárnak számít. Hatalmas esze van, azonban annyira kis ügyetlen, hogy az evőpálcikával is nehezen boldogul, a joghurtos dobozról pedig ne is beszéljünk. Egy nagyra nőt gyerek hatalmas logikával. Ez volt ő. És egyszerűen nem lehetett őt nem szeretni. Hihetetlen aranyos volt, az érzéseit kimutatta, gyors döntéseket hozott. Tényleg nagyon nagyon megkedveltem őt, talán ő volt a kedvencem közülük. Park Bo Gum tökéletes választás volt erre a szerepre, valahogy olyan mintha egy az egyben rászabták volna. Na igen, nem csoda, hogy nagy kedvencem. Remélem a jövőben nagyon, nagyon sok sorozatban lesz még főhős.
Lee Dong Hwi - Dong Ryong: A legfurább közölük így természetesen rajta lehetett a legjobban nevetni. Hogy őszinte legyek, most hogy belegondolok, milyen más személyiségek voltak mindannyian, és mégis milyen jól mutattak már együtt. Dong Ryong is nagyon szerethető volt a maga módján, gyerekes, de ugyanakkor mindig belelátott a dolgok mélyébe. Olyan egyértelműek voltak számokra azok a dolgok, amiket a többiek nem értettek. Kicsit sajnáltam, hogy a szülei keveset foglalkoztak vele a sorozat elején, de hát nagyjából ez is helyrejött. Dong Hwi is tökéletes volt erre a szerepre, nagyon illett hozzá, neki is sok szerepet még a jövőben. U.i.: az ő haja is borzalmas. De nem baj.

" A sors nem mindig kegyes veled. A sors leginkább az életed jelentős, drámai pillanataiban játszik nagy szerepet. 
Ezeknél a pillanatoknál, fontos szerepet játszik az időzítés. 
Ha azok a fránya piros lámpák...
nem állítottak volna meg....
Akkor most én állnék előtte. 
Ilyen a sors.
Az első szerelmem mindig az időzítésen bukott el. "

Történet: 8/10
Zene: 8/10
Színészek: 8/10
Karakterek: 10/10